Szolgalmi jog...

Kedves Szakértők!
Telkünk mellett egy alig 3 méter széles utca van, ahonnan személyautóval is körülményes az udvarunkba bekanyarodni, teherautóval pedig lehetetlen. Ezért egy 17 évvel ezelőtti megegyezés alapján az utca túloldalán levő 4000 m2-es szomszéd telek egy apró részét terheli a minket illető átjárási és útszolgalmi jog, tullapra bejegyezve. Az érintett terület egyébként a szembeszomszéd kerítésén kívül eső lezáratlan terület, az ő telkének egy külső sarka, ahol ő kb. soha nem jár, 15 m2, pontosan a kertkapunkkal szemben. Nem kívánjuk elvitatni a hozzá fűződő jogait, DE:
A szolgalommal terhelt terület 50-100 cm széles szélső sávját naponta igénybe vesszük, rendkívül ügyelve annak állapotára. Ugyanakkor alkalomszerűen, nem többször, mint évente kétszer, néhány órára a mi érdekünkben gépkocsi állt a területen, úgy, hogy azzal senkinek a mozgását nem akadályoztuk. - Útszolgalomként van megfogalmazva, de a terület senki másnak nem út, kizárólag nekünk számít, hogy a telkünk hozzáférhető legyen.
Úgy gondolom, semmit sem ártottunk neki, mostanában viszont többször kijelentette, hogy nem engedi a terület használatát. Ennek az okát nem közölte, és azt sem, hogy milyen alapon tiltaná meg a használatot.
A kérdésem: ellenkezik-e az átjárási és útszolgalmi jog természetével, hogy a területen rövid időre technikai okok miatt, senkit sem akadályozva gépkocsi álljon? (Kresz szerint várakozás, jellemzően munkavégzés céljából, pl a szerelő onnan tudja behozni a szerszámokat, vagy az autószerelő, arra a 10 percre, amíg az én kocsimat viszi, a másikkal meg beáll a helyére.)

Köszönöm a választ.

+1

Tündérpalánta,

Értem. Ez esetben akkor ezt biztosítania kell, hogy tudd használni. De tartom, hogy az továbbra sem a tied, ő IS használhatja természetesen. Közlekedhetnek ott, gyalogosan pláne. Nem akadályozhatnak a telkedhez eljutásban, nem okozhatnak kárt az autódban (a föld és a kerítés az övék, abban akár igen). Továbbra is tartom, hogy a tárolót elbontatnám a helyükben. Az út, amit a bejutáshoz használhatsz a telkedre, nem tárolásra vagy parkolásra, a garázst a saját telkeden kell megépítened, ha akarsz. Nem is állhatnál ott az autóddal egyáltalán.

Ha kárt okoznak, vagy akadályoznak a jogaidban, beperelheted. Ahogy ő is, ha nem a szolgalomnak megfelelően használod a telkét.

Igen, meg van jelölve.
A kerítések biztosan nem fognak eltűnni, mert A és B telek is tele van szabadon kószáló állatokkal.
A telkek terepviszonya miatt továbbá máshol fizikálisan sem lehet kijelölni szolgalmi utat és C telek okkal tart attól, hogy mindenféle nem odatartozó idegen emberek ott mászkálnak.
A szolgalmi út használhatóságát kizárólag C telek biztosítja karbantartással, beruházással, amiben B telek viszont kárt okozott.

Tündérpalánta,

Meg van jelölve a B telek térképszelvényén konkrétan szolgalmi útnak ez a része?

Ha nem, akkor csak annyit jelent a bejegyzés, hogy autóval is közlekedhetsz, biztosítania kell az ehhez szükséges utat. De kijelölheti máshol, máshogy is, ha akarja.

Ó, az kimaradt, hogy nem C telek "nevezte ki útnak" a kérdéses területet, hanem 30 éves tulajdoni lapi bejegyzés átjárási és útszolgalmi jog.
Itt távolról sem önhatalmú területfoglalásról van szó, akárhogy is próbáljátok arra terelni.

A szolgalmi út két oldalát A és B telek kerítette le, mindenki a saját telkét, kihagyva középen a szolgalmi utat. A közút felé a szolgalmi út nyitott.
A szolgalmi út olyan értelemben "szolgálja C telket", hogy csak oda vezet, nem további telkekhez vagy bárhova.
Való igaz, a tárolót simán le lehetne bontatni B telek által, mert az nem jogszerűen van ott.

Az úthasználati jog nem foglalja magában azt hogy ott C telek gjműve parkolhat?

Tündérpalánta,

De azért az megvan, hogy az az ő telke?

