Ingatlanügyek

Majordomus:

Köszönöm a választ!

1. Már megalakult
2. A többség is adott. Persze az emberek több mint fele totál érdektelen. Szerintem nem is értik a gondot, de ha igen akkor sem érdekli őket semmi. De ha szavazás lenne simán jelen van a határozatképes keménymag 10%
3. Annyira sajnos nem rutinos...

Megkapta így a használatbavételit. Az igazi autentikus hazi hazai csodás rendszer termése ez.

Csak pár érdeklődő tulaj nem nagyon értette a folyamatos kéményfüstölést (csak a gázkazánok mennek) és megkapargatva felszínre jött az igazság. Jelen van a hőszipka, csak több szempontból is müködésképtelen (hiányzó fagyvédelem, kifelejtett H tarifa, háztartási melegvízkészítés funkció kifelejtve). Pár tízmilliót olcsósítottak, aztán a kütyü jelenléte elég volt eszerint a használatbavételire. Üzemeltetni senki nem próbálta, semmi ilyen jegyzőkönyvnek nyoma nincs. Nappali áramról el sem bírná a hálózat kb. Igen tréfás.

Próbálkozni nem tilos.
1.De először alakuljon meg a társasház.
2. Legen meg a többségetek a közgyűlésben
3. Rutinos közös képviselőt válasszatok

Van már használatbavételi engedély?

Kedves Fórumozók!

Egy apróságot szeretnék kérdezni.

Alapvetően ha egy társasházban az építettő nem a műszaki leírásnak megfelelően (nem tud a hőszivattyú melegvizet készíteni) és még az energetikai tanusítványban megfogalmazottaknak is ellentmondva (H tarifa egyértelműen leírva ott, a valóságban persze nincs) építette meg az épületet, akkor talán egész vállalható eséllyel pereskedhetne a közösség (közös képviselő összefogó erejével) nemde?

Azért ilyen 20 milliós pofátlanság már csak fogható akár... mert jelenleg khm, nem feltétlenül BB az épület (persze az energ tabusítvámy azt állítja), pedig akként lett eladva, ami persze a zöldhitel miatt is érdekes.

Gyakorlatilag meg hasznavehetetlen a hőszivattyú, nehezék a tetőn, ahelyett, hogy segítene lefaragni a rezsiköltségeket.

Mérnöki szakvéleményt már kapott a kivitelező cég, csak az érdektelenséget nézve lehet eszkalálni kell.

Épitésügyi hatóságnál meg kell lennie..

A földhivatalban nem selejteznek. Ja, hogy oda be sem lett nyújtva? (A teljes tulajdoni lapon látszik az is.)

Üdv.!Köszönöm a hozzászólásokat,tanácsokat!Akkor még megpróbálja az Államkincstárt. Hátha!
(Még mindig csak annyit tudunk,hogy az akkori Városi jegyző kiadta a Használatbavételit,majd átküldte irattározásra a helyi kistelepülés Polg.Hivatalába.Ott pedig nem találják,selejtezésre hivatkoztak.)

Meg az ügyet és a jogot is...

„milyen szerzodest kell irni ami nem tamadhato meg”
Minden szerződés megtámadható. Perre menni senkinek nem tilos.
Az más kérdés, hogy megnyeri-e a pert, aki perre megy. No ezért ajánlott, hogy ügyvéd vagy közjegyző írja meg a szerződést. Mert ők ismerik a szabályokat.

Jót.

Olyat, amelyikben vannak pontok és veszők, meg ékezetek.

Az oroklesi szerzodeskotes megtamadhato ha igen milyen szerzodest kell irni ami nem tamadhato meg.

De nem árt...
Legalább szakmailag jó...

Öröklési szerződésen az ügyvédi ellenjegyzés teljesen felesleges. Vagy érvényes anélkül is vagy azzal sem.

Mogyorosi Ilona

„az en hazam falahoz milyen kozel ultethet sovenyt cserjet”

Már nincs ilyen országos előírás, megszüntették. A helyi önkormányzatok településükre vonatkozóan önálló rendeletben vagy a helyi építési szabályzatukban rendelkezhetnek az ültetési, telepítési távolságokról. Ennek hiányában, elvileg a telken bárhol ültethető növényzet. Egyetlen feltétel, hogy az a szomszédos ingatlan tulajdonosát, használóját nem zavarhatja (árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) ingatlana használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat.

„2023 ban mikor ervenyes a ezzel irott oroklesi szerzodeskotes. Kell e Ellen egyeztetni.”
Nem kötelező, bár erősen ajánlott.

„Ptk.7:49. § (1) Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.”
Az ezen szabályokat megtalálod a Ptk.-ban a 7:13.§ - 7:19.§ között.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Udv. Szeretem tudni a szomszed az en hazam falahoz milyen kozel ultethet sovenyt cserjet. Most 1 meterre van ultetve amibe benne van az en mezsgye reszem vagyis 20.cm az en tulajdonom ahova ultette. Kertem ultesse odebb 1 meterrel de sajnos vita targya lett. Kernem szivesen valaszat. Ez masik temaba vag. 2023 ban mikor ervenyes a ezzel irott oroklesi szerzodeskotes. Kell e Ellen egyeztetni.

