Ingatlanügyek

Niki2025

„Azaz már ő sem,mert eladásra került az ingatlan.”
Helyesen: még ő hivatalosan a tulajdonos - sőt lehet még széljegyig sem jutott el a vevő - de már nem sokáig. Első körben tulajdonjog fenntartással bejegyzett vételi jognak hívják, majd később kibővül azzal, hogy széljegyre kerül és ez egészen addig tart, amíg be nem jegyzik a vevő tulajdonjogát. Hogy honnan tudom mindezt? Én most adtam el a sajátomat és vettem másikat. Jelenleg így működik a rendszer (baromi lassan). És bizony több hónap is lehet, mire felkerül a vevő a tulajdoni lapra. Ha pedig a kérdező pert indít a joga érdekében, akkor még lehet később is.

Drbjozsef
"Amíg nincs használatbavételije, vagy tudomásulvételije, addig nem is lehetséges, hogy nyilvántartásba kerüljön"
Pontosan. Jelenleg Ildikó végrehajtott némi beruházást ami esetleg növelte az értéket,és ennyi. Ettől mèg az anyukája a tulajdonos. Azaz már ő sem,mert eladásra került az ingatlan.

„A hozzáépítő ugyan nyilvántartáson kívüli tulajdonos”
Amíg nincs használatbavételije, vagy tudomásulvételije, addig nem is lehetséges, hogy nyilvántartásba kerüljön. Ez így elég rókafogta csuka.

„Nem ráépítés az, hanem hozzáépítés.”
A külön helyrajzi szám miatt?
Én csináltam ilyet, csak közös tulajdon maradt az egész - ott ráépítés a jogcím, amin szereztem. (szintén tetőtér)

A tulajdonosnak, azaz a kedves anyukának nagyon is a helyén van az esze ez alapján . Mindent elintézett, például a nagymama haszonélvezeti jogát is, a lányával növeltette az ingatlan értékét, majd eladta.
Remélem, vesz egy repjegyet Balira, és szürcsölgeti a koktélját a pálmafák alatt a tengerparton egy csini napszemüvegben.
Kedves Ildikó !
"A mentális betegséget az miatt említettem mert nem tud értelmezni egy adás-vételi szerződést, mint ahogy az sem jutott el a tudatáig, hogy megemlítse a ráépítési szerződést."
Nos, van egy rossz hírem. Több millióan élnek az országban akik nem tudnak értelmezni egy egyszerűbb szerződést , mégsem betegek mentálisan. És lehet, hogy nagyon is tudatosan nem említette a ti megállapodásotokat. Élt a tulajdonosi jogával, most ezt megtehette, még ha neked nem is tetszik a döntése.

Nagyon szépen köszönöm!
Az összes irattal (ráépítési megállapodás, engedélyek, számlák) ami a birtokomban van, felkeresek egy ügyvédet.

Nem ráépítés az, hanem hozzáépítés.A hozzáépítő ugyan nyilvántartáson kívüli tulajdonos, de a nyilvántartáson kívüli tulajdonos nem hivatkozhat a tulajdonjogára azzal szemben, aki az ingatlant a nyilvántartás adataiban bízva, ellenérték fejében szerzi meg.

(Szerintem ez nem az az eset, amelyet a kérdező az itteni válaszok birtokában maga, ügyvéd nélkül meg fog tudni oldani. Nagy a tét, sokat veszíthet - és még sürgős is a dolog.)

Ildiiko,

Ráépítés jogcímen tulajdont fogsz szerezni az ingatlanban - illetve, a te részed külön helyrajzi számra kerülve önálló ingatalnként.
De ez azért befolyásolja a vevő tulajdonszerzését, ha ő abban a hiszemben fizet ki X millió forintot, hogy az egész ingatlan tehermentesen az övé lesz, a felső, 80% készülségi állapotú felső részzel együtt.
(Bár írtál valami külön értékbecslést, azt nem értem miért lenne, ha a vevő a hite szerint 1/1 szerez).

Én a helyedben minél előbb felvenném a kapcsolatot a vevővel, és tisztáznám a helyzetet vele. Amíg nincs bejegyezve, addig könnyen korrigálhatóak a dolgok, ha a felek meg tudnak állapodni.

A szerződésed természetesen nem lesz érvénytelen, vagy semmis. Legfeljebb az érvényre juttatása lesz sokkal nehezebb - nyilván ha téged kihagytak az eddigiekből, akkor valaki kárára. Hogy ez a vevő vagy édesanyád, az más kérdés.

