Ingatlanügyek

Chip1984,

Olvasd el a Ptk. 2:31.§-át.
Ez alapján minden bizonnyal jogszerűen nevezett hivatalos gondnokot a gyámhivatal. (és nem gyámnak, az más, de most lényegtelen).

A gondnok sokmindennel rendelkezhet, de a gondnokolt érdekeit kell néznie - ebbe beletartozik, hogy ha a tartását nem veszélyezteti, akkor a vagyonát meg kell óvja - pont a rokonokkal szemben, ugyanakkor pont a leszármazókra még kivétel is van, olvasd el a 2:23.§-t is.

Nem hinném, hogy volna okuk az aggodalomra, vegyék fel a kapcsolatot a gondnokkal, és azért persze tartsák rajta a szemüket az ügyein.

Elnézést, tegnap rossz rovatba tettem fel a kérdést,

Tisztelt Szakértők!
Adott egy vidéki nagyvárosban élő testvérpár, akik a szüleik családi házában élnek.
Az édesanyjuk meghalt, utána az öröklés rendje szerint megörökölték az ingatlan felét.

A 74 éves édesapjuk idősotthonban lett elhelyezve, a kórisméje szerint közepesen súlyos demenciában szenved, beszámíthatatlan.

A gyámhatóság gondnokság alá kívánta helyezni és megkérdezték őt, hogy szeretné-e valamelyik gyermekét gyámnak, amire ő állítólag azt nyilatkozta, hogy nem. (Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan, tehát ebben az állapotban lehetett-e őt nyilatkoztatni? Két „tanúval” mondjuk ez elképzelhető-e?)

Miután megtörtént az állítólagos nyilatkozat, egy gyámhivatali dolgozót neveztek ki gyámjául. Ez így szabályos-e?

Ebből következik egy kérdés, hogy a gyám rendelkezhet-e az ingatlan másik felével, tehát eladhatja, vagy kiadhatja-e? Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?
Az ingatlan értéke meghaladja a 100 millió forintot.

Amennyiben ez az eljárás nem szabályos, milyen jogorvoslati lehetőségük van?

Igen, általában tiltják, például a szocpolnál így volt, a csoknál így van, de a vonatkozó rendeletben erre nem találtam kitételt.
Persze, lehet, hogy van.
Vagy, akár a szerződésében is lehet ilyen kitétel, érdemes lenne azt is alaposan áttanulmányozni.
De a végső választ amúgy is a Fundamenta mondhatja meg neki.

Nem a hányaddal lesz itt a baj, hanem azzal, hogy közeli hozzátartozótól. Azt általában tiltják a támogatott konstrukcióknál - hiszen egyébként igencsak könnyű pénzhez jutási lehetőség lenne.

billakata,

Szerintem a résztulajdon vásárlással is megvalósul a lakáscél. (Jellemzően egy házaspár is csak 50-50%-ot szerez ilyenkor, igaz, ketten együtt megszerzik az egész ingatlant egyben, egy szerződésben)

A maradék rész megszerzéséhez nincs köze senkinek, tehát igen, mehet úgy.

Az új (2018 október után), állami támogatás nélküli lakástakaréknál nagyon laza az igazolási kötelezettség, valszeg nincs semmi olyan korlát, hogy közeli hozzátartozótól nem lehetne szerezni.

A régi, még állami támogatásos szerződések esetén szigorúbbak a lakáscél meghatározása, de én abban a rendeletben sem találtam ilyen kikötést (amilyen példul a CSOK rendeleben benne van).

De azért sokkal egyszerűbb és nektek biztosabb lenne, ha a fiad írna egy levelet a lakástakaréknak, és megkérdezi, hogy lehetséges-e, megfelel-e lakáscélnak, ha a szülőtől vásárol, és ha szerintük nem, akkor kéri, hogy jelöljék meg a lakástakarék rendelet erre vonatkozó paragrafusát. Akár a Fundamenta honlap kapcsolat menüpont alatti "írjon nekünk" form is elegendő, arra is időben válaszolniuk kell.

A fiamnak lejár a Fundamenta szerződése. Felhasználhatja - e az összeget a szülő tulajdonában levő ingatlan egy részének megvásárlására, és az ingatlan tulajdonhányadának fennmaradó részét megszerezheti-e ajándékozási szerződéssel? Válaszát előre is köszönöm.

@KBS
„Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. ”
lehet hogy én értem félre, de ha torpillacska be tudja bizonyítani az MNV Zrt.-nek, hogy már azelőtt elbirtokolta az ingatlant, mielőtt a tulajdonjog az államra szállt volna, akkor az biztosan a tulajdonjogról való lemondás lenne? Nem létező jogról talán lemondani sem lehet. Az elbirtoklás elismerése szerintem nem ugyanaz, mintha azt mondaná az állam, hogy "ennek az ingatlannak az 1/6-át torpillacska tulajdonába adom."

