Ingatlanügyek

Nem az ügyvédre nézve kötelező az energetikai tanúsítvány, hanem az eladóra. De az ő esetleges mulasztásának sincs semmi szankciója.

@szomorú örökös
egy nem slendrián ügyvéd nem tud eltekinteni a kötelező kellék okiratba foglalásától, attól függetlenül, hitelte vagy készpénzre vesz meg a vevő az ingatlant.

eulimen

„VBF és energetikai tanúsítvány kötelező "melléklete" az adásvételi szerződésnek.”
Az energetikai tanúsítvány tekintetében készpénzes vásárlás esetén a legtöbb esetben eltekintenek tőle az ügyvédek.
Hitelre történő vásárlás esetén viszont kötelező.

andrea54

Egy ingatlanvásárlás esetén ennél jóval körültekintőbben kell eljárni. Ha az ember nem ért hozzá, akkor szakemberrel kell menni. És ez alól a szociális helyzet ( pl. 70 feletti beteg férj) sem adhat felmentést. Elhiheti, tudom, hogy miről beszélek, most cseréltem én is le a lakhelyemet.

VBF és energetikai tanúsítvány kötelező "melléklete" az adásvételi szerződésnek.
Ezt az okiratot szerkesztő ügyvéd bele is kell foglalja a szerződésbe.
Azzal nincs mit tenni, ha ezek a dokumentumok csak a szerződéskötéskor lesznek átadva úgy, hogy ömlik belőlük a meglepetés.
Illetve, nincs közvetlen szankciója annak, ha ezek a dokumentumok végül mégsem lesznek átadva a vevőnek.
A VBF egyébként egy állapotleírás. Nem érvényesíthető árleszállítás a "megtekintett állapotban" történő alkuból arra hivatkozással, hogy a VBF-ben egyébként az áll: a villamos hálózat felújításra szorul.
Minden normális eladó tudja, hogy ezeket minden normális vevő kérni fogja, ezért szerintem alapvető elvárás, hogy szerződéskötés előtt legyenek megmutatva.
Amelyik eladó ezt nem tudja már az érdeklődőknek megmutatni, attól azonnal menekülni kell, minél messzebb.

andrea54,

Készült villamos biztonsági felülvizsgálat? Ha igen, mi van abban? Ha nem, miért nem?

Niki 2025
Köszönöm szépen az építő jellegű hozzászólást.
Kívánom őszintén hogy 70 felett egy nagy beteg férjjel a vállán is ugyanilyen tájékozott legyen mint most.
Szép napot !

2020 óta kötelező.
Viszont ez rátok már vonatkozik,hogy "tudniuk kellett volna" . Mèghozzá szerződés aláírása elòtt,ez is egy tényező amit figyelembe veszel,hogy megvásárolod-e,és ha igen,akkor mennyiért.

Niki 2025

Valóban a 80-as évekbeli házak villanyvezetékei is felújításra szorulhatnak, de az 50-es években épült házaknál sajnos vésési munkálatokra is szükség lehet, nem elég csak a vezetéket áthúzni. Nagyon nem mindegy az anyagiakat is tekintve.

Niki 2025
Nem mondott ilyent, de nem is ő építette a házat, 2006 óta laktak benne. Akkor még nem volt kötelező az elektromos hálózat felülvizsgálata szerződés kötéskor ??
Mert ha igen, akkor tudniuk kellett hogy mi a helyzet.

Ha a 80-as években épült is,a vezetékek akkor is megérhettek a cserére.
Mi ezen a meglepetés?
Állította a vevő,hogy elektromos vezetékek mostanában fel lettek újítva?

Igen szóban állították, hogy a 80-as években épült. A villamoshálózat állapota miatt nem lehet visszatartani x összeget, hogy így ennek tudatában nem ér annyit a ház, mint ami ki lett alkudva ?

andrea54,

Segítséget, de miben? Mi a kérdés?

„Azt állították, hogy a 80-as években épült a ház”
Szóban?

Kedves Jelenlévők !
Segítséget kérnék abban, hogy mi a teendő a következő esetben : az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor (pár napja) szembesültünk vele, hogy az elektromos rendszer teljes felújítást igényel 3 szinten. Azt állították, hogy a 80-as években épült a ház, a tulajdoni lap szerint viszont az 50-es évek az első bejegyzés. Gondoltuk, a legalsó (garázs és pinceszint, ahol régen lakás volt) régi és a felső 2 szint a 80-as években épült rá. Ezzel szemben úgy néz ki csak a tetőtér szintje épült a 80-as években. Jól befürödtünk, drágán vettük a házat ezért bosszantó, hogy plusz kiadások jönnének, amire nem számítottunk, így fedezetünk sincs rá.
Hátha valakinek lenne ötlete......Megköszönném, mert el vagyunk keseredve.

