Van - e jogunk bejárni autóval a lakásunkhoz?

Nyilvánvalóan a szomszéd tudta nélkül nem bóklászhatsz a telkén. Ha hozzájárul, az átjárási szolgalmi jog alapításához, azt érdemes lenne szerződésbe foglalni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Egyebekben a kerítésen ajtónyitás nem engedélyhez kötött tevékenység. De a szomszéd attól még - megegyezés hiányában - kérhetne ellened birtokvédelmet.

Sziasztok,

A következővel kapcsolatban kérem a segítségeteket. Egy négylakásos társasház utolsó lakásában lakunk egy pest megyei településen. Az utcafrontról csak gyalogbejáró van a lakásunkig, melyhez azonban egy nagy hátsó kert kapcsolódik. Technikailag lehetőség lenne autóval is megközelíteni az udvarunkat - így kocsibejáratot is tudnánk nyitni a kerítésen - mivel a szomszédunkban egy kis üzletház áll (kb. 5 bolttal, irodával, stb.), annak körbekerítetlen hátsó udvarára néz a telkünk. Az üzletház telke éjjel-nappal nyilvános magánterület, a hátsó részt napjában egyszer rakodásra használják, amúgy legfeljebb az épület előtti parkolóban zajlik az élet. Ha kocsibeállót nyitnánk a telkünkre, legfeljebb naponta egy-kétszer hajtanánk végig a hátsó udvarrészen, az eddigi használati tapasztalatok alapján az égvilágon senkit sem zavarva. Kérdésem: vajon megtehetjük-e, hogy bármiféle engedély nélkül kaput vágunk a kerítésünkre, vagy a telek tulajával kell megegyeznem? Mit tehetek?

A kérdés még mindig az a számomra, hogy bejegyzett, vagy feljegyzett társasházról beszélünk-e? (magyarán a tulajdoni lap szerint is társasház-e a társasház?)
Ha társasház már létezik, akkor mindenképpen tanulmányozni kell az alapító okiratot, és az szmsz-t.
Ezek alapján lehetne közelebb kerülni a megoldáshoz.
A kérdésedre a válaszkérdés a következő: Be akarsz-e állni a telkedre kocsival? Ha a válasz igen, és a beruházó ezt meg kívánja akadályozni, akkor kénytelen leszel jogi útra terelni a dolgot. Hogy nyerhető-e, azt előre nehéz lesz eldönteni.

Tisztelt nanemaaa!

Emlékeim szerint ez volt az időrendi sorrend:

• adásvételi szerződések megkötése a lakásokra
• építkezés
• alapító okirat

Igaz, az alapító okirat elkészültekor még néhány lakás nem volt értékesítve a TH-ban, azok a beruházó tulajdonát képezték.
Engem igazán az érdekelne, hogy egyáltalán érdemes lenne-e jogi útra terelni az ügyet, mert az új tulajdonos helyi képviselőjének édesapja igen-igen hosszú, talán országunkat is átívelő kézzel rendelkezik, a városban lévő ügyvédek közül senki sem vállalja a jogi képviseletünket. A közös képviselőink sem nagyon akarják a TH-ak érdekeit képviselni, legalábbis ebből az ügyből kifolyólag. Tehát egy bevállalós ügyvéd sem ártana, márha van valami a tarsolyunkban.

Balassilp

Így még izgalmasabb a kérdés. Hogyan lehet valakinek úgy használati joga, ha nem a tulajdona? Ráadásul vélhetőleg a beruházó nem tulajdonosa (tagja) a társasháznak. Ez majdnem olyan, mint ha a szomszéd telekre is tartalmazna rendelkezést.
(Feltételezem, hogy az alapító okirat már egy későbbi tulajdoni állapotot figyelembe véve készült, amikor is a beruházó valamennyi épületet felépített és lényegében "kivonult" a társasházak életéből.)

Mellesleg nem értem az egészet. Ha a telek a beruházóé maradt, akkor a lakástulajdonosok tulajdonjoga hogyan kerül feltüntetésre? Csak teherlapon szerepelnek mint felépítményi tulajdonosok?

Tisztelt Válaszadók!

Először is nagyon köszönöm a hozzászólásukat! Sajnos KBS-nek van igaza, a beruházó megtartotta a telek tulajdonjogát valami olyasmire hivatkozva, hogy így nem kell minden (lakás)tulajdonos hozzájárulása ahhoz, hogy a tervezett, de még el nem kezdett társasházakat felépítsék.
Nem tudom, hogy változtat-e valamit a helyzetünkön, hogy az alapító okirata a TH-nak (amit még a beruházó készíttetett) ezt tartalmazza: "A tulajdonostársak közös tulajdonában maradó épületrészek és egyebek: ... X. A telek udvari részén kialakítandó 23 parkoló használati joga."

További segítségüket megköszönve:
Balassilp

„A telek a társasház osztatlan közös tulajdona”

Az a baj, hogy itt nem - legalábbis a kérdező azt állítja, hogy nem. Ha jól értem, ráépítéssel hozták létre a társasházakat (többet is ugyanazon a telken), és a beruházó megtartotta magának a telek tulajdonjogát. Látni kellene a tulajdoni lapokat, a megállapodást, hogy tényleg csak az épület által elfoglalt területre engedett-e a tulajdonos földhasználati jogot. Ha valóban így van, és nem rendelkeztek az út biztosításáról, akkor nem jó a helyzet.
Nem állítom, hogy nem lehet fogást találni a "vállalkozsón", de azt hiszem ez az a pont, ahol (Homage Abody Béla) "a SZOT-beutaltaknak nyugodalmas jóéccakát, fizető vendégeinknek pedig további jó szórakozást kívánunk".

Egy biztos: ez az "örök használati jog" ugyanolyan csapda, mint amilyen a társasháznak a telektulajdon nélküli létesítése volt.

A telek a társasház osztatlan közös tulajdona, annak használatára valamennyi tulajdonos jogosult. Bár az szmsz-ben lehet kizárólagos használati jogot biztosítani egyes tulajdonosoknak, de nem hinném, hogy ezzel egyidejűleg a többieket ki lehetne zárni a közös tulajdon használatából.

Tisztelt Hozzáértők!

2004-ben vásároltunk egy lakást egy lakóparkban, ahol 4 társasház és egy félbehagyott építkezés van egy olyan telken, amelynek az éppíttető, majd annak csődje után egy másik, új tulajdonosa van. A telekre egyetlen olyan út vezet, amelyen autók is tudnak közlekedni. Az elmúlt 6 évben zavartalanul használhattuk az utat, parkolhattunk a telken. Most az új tulajdonos közölte, hogy örök használatra meg lehet vásárolni a parkoló helyeket, aki pedig nem vásárol, egyáltalán be sem hajthat a társasházhoz, ahol lakik. Engem az érdekelne, hogy megteheti-e ezt, illetve az örök használati jog akkor is megmarad, ha már a jelenlegi tulajdonos is csődbe megy és megint egy új tulajdonos érkezik? A lakásunk adás-vételi szerződésben nincs semmi erről, a mi társasházunk alapító okiratában annyi van, hogy azon a földrészen, amin a th áll, ingyenes földhasználati jogunk van.

Segítségüket előre is köszönöm!
Balassilp