Nem lenne rossz, de kiegyeznék a Seuso-kincsek még fel nem tárt részével , de amint tudok valamit értesítek mindenkit.

Reméljük egy királysír van a telked alatt...
Sokat érhetne.

Kedves Osztap,

nagyon hasznos a cikk, köszönöm

csuzii,

Első lépésként olvasd el ezt a cikket:
https://epitoelet.hu/…-munkagepek/

Kedves Fórumozók,

Szeretném segítségetek kérni a következő ügyben.
Családi tulajdonunkban lévő belterületi ingatlanunk (https://www.oeny.hu/oeny/veding/) - védett ingatlanok lekérdezése alapján régészeti lelőhelyként van nyilvántartva.

Az a kérdésem, hogy ilyen esetben egy telekalakítás (3 részre osztás), és későbbi építkezés (lakóházak) esetén milyen hátrányokkal jár egy nem védett ingatlanhoz képest, illetve lehetséges-e a védettség megszüntetése valamilyen módon. (ezzel kapcsolatban ezt találtam:

80/2012. (XII. 28.) BM rendelet

2§ (1)

A régészeti lelőhely védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál (a továbbiakban: örökségvédelmi iroda) kezdeményezhető.

Köszönöm a segítésget,
Levente

„építéshatósági iratok sem most, sem a múltban nem voltak és lesznek selejtezhetők”
„azt legalább az államkincstárnak (annó nekik kellett) bemutatták”
Ha az építéshatóság el is vesztette, a lakástámogatási iratokat 20 évig őrzik, ennek a függeléke szerint:
https://njt.hu/…2023-1-B0-6N
Akkor a kincstárnál még lehet egy próbát tenni.

„Ha jól tévedek, akkor ez (az időn és a költségeken túl) azért is macerás, mert ha most tervezteti és engedélyezteti, akkor a MOSTANI szabályoknak kell megfelelnie az épületnek, ami szintén gond is lehet akár.”
Egyetértek. Az építész néhány százezer forintos tétel, és ha építeni/bontani kell, az már kifejezetten drága lesz.

Ja, hogy családi ház? Akkor is meg kell lennie a kormányhivatalban az építéshatósági iratoknak.
Kis vigasz, hogy családi házak esetében valóban előfordulhat, hogy egyszerűen mulasztott az építtető. De a szándékosság sem zárható ki.

Az építéshatósági iratok sem most, sem a múltban nem voltak és lesznek selejtezhetők, szóval valaki sumákol a dologban.
Azt javasolnám, hogy olyan társasházban lakást venni, ahol se az épület feltüntetése, se a társasház bejegyzése nincs bejegyezve, csak komoly öngyilkossági szándékkal tegye, mert ez olyan, mint az orosz rulett. Bár az orosz rulettben legalább az biztos, hogy legalább egy golyó van a tárban.
Valahogy nyilván beszorult az építkezés, és a jelenlegi tulajdonos úgy próbál szabadulni a veszteségétől, hogy megpróbálja eladni, ami valójában nem létezik.

„A helyedben javasolnám az eladónak, hogy fogadjon fel egy építészt, és ő végigviszi a használatbavételi "újbóli" megkérését. ”

Ha jól tévedek, akkor ez (az időn és a költségeken túl) azért is macerás, mert ha most tervezteti és engedélyezteti, akkor a MOSTANI szabályoknak kell megfelelnie az épületnek, ami szintén gond is lehet akár.

Egyébként ha a szocpolt a felvétel utáni (asszem) negyedik évig nem fejezték be, és nem mutatták be a használatbavételit, akkor azt az állam visszakövetelte volna. Úgyhogy én mégis inkább azt tippelném, hogy tényleg létezett az a használatbavételi, és azt legalább az államkincstárnak (annó nekik kellett) bemutatták időben. Hogy miért nem töröltették a jelzálogot, az jó kérdés, de nekem ehhez annó (igaz, utólagos gyerek utáni hitelből levonós szocpol után, tehát a használatbavételi itt nem játszott) külön kellett kérnem a törlési engedélyt az államkincstártól, és nekem kellett intéznem a földhivatalt. Simán elhiszem, hogy egy nem eléggé odafigyelő ember simán elfelejti ezt 10 év után...

szildiko43,

Az épület nincs feltüntetve (aminek feltétele a használatbavételi engedély). Az irattárban elkeverték a használatbavételit selejtezéskor (?) (ami furcsa, mert én még 50-60 éves használatbavételiket is megtaláltam a levéltárban, ahova átviszik ezeket egy idő után). Az eladó meg elvesztette. Szegény eladó, ez a sorozatos balszerencse!

Sőt, ha a jelzálog a szocpol miatt volt rajta, ott többek között a használatbavételit is be kellett nyújtani, hogy levegyék a jelzálogjogot. Tehát szegény eladód nem csak balszerencsés, de feledékeny is, hiszen nem kérte a törlést, amikor még nem vesztette el a saját példányát a használatbavételiből.

Vagy nem is volt használatbavételi engedélye egyáltalán. Vajon nem a terveknek megfelelően épült a ház? Esetleg engedély sem volt rá?

A helyedben javasolnám az eladónak, hogy fogadjon fel egy építészt, és ő végigviszi a használatbavételi "újbóli" megkérését. Mert anélkül bizony nehéz lesz eladnia, pl. a jelzálog miatt.