Ingatlanügyek

autospista,

Egyetértek drbjozseffel. Annyit téve hozzá, hogy ha ez tényleg egy olyan derékszögű háromszög, aminek az egyik befogója 7 m, a másik 14 m, akkor erre a gyakorlatban nem lesz könnyű használható házat építeni - a bruttó alapterület 49 m2, a hasznos mondjuk 40, de hülye alakban...

Niki2025,
„Előfordulhat az is, hogy elvileg lehet rá építeni a besorolása miatt , aztán kiszámolva a kötelező telekhatárokat, nem marad semmi, tehát mégsem??”
Igen, előfordulhat. Vagy mint itt: nem fogy el teljesen az építési hely, csak éppen ami marad, az nem sok értelmes dologra elég.

autospista,

Ha úgy érted, hogy az általad húzott átló a védőtávolság egyik széle, és az "alatt" (vagy "felette") lévő háromszögre építkezhetsz, akkor igen.
(A beépíthetőségre még egyéb korlátozó tényezők is hathatnak, úgymint szintterületi mutató, kötelező zöldfelület, etc, mondjuk ha a telek bőven több mint felét nem tudod beépíteni, akkor ezeknek minden bizonnyal megfelelsz. Esetleg a magasság is számíthat, ha már védőtávolság is van)

Az építési hely az előkert után egy 7*14 m-es álló téglalap, aminek a bal alsó sarkából a jobb felső sarkába húzott átló az áramvezeték védőtávolságának a vonala. (Az egész telek 16 m széles, előkert 5 m - HÉSZ). Így akkor kb. 49 nm beépíthető?

@osztap
Előfordulhat az is, hogy elvileg lehet rá építeni a besorolása miatt , aztán kiszámolva a kötelező telekhatárokat, nem marad semmi, tehát mégsem??

autospista,

Nézd meg, hogy a HÉSZ szerint a telkeden hol van az építési hely (leegyszerűsítve: mennyi előkert, oldalkert, hátsókert van - ami marad a telekből, általában egy téglalap, az az építési hely). A bal oldalon lesz, de az nem azt jelenti, hogy a szélső házfalnak a bal oldali telekhatáron kell állnia, hanem az építési helyen belül akárhol. Utána megnézed, hogy az építési hely melyik részén nem szabad építkezni a villanyvezeték miatt. Ami az építési helyből ezután marad, oda építheted a házad.

Előfordulhat, hogy semmi nem marad, akkor jogszerűen nem építhetsz a telekre. Ha mégis megteszed, akkor tíz évig elbontathatja a kormányhivatal. Észre szokták venni, mert időnként ráeresztik a friss műholdképekre az ellenőrző programot - már nem az irodistát küldik ki, hogy járja az utcákat, hol látszik építkezés. Meg persze mindig lehetnek éber szomszédok, akik bejelenthetnek.

Add a feleséged kezébe a térképet.( mi nők úgyis fejjel lefelé nézzük, így átkerül a másik oldalra az építési terület ) :-DDDD
Bocs a poénért, hamarosan kapsz választ a többiektől

A HÉSZ szerint a telkemnek csak a bal oldalán lehet házat építeni - de ott egy 20 kV-os vezeték halad át. Van valakinek ötlete az otthon megvalósítására? Köszönöm :)

Ha az ingatlannak egy eszmei hányadát terheli haszonélvezet, akkor a haszonélvező és a többi tulajdonostárs viszonyában a közös tulajdon szabályi érvényesülnek. (A használat, birtoklás, hasznosítás, hasznok szedése körében.)

„Akkor a másik öt lakásra (az 1/1 tulajdoni hányadra) is haszonélvezete lenne az özvegynek?”
Ez nem jó példa, természetesen nem terhelik meg a többi részt, hiszen az az 1/6 a használati renddel a teljes lakás használati jogát adja. Ahogy a bank is csak azt az 1/6-ot terheli meg hitelnél a jelzálogával, de az kifejezetten ahhoz a lakáshoz is kapcsolódik.
De ettől még igazad lehet.

drbjozsef,

„ha a férj 1/12340 részben tulajdonos lett volna hetven forint értékben, akkor már járna a teljes lakásra az özvegynek a haszonélvezet,”
Dehogy járna! Gondolj bele: Örökléskor csak a hagyatékot osztjuk fel. Ami nincs a hagyatékban, ahhoz nem nyúlunk. Ezért csak a férj 1/12340 részére járna haszonélvezet az özvegynek, a leánynak pedig az 1/12340 rész tulajdonjoga a haszonélvezettel terhelten.

