tulajdonjog - haszonélvezeti jog

Élettársi kapcsolatban vagyunk,tehát nem a férjem.
16 éve már együtt vagyunk.
Kiskorú gyermekünk nincs,mindkettőnknek nagykorú gyereke van és közös gyerek pedig nincs.
Nem tartunk ott,hogy szétmegyünk csak már elgondolkoztam rajta,mert mostanában elég sokat összezörrenünk a gyerekek miatt főleg".Én gyerekem,Te gyereked!"címszóval.Bár azt mondta ha Én elhagyom akkor hiába vagyok Én a haszonélvező akkor is Én megyek el a háztól,ha csak nem bilincsben viszik el Őt,ezzel fenyeget!
A haszonélvezeti jog akkor is Rám vonatkozik és Én maradok a házban ha esetleg Én összejönnék egy másik férfival?Ugyanis azzal is fenyeget,hogy azt fogja hazudni,hogy Én bepasiztam csak,hogy Én nekem keljen a házból eltakarodni! :(

"A haszonélvezeti jog akkor is Rám vonatkozik és Én maradok a házban ha esetleg Én összejönnék egy másik férfival?"
Igen.
"Ugyanis azzal is fenyeget,hogy azt fogja hazudni,hogy Én bepasiztam csak,hogy Én nekem keljen a házból eltakarodni!"
A "pasizásnak" a haszonélvezetre nincs jelentősége!

"A "pasizásnak" a haszonélvezetre nincs jelentősége!"
Ha csak a pasizás nem a haszon élvezet miatt történik.

lsd. celeb lányok gazdag milliárdosokat választása.
Kedves babett43!
Így már világos. A párja a tulajdonos, Ön a haszonélvező. Élete végéig birtokolhatja az ingatlant. A párja eladhatja, megterhelheti az Ön hozzájárulása nélkül is.

Ezt a házat részletre vettük és még nincs kifizetve.
Attól függetlenül sem rakhat ki az élettársam.

Két, rövid kérdés:

1. Ha egy haszonélvező felmond a lakás bérlőjének és az nem akarja a lakást elhagyni, akkor mindenképpen lakáskiürítési eljárást kell indítania, vagy elég egy szimpla birtokvédelmi eljárás?
2. Vajon lehetséges-e olyan, hogy mégis a bérlő maradhat a lakásban és nem kell átadnia azt a haszonélvező felé?

Igen
nem

Babett
nem!

Adóstárs is vagy a hitelben ?

2. Megeshet, ha a felmondás érvénytelen.

KBS

És mitől lehet érvénytelen egy felmondás?
Jelen esetben ugyebár én felmondtam az albérlőnek, mert velem volt szerződése, én pedig a haszonélvezővel szerződtem, amelyet természetesen szintén felbontottunk, így már a haszonélvező adott határidőt a kiköltözésre, mert jelezte, hogy ismét birtokba kívánja venni a haszonélvezetével megterhelt ingatlant.

A vicc, hogy az ügyvéd korábban arra hivatkozott, én eleve nem is adhattam volna bérbe az ingatlant, mert arra csakis a haszonélvezőnek lett volna joga. Szerintem ez mondvacsinált kifogás volt, hogy ne kelljen fizetnie az albérlőnek, aki balhézott emiatt és kétségbe vonta a fizetési kötelezettségét.

Ezek után az ügyvéd most az én teljesen szabályos felmondásomat jelezte érvénytelennek, és továbbra is azt állítja, hogy érvényes a szerződés. Már jeleztem neki, hogy most akkor döntse el, hogy melyik álláspont az igazi, mert akkor arra koncentrálok. Elég vicces, hogy ha szerinte jogellenes volt eleve a szerződés, akkor azt hogy is lehetne jogellenesen felbontani? Ugyanis ez esetben akkor az a szerződés nem is létezik.

Nem vettünk fel hitelt a házra,hanem úgy egyeztünk meg a ház tulajdonosával,hogy először ügyvéd jelenlétében leraktuk az egymillió forintot,majd 4 éven keresztül fizetjük a megbeszélt összeget.Ez mind ügyvédileg rendezetten készült és erről szerződés is van,amelyben az is szerepel,hogy Én mint haszonélvező vagyok.

Tisztelt fórumtársak!
Egy lakás tulajdonosa vagyok, és édesanyámnak haszonélvezeti joga van rajta. Eddig nem akart jogával élni, és ezért én lakom életvitelszerűen a lakásban a párommal együtt. Újabban azonban megromlott a helyzet és édesanyám kijelentette, hogy nem hajlandó továbbá tűrni a páromat a lakásban.
Az lenne a kérdésem, hogy kidobathatja e a párom. Engem továbbá hagyna lakni ott, szóval hivatalosan továbbá sem akarna rendelkezni a lakással.
És ha mégis bejelentené rendelkezési igényét és bérbe adja a lakást valakinek, akkor nekem jogom van e megtekinteni a bérleti szerződést? Mivel előbérlési jogom van, mint tulajdonos, de nekem akkor biztos magasabb árat mondana, mint amit tényleg kér.