Köszönöm! Valahol örülökis neki, hogy nem volt ogazam, az elviselhetőbb, mint amiko rigazam van és a hajamra kenhetem

„„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.”

Az se. Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. Nincs méltánylási joga senkinek, aki az államot képviseli. (Talán túl szigorú ez így - de amikor amúgy is azzal van tele minden, hogy "ezeklopnak", akkor indokolt.)

„Akár egy fúrt luk is az?”
Akár. De a lényeg nem a lyukban van - kivéve persze egy utólagos hőszigetelés megfúrásával járó garancia vesztést - , hanem a kültéri egységének a közös tulajdont képező falra, homlokzatra szerelésében, és annak üzemeléstechnológiájából eredő következményeinek a közösség általi elviselésében. Szóval igen, a tház hozzájárulását be kellett volna előzetesen szerezni.

Üdv!

Tv értelmezéssel kapcsolatos kérdés, miután a közös képviselő leállíttatta a klímásokat. Az SzMSz-ben nem volt semmilyen rendelkezés az udvar felőli kültéri egységekkel kapcsolatban, és minden érintett szomszédnak van kültérije, ezért bátorkodtam én is megrendelni a munkát.

Szóval jött és elküldte őket a társasházi tv-re hivatkozva, én ott ezt találtam:

"Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

A "műszaki állapot megváltoztatása" vajon mi? Akár egy fúrt luk is az?

Köszönöm előre is

@KBS

„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.

Az "állam" nem ismerhet el.

@Torpillacska

„Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...”
akkor akár még a Ptk. 5:45.§ szerinti jogcímes elbirtoklás is fennálhat.

„Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet?”
Ha az állam nem ismeri el az elbirtoklást, akkor mindenképp.
Ha a perindítás ténye előbb felkerül a tulajdoni lapra, és ezután árvereztet az állam, szerintem az így tulajdont szerző árverési vevő nem minősül jóhiszeműnek. Azaz, ha végül igazad lesz az elbirtoklási perben, a Ptk. 5.41.§ (1) alapján a rosszhiszemű árverési vevő nem lesz tulajdonos.

Köszönöm a válaszokat! akkor most még én kerülhetek bajba, hogy felújítottam? Ez egy nagyon hosszú procedúra (reméltem, hogy zárása) ezért nem egyezkedtem a felújítással kapcsolatban. Tulajdonképpen nem is volt kivel.. Külföldi tulajdonosa volt a maradék résznek. (Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...) Beadtam a póthagyatékot, állam örökölt. Eddig is én gondoztam, tényleg próbáltam örökösöket találni, küldtem ki (külföld) leveleket is. Szeretném lezárni ezt a fura tulajdoni viszonyt. Eddig sajátként gondoztam. Az államnak jeleztem, hogy szeretném megvenni, hát tessék. Írták, hogy ha velem nem egyeznek meg árverésre bocsátják. Nem tudom mit tehetnék...
Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet? Így is megállná a helyét, hogy az állam csak idén örökölt, nem 15 éve?
Tulajdonképpen valóban állagmegóvó felújítások voltak, ez nem egy palota. Vályogfalazat, amit vízszigeteltünk és lemeszeltünk, stb. Fotóim vannak az előtte- utána állapotról. Ez mindössze azért merült fel, mert nem tudom miért ilyen magas árban határozták meg az ingatlan értékét

@drbjozsef

„de csak emiatt nem spórolhatod meg a szavazást.”
Igen, ott a pont.
"Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet."

@Torpillacska
„kellett volna-e a felújításhoz a társtulajdonos hozzájárulását kérnem? ”
Ptk. 5.78.§ alapján nem, viszont ha a Ptk. 5:75.-76.§ szerint nem követelted a társtulajdonoson részarányosan, akkor talán még jól is jársz a végén, ha az elbirtoklás egyszer majd bekövetkezik.

„ha magunk csináltuk és számla nélkül a felújítást, akkor azt miként tudom beleszámíttatni a vételárba, mint értéknövelő tényező?”
Sehogy. Most meg ér annyit, amennyit ér.
Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy a saját költségedre (és kockázatodra) jót tettél a társtulajdonosnak, az állam meg csak beleült a jóba.
Í.j.

