Szolgalmi jog...

Nem.

Javasold neki, vagy állítsa helyre úgy, ahogy most van.

Ha nem teszi per. Előtte rögzítsd, hogy mi a mostani állapot. Pl. fotók.

Ez nagyon kiábrándító így? És ha mégis aláír esetleg egy olyan dokumentumot, hogy vállalja a számomra kedvezőbb technológiát?

Ha az megnyugtat írasd alá. De szerintem mindegy mit nem tart be, az írásban vagy a szóban megígértet.

Végeredmény, hogy olyan állapotnak kell lennie a munkálatok után, mint most. Ha aláírta ha nem.

hát magamba roskadtam most. A perre és a helyreállításra is nekem kell költenem, és utána max. a nemlétező fizetéséből majd 2ezrével rendezi 20 év alatt.

Nusianna

„A perre és a helyreállításra is nekem kell költenem, és utána max. a nemlétező fizetéséből majd 2ezrével rendezi 20 év alatt.”

Nem feltétlen, mert ha nem rendezi a tartozását - pl. nincs fizetése, amiből levonhatnák - akkor az egyéb vagyontárgyait, vagy akár az ingatlant is megterhelhetik vele, bár ezt nem tudom, hogy polgári tartozás esetén megtehetik-e. De a lényeg, hogy csak szaporodik, csak szaporodik a tartozása...egyszer csak a végén, ha sokáig nem rendezi, akár árverezés is lehet szerintem. Akkor pedig akár meg is szerezheted tőle árverési úton a másik ingatlanrészt.

De előbb azért várd ki a végét - lehet a gáztervezővel kéne kicsit négyszemközt „egyezkedni” - mert ha meg tudják másként is oldani a gázbevezetést, akkor nem lesz semmilyen szolgalmi jog bejegyezve. Sőt az a legjobb, ha ezt a fogalmat a szomszéd előtt nem is emlegeted túl gyakran, nehogy a végén megszokja és ragaszkodjon hozzá. :-)

Hát, remélem, hogy a gáztervezővel fogok találkozni, hogy tudjak vele egyeztetni, és nem a fejem felett születik döntés. Köszönöm.

Nusianna

„Hát, remélem, hogy a gáztervezővel fogok találkozni, hogy tudjak vele egyeztetni, és nem a fejem felett születik döntés.”

Szerintem mivel osztatlan közös a tulajdon, így mindenképp neked is jelezni fogják, hogy a másik tulajdonos mire készül. Kb. ugyanaz a helyzet, mint amikor ő a saját ingatlan-részén változtatásra készül, neked azt elfogadással jelezni kell, hogy hozzájárulsz, így lesz némi mozgástered az ügyben. Tehát nagy valószínűséggel nem a fejed felett születik a döntés.

Tisztelt Cím! Segítséget kérek egy teleki szolgalmi joggal kapcsolatban, mely be van jegyezve tulajdoni lapon Víz, gáz, csatorna lefektetés és karbantartásra. A telek tulajdonosa ha elutazik hogyan tudok bejutni a szolgalmi területre vízcső törés esetén, mivel nincs kulcsom?

Több módszer is lehetséges.

Flex, szúróláng, erőfogó. Csak elzárásra akár kerítésmászás is elégséges lehet.

Az ördög nem alszik,és eléggé költséges lehet.

Ha nem az ő szakaszán folyik....

Gázvezeték szolgalmi jog van bejegyezve a telkemre, be van kerítve és kutyák is vannak. Ha jönnek a gázosok jogilag bejöhetnek-e maguktól vagy csak köteles vagyok őket beengedni ha be akarnak jönni?

Csiszolgasd mlég ezt a kérdést.
Egyébként van konkrét problémád is? Megfigyeltem, hogy szeretnéd csuklóztatni a társaságot - de azt is, hogy senkit nem tudsz beugratni.

A szolgalmi jog nem belépési jogot jelent.

Ha le akarnak olvasni órát, vagy valami nem sürgőset szerelni, akkor nem mehet be, csak ha előzetesen értesített.

Ha eltört a vezeték és ömlik a gáz, akkor persze bemehet veszélyhelyzetet elhárítani.

Üdvözletem mindenkinek, tanácsot szeretnék kérni. Tavaly évvégén az áramszolgáltatóm gallyazási munka elvégzésére vállalkozót küldött minden előzetes értesítés nélkül. Az ingatlanon az áramszolgáltatónak szolgalmi joga van ezért beengedtem a vállalkozót és embereit a munka elvégzése céljából, csak miután elmentek derült ki, hogy a kertem végébe telepített fenyőket nem legallyazták, hanem tőből kivágták, de volt olyan amire rádőlt a többi fa és úgy tört ketté. Ezután az össze vissza dőlt 20 éves fenyőfákat úgy ahogy dőltek ott hagyták és ezzel kidöntötték a vadhálós kerítésem. A családomnak kellett gyorsan levágatni a fenyőket a kerítésről, hogy teljesen össze ne szakadjon végig a rádőlt súlytól. Követelhetek-e bármilyen kártérítést az áramszolgáltató által ideküldött alvállalkozótól, szerződésen kívül okozott kárért.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Nem

Tisztelt Tanácsadók!