Véleményem szerint ott a lényeg,amit drbjozsef leírt,hogy mit tartalmaz pontosan ez a megállapodási szerződés. Mert ha csupán egy jövőbeni tulajdonszerzést,semmilyen jelenlegi korlátozással az értékesítéssel kapcsolatban,akkor bizony az ingatlan eladható.

Tisztában vagyok a mentális betegség és cselekvőképesség közti különbséggel, édesapám miatt “megjártam az utat” én voltam a gyámja. A mentális betegséget az miatt említettem mert nem tud értelmezni egy adás-vételi szerződést, mint ahogy az sem jutott el a tudatáig, hogy megemlítse a ráépítési szerződést.

A ráépítési szerződésben az szerepel, hogy a használatba vételi engedély birtokában kap az emeleti rész külön helyrajzi számot, aminek én leszek a tulajdonosa. Az engedélyt is tetőtéri önálló ingatlan építésére kaptam.
A vevőnek fogalma sincs a ráépítési szerződésről, a tulajdonos nem közölte vele.
Nem szeretnék pert vagy bármilyen problémát a tulajdonosnak ( édesanyámnak), de szerinte a ház az ővé, kész. Viszont én úgy gondoltam, hogy a ráépítési szerződés nem lesz “semmis” az eladás után, amit Ön meg is erősített.

A mentális betegség és a cselekvőképesség nem feltétlenül zárja ki egymást.
Ha szerinted cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor kérheted a bíróságon a gondnokság alá helyezését.

Ildiiko,

A ráépítési szerződésben szerepel a külön helyrajzi szám?
Vevővel beszéltél? Tud amúgy a ráépítési szerződésről? Ő hogyan áll a kérdéshez?

Talán a "tehermentes"-sel nem voltam pontos, ha a tulajdoni lap szerint nincs semmi bejegyzés, akkor az nem teher, de ha a szokásosan bevett "az ingatlan per-, teher- és igénymentes" fordulattal lett eladva, akkor a te szerződésed mindenképpen igényt jelent az ingatallan kapcsolatban.

Nagyon köszönöm a számomra is érhető gyors választ!
Édesanyám megkötötte a szerződést a vevővel, a vételár előleget is megkapta, viszont a szerződésbe az ingatlan tehermentesként van megjelölve, tulajdoni lapon nem szerepel bejegyzés a ráépítésről.. Nagymamám lemondott a haszonélvezeti jogáról, de a ráépítési szerződés ténye nem lett közölve a vevővel.
Nem ragaszkodom az építkezés befejezéséhez, az ingatlanra megtörtént az értékbecslés, abba külön bele van foglalva az emeleti rész becsértéke. Én azt az összeget szeretném a vételárból. Sajnos megbeszélni nem tudjuk, mert édesanyám mentálisan beteg, azt sem értem hogy írta alá a szerződést, mert értelmezni nem tudja.

Kiegészítés : főszabályként a tulajdonosváltozáshoz se a haszonélvező, se az egyéb jogosult beleegyezése nem kell, ha nincs ettől eltérő megállapodás. Tulajdonképpen (szoktuk is írni) a haszonélvezőnek például tudnia sem kell az adásvételről, mert az nem befolyásolja az ő haszonélvezetét : azzal a teherrel szerzi meg az új tulajdonos az ingatlant (megintcsak : egyéb megállapodás hiányában). Lényegében ez vonatkozik a te szerződésdre is : a tulajdonos személye nem befolyásolja a szerződésedet, az új tulajdonos nem szerezhet több jogot, mint amivel most anyukád rendelkezik (őt pedig a kötött szerződésetek korlátozza).

Ildiiko,

„A tervek szerint”
Ezt azért tisztázzuk, mit jelent : te szeretnéd, esetleg beszélgettél is róla a tulajdonossal, vagy ez egészen konkrétan része a megállapodási szerződésnek?

Általánosságban annyit lehet mondani, hogy egyéb tiltás hiányában a tulajdonos eladhatja az ingatlanát, de azt nem tehermentesen teheti meg, hanem az általatok kötött ráépítési szerződéssel "együtt", mint teherrel : a vevő jogutódja lesz az eladónak, így az ő ingatlantulajdonára változatlan feltételek mellett érvényes marad a szerződés. Jóhiszeműen az édesanyád csak úgy tudja eladni a házat, hogy a vevővel tudatja a szerződésetek tartalmát, és annak későbbi okozatait, ennek tudatában vásárol a vevő.