Szolgalmi jog : köteles biztosítani az átjárásodat. De ez nem azt jelenti, hogy te fogsz egy részt, kinevezed útnak, körbekeríted, aztán az csak a te külön használatú részed.

B telek le is bonthatná a kerítést, és bármit is csinálhatna a telek azon részén is, feltéve, hogy az átjárásod biztosított.

A szolgalmi jog nem jelent jogot arra, hogy más telkén parkoljál az autóddal. Átjárás. Más nem.

Értem én a célzásodat a 20 éves kocsibeállóddal, de szerintem azt sem igen tudnád elbirtokolni, hiszen jogcímmel, a szolgalmi joggal használtad az ingatlanát, neked kellő gondosság esetén tudnod kellett, kié az a terület. Szerintem per esetén le tudná azt bontatni onnan.

Én azt is tenném a helyében.

„A szolgalmi út C teleknek szolgál csak,...”

Ez sem igaz. Az utat bármelyik tulajdonos is használhatja, de C telek tulajdonosának is van joga rajta közlekedni, ami ugyebár nem lenne lehetséges, ha szolgalmi joga nem lenne.

Ha én lennék C telek, én kevésbé lennék barátságos A és B telekkel, akik valóban jogszerűen, de nem az együttélési normák értelmes betartásával a 15 méteres szolgalmi úton pontosan a tároló vonalában nyitottak kaput, hogy pontosan azokon keresztül kelljen a szolgalmi úton átközlekedni, nem lehetett előtte 2 méterrel. A szolgalmi jog átjárást és úthasználatot biztosít és visszterhes alapítású.

Azt hiszem, tévedésben vagy a szolgalmi joggal kapcsolatban. Attól, hogy egy telken bejegyzett áthaladási szolgalmi jogod van, még nem ajándékozták neked a telket. Arra meg birtokvédelmet kérni, hogy a tulajdonos hogyan meri használni a saját telkét, kissé bizarrnak tűnik. Akkor tudnál a szolgalmi jogod korlátozása miatt pert indítani, ha a tulajdonosok a tevékenységükkel (pl a telekrész beépítésével) megakadályoznák, hogy bejuss a telkedre.

Kedves Fórum, végignéztem sok-sok oldalnyi bejegyzést, nem találtam választ, így kérdezek. Téma: birtokvédelem a szolgalmi út jogosultjának.
Van A, B, C telek. C telek az A és B telek határán, valóságban B telken lévő szolgalmi úton keresztül közelíthető csak meg közútról. (tullap-ra bejegyezve). A szolgalmi út A és B telek felől is kerítéssel zárt, közút felől B telek kérésére (?) nyitott, másik vége C telekbe torkollik.
A szolgalmi út C teleknek szolgál csak, így C telek tulajdonosa a szolgalmi utat mint kocsifelhajtót használja, sőt ott egy minimum 20 éves fedett kocsibeálló/tároló is van, ami ellen B telek nem emelt eddig kifogást.
Tukajdonosváltások következtében A és B telek egy család lettek (mármint a család két fele él a két telken), ráadásul B telken illegális üzleti tevékenység is folyik, valamint A telekről és B telekről is nyitottak kiskaput a szolgalmi útra, nagyjából a C telek által használt kocsibeálló/tároló vonalába. Ezek következtében napi szinten A és B tulajok valamint idegen emberek közlekednek keresztül a szolgalmi úton, konkrétan a tároló és az autó kikerülésével, azokon keresztül.
C telek hogyan, mire hivatkozással tud birtokvédelmet kérni a jegyzőtől, hogy ne mászkájlon A és B telkek emberei a szolgalmi úton, tudván hogy mintegy 13 méter kerülővel a szolgalmi út érintése nélkül is át tudnak egymáshoz menni?

Köszönettel,
Tündérpalánta

Elég tíz év.

„Nem hiszem amúgy, hogy azt kell biztosítanom, hogy teherautóval be tudjon állni, hiszen a szolgalmi jog, csak átjárást biztosít nem?”
Amire kiterjed a szolgalmi jog. Ha olyat tevékenységre kapta, amihez teherautós behajtás is tartozik, akkor de.

„mi van ha odaépítek egy nyitott kocsibeállót (tetőt)? korlátozhat engem ebben az ő átjárási joga?”
Fentiek szerint korlátozhat, amíg a szolgalom fennáll.

„Honnan tudom megtudni, hogy mire alapították pontosan?”
Földhivatalból ki lehet kérni a dokumentumot, ami alapján bejegyezték.

