Ingatlanügyek

Sziasztok!

Az alábbi kérdésben kérem a segítségeteket.

Adott egy adásvételi szerződés, amelynek tárgya egy lakóház és egy szántó. A szerződés tartalmazza, hogy az ingatlanok külön-külön nem eladóak. A szerződést aláírták a felek, a szántó vételárát átadta a vevő, majd a szántó miatti kifüggesztésre sor került. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása most van folyamatban.

A CSOK szerinti jogosultságnál van egy időbeli határ:
„az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül”

A fenti esetben mi a szerződés megkötésének dátuma a lakóházat érintően? Az aláírás időpontja vagy amikor az adásvételt a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adásvételt?

Válaszaitokat előre is köszönöm.

Ha tértivevényes levél egy ügyvédtől, akkor én válaszolnék, habár valóban nem kötelező. Csak hogy jóhiszeműségedet bizonyítsd, takargatnivaló érveid nincsenek egy perre, nincs titok. Legalább annyit, hogy a követelést nem ismered el, ha nem akarod most még cizellálni.

De persze Te tudod. Amit most írtál, az alapján a Szövetkezet is hibás lehet, persze, kérdés, pontosan milyen igazolást kértek tőlük, úgyhogy ők is lehetnek abszolúte jóhiszeműek. A vevőnek viszont szerintem felróható, hogy simán elfogadta az igazolást, és egyáltalán nem kérdezett utána, hogy biztosan csak ennyi-e az. De ha az okiratot elfogadja, akkor az ő jóhiszeműsége is elég valószínű.

Amúg csodálkoznék, ha ennyi pénzért pereskedni kezdenének. De hát sose lehet tudni.

A 2011-es lakószövetkezeti határozatban, amivel eldöntötték, hogy felveszik a hitelt, abban szerepelt, hogy a hitel fedezetéül egy lakástakarék-pénztári szerződést kötnek X Ft összegben és lejárattal, amelyet a bankra engedményeznek.

„A várható összes megtakarítás a hitel futamidő végén Y Ft összeg lesz, ebből fog megtörténni a hitel tőkerészének részvisszafizetése. A futamidő végén, a Fundamenta megtakarítás kiutalását követően fennmaradó tőkeösszeg, melyet vagy a Fundamentától felvett hitelből vagy saját erőből fogunk fedezni: Z Ft. ”

Itt volt említés elvileg erről a fennmaradó összegről. Arról szó szerint említés nem esett, hogy kinek mennyi összegű tartozása lesz ebből a lejárat után. (Ezt pontosan akkor még ők sem tudták nyilván kiszámolni)

Így én inkább a lakószövetkezetet hibáztatnám, hogy erről nem adott vmilyen igazolást az adásvételhez.

Azt hiszem egyelőre nem válaszolok semmit sem az ügyvédnek. Ha kapunk később egy újabb megkeresést, majd akkor íratunk egy hivatalos levelet egy ügyvéddel. Addig nem költök pénzt erre.

Köszönöm szépen a válaszokat!

Hat, ez józan paraszti ésszel határeset, talán hozzáértő jogász tud mondani okosat.

Explicite le lett írva, mit kell, mennyit, meddig fizetniük. Ilyen szempontból igazuk van.

Édesapád viszont nem hibázott, a tőle elvárható körültekintéssel járt el, beszerezte a Szövetkezettől az igazolást, és ez került az adásvételibe.

Én, laikusként, azt hiszem nem fizetnék, hanem írnék egy szép levelet első körben, olyasmikkel, amik itt lent szerepelnek. Persze, én is ügyvédi konzultációra hivatkoznék, hogy a lakásnak semmi köze az örökléshez, jóval előbb elidegenítette édesapád, hogy a kellő körültekintéssel járt el az igazolás beszerzésével, már ha ő szerezte be, a vevő pedig nem, ha nem nézett utána a konstrukciónak pontosan, ha meg igen, akkor nyilvánvaló, hogy amiről ő sem szerzett tudomást, arról apukád sem szerezhetett. Ergo, ha úgy érzik, hogy nem jogos a fizetendő, akkor bátran forduljanak az igazolást kiállító Szövetkezethez, és pereljék őket, ha akarnak valakit, mert ha valaki, akkor ők hibáztak, a hibás igazolással. Vagy, legalábbis, pontatlan igazolással. Ha pedig a Szövetkezet is jóhiszemű volt, keressék meg azt, aki rosszul számolta ki a fizetendő összegeket, mondjuk a lakástakarékpénztárat (ha nem valami többletmunkából adódik az eltérés).

drbjozsef
Köszi a választ!