Nem sokat tudsz tenni, akár téged is kitehet a lakásból, és annak adja bérbe akinek akarja (nincs "előbérleti jogod").

Rexor azért ez nem így van! Ha a tulajdonos élni kíván a bérlés jogával,
akkor bizony nagyon nem adhatja ki akárkinek csak úgy.

„A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedésére - ellenérték fejében a jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt - és a birtokvédelemre - a tulajdonossal szemben is.”

Üdv!
Édesanyám férjhez megy,nevén van egy teljes ingatlan,egy másik ingatlanban meg csak fele tulajdonjoggal rendelkezik.Az lenne a kérdés netán ha évek múltán meggondolják magukat akkor válás esetén a Férfi nem juthat ezekből semmiféle haszonhoz?pl.a jelenlegi ingatlanból fele tulajdonjogot követel. Mindkét ingatlan még a házasság előttről való.

Köszönöm a válaszokat.
Kovacs

Szomorú örökös: igen, csakhogy itt nem a haszonélvezet jogának az átengedéséről van szó, hanem bérbadásról, ami nem ugyanaz.

Rexor nincs igazad! Te azt állítottad, hogy a haszonélvező akárkinek bérbeadhatja és a tulajdonosnak nincs rá "előbérleti joga". Nos, ha a tulajdonos jelzi, hogy azonos feltételekkel hajlandó ő bérbe venni az ingatlant, akkor máris nem igaz az állításod, tehát mégiscsak van rá "előbérleti joga". Ezt azért tudom egészen pontosan, mert az én házrészemmel is ugyanez a szitu. Én vettem bérbe, így a haszonélvező köteles volt nekem bérbeadni. ;-)

De akkor még egyszer a lényeg:

„"ellenérték fejében a jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni,
ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt”"

Ellenérték fejében átadott használati jog szerinted mi, ha nem bérlet? :-)

No itt van még egy kis okítás:

„"A polgári törvénykönyv meghatározása szerint: A bérlet mindig a dolog használatának időleges átengedését jelenti. A bérlet tárgya lehet bármilyen dolog, vagy jog, amely alkalmas arra, hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni.”"

Tisztelt Fórumozók!
Lakáseladásra készülünk. Az ingatlan a lányom nevén van. Viszont haszonélvezettel van terhelve mind részemről, mind az édesanyám részéről. A kérdésem ezt eladás előtt kell levenni? vagy elég, ha eladáskor mindannyian ott vagyunk az ügyvédnél és akkor ott egyben intézzük az eladással?

Chilike

Elég lesz ott, egyben.

Kovacs00

Hacsak jelentősebb értéknövelő beruházást nem hajtanak rajta végre, akkor nem.

"A kérdésem ezt eladás előtt kell levenni? vagy elég, ha eladáskor mindannyian ott vagyunk az ügyvédnél és akkor ott egyben intézzük az eladással?"
Ha az eladás előtt vetetitek le akkor a földhivatali eljárási díj benneteket terhel.
Ha viszont az adásvételkor történik, akkor a díj a vevőt terheli, ilyenkor ugyanis egy eljárásban történik a tulajdonjog bejegyzése és a haszonélvezeti jog törlése.

Illetve akkor a vevőt sem terheli több díj, mint ami egyébként is terhelné a saját tulajdonjoga bejegyzése miatt.

Tisztelt szakértők. Azt szeretném megkérdezni, hogy van egy ingatlan, amin van haszonélvezeti jogom, és arra a nav kirótta az illetéket. Ezt az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha mégis utólag töröltetem róla az haszonélvezetemet?
Köszönöm a választ.

Attól függ, a szerződés felbontása esetén elvileg törlik az illetéket.

Mit csinálnátok a közös képviselet helyében a következő esetben? :
99-ben egy 9 éves gyereket megtettek haszonélvezőnek, és azóta (immár 16 éve) nem fizetnek közös költséget. 2002 óta minden évben feljegyezték a társasház vh. jogát. Az ingatlan pedig árveréssel eladhatatlan így.

Eldönthető-e hogy ez rosszhiszeműség vagy sima fizetésképtelenség?

Felvethető-e eredményesen, hogy a tartozásban érintett a haszonélvaző aki bnemcsak a hasznokat szedi, hanem a kötelezettségek is terhelik?
Ismerem a társasházi törvény azon passzusát hogy a közös költség a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli, azonban ezt én összeolvasnám a Ptk-val és utalnék arra hogy a közös költségnek nemcsak felújítással hanem használattal kapcsolatos (karbantartás, víz, villany...) része is van amit a használó azaz a haszonélvező élvez, azaz a haszonélvező érintett benne ha ebből adósság keletkezik. Node a kérdés hogy ezt felvetheti-e eredménnyel a közös képviselő vagy csak a tulajdonos (adós), akinek nem érdeke hogy a haszonélvezőt felelősségre vonják mert sikeres árverés esetén akkor ő sem lakhat tovább ott?

A közös képviselet miért nem kért fizetési meghagyást már 16 évvel ezelőtt?

? írtam: "2002 óta minden évben feljegyezték a társasház vh. jogát" ami a meghagyások eredménye. szóval mit tegyen a képviselő?