A helyzetünk a következő: A belterületi üdülőövezeti telkünk egy nyeles telek, melynek a nyele 2-3 méteren csatlakozik egy utcának nevezett közterülethez, amely valójában csak egy lépcső, így a telek gépjárművel abból az irányból jelenleg megközelíthetetlen.
A telek másik részén (nem a nyeles oldalon) is közel van egy másik utca, kb. 10 méter távolságra, azonban a szomszéd telkén át, a szomszéd telkének az alján. Ő is ezen a szakaszon tud behajtani a saját telkére. Amennyiben erre a szakaszra szolgalmi jogunk lehetne, mi is be tudnánk állni a telkünkre autóval.

A telek gépjárművel való megközelítését szeretnénk megoldani. A kérdésem, hogy a Ptk.5:160.§ (2) ("Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.") vonatkozik-e az esetünkre és a szomszédunk köteles-e biztosítani számunkra a gépkocsi beállást?
Vagy nem vonatkozik, mert a másik oldalról ugyan csak gyalogosan, de meg tudjuk közelíteni a telkünket?
"Megfelelő" közútnak minősül-e az a közút, ami valójában csak egy lépcső, és gépjárművel nem használható?
Vagy esetleg van arra vonatkozóan az önkormányzatnak kötelezettsége, hogy biztosítsa számunkra a nyeles oldalon az autóval való bejutás lehetőségét? (Azaz a jelenlegi közterületi lépcsőt úttá alakítani, amely nem egyszerűen, de megoldható lehetne, csak jelentős beruházást igényelne.)

Előre is köszönöm a válaszokat!
Üdvözlettel: Péter

Vonatkozhat. De fizetni mindenképpen kell.

KBS,

Ha egy telek az utcára nyílik, az egész utcafrontja, de az utca telek felé eső 1 méteres csíkja magánút, akkor is kell fizetni a szolgalmi jogért?

Egyszerűbben : külön helyrajzi számú, "magánút" megnevezésű ingatlanra létesítendő szolgalmi jogért is kell fizetni, akkor is, ha 50 éve egy földút van ott a valóságban, és mindenki úgy is használja?
(valamilyen földrendezési hibából maradhatott, az önkormányzat nem sajátította ki, és most már nem is akarja. Apropó : kényszeríteni nem lehetne valamivel az önkorit?

Azon már alighanem elbirtokolták a szolgalmi jogot. (Meg jó eséllyel amúgy is 'közforgalom számára megnyitott magánút')

De facto az.
Vajon honnan derül ki, hogy de jure is az-e?
A tualjdoni lapján nincsen semmi ilyenre utalás.
Van olyan, hogy default (melyiket kell külön jelölni - közforgalom elől elzárt/megnyitott)?

Nos nálunk a zöldövezetben hasonló probléma van..

„telkünk egy nyeles telek, melynek a nyele 2-3 méteren csatlakozik egy utcának nevezett közterülethez” Írta egy kérdező.
Megjegyzendő hogy azért azt tudni lehet, hogy az a nyél 2 avagy 3 m széles .
Nem mindegy .

Nálunk pontosan 3,2 m és 12 m hosszú. Ezt szétválasztani badarság lenne az 1, 6 - 1,6 m széles csíkkal egyik fél sem érne semmit. A telek egyenként 300 - 300 nm. Papíron osztatlan közös tulajdon az ingatlan, de a két tulaj megosztotta -

• kettő lakás --- külön külön telekrészek, de ez a sáv un. magán szolgalmi jogú terület.

Hogy érhető legyen . : van kis és nagykapu a 3,2 m közterületi kerítésen / közös /, innen 8 m re balra az egyik lakás bejárata, tovább kb. 10 m -re a másik telekrész bejárata és azon a másik lakás bejárata . Abban már megállapodott a két tulaj , hogy így lesz, a kérdés még az , hogy minek nevezzük.... egyen lőre magán szolgalmi út. Jó ez vajon ? Még néha vita van arról, hogy melyik a hátrányos helyzet , Az ha valaki előtt elmennek vagy az ha valakinek el kell menni, hogy a telek részére jusson. Egyenlőre fifti - fifti.

Ja tévedtem, 350 -350 nm-esek egyenként a telek részek, sőt annyi sem 698 nm, de ez lényegtelen... egy bölcs földmérő állapította meg sok sok éve.

„Vajon honnan derül ki, ”
Önkormányzat. Településszerkezeti terv vagy hogy hívják.