Ingatlanügyek

Tisztelt Ingatlanjog szakértők!

Igaz e, hogy megszűnik a "távellenjegyzés" (vagy máshogy mondva "távazonosítás", vagy "távelőttemezés") lehetősége 2025.01.15. napjától? Hogy lehet majd a jövőben a szerződést az ügyvédnek ellenjegyeznie, ha az egyik fél külföldön ír alá?

Amit biztosnak gondolok, hogy mindenképpen szükség lesz diplomáciai hitelesítésre (felülhitelesítésre) vagy Apostille-ra külföldön aláírt szerződés esetén - ezt jól értelmezem? Ugyanis a korábbi Inytv. szerint
„35. § *  (1) *  Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.”

Az új Inytv. viszont a "ha törvény eltérően nem rendelkezik" szövegrészt elhagyta, és ezek szerint:
„39. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.”

Köszönöm szépen a válaszokat.

Üdvözlök mindenkit!

Segítségre lenne szükségem mint magánszemély. Valaki tud esetleg abban segíteni, hogy egy külterületen (Örbottyán) elhezekedő nyilvántartás szerint "erdő" státuszban lévő telket, milyen folyamatok kellenek hogy átsorolásra kerüljön?

A cél egy beton alappal rendelkező tároló építése lenne. A telek több mint 3000 m². A tároló alapterülétben nem haladná meg a telek 3%-kát.

Eddigi információim szerint (földhivatal és erdészet) adásvételi szerződés -> erdészeti hatóság ->polgármesteri hivatal -> földhivatal

Válaszokat előre is köszönöm.

Én teljesen nyugodt vagyok most is. :D

@KBS
„Az általad hivatkozott rendelkezések azt szabályozzák, hogy kell beadni a "támogató informatikai rendszer" útján”
S ez hol opcionális? A 35. szakasz az okiratok kellékeiről szól. Nincs külön kiemelve, hogy ez csak az informatikai rendszer útján benyújtott okiratra vonatkozna (ezért lett süsü modon összekrampácsolva a törvény, vagy négyszer írták át a "következő szöveggel lép hatályba" jellegű módosítással úgy, hogy mire ezek egyszerre hatályba léptek, elveszett a koherencia). Amúgy az informatikai (kötelező?) tamogató rendszerről a 91. szakasz (2) bekezdés c) pontja felhatalmazásával kiadandó kormányrendelet még hiányzik. Vagy bedobják a (2a) felhatalmazásával az elektronikusirat-moratóriumot.
Csak arra akarok kilyukadni, hogy szerintem nagyon érik egy kormányrendelet az elkövetkezendő 3 napban, ami megnyugtatóan rendezi a papír vs. elektronikus okirat témát.

De nem is ellentétes a szabály. A törvény sehol nem mondja ki, hogy nem lehet a kérelmet papíron beadni. Az általad hivatkozott rendelkezések azt szabályozzák, hogy kell beadni a "támogató informatikai rendszer" útján.

Mindegyik tudja, hogy továbbra is be lehet adni papíron. Ugyanúgy tájékoztatták őket, mint az ügyvédeket.

@KBS
Tehát az Inytv. vhr. rendeletènek 120/121 szakaszai ellentètesek az Inytv. àltalam hivatkozott törvényi rendelkezèsekkel (plàne, hogy a törvèny eltèrő rendelkezését biztosan nem kormányrendeleti szintre, hanem törvényire delegálja) - nem vagyok meglepve.
Tény, hogy a törvényben "beadvány" nemcsak maga a kérelem, de az azt alátamasztó okirat is, együtt.
Katasztrófa lesz abból, ha az ország kb 110 földhivatali osztalyának vezetőiből 50 a vhr. szerint, a másik 60 meg a törvény szerint akar dolgozni...

