Ingatlan elidegenítés

Segítséget szeretnék kérni
Van egy ingatlan, mely jelenleg lakatlan. Papírforma szerint 3 tulajdonosa van, de minden költség 1 tulajdonosra hárul, akinek 16/18-ad a tulajdonrésze, és idén februárban múlt 15éve, hogy öröklés útján került tulajdonába. A másik két rész, két kanadában élő rokoné, akikkel a kapcsolatfelvétel szinte lehetetlen. Tavaly egy ügyvéd azt mondta, hogy 15 év után per nélkül el lehet idegeníteni azt a két részt is, de idén ugyanaz az ügyvéd már elidegenítési perről, valamint a két kanadai rokon kártérítéséről beszélt. Kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőség az elidegenítő per nélkül a két rész megszerzésére?
Nagyon szépen köszönöm, előre is!
Üdv.

A két rokon hozzájárulásával igen, ha alá is írják erről a megállapodást. Ha ez nem megy, akkor csak az elbirtoklási per marad.

Kérdésem: Mi az adásvétel időpontja tul.jog fenntartés esetén, az arról való lemondás földhivatali érkeztetése?
Köszönöm.

Az Inytv szerint a földhivatali BEJEGYZÉS hozza létre többek közt a tulajdonjogot. Innentől kezdve a bejegyzés dátuma az irányadó.

A bejegyzés dátuma viszont az érkeztetés napja lesz.

Köszönöm,a szerződésé vagy a lemondóé?

Miről akarsz lemondani? Itt bejegyzési engedély van, illetve adásvételi szerződés.

Az érthetőségről...,tehát az általad nevezettek közül melyiknek az érkeztetése?

A bejegyzés iránti kérelemé. (Nem kell lemondani semmiről, a hozzájáruló nyilatkozatot kell kiadni.)

Nálunk beírták a nyilatkozatba, hogy kérem a tulajdonjog fenntartás bejegyzésének törlését. Gondolom, azt kérdezi, hogy melyik dátummal lesz tulajdonos: a tulajdonjog fenntartásával történt adásvételi szerződés, vagy a hozzájáruló nyilatkozat beérkezésének dátuma.

pontosabban bejegyzés dátuma.

Köszönöm a válaszokat! Komkrétan az érdekel, hogy 2011-es szerződés beadás és 2012 -es hozzáj.nyil. esetén az adásvétel mely évjáratú.

Adó szempontjából? Mert hogy az megint más.

Adó, illeték,zöldkártya,stb.; mindenfajta szempontból.A szerződés földhivatali érkeztetése az adásvétel éve?

Zöldkártya? Bohóckodsz?

Adó szempontjából az adásvételi szerződés megkötése minősül a szerzés időpontjának.

Aha, akkor nevezzük energetikai tanusítványnak (csak
így hosszabb).

„Adó szempontjából az adásvételi szerződés megkötése minősül a szerzés időpontjának.”

Majdnem, de nem egészen.

Szja tv. 59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

Akkor mégegyszer megkérdezem;
"Konkrétan az érdekel, hogy 2011-es szerződés beadás és 2012 -es hozzáj.nyil. esetén az adásvétel mely évjáratú ?"
" az erről szóló érvényes szerződés, stb." az a hozzájáruló nyilatkozat ?
Az ingatlan eladásának éve is 2012 ?
köszönöm

Kösz, Kolléga!

Bár a vonatkozó törvényhely nem a 59. hanem a 60. §

60. § (1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.1324 1325
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében - ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan esetét is -, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést2620

1. az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával,

vagy a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy 3028

2. a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)-(2) bekezdés szerinti szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti időponttal2621

kell azonosnak tekinteni.
(4) Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.2622

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2005.novemberében írtuk alá az adásvételi szerződést (tulajdonjog fenntartással) a társasházi lakásunkra. 2007. decemberében a teljes vételár kiegyenlítésre került az építtető felé. A szerződés szerint ekkor került elvileg tulajdonunkba a lakás. A földhivatali bejegyzés viszont csak 2009-ben történt meg. Adófizetési szempontból melyik dátum számít a lakás értékesítése esetén? 5 év után ha jól tudom nem kell SZJA-t fizetni eladás esetén, ezért szeretném tudni, hogy melyik dátumot vehetjük alapul.

Köszönettel:
Verebes Veronika

60. § (1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.

De mintha ez ott lenne épp alattad.

Üdvözlet,
Tavaly vásároltam egy ingatlant ami a tulajdoni lapon 1400 nm. Építési engedélyezés során derült ki hogy a kerítés nem jó helyen van, emiatt a gyakorlatban a telek 1200 nm. Így ha jól gondolom, mivel 15 évnél idősebb a kerítés a szomszéd elidegenítése folyamatban van, bármikor perelhet a szóban forgó 200 nm-ért. Mit tudok tenni ebben az esetben? Én jóhiszeműen 1400 nm telket vásároltam, annak megfelelő áron.
Köszönöm

Szerintem pedig egy konkrét telket vásároltál, akkorát, amekkorát. Megnézted, láttad, hol van a kerítés, és azt mondtad: "ez nekem így megér annyit, amennyit az eladó kér érte.

A telek nem görögdinnye, aminek kilónként adják meg az árát.

Persze, ha a szerződésben az van, hogy "a felek az ingatlan árát x/m2-ben állapítják meg", az más. Akkor nem szóltam.