Ingatlanügyek

Ennyiből nekem úgy látszik. De nem ismerem az összes részletet, és az ismertetett tényállás nagyon zajos. Bizonyára van ügyvédjük, bízzák rá az ügy vitelét.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm szépen,de akkor most mit tehetünk? Jogosulatlan édesanyám akkor lakáshasználati díjra?

Nem mellesleg a hivatalbóli bizonyítás tilos. Ennek nagyon olyan szaga van.

„A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e.”
Fölösleges költség. Teljesen mindegy, mennyi egy megalapozatlan követelés értéke.

Szép jó napot a Fórumozóknak!
Kicsit bonyolult lesz a kérdésem, de megpróbálom a legrövidebben.
Szüleim elváltak,(1998-ban) nem volt vagyonmegosztás. A ház (OTP hitellel terhelve) maradt édesapámnál. Apu élettársa odaköltözött lett 5 gyerek. A banknál írtak egy megállapodást hogy ők fizetik a hitel további részét és így majd ha lejár az övék lesz a ház. Ezután még vettek fel hitelt és kicserélték a nyílászárókat (amitől penészedik a ház) és lejárólapoztak 2 helyiséget. Ennek kb. 10-12 éve már. A viszony megromlott kettejük között és 2015ben már úgy nyilatkozott az élettárs hogy megszűnt az élettársi kapcsolatuk. A hitelt nem fizették, további kölcsönöket vett(ek) fel, ami szintén nem fizettek. 2016 júniusában elköltözött a hölgy a gyerekekkel. Utána kapta meg édesapám a felszólító leveleket és hosszas ügyintézés és telefonálgatás után most fizeti a részleteket, de csak családi segítséggel tudja, mivel az összeg meghaladja a fizetését.
Édesanyám lakáshasználati díjat szeretne kérni a hölgytől 2015 júniusa és 2016 júniusa között időre, mivel akkor már nem voltak élettársak, és a megállapodás is semmis lett azáltal hogy nem fizették a hitelt.
A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e. 15000/hó (egy évre 180ezer ft). Az lenne a kérdésem hogy milyen szakértő tudja ezt alátámasztani? 15 napja van a papírokat beadni...az előző tárgyaláson erről nem esett szó,csak földhivatali papírt kértek tőle. Minden alkalommal vmit "kitalálnak"...
Köszönöm szépen a segítséget és a válasz(oka)t.
Tisztelettel: Bordás-Göncz Ágnes

Az

Ha nem sikerül megegyezni a tulajdonossal azt mivel 12 m hosszú , 1,8 m magas kerítésről van szó és ha ideglenesen (nyáron mikor felállítom a kerti medencét ) ezt át hidalom négy 6 m árboccal amire kifeszítek egy 4 m széles molinót (pl. jutából ) , amire 1 méteres betűkel rá írom : Nem kukkolunk , be lehet kap.. esetleg oda rajzolom , hogy mit ,akkor a váltakozó úgyis tesz valamit , hogy ezt eltakarja , ha el akarja adni a lakásokat . Vagy ez már jogsértő?

Kbs

,, nem..

Bővebben?

lajcsó
Vagy lehet ablakot, vagy nem. A fólia nem megoldás, mert nyílást, nyílászárót tilt, vagy enged építésügyi jogszabály. Az üvegtégla azért lehet megoldás, mert az falazóanyagnak minősül. Ugyanúgy, mint az üvegbeton, vagy a régen oly népszerű kopilit üvegfalak.

charli
Mivel korábban lemondtál a fellebbezési jogodról most már nincs módod fellebbezni a döntés ellen. Ezért nem szabad semmit látatlanban aláírni.

Egyébként közel sem biztos, hogy azok az ablakok szabálytalanok, amiket most kifogásolