Kovács_Béla_Sándor
2011.07.27. 08:15
Ha nem vesz meg senki, akkor nem kel el. A becsérték 50%-ig, lakásingatlan esetén 70%-áig lehet lefelé "licitálni".
Végrehajtás alatt árverés előtt ingatlant vásárolni
hanna1
#
2011.07.27. 07:28
Az utolsó kérdésemre valaki tudna válaszolni???
Köszönöm
hanna1
#
2011.07.26. 18:41
Köszönöm a válaszokat és a linket is! Sajnos így nem tudom megvenni a kiszemelt házat :(.
Még 1 kérdésem azonban lenne: hány árverés várható egy végrehajtás során? Mennyire viszik le az árat? És ha nem veszi meg senki, akkor mi a helyzet?
A végrehajtást a bank indította ellenük, aki a házat finanszírozta.
végrehajtó1
#
2011.07.26. 18:26
Csak készpénzzel tud venni.
Nincs nem feltétlenül.:)
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.07.26. 18:13
Nem feltétlenül. Az árverés megnyerése után nem azonnal, hanem rövid határidővel kell fizetni. Ha ez alatt sikerül a pénzt megszerezni, akkor a végrehajtót nem fogja érdekelni, hogy kölcsönből van.
végrehajtó1
#
2011.07.26. 18:00
hanna1
#
2011.07.26. 17:51
Köszönöm gyors válaszodat!
A végrehajtóval leghamarabb jövő héten tudok beszélni, így - mivel máson sem jár az eszem - válaszolnál még 1-2 kérdésemre légy szíves?
- Az árverésre 10% előleget be tudok fizetni, de készpénzért nem tudom megvenni az ingatlant. Van ilyen esetekben lakásvásárlási hitel? Vagy az árverésen mindenki készpénzért vásárol?
- Ja, és és milyen oldalon találom meg az árveréseket?
Azt hallottam, hogy a polgármesteri hivatalban és a végrehajtó irodájában vannak kifüggesztve. Ezt nekem nem olyan egyszerű megnézni, hisz nem ott lakom, ahol az ingatlan van - ezért érdekelne az internetes cím. Az APEH oldalát néztem már, de ott nincs fönt minden.
Köszönöm,
Hanna
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.07.26. 17:27
A végrehajtótól vásárold meg, vagy éppen az árverésen.
hanna1
#
2011.07.26. 16:46
Kedves Szakértők!
Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
Ingatlant szeretnék vásárolni, amelyet az eladó hirdetett, és a ház bemutatásakor közölte, hogy sajnos végrehajtás alatt áll az ingatlan. Volt már egy árverés, amely sikertelen volt.
Kérdésem:
- Felejtsem el az ingatlant?
- Vagy esetleg meg tudom vásárolni valahogy? Annyit adnék neki érte, mint amennyi a tartozása. Ennek mi lehet a menete? Sima adásvétel vagy már csak árverés útján értékesíthető? A végrehajtás miatt a bank egyáltalán finanszírozná az ingatlant?
Megköszönném, ha valaki szánna egy kis időt a problémámra!
Köszönöm,
Hanna
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.17. 13:51
Ha a végrehajtó értelmezését fogadnánk el, akkor az ingatlan három-négy hónaponként történő tovább- (vagy éppen vissza-) adásával a végtelenségig el lehetne kerülni az árverezést, a végrehajtást kérő pedig újabb és újabb költségek megfizetésére kényszerülne a perek miatt.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.17. 13:48
„Mindegy, előterjesztek egy VH kifogást aztán majd az okos foganatosító bíróság eldönti.”
Ezt javasoltam volna.
Shorlex
#
2011.03.17. 12:07
Most ugye nem szállt el amit eddig írtam...?
Shorlex
#
2011.03.17. 12:04
:-)
A Vht. 138. § (6) bekezdése default jogszabályhely az ügy megítélése szempontjából. Ez eddig is megvolt.
A gond az, hogy pl. ez a jogszabályhely azt nem írja le, hogy "technikai" értelemben, jogtechnikailag mit kell ehhez csinálni.
Tehát, az eddig is rendben volt és tudtuk, hogy a VH kérő jogát nem sértheti a szerzés, meg nem hiúsíthatja meg a VH célját. Nem arról van tehát szó, hogy az eladással meg tudná hiúsítani az adós a végrehajtás sikerét. De, tulajdonképpen az sem hiúsítja meg a VH célját, ha mittudomén be kell(ene) perelnem az új tulajt tűrésre kötelezés végett. Nem hiúsítja meg, csak egy plusz cselekményt követel(ne) ez a részemről.
Azaz, két külön kérdés az anyagi jogi jogosultságom, meg az, hogy ezt a jogosultságot milyen eljárás / megoldás keretében tudom érvényesíteni. És ugye az én végrehajtóm arra hivatkozik, hogy ehhez valamiféle külön tűrésre kötelezési perre lenne szükség, míg én azt mondom, hogy nem, ex lege folytatni kell az eljárást, és nincs szükség semmiféle jogcselekményre külön az eljárás folytatásához. Én egyébként Vht. 136-ra alapítok és azt mondom, hogy a végrehajtás az ingatlan ellen folyik nem az adós ellen, ha már egyszer megindult. De expressis verbis ez sincs így sehol leírva - amit én találtam legalábbis.
Na és ezt a tulajdonképpeni eljárásjogi / jogtechnikai kérdést nem tudom 100%-osan odarepeszteni azzal, "hogy már a 2003.76-os BH-ban is kimondták, hogy..." Mert nem mondták. Vagy én nem találtam.
Mindegy, előterjesztek egy VH kifogást aztán majd az okos foganatosító bíróság eldönti.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.17. 11:37
Csőd tv. 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).
Aki a két szabályt össze tudja ellentmondásmentesen illeszteni, majd szól...
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.17. 11:31
Fordítva, Shorlex, fordítva. Ha már a végrehajtási jogot bejegyezték, akkor nem a végrehajtást kérőnek kell az új tulajdonost köteleztetni a végrehajtás tűrésére, hanem ellenkezőleg: az új tulajdonos indíthat halasztó hatályú igénypert. Ami amúgy esélytelen, ha a végrehajtási joggal terhelten vásárolt. [L.: Vht. 138. § (6) „A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg”.]
lewho
#
2011.03.17. 11:31
elszállt, amit írtam? vazze
lewho
#
2011.03.17. 11:30
Kbs
Csődtv. 49/D. §
(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.17. 11:16
OFF szerintem
„A végrehajtási joggal biztosított követelésre pedig hasonló szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásban, mint a záloggal biztosítottakra.”
Ez nem így van. A végrehajtást a felszámolás megindulásával meg kell szüntetni, a végrehajtási jogot törölni kell. Ezért a puszta végrehajtási jog semmiféle előnyt nem jelent a jogosultnak, szemben a zálogjoggal, amelynek a kielégítése privilegizált.
De így sem értem, hogyan lehetne egy végrehajtási joggal terhelt ingatlant eladás útján kivonni a végrehajtás alól, és az sem világos, hogy jön ide a felszámolás.
ON
Shorlex
#
2011.03.17. 09:55
Sziasztok, elsősorban kollégák.
Mindig szembesül valami izgalmassal az ember... most pl. egy végrehajtó kitalálta, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan eladása esetén nekem külön tűrésre kötelezést kéne kérnem a tulajdonjogot megszerző személlyel szemben ahhoz, hogy a VH eljárást folytatni lehessen. Azaz, a dolog lényege (és a kérdésem) összefoglalva a következő:
- szükséges-e külön jogcselekmény ahhoz, hogy fenti tényállás mellett az ingatlanra vonatkozó árverést meg lehessen tartani, vagy ex lege egyszerűen folytatni kell az ingatlan végrehajtás során a végrehajtási kényszercselekményeket, kvázi "mintha mi sem történt volna".
A gondom az, hogy fél délelőtt böngészve a jogtárat sem találtam olyan konkrét, leírt, stricti anyagot, legyen az jogszabály, vagy egyedi döntés, ami effektíve a terhelt ingatlan szerzéséről és annak kérdéseiről szól és kellően kifejti a fenti kérdést.
Mindig csak jogelvek vannak és minden olvasott "anyag" kész tényként kezeli azt, hogy a jogszerzőnek tűrnie kell a kielégítést (ami rendben is van, persze hogy tűrnie kell), de hogy ezt a tűrést meg kell-e előznie valamilyen előzményi cselekménynek vagy sem, arról nem találtam semmit.
Ami lehet hogy az én hibám, sőt biztos.
Esetleg valakinek tipp, amire nem az a válasz, hogy "már a római jogban is az volt a jogelv, hogy" hanem valami konkrét dolog?
Kalim Pál
#
2011.03.10. 20:02
babetta:
Létezik ez a kisegítő jellegű jogelv, kollízió esetén lehet szükség az alkalmazására, ebben az esetben viszont nincs ütközés. Vh joggal terhelt ingatlan elidegenítését jogszabály nem tiltja (bírói joggyakorlat sem). A Vht. módosítása szerintem ezügyben nem szükséges, mivel az ingatlant (a nyilvántartás folytán) nem lehet fizikailag kivonni a végrehajtás alól. A végrehajtási jog egyébként mindig az érintett dologhoz és nem az adós személyéhez kötődik, márcsak ezért is lehet szó elidegenítésről, de ilyenkor a vevő annak tudatában veszi meg a házat, hogy tűrni köteles a hitelező kielégítését.
Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/
lewho
#
2011.03.10. 15:36
A végrehajtási joggal biztosított követelésre pedig hasonló szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásban, mint a záloggal biztosítottakra.
lewho
#
2011.03.10. 15:29
nem lehet eltüntetni egy ingatlant... az nem aranyóra, hogy zsebrevágom, beolvasztom...
babetta
#
2011.03.10. 15:25
és ha bejön a képbe a felszámolás és ott tüntetik el az ingatlant?
lewho
#
2011.03.03. 08:33
ezt nagyon egyszerre írtuk!
lewho
#
2011.03.03. 08:32
Nem jelent elvonást. Úgy képzeld el, mint a jelzálogot. Mindegy, hogy kié az ingatlan, akkor is végrehajtás alá lehet vonni, el lehet árverezni, amíg a végrehajtási jog terheli!