„Hogyan lehet bizonyítani, hogy több, mint 15 éve nem használja?”
Jó kérdés, bárhogy. A bíróságon szabad bizonyítás van. Valaminek a nem létezését általában nem kell bizonyítani, általában ez lehetetlen is. Hogy használta, azt neki kellene bizonyítania.

A lényeg az, hogy a gazdasági épülete bejárata tőlünk a legkönnyebben megközelíthető. Szerintem a saját kapuján keresztül is oda tud jutni, max. messzebb áll meg, így több munkával járna bepakolni, de nem lehetetlen. (Az előző tulaj szerint a szolgalmi jogért telekrészt adott cserébe, de az mégsem került fel a mi tulajdoni lapunkra.)

Nem hiszem amúgy, hogy azt kell biztosítanom, hogy teherautóval be tudjon állni, hiszen a szolgalmi jog, csak átjárást biztosít nem?
Erre vonatkozott az a kérdésem is, hogy mi van ha odaépítek egy nyitott kocsibeállót (tetőt)? korlátozhat engem ebben az ő átjárási joga? Mert ezt annyira nehezen tudom elképzelni.
Honnan tudom megtudni, hogy mire alapították pontosan? Gondolom azt kellene nekem is betartanom.

Megtaláltam! Valami ilyesmiről hallottam:
"A szolgalom elbirtoklással való létrejöttének ellentettje a szolgalomtól való mentesség elbirtoklása, amelyre szintén van lehetőség. A szolgalom ugyanis megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt – 15 éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. Nem vezet viszont szolgalommentességhez, ha a szolgalom olyan külső okok miatt nem volt gyakorolható, amelyre a szolgalom jogosultjának nem volt kihatása."

Ő azért nem használja, mert jelenleg nem csinálja azt a vállalkozást, amihez gazdasági épületét kötődik.
Hogyan lehet bizonyítani, hogy több, mint 15 éve nem használja?

Sok kérdés, köszönöm, ha időt szakítotok rá(m)!

Csizsak,

Nem, az pont a fordítottja. Ha sok éve használja, de nincs bejegyezve a tulajdoni lapra, akkor a használó "elbirtokolja" a szolgalmi jogot. Bejegyzéshez ugyanúgy per és ítélet kell.

Az, hogy nem év vele évek óta, az kevés. Biztos hogy teherautóval is pont ugyanúgy meg tudja közelíteni a területe bármely részét a szolgalom nélkül?

Ha igen, írj neki tértis levelet, hogy kéred a beleegyezését a szolgalom törlésébe. A földhivatali eljárás miatt kell ügyvéd is, szóval kereshetsz egyet, és akár egyből ő is írhat.

Ha megtagadja, pert kell indítanod. Ha bizonyítja, hogy szüksége van a szolgalomra, akkor elbukod a perköltséget meg az ügyvédi költségeidet.

Köszönöm a gyors választ!

Igen, be van jegyezve a tulajdoni lapon.

Így értettem, hogy jogi úton "egyoldalúan" megszüntetni, vagyis perrel, ahogyan írod, tehát nem megegyezéssel, mert arra nincs lehetőség.

Ha régóta nem használja, nem lehet elbirtokolni? Mintha hallottam volna ilyet valahol, de lehet, hogy butaság.

Nagyon köszönöm!

Csizsak,

Ha ez egy szerződés (=kétoldalú), akkor egyoldalúan nyilván nem szüntetheted meg.

Be van jegyezve a telked tulajdoni lapjára a szolgalmi jog?

Egyébként, a gyakorlat az, hogy ha a területére be tud jutni küzútról a szolgalmi jog nélkül is, akkor lehet kérni annak megszüntetését. Ha megegyezni nem tudtok, akkor perben, bíróságon. Az a tulajdoni lapról is töröltetheti. És törölni is fogják, ha nincs rá már feltétlen szüksége.

Sziasztok!

A szomszéd valamelyik előző tulajdonossal kötött szolgalmi szerződést, hogy a kapunkon át az ő gazdasági épületeihez eljusson teherautóval a telkünkön keresztül. Nem tudom a szerződésben pontosan mi szerepelt, szerintem ez átjárást biztosító szolgalmi jog. A saját telkére be tud menni máshonnan is, van saját kapuja, autó, teherautó be tud állni onnan is. Év tizedek óta nem használja, később lehet lehet, hogy szeretné majd használni újra.

Van lehetőség ezt a szolgalmi jogot egyoldalúan megszüntetni?
Akadályozhat ez minket abban, hogy a kapubeállónkat leburkoljuk és egy kocsibeállót (nyitott garázst) építsünk az általa is "használt" részre? Ez ugye akadályozná a teherautóval való bejutást.