„irreális árat mondanak rá”
Ha ennyire felülbecsült az értéke, akkor vélhetően senkinek sem fog kelleni, még akkor sem, ha versenyeztetik (elárverezik).
Érdemes lenne megvizsgálni, mikor tudna beállni az elbirtoklás az 1/6 tulajdonrészre, tekintettel arra, hogy a társtulajdonos helyett is sajátként birtokoltad az ingatlant (az 1/6 tulajdonrész államra szállása [hacsak nem kifejezett tulajdonosi akarattal, hanem mondjuk örökségről való lemondás miatt történt] szerintem nem minősül a tulajdon feletti rendelkezésnek, ennélfogva nem szakítja meg az elbirtoklás idejét sem). Ptk. 5:44-49.§ olvasd el alaposan. Persza ha az állam az árverést kitűzi az 1/6 tulajdonrészre, akkor azzal az elbirtoklási idő a Ptk. 5:49.§ (1) b) pont szerint megszakad.

Torpillacska,

„kellett volna-e a felújításhoz a társtulajdonos hozzájárulását kérnem?”
Természetesen. Közös tulajdon, nem te döntesz egyedül - bár az 5/6 hányadod birtokában a gyakorlatban mégis az lett volna.

Olvasd el a Ptk. közös tulajdon fejezetét, 5:73.§ - 5:84.§, esetedben külön figyelemmel a 5:75.§ és 5:78.§-ra.

Az állagmegóvó vagy közvetlenül kárral fenyegető javításokat elvégezheted, de erről is lehetőség szerint értesíteni kell a tulajdonostársat. Minden más esetben közösen kell döntenetek, a tulajdoni hányadotok arányában. Ez valójában azt jelenti, hogy az lesz, amit te akarsz, de csak emiatt nem spórolhatod meg a szavazást.

„miként tudom beleszámíttatni a vételárba, mint értéknövelő tényező?”
Sehogy. Kellett volna legyen számlád, a saját munka pedig nem kifizettethető.

Van rá esélyed, hogy így jártál. Miért nem a felújítás előtt egyezkedtél az állammal?

Kérheted perben a közös tulajdon megszüntetését azzal, hogy magadhoz váltanád az állam részét, ha azt reméled, hogy a bíróság által kirendelt szakértő alacsonyabb árat határoz meg. Én azért ebben nem bíznák nagyon, ha arról van szó, hogy egy már nem látható, felújítás előtti állapotot szeretnél elismertetni...

Adott egy ingatlan (présház) amiben 5/6 tulajdonos vagyok és 1/6 rész nemrég az Állam tulajdonába került. Szeretném megvásárolni, de irreális árat mondanak rá (kb. az 1/6 részre annyit, mint amennyibe az egész kerül állapota és a helyben szokásos viszonyok alapján). Ezt jeleztem nekik,illetve azt is, hogy én újítottam fel. Kérdésem: kellett volna-e a felújításhoz a társtulajdonos hozzájárulását kérnem? Illetve ha magunk csináltuk és számla nélkül a felújítást, akkor azt miként tudom beleszámíttatni a vételárba, mint értéknövelő tényező?
Mit tehetek annak ügyében, hogy felülvizsgálatra kerüljön a vételár?

S6803,

Adásvétel: 0,8x-ért megveszed tőle a ház 20%-át. Utána felújítjátok, a költségeket a tulajdoni hányadok arányában viselve.

A következő kérdésben szeretnék tanácsot kérni:
barátnőm 4x összegért vett egy házat, aminek most 100%-ban ő a tulajdonosa.
Kb. x összegért az én költségemen fel szeretnénk újítani.
Szeretnék a ráfordítás arányában (20%) tulajdonossá válni.
Mi ennek a legegyszerűbb menete?

@Làszló88
Beköltözhető vagy lakott állapotban lesz árverezve?
Tehermentesen lesz árverezve? Ha nem, milyen teher marad rajta?
Pattintsd fel az árverési hirdetményt, minden válasz ott lesz benne.

László88

„Kérdésem, az lenne sikeres árverezés után, külön törölhető az adós haszonélvezeti joga?”

Csak halkan kérdezem, ha az adós adóssága miatt árverezik el, akkor vajon hogy maradna rajta az ő haszonélvezeti joga?
Szerintem az a haszonélvezeti jog valaki másé lesz, azt azért nem nagyon szokták törölni, viszont ha megegyeztek vele az erről történő lemondásban és kifiizeted a haszonélvezőt - akár egy megegyezéses összeggel is - akkor utána már nem lesz rajta. Én úgy tudom, hogy ez automatikusan azért ez nem szokott megtörténni, mert a haszonélvezők általában nem tehetnek az adósságról, nem miattuk árverezik el a házat.

Ez egy általános tájékoztatás. Nem mondták, hogy terheli haszonélvezet az ingatlant. Be van rá jegyezve?

Üdv, adott egy árverezett ház 1/1 en, árverezés után törvényesen maradna rajta a "Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok
törvényen alapuló haszonélvezeti jog, függetlenül az ingatlannyilvantartás tartalmától" Kérdésem, az lenne sikeres árverezés után, külön törölhető az adós haszonélvezeti joga?