Szolgalmi jog...

Köszönöm!

Csak legyen annyi eszed,hogy saját mérőd legyen,mert megemlegeted a vizbekötést.

Fúrt kútra szolgalmi jog meg saját mérő?
Ez nem vízközmű hálózat.

Nem lehetetlen, én nem tudom, de furának hangzik.
Majd kötelezik rá, hogy szolgáltassa a vizet, és üzemeltesse a fúrt kútját akkor is, ha ő nem akarja?

„Fúrt kútra szolgalmi jog meg saját mérő?”

A szolgalmi jog a vízvezetésre jön létre. A fúrt kútra meg kell a mérő, főleg, ha egyébként van vízbekötés.

„Majd kötelezik rá, hogy szolgáltassa a vizet, és üzemeltesse a fúrt kútját akkor is, ha ő nem akarja?”

Igen. Pont ezért van a szolgalmi jog.

oligaliga,

CSAK átvezetésre persze hogy lehet szolgalmi jogot alapítani.

De a kérdező azt írta : "neki is lenne vize".
De erre szerintem nehézkes lenne, de nem értek hozzá.

És ha kiszárad a kútja? Majd kötelezik, hogy saját kézzel hordja nekem a lajtoskocsiból vödörben a vizet? Hiszen nekem jogom van ahhoz a vízhez. Áramdíj, használati költségek?

Nekem nem tűnik ez olyan egyértelműnek.

Pedig az.

Akkor jó.

Hűha! Mi minden vetődik fel!
Mivel nem lakoingatlanrol beszélünk, azt hiszem az lesz a válasz, oldja meg, én meg maradok az esővíz gyűjtőnél és a forrásviznél.
Szerencsére az is van.
Köszönöm, és bocs a bénázásért!

„Szerencsére az is van.”
1996 évi LIII törvény 23§

Ennyire azért ne bonyolitsuk túl! Ha a ceglédi kannámmal elballagok a forráshoz, megmerítem, és visszacipelem, nem sértek semmilyen törvényt! Köszönöm.

Ha nem magánterületen teszed.akkor nem.
De látod,mennyi hasznos információval gyarapodtál?!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Adott volt 1 telek, 1 házzal. Én is ráépítettem, a másik mögé, azzal egybeépítve. Lett 2 ház. Földhivatalban is bejegyezve szétszedtük 3 felé. Kb 5 éve. Van 1 telek külön hrsz-szel és 2 ház "/A" és "/B" hrsz-szel. A "B" az enyém 100%-ban. Időközben az "A"-ban örököltem 50% tulajdonrészt és a telekben is, mert ott nem volt tulajdonjogom csak használati jog, míg az épület áll. A másik tulajnak haszonélvezeti joga van az én 50%-omon. Az "A" házon és a telken is.
A probléma a következő: Ingatlan fedezetű jelzálog hitelt vennék fel, de a bank szolgalmi bejegyzést kér attól a telektől, aminek (ha haszonélvezettel terhelten is) az 50%-a az enyém. A másik tulajdonos nem akar semmit aláírni (idős néni, elzárkózik mindentől, mert én biztosan meg akarom kaparintani az ő tulajdonjogát.

Az előzőbe nem fért. Szóval én adhatok-e magamnak szolgalmi jogot a telek 50%-os tulajdonjogán? Ha nem, mit javasol? Hogyan lehet ezt kikényszeríteni?
Köszönöm.

Keress másik bankot, vagy legalább panaszold be az ügyintézőt. Hülyeséget kér.

MILYEN szolgalmi jogot akar a bank?

És mire?

Átjárási szolgalmat nyilván. De egyrészt ez nem kell a kölcsön nyújtásához, másrészt ipso iure, bejegyzés nélkül is megilleti a z épület mindenkori birtokosát.

@Rosco

A Ptk. 5:145. § alapján az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg, amelynél fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára (átjárhat rajta!, így nincs szükség további dologi jogra, telki szolgalomra)

Kérdéses ugyanakkor, hogy az önálló épület feltüntetésekor ("kb. 5éve") a földmérő mérnök milyen terjedelmű változási vázrajzot készített a földhasználati jog vonatkozásában a /B épülethez.......?!?

Vagy túlbuzgóság a hivatal részéről,vagy hiányos adatok.

Üdvözletem, következő kérdésem lenne: 2017-ben osztatlan közös telken ingatlan 1/3-át vásároltuk meg használati megállapodással a jelenlegi 2/3 részben tulajdonos szomszéd édesanyjától. Nem alakultunk társasházzá.

Gázbekötés csak nálam van, és most kitalálta a szomszéd, hogy neki is kell - a kertünkben vadonatúj járólap, kertrendezés, növények stb. Megmondom őszintén, nem rajongok az ötletért, és nem tervezem a hozzájárulást, viszont próbáltam utánaolvasni, és azt látom, hogy kérheti szolgalmi jog bejegyzését? Én mondhatom,hogy nem? Kérhetem egy általam megállapított összeg kifizetését esetleg? Köteles vagyok ezt tűrni? Az ingatlan mellett futó út alatt (közterület, nincs leaszfaltozva) is elvitethetné, vagy az út szemközti feléről is áthozathatná (persze szerintem, nem értek hozzá).
Köszönöm

Te köteles vagy tűrni, ő meg helyreállíttatni az eredeti állapotot.

De nem fogja, semmit nem tartott, amiben eddig szóban megállapodtunk - még ha le is írja, hogy kifizeti az újrajárólapozást, kertrendezést, akkor sem fogja (ismerem), és én mehetek pereskedni - jól gondolom? Az osztatlan tuladjon miatt vagyok köteles tűrni?

Gázvezetékhez nem kell a felszínt megbontani, lehet alatta átfúrni is. Akár négysávos út alatt is át lehet vezetni. Na nem olcsó, de lehetséges.

wers

„Gázvezetékhez nem kell a felszínt megbontani, lehet alatta átfúrni is.”

Nekem az udvarról a vízvezetéket magasnyomású vizes mosás technológiával fúrták át az előszobába a bejáratnál, hogy ne kelljen végig felbontani és utána újra burkolni. Csak kint az udvaron a bejáratnál volt egy gödör, illetve a fogadó ponton kellett szintén bontani az előszobát. Egy 40-es csatornacsövet toltak be végig a földbe, amelyen aztán átment a 32-es KPE cső. Az kb. olyan 3-4 méter volt és 30 ezerbe került.

Egyszóval létezik a technológia, nekem egy duguláselhárító ismerősöm csinálta meg.

Köszönöm a válaszokat! És "jogilag" ragaszkodhatok ahhoz, hogy ezt a technológiát válassza (milyen garanciát kérhetek erre?), vagy pl. letétbe helyeztesse a helyreállítás költségeit? Mik a lehetőségeim?

Sajnos a szomszéd az a tipikus osztatlan kt. szomszéd. Köszönöm.