A többi társtulajdonos tulajdoni hányadát nem lehet megterhelni amiatt, hogy az egyik tulajdonos elhunyt, és a feleségével ott lakott. A gyakorlati példa a közös tulajdonban álló (nem társasház, csak kialakult használati rend van) hatlakásos ház. Pesten tömegével vannak ilyenek a külsőbb kerületekben. Egy család egy-egy lakást használ, a családok tipikusan nem rokonok. Az egyik lakás tulaja elhunyt, a tullap szerint ő az egész ingatlan 1/6-ának tulajdonosa volt. A feleségével élt ott. Akkor a másik öt lakásra (az 1/1 tulajdoni hányadra) is haszonélvezete lenne az özvegynek? Ergo, kitehetné a másik öt lakás összes lakóját? Kitörne a forradalom.

Nem mondta, hogy az egészre kapna haszonélvezetet. De nem az a lényegi különbség. Hanem, hogy kap vagy nem.

Bérelt lakás jó példa. Így logikus is.
De akkor azt mondod, hogy ha a férj 1/12340 részben tulajdonos lett volna hetven forint értékben, akkor már járna a teljes lakásra az özvegynek a haszonélvezet, de így nem? Így meg nem logikus.

drbjozsef,

Most már sejtem, honnan indult a kérdező! Amit Te írsz, az a Ptk. Hetedik Könyv harmadik részében van (A törvényes öröklés), azon belül ez a VIII. cím, A törvényes öröklés általános rendje. Tehát ez az egész arról szól, hogyan osszuk fel a hagyatékot az örökösök között.

De itt az ingatlan nem része a hagyatéknak! A férj nem tulajdonos. Ugyanúgy nem kap a feleség haszonélvezetet, mintha a férj bérelte volna a lakást. Az ingatlan sem jelenik a hagyatéki leltárban. A leány a hagyatéki eljárástól függetlenül, bármikor benyújthatja a földhivatalba apja halotti anyakönyvi kivonatát, és az törölni fogja a haszonélvezetet. Onnantól a feleségnek nincs jogalapja az ingatlanban maradásra. Vagy megegyezik a leánnyal, vagy más lakást kell keresnie, reálisan a halálesettől számítva heteken belül.

Más lenne a helyzet, ha a férj tulajdonos volna. Akkor része lesz a hagyatéknak az ingatlan, az özvegy haszonélvezetet örökölne, a leány pedig tulajdonjogot (a haszonélvezettel terhelten). Pont amiatt a paragrafus miatt, amit írsz. Akkor az özvegyet nem lehet kitenni.

(megjegyzem a kérdező esetében nem is lenne logikus. Most tulajdonosa az ingatlannak, de az apja halálával meg megörökölné, tehát pontosan ugyanott lenne. Miért ne járna rá az özvegyi jog?)

osztap,

Ebben biztos vagy?
Mert a Ptk. így fogalmaz :

„7:58. §(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.”

Nincs benne semmilyen szó arról, hogy ki a tulajdonosa a lakásnak.

„Kérdésem , hogy a férj halála esetén keletkezik-e özvegyi jog?”
Nem. A haszonélvezetet a földhivatal törli. Az özvegy csak akkor maradhat a házban, ha megegyezik erről a férj leányával mint tulajdonossal.

Adott egy házaspár, a férj 80, a feleség 50 éves. Életvitelszerűen, évek óta együtt élnek egy ingatlanban, aminek a férj lánya a tulajdonosa, és amin a férjnek holtig tartó haszonélvezete van. (Nem tudom, van-e jelentősége, de a rezsit együtt fizetik, az ingatlan egyben a feleség állandó lakcíme is.)
Kérdésem , hogy a férj halála esetén keletkezik-e özvegyi jog?

eulimen
Köszönöm a választ. Nem tudom hogy stróman-e vagy nem, egy vállalkozó, aki felújít meg 1 lakásból 2-t csinál és kiadja. Egyösszegben lenne a kifizetés.
Rettenetesen sok a költség.