Téged pontosan azok a jogok illetnek meg az új tulajdonossal szemben, mint most : ami szerepel ebben a bizonyos szerződésben.

(Ezen elvileg nem változtat, hogy ha édesanyád rosszhiszeműen, tehermentesen adja el a házat, amit elvileg megtehet, ha a szerződésetek ténye nincs feljegyezve a ház tulajdoni lapjára. A jogaid ilyenkor is ugyanazok, de azoknak érvényesítése sokkal macerásabb lehet, akár hosszadalmas pereskedésbe is torkollva.)

Adott egy családi ház, édesanyám a tulajdonos, nagymamámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van. Van egy velük kötött Ráépítési megállapodásom, mely szerint megvettem a ráépítési jogot. A tervek szerint az emeletráépítés elkészülése után, az emeleti rész külön helyrajzi számot kap, és úgy kerül a tulajdonomba. A jelenlegi készültség 80%-os. Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonos eladhatja-e az ingatlant, a beleegyezésem nélkül, és ha igen, akkor milyen jogok illetnek meg a ráépítési megállapodás birtokában?

@Bubu66
„Tudnának segíteni példákkal, hogy mi tartozhat a rendes gazdálkodás körébe?”
nem tudjuk, hogy társasházról van-e szó, mindenesetre a társasházi törvény így definiálja:
56.§ 3. *"Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak."

2.2. "Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje."

Ez nem karbantartási feladat.

Egész konkrétan a külső házfalon kb. 7 méter magasságban keletkezett egy nagyobb fekete folt, ami jó eséllyel hőhíd miatti nedvesedés, és amúgy is északi oldal. A bent nem lakó tulajdonos a bent lakó állagmegóvási kötelezettségére hivatkozik. A megállapodásban a rendes gazdálkodásból származó állagmegóvás szerepel, és ennek aláírásakor készült hibalista is a házról, de ez a hiba akkor még nem állt fent, nem volt látható jele.
Tudnának segíteni példákkal, hogy mi tartozhat a rendes gazdálkodás körébe?

@Bubu66
a tulajdonosoknak van állagmegóvási kötelezettségük, amelyet a tulajdonrészük arányában kötelesek viselni; mindegy, hogy közülük ki lakja a lakást (Ptk. 5:75-76.§; 5:78.§ (1) )
Ha a társtulajdonos nem lakja az ingatlant, akkor az a bentlakó résztulajdonossal kötött egyezség része, hogy kér-e többlethasználati díjat. Ez azonban jogilag teljesen elválik az állagmegóvási kötelezettségtől.
Amikor a bentlakók (azaz, a birtokosok) személye változik/változott, az ingatlan állapotáról nem történt szemle, fotók készítési bizonyítéknak? Hát akkor í.j.

„Azaz, ha például egy most kiderülő konstrukciós hiba,”
Ha sikerül bizonyítani, az kellékszavatossági ügy lesz, amire 5 éves elévüléssel lehet követelést alapítani. (Ptk 6:163.§ (3) )

Konkrétan? Bár szerintem te is tudod, mi a különbség a karbantartás és a felújítás között.

Tisztelt Szakértők!

Az lenne a kérdésem, ha egy több tulajdonossal rendelkező családi házat csak az egyik tulajdonos lakja egy meghatározott fix ideig, és neki a rendes gazdálkodás keretében fennálló állagmegóvási kötelezettsége van, ez pontosan mire terjed ki. Azaz, ha például egy most kiderülő konstrukciós hiba, vagy a ház adottsága miatt keletkezett valami, akkor is a bentlakónak kell-e rendbetenni kizárólagosan? Fél éve még a másik tulajdonos is ott élt, és egyelőre csak esztétikai problémáról van szó.

Persze, az igaz, hogy mivel szankció nincs, addig ezt lényegében ajánlásként lehet kezelni.

„Ez a varázsszó: ha műszakilag lehetséges”

Én sajnos a varázslatokhoz sem értek (ráadásul ez három szó, de mindegy), mindenesetre legfeljebb a Roxfortban lehet ez releváns, mert a törvényben természetesen nincs ilyen. Ergo ha nincs ilyen kütyü - értelemszerűen teljesen mindegy hogy milyen okból -, akkor az nem tartozik a kivételek közé, és kötelező a felülvizsgálat.