Köszönöm szépen!

A jegyzőtől kérhetsz birtokvédelmet.

Kedves Szakértők!
Családi házunk zártsorú utcában helyezkedik el, a szomszéd ház tulajdonosai csak a mi telkünkön keresztül tudnak az ingatlanukba bejutni. Erről van egy útszolgalmi szerződésünk. A szolgalmi út minden oldalról be van kerítve (kiskerítések kapukkal). A problémám az, hogy a szomszéd a gyerekeit (és egyéb rokonainak gyerekeit) napi szinten a szolgalmi részre küldi ki fogócskázni, focizni, ami pontosan a mi gyerekeink ablaka alatt helyezkedik el.
Próbáltam kedvesen szólni, hogy legalább a gyermekeim alvási idejében ne küldjön oda senkit hangoskodni, de le lettem kiabálva (sok obszcén megjegyzés mellett), hogy mit képzelek magamról, mert az szerintük közös. Valószínűleg nem is értik teljesen a szolgalmi jog fogalmát, de nem is voltak hajlandóak meghallgatni, hogy elmagyarázzam.
Tisztelettel kérem szakértői tanácsukat, hogy milyen lehetőségem van rendezni az ügyet!

Üdv!
2008-ban egy önkormányzati útra hosszanti oldalával érintkező telket 12 építési telekre osztott fel a tulajdonos azzal, hogy azokra ikerházakat épít (6 ház fel is épült, majd jött a válság). A "hátsó" házak megközelíthetősége érdekében mind a 12 telek hátsó részéből 3m szélességben a felosztással együtt átjárási szolgalmi jog lett szerződéssel, vázrajz alapján terhelve + önk. csatornából 9 telekre a telekhatárral párhuzamosan, attól 2m-re magáncsatorna épült + a csatornavezetéktől 2-2m-es sávbann szennyvízvezetési szolgalmi jog lett terhelve (így a szennyvízvezetési szolgalmi jog határa 1m-rel húzódik beljebb a szolgalmi jog határánál).
Az egyik üres telket idén januárban árverésen megvásároltam. A telek kitűzése során derült ki, hogy a hátsó ikerházakhoz vezető, kocsival kitaposott és murvával leszórt nyomvonal nem a szolgalmi részen, hanem attól beljebb, már az én birtokomon halad keresztül, ugyanis egy másik közbeeső, üres telek szolgalmi részén egy fa állja az utat, amit nem vágtak ki, hanem kikerültek.

• mivel már eltelt a 10 év, és a korábbi tulajdonos nyilván nem tiltakozott a módosult nyomvonalú úthasználat miatt, lehet-e ebben az esetben elbirtoklásról beszélni úgy, hogy az átjárási szolgalmi jog és terület kezdettől fogva rendelkezésre állt, de azt a fa miatt nem használni? (a tulajdoni lapon "átjárási szolgalmi jog" szerepel. a szeződésben gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása szerepel)
• szeretném, ha a telkemen nem járnának át a hátul lakók sem gyalog, sem gépkocsival, hanem a szolgalmi részen közlekednének
  • ami viszont a beépítetlen telkek előtt jelenleg füves terület, egy fával (a lakott házak előtt a vázrajz szerinti a szolgalmi rész nyomvonala és kialakítása). Megalapozottan kérhetek-e birtokvédelmet a jegyzőtől? A jegyzőt a birtokvédelmi kérelemben kérhetem arra, hogy egyúttal íntézkedjen a szolgalmi úton lévő fa kivágásáról, vagy ezt csak abban az esetben teheti meg a jegyző, ha a hátsó 6 házban lakók valamelyike kér birtokvédelmet?
• Ha szeretném lekeríteni a telket a szolgalmi joggal terhelt részen, akkor hová húzhatom a kerítést, hogy ne legyen belőle a szennyvízvezeték hozzáférését érintő jogi vita? Az átjárási szolgalmi jog (3 m-re a telekhatártól), vagy a szennyvízvezetési szolgalmi jog határára? (4 m-re a telekhatártól)

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ennyi.

„Zöldövezeti: saját telekre a szolgalom nem értelmezhető.”

by

KBS.

Érteni értem, de valami nevet kell adni a kapu -tól induló 12 m-es sávnak.Legyen közösen használt terület.
A lényege, hogy ezen a sávon nem parkolhat egyik fél sem, mindig szabadon kell hagyni és főleg az első a hátsót nem akadályozhatja.

„Helyi építési szabályzat szabályozási terve.”

Köszönöm!