Nem azon múlik, hogy külterület-e, hanem hogy a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik-e, és ki kell-e hirdetni. Ha igen, akkor a Ptk. szerinti elővásárlási jog nem érvényesül, értelemszerűen nem is kell megkínálni a tulajdonostársakat.

Kedves Tagok! Segítséget kérnék az alábbiak tisztázásában. Osztatlak közös tulajdonban álló külterületi ingatlan adásvétele kapcsán az ügyvéd kérése, hogy az eladó az összes tulajdonostárs lemondó nyilatkozatát szerezze be. Én úgy tuddom, hogy a tulajdonostársakat nem kell külön lemondatni, illetve értesíteni, tekintettel arra, hogy a kifüggesztés időtartama -30 nap- alatt gyakorolhatják elővásárlási jogukat a FFtv. 21.§.(3a) bekezdése alapján.

Én is elnézést kérek Eulimen, mert a kérdésem sem idevaló, már megtaláltam a válaszod a helyén, köszönöm.

(elnézést kérek, ezt nem ide akartam dobni, hanem egy másik topicba, fogalmam sincs, hogy került ide...)

„Megtehetem-e akkor is, ha azzal a szomszéd tulajdonát képező, ám engedélyem nélkül épített kapujába bele kell fúrni.”
Az úgy bajos. De hogy feléd nyílik a kapu? Hát akkor a saját telkeden-területeden betonszegéllyel kiékeled úgy, hogy ne tudja kinyitini.
Vacapaon meg megírod neki, hogy ha még egyszer meglátod macskát kergetni a saját telkeden, az egy vastag birtokháborítás lesz.

Megkérdeztem két építész tervező mérnököt.
Egyikük elfogadhatónak tartja az 5 m előkert meghosszabbítását kérni, és így a bal oldalra építkezni, az utcától kb. 20 m távolságra. És elfogadhatónak tartja a telkem megszélesítésével (18,5 m) a bal oldalon, a védőtávtól kezdődően építeni.
A másik mérnök szerint a HÉSZ a mindent eldöntő, így ez a telek nem beépíthető.
A szakemberek véleménye ellentmondó.
Kormányrendelet:
"a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával – az építési övezeti, övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület elhelyezhető"
Véleményem: a kormányrendeletben a "más jogszabályi előírás" a HÉSZ.
A HÉSZ-ben ez áll:
"Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia."
Véleményem:
A beépítési hely bal odala egyben a védőtáv jobb oldala, tehát ott kell állnia a főépítménynek.
Más kérdés, hogy milyen széles lehet majd a ház ...

autospista,

Nem írja felül. Magad idézted a kormányrendeletet:
„építési hely: az építési teleknek, teleknek az építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, vagy a szabályozási terven jelölt olyan lehatárolás, amelyen belül – a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával – az építési övezeti, övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület elhelyezhető”

Érdemes lenne keresned egy építészt, konzultációra, néhány tízezer forintért. Nincs sok értelme, hogy próbálod összevadászni az előírásokat, kétnaponta találsz valami újat, esetleg ki is felejtesz egy-két dolgot...

Újabb aggodalomra okot adó részletet találtam a HÉSZ-ben :(
"Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb
telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m
távolságban kell állnia." ,,,
... de ott, a 16 m széles telkemen 9 m a 20 kV-os vezeték és védőtávja!
Mit tehetek ebben a helyzetben?
Vegyek meg 2,5 m telket a szomszédtól (1,5 mFt!), és akkor már 18,5 m széles lesz a telkem, amire nem vonatkozik az idézett HÉSZ szabály?
Vagy a korábban hivatkozott 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet ebben az esetben "felülírja" a HÉSZ-t? ("... a védőtávolságok megtartásával ... az épület elhelyezhető.")

autospista,

Itt a rendelet, hogy mit és hol lehet villanyvezeték alá építeni:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Érdemes volna egy építészt keresned, legalább konzultációra.

Elméletileg minden gond nélkül lehet építeni az elektromos vezeték alá is, csak egyeztetni kell az MVM-el a magasság tekintetében. Nem ez lesz az egyetlen ilyen beépítés.

osztap
Segítő véleményed, ötleted alapján megtaláltam a hatályos jogszabályt (mellékeltem)
Ismételten nagyon köszönöm a segítséget minden hozzászólónak :)
"280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
építési hely: az építési teleknek, teleknek az építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, vagy a szabályozási terven jelölt olyan lehatárolás, amelyen belül – a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával – az építési övezeti, övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület elhelyezhető"