A stróman egy összegben fizeti ki a lakást? Mert ha nem, akkor a részletfizetés időtartamára több mint valószínű, hogy jelzálogjog, meg elidegenítési és terhelési tilalom lesz bejegyezve a lakásra, addig meg nincs csere (az elidegenítési szerződésben/ajánlatban tuti nincs apróbetű, hogy valamennyi ideig nem adhatod el?)
A strómané a zártkerti ingatlan? Vagy hogyan fog ő ebből jól járni?
A bérlakás részedre történő elidegenítésével 47M4%=1.880.000 Ft vagyonszerzési illeték kötelezettséged keletkezik. Ha ezt a lakást később egy lakásnak nem minősülő ingatlanra (=zártkerti ingatlan) cseréled, akkor az nem minősül lakáscserét pótló vételnek, újabb visszaterhes vagyonszerzésnek minősül, tehát a csereszerződésben szereplő 22M Ft után ismét ki kell pengetni a 4% illetéket (880.000 Ft).
Ráadásul itt még a Holdról is látszik a leendő csere értékaránytalansága. Ezt a különbözetet vagy pénzben kell megtéríteni (de a stróman nem fogja, hiszen akkor nem járna jól), vagy ajándékozási szerződéssel kell balanszolni. Azután pedig ajándékozási illetéket kell fizetni, ami 18%. Ha a papírokon (ideértve a B400-at is) a 67M Ft értékbecslői érték sehol nem szerepel, csak a 47M, akkor ez még pluszban (47M-22M)18%=4.500.000 Ft. Ha a lakás 47M Ft-os szerzési értéke a csereszerződésben is ennyi, akkor adókötelezettség szerintem nem keletkezik. Lesz még 2 földhivatali bejegyzés is, az 2x10.600.
Tehát mindez együtt 7.281.200 Ft.

Üdvözlök mindenkit!

Segítséget szeretnék kérni. Önkormányzati bérlakásban lakom már 20 éve. Sajnos annyira felemelték a bérleti díjat, hogy már nem elég a jövedelmem a megélhetésre. A lakásra lenne vevő. Az önkormányzathoz beadtam a vételi kérelmet, 47 millió forintért megvehetem a lakást. Ezt kifizetné nekem a jövőbeli vevő, és így tudom megvenni. Önkormányzati értékbecslő értékelte fel, összesen kb 67 milliót ér a lakás.Utána elcserélném a lakást egy zártkerti ingatlanra, ami kb 22 millió forint. Az lenne a kérdésem, hogy milyen illetékek, adók terhelnek engem, mivel számoljak? A segítséget előre is köszönöm!

@eulimen
"Köszönöm a korrekciót, a tartózkodási helyre gondoltam." -
Mennyivel szebb lenne a világ , ha ilyen mentalitással élnének az emberek, mint te..
Nem tudok e mellett szó nélkül elmenni, mert ez a normalitás teljesen kihalófélben van.
Bocs az off válaszomért

Akkor jó.
A lakcím miatt nem kell izgulni. Az könnyen megszüntethető, és valós problémát nem nagyon jelenthet.

Igen, tisztában vagyunk vele, de az a bizonytalan faktorhoz tartozik, mert teljesen kiszámíthatatlan és szinte kivédhetetlen. Még felkészülni sem lehet rá.

„Ettől kezdve már csak az a kérdés, hogy a "tartózkodási hely" bejelentése milyen jogokat keletkeztet. Az előbbiekből levonva, semmilyent.”

Pontosan.
De, ugye, az megvan, hogy a legtöbb probléma nem a jogszerű cselekményekből szokott lenni, hanem pont ellenkezőleg, a jogtalanokból...

Chip1984

„Ez alól kivétel az abban az utcában lakó ingatlantulajdonosok, akik állandó lakcímmel vannak ott bejelentve,
és lakásonként 2db autóra kapnak ingyenes parkolási engedélyt.”

Én ezt nem értelmezném úgy, hogy csakis kizárólag mindkét autó tulajdonosának-üzembentartójának állandó lakcímbejelentéssel kell rendelkeznie. Ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy „lakásonként két autó”, akkor szerintem bőven elég, ha a lányod a tulajdonos.