Szó szerint ez van a szerződésben:

„Vevő a felek által kölcsönösen megállapított vételár megfizetésén felül vállalja, hogy a birtokbaadási eljárással párhuzamosan a szövetkezeti ház közös képviseletét ellátó szervezet, az XY Szövetkezet, illetőleg szükség esetén a hitelintézet előtt eljár annak érdekében, hogy az Eladó ún. panelprogramból kifolyólag 2016. november 30. napjáig fennálló, havi részletekben teljesítendő fizetési kötelezettségét átvállalja. E fizetési kötelezettség havi összege 12.840 Ft, mely a Szövetkezethez tartozó XY lh. 2014. júniusi 4-i részközgyűlésén a XY sz. határozattal nyert megállapítást.
Eladó vállalja, hogy a panelprogram átvállalásával összefüggésben Vevőt minden szükséges adatról tájékoztatja, eljárásában segíti, a szükséges jognyilatkozatokat maga is megteszi.”

A havi összegről és a lejáratról van egy igazolás a Szövetkezettől aláírással, pecséttel ellátva.

Jogszavatossági résznél ez szerepel:

„Eladó kijelenti, hogy az ingatlannal kapcsolatban - a 2. pontban rögzített, ún. panelprogramból kifolyólag, 2016. november 30-ig fennálló havi fizetési kötelezettségen kívül - tartozása nem áll fen, az ingatlan per-, teher, és igénymentes, ..... ”

Pont ezt a jogszavatossági részt tartja most semmisnek, hogy kiderült még maradt egy rész az eredeti felvett hitelösszegből, ami így az édesapám után így most minket örökösöket terhelne.

„ A vevő lánya ügyvéd,”

ja hogy az, akkor érthető a próbálkozás.

az az eladott ingatlan már eleve nem képezi az öröklés tárgyát elkelt azelőtt hogy az öröklés eseménye létre jött volna.
volt egy vonzata annak az eladott ingatlannak, amit az eladó nem fejtett ki.... nyilván nem tudta... a vevő meg nem kérdezett rá.

Így jártak !!

pynka,

valószínűbb, hogy nem kell fizetnetek, de ez elsősorban attól függ, mi van pontosan abban az adásvételi szerződésben, szó szerint. Szerződés szerint kell teljesíteni. Az is számíthat, honnan jött ki a pontos összeg, ki vitt igazolást a fizetendőről, rögzítve lett-e az összeg, etc.

Zoltanuss

Köszi a választ!. Egyelőre én sem gondoltam, hogy fizetnék. A vevő lánya ügyvéd, szerintem csak ezért írták a levelet. Különben nem hiszem, hogy pénzt költöttek volna egy ekkora összeg miatt az ügyvédre.
Én is úgy gondoltam, hogy ahhoz a lakáshoz nekünk már semmi közünk, és nem is volt. Soha nem volt a nevünkön. Azt meg majd meglátjuk, hogy a lakószövetkezet fog-e minket keresni, vagy a jelenlegi tulajtól próbálja meg behajtani az összeget.

Na meg ez is :

„Így most azt szeretné, ha mi örökösök fizetnénk meg ezt az összeget”
Hogy a fenében lennétek örökösei egy 2014 -ben lezajlott ügyletnek ? A halál csak 16 ban következett be.
Gondolom az ürge próbálkozott , hátha bejön.

pynka !

Első nekifutásra feleleges fizetni.

Egy 2014 -ben lezajlott adásvételnél csak lett volna az új tulajnak feltárni a várható helyzetet.
Vegyük úgy hogy próbálkozik az illető, feleleges az első felszólításra ugrani. Na meg az összeg is viszonylag jelentéktelen.

Tisztelt Fórumtagok!

Egy jogi kérdéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Édesapám, aki 2016. júliusában meghalt, 2014-ben eladott egy lakást. A lakás adásvételi szerződésében rögzítették, hogy a vevő átvállalja a lakáshoz tartozó panelprogram felújításból eredő tartozás megfizetését. (A lakótömb 2011-ben vett fel hitelt, aminek a fedezete egy Fundamenta lakástakarék pénztári szerződés megkötése volt.) Az adásvételi szerződésben ennek a fundamenta törlesztés visszafizetését átvállalta a vevő. A Fundamenta lejárat után viszont maradt még az eredeti hitelből tőkerész, aminek egy részét most a vevőnek kellene megfizetnie (132 ezer Ft). Ezt az összeget a vevő nem hajlandó megfizetni, mivel ő erről korábban nem tudott. Így most azt szeretné, ha mi örökösök fizetnénk meg ezt az összeget. Egy ügyvédi levélben tájékoztatott minket, hogy fizessük ki a tartozást. Arra hivatkozik, hogy "az adásvételi szerződésben vállalt jogszavatosság ellenére az ingatlan nem volt tehermentes, lényeges, a vételárat befolyásoló körülményre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét az Eladó nem teljesítette", ezért az örökösök tartoznak ezt megfizetni.

