Tisztelt Jogi fórum!
A következőkben szeretnék segítséget kérni:
Osztatlan közös tulajdonú 2 lakasos ingatlan esetén( amennyiben külön megállapodás nincs erre vonatkozólag) a vízdíjat milyen arányban kell fizetni a tulajdonosoknak?
Köszönöm
A tulajdoni hányaduk arányában.
Nem igazán. Az alapdíjat valóban a tulajdoni hányad arányában, de a fogyasztástól függő részét a díjnak a fogyasztás arányában.
1 főmérő van mellékmérő nélkül.( Nem adja a hozzajarulasat a mellékmérő bekötéséhez. )
Feltételeztem, hogy nincs mérve, akkor úgy kérdezte volna. Ha meg nem mérhető külön, és nincs megállapodás, akkor nincs más, mint a tulajdoni hányad.
Nem feltétlenül. Lehet, hogy a kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező fél ötfős családdal lakik ott és mosodát üzemeltet, a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező meg egyedül.
Így van. De amíg megegyezés vagy bírósági döntés a megosztásról nincs, addig mérés híján nincs mi alapján megosztani.
Hiszen az egyedül lakó lehet hidrofil és napi 5 köbméter vizet használ el, és még a veteményesét is agyonlocsolja. Honnan tudhatnánk mérés nélkül?
Jó eséllyel a bíróságon ez mérés nélkül sem a tulajdoni hányadok alapján lenne megállapítva szerintem.
De addig is...?
Amíg a bíróság nem dönt? Hát vagy megegyeznek valahogy, vagy sehogy.
Sehogy? Addig senkinek sem kell akkor fizetnie?
Ha senki nem fizet, akkor a szolgáltató kikapcsolja a szolgáltatást és a szerződő féltől behajtja a követelését.
A víziközmű-szolgáltató felé az fizet, aki a bekötési vízmérőre a szerződést kötötte. A tulajdonosok egymás közötti viszonyára - megállapodás hiányában - a közös tulajdon szabályai vonatkoznak.
drbjozsef
„amíg megegyezés vagy bírósági döntés a megosztásról nincs, addig mérés híján nincs mi alapján megosztani”
Ez nálunk is a régi lakhelyemen így volt. Felesben fizettük jó darabig a kedves rokonnal a vízdíjat, de még így is morgott, hogy ő nem használ el annyi vizet (szerintem irdatlan magas fogyasztása volt). Én egyedül laktam, nála meg általában 4-5 személy lakott ott, ebből 3 gyerek. Aztán egyszer csak jött egy csőtörés, a hozzám bejövő vízvezetéket teljesen ki kellett cserélni és amikor elkészült az új bekötés, akkor én egy vásárolt mellékmérőórát felszereltettem a vízszerelővel. Ott a bekötési főmérő az én nevemen volt. Onnan kezdve jeleztem is neki, hogy a saját felszerelt órám alapján kiszámolva óhajtok a továbbiakban fizetni a vízért - ez nem szerződéses mérő volt, csakis belső elszámolásra volt alkalmas - és hát persze kiderült, hogy közel nincs akkora vízfogyasztásom, mint amennyit fizettem éveken keresztül. Persze még ekkor is ment a háborgás, de mostmár hogy eljöttem onnan, láthatja, hogy nélkülem is ugyanannyi a vízfogyasztása, mint korábban, így szembesült vele, feleslegesen háborgott korábban.
F.Laca
„Időközben a tulaj meghalt, a fia viszont más profilra tette át az üzletet, a hátsó műhely pedig attól fogva üresen állt. Ám attól függetlenül fizetnie kellett a közös vizhasználatot a "nagy semmire", mint a társasház vízfogyasztás-mérése alapján reá eső alapterületi részre.”
És teljesen jogosan számolta rá a ház a vízdíjat, hiszen nem volt mért fogyasztás, így a közös fogyasztás rá eső részét kellett kicsengetni.
„A gyerek persze gondolt egyet, s felszereltetett magának a műhelybe egy hiteles mellékmérő vízórát. Attól kezdve neki RENDSZERESEN NULLA lett a fogyasztása (de ezzel csatorna-díja szintén)”
Nos, akkor ezt hamarabb kellett volna neki. Az azonban azért furcsa, hogy az üzlethelyiségben sem fogyasztottak vizet. Hiszen tisztálkodó helyiség, WC tuti volt ott is, az pedig vízfogyasztást eredményez. Csak érdekes módon ezt már nem említed. Kizárt, hogy az üzletre is nulla fogyasztása volt.
Hát,ha a hátsó üzlet üresen áll,akkor valószinűleg 0 a fogyasztás.
Mrgjegyzem,a vizórát csak a társasház engdélyével szerelhette fel.