Inytv. Vhr. 120. § A természetes személy ügyfél választása szerint írásban, papíralapon vagy ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrehozott beadvánnyal terjeszthető elő

1. az ingatlan, valamint a jogosult adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelem,
2. az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem az Inytv. 48. § (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott esetben,
3. az Ákr. 42. §-ában meghatározott kérelem.

z Inytv. Vhr. 121. § (1) A jogok és tények bejegyzése iránti beadványt

1. - az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületén - ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon,
2. e-Papír szolgáltatással, illetve hivatali tárhelyre elektronikusan vagy
3. papíralapon

az ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani.
[...]
(7) A papíralapon benyújtott kérelemhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot két eredeti példányban kell mellékelni.

Bár ez meg az üzemszünetre vonatkozik.

Így elsőre:
Inytv. 72/B. § (2) : „Az ingatlan-nyilvántartási beadványokat papíralapon az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal által üzemeltetett kormányablakban, az ingatlanügyi hatóság ügyfélfogadásra nyitva álló szervezeti egységénél kell benyújtani vagy postai úton az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak megküldeni.”

Csak ott lesz valahol az is, hogy átmenetileg (ha jól tudom, konkrétan meg nem határozott ideig) papíron is be lehet nyújtani. Másképp ennek a rendelkezésnek mi funkciója lenne?

A törvény (törvények) tanulmányozásában még jelentős restanciám van, és egyébként sem erősségem a fejből pontos jogszabályhelyre hivatkozás. De az ügyvédi törvény 15-étől hatályos szövegébe az ingatlan-nyilvántartásban eljárással kapcsolatban kétszer is bekerült a fordulat, miszerint „"ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor”" - amiből következik, hogy be lehet nyújtani azt a kérelmet másképp is, az a másképp pedig nyilvánvalóan a jól bevált papír.
(Ha az új Inyt. és az átmeneti rendelkezésekről szóló külön törvény tanulmányozása során rábukkanok az expressis verbis rendelkezésre, beírom.)

@KBS
„De. Be lehet.”
Akkor én nem értem az új szabályokat.
Január 16-tól, január 15-ét követően indult eljárásban milyen feltételek fennállása esetén lehet eltekinteni az új Inytv. 35. szakasz (3) bekezdésének, illetve 39. szakasz (5) bekezdésének, valamint 40. szakasz (4) bekezdèsènek alkalmazásától?
A jelenlegi különleges jogrend alapjàn a 72/B. szakasz (2) bekezdèse alkalmazandó?

Pl.? Tehát a kérdés akadémikus? Nézd, akkor a válasz az, hogy kedden már ne szövegezz olyan szerződést, amelyről tudod, hogy szerdán már nem lesz megfelelő.

„A szerződést tisztán papíralapon 15-e után nem lehet beadni. ”
De. Be lehet. (Csak akkor kellene a papíralapú szerződést elektronikus dokumentummá alakítani, ha elektronikus eljárásban akarod benyújtani. De miért akarnám - jóval drágább felelősségbiztosítás mellett -, amíg beadhatom papíron, úgy, mint eddig?)

Köszönöm a válaszokat!

KBS

"Érdekelne, hogy melyik az a szabály az új törvényben, amely miatt egy, a korábbi törvénynek mindenben megfelelő adásvételi szerződés az új hatálya alatt már nem lesz alkalmas a bejegyzésre."

Pl. ha tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárás függőben tartását kérik a felek. Vagy ha cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy esetén a nyilvántartó cégbíróság nincs feltüntetve. Stb.

Nem vagyok közjegyző. (Sajnos... :))

Azért ez úgy nem automatikus - bár ennyi erővel lehet ne is akár.
Ha megkapja valaki a használatbavételit, a térképi feltüntetést neki kell utána intéznie. Nem tette meg, hiba volt - de jó esetben orvosolható.

drbjozsef

„Ha a tied most is megfelel, akkor nem lesz gond, csak több macera meg költség.”

Szerintem igen, megfelel, de még nem az enyém. És mielőtt az enyém lesz, ezt még az előző tulaj neve alatt szeretném végig vinni.
Sajna nem tudom, hogy mi lett rá megkérve, csak annyit mondott, hogy engedéllyel épült. Tehát ha használatbavételi engedély van,
akkor talán újraterveztetés nélkül is felviszik majd a tulajdoni lapra. Kérdés, hogy anno ez miért nem történt meg automatikusan? :-O

Igen, ha most tervezteted, és engedélyezteted, az is jó, azzal csak egy baj van : ez esetben szerintem a MOSTANI szabályoknak kell megfelelnie, ami 30-40 éve épült épületek esetén gyakran gond, mert akkor megfelelt, de most már nem az aktuális szabályoknak.
Ha a tied most is megfelel, akkor nem lesz gond, csak több macera meg költség.

drbjozsef

„Használatbavételi nélkül itt még kelleni fog valami szerintem is.”

Nekem is azt mondták, hogy valószínűleg újra kell terveztetni.

„Valóban elég csak az építési engedély?”

Érdekes kérdés, mert szerintem is "sima" utólagos feltüntetés akkor működik, ha csak maga a feltüntetés hiányzik, vagyis az épület megkapta a használatbavételi engedélyt. Akkor nincs kérdés.
Ha az nincs meg, valszeg akkor is mehet, ha igazolni tudja a kérdező, hogy (1) van engedélye, (2) az engedély szerint készült el az épület, ls (3) az akkor hatályos szabályoknak megfelel az épület (ez mondjuk lehet hogy túlhatározás, hiszen a (3) következik az (1)-ből.)
Használatbavételi nélkül itt még kelleni fog valami szerintem is.

@Kogeza
Új Inytv.
2021. évi CXLVI. törvény 1. szakasza.
A törvény szempontjaból akkor indul meg az eljárás, amikor az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják az okiratot.
(Nyilván az ügyvédet is köti határidő, a szerződéskötéstől mennyi időn belül kell az okiratot benyújtania a földhivatalhoz)
https://njt.hu/…-146-00-00.9

@KBS
„hogy melyik az a szabály az új törvényben, amely miatt egy, a korábbi törvénynek mindenben megfelelő adásvételi szerződés az új hatálya alatt már nem lesz alkalmas a bejegyzésre”
A szerződést tisztán papíralapon 15-e után nem lehet beadni. Elektronikusan létrehozott, vagy papíralapú okirat elektronikussá (elektronikus aláírással hitelesített) átalakított változatával működik csak a bejegyzés.
2021. évi C tv . 35. szakasz (2)-(3) bek.

@KBS
„de a törvényt 2021-ben kihirdették, nem mondhatod, hogy a szerződés szerkesztésekor nem ismerted, ezért nem tudtál eleget tenni az új törvény követelményeinek.”
Hajaj, hányszor is tolta odébb a jogalkotó a kihirdetett törvény hatálybalépésének időpontját? Én háromig számoltam, utána elengedtem.
Amilyen cirkusz a JÜB meg eING omladozása okán kinéz az átállasból, még annak is van jelentős esélye, hogy január 15-én a 23.45ös Magyar Közlönyben egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel lesz az átmeneti rendelkezések törvényi hatálya meghosszabbítva.

KBS

„Nem a tervnek kell meglennie, hanem az építési engedélynek.”

Valóban elég csak az építési engedély? Ez engem is érdekelne! Lehet hamarosan ilyesfajta cipőben fogok járni én is.
Engedélyezés, építés megtörtént több 10 éve, csak nincs rajta a tulajdoni lapon egy épület.

Másik kérdés, hogy ha az illető később a tetőteret is beépítette - azt már engedély nélkül - akkor lehet-e belőle gond?
Engem nem zavarna, hogy másként kerülne fel a tulajdoni lapra, de nem tudom, hogy kijönnek-e megnézni.