Édesapám papírjai között megtaláltam egy igazolást, amit a lakószövetkezet adott ki, hogy mi a havi összege és mikor fog lejárni a fundamenta tartozás a lakásra. Esetleg arra lehet-e hivatkozni, hogy a lakószövetkezet nem adott tájékoztatást a még fennmaradó hiteltartozásról? (Annak ellenére, hogy az eredeti 2011-es lakószövetkezeti közgyűlési határozatban olvasható, hogy a fundamenta lejárat után még marad vmennyi tőkerész a hitelből. Arról viszont itt nincs szó, hogy ezt ki és milyen formában lesz köteles visszafizetni.)

Tudna-e nekem valaki tanácsot adni, hogy jogos lehet-e ez a követelés, érdemes ez ellen harcolni valamilyen formában?

Köszönöm szépen a segítséget előre is!

Nemzeti fóld(alap)felület.

Valóban. Azt hittem csak elírás az NFA, és eszközkezelő lesz az, de elképzelhető.

Akkor pedig ... ha termőföld

• művelheti maga (ha alkalmas rá)

vagy

• műveltetheti mással

vagy

• bérbe adhatja

Valami termőföld lesz az.

Zolka,

a haszonélvezet azért tudod mit jelent? Ő rendelkezik az ingatlan hasznosításáról.

Ha nem váltják meg a haszonélvezetet, akkor a haszonélvező beköltözhet, lakhat benne, de ha úgy tetszik neki, akkor kiadhatja albérletbe, és akkor lesz belőle jövedelme.

Egyszerű: kérheti a haszonélvező a joga megváltását, de a tulajdonost kötelezni nem lehet.
A haszonélvezetet viszont akkor is gyakorolni lehet, ha az állam a tulajdonos.

a válaszából, azt vettem ki, hogy a haszonélvezeti jog, az állammal szemben nem érvényesíthető??

a "nemigen" válasz bontható?

• jogalap nincs arra vonatkozóan, hogy kérjék a haszonélvezeti jog megváltását?
• lehetőség van arra, hogy amíg élnek, valamilyen összeg megfizetését kérjék, a haszonélvezeti jog alapján, amíg élnek?

Ja, és egyébként "nemigen".

Ez esetben nem a megfelelő ügyvédet választották.

köszönöm a válaszokat,
tudomásom szerint, beszéltek ügyvéddel, aki azt javasolta, hogy tájékoztassák a végrehajtót, és az árveréssel foglalkozó hivatalt, arról, hogy a haszonélvezeti jogot kérik megváltani.
a tulajdoni lapon igen továbbra is szerepel a haszonélvezeti jog, de a kérdés, hogy kérhetik-e annak megváltását? van-e ennek jogalapja, ha esetleg bíróság előtt akarják rendezni.
kérhetnek-e valamilyen díjat az új tulajdonostól?

Igen
Igen
Igen
A haszonélvezeti jog árverezésnél sem törlődik.

Ugye, nem kérdeztetek meg ügyvédet, mielőtt elkezdtétek verni magatokat ezzel a megváltással?

Tisztelt ügyvéd úr!

haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
végrehajtás keretében, elárvereztek egy ingatlant, amelyen a szülők holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeznek. Már az ügymenet elindulásakor is tájékoztatták, mind a végrehajtót, mind az árverezést lefolytató hivatalt, hogy az ingatlan haszonélvezeti jogát kérik a szülők megváltani. Az eredménytelen árverés következtében, az NFA tulajdonába került az ingatlan, aki a vételárat át is utalta a végrehajtónak, aki állítólag úgy tájékoztatott, "a haszonélvezeti jog, az ingatlanon fennmaradó jog, annak megváltására a végrehajtás során befolyt vételárból nincsen lehetőség."
Azonban ilyen tájékoztatást se/nem küldtek.
A kérelemben a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatban, hivatkoztak az 1990.évi XCIII. törvény 72.§ -ra, de az elutasító levelüket 2016 április óta, csak a mai napon emailben kapták meg, a kormányhivataltól.
ingatlan becsértéke:3.886.000.-
ennyit utalt át a végrehajtónak a NFA.
végrehajtást kérőnek megítélt összeg, minden járulékkal együtt:1.450.000.-
a haszonélvezeti jog életkor szerinti szorzó szerint: 777.200.-
kérdés, hogy a szülőket megilleti-e haszonélvezeti jog megváltása, jogosan kérhetik-e a fenti összeget, ha igen azt az új tulajdonosnak kell-e megfizetni(NFA)? vagy a végrehajtónak kell-e rendezni?

MajorDomus és nonolet,
köszönöm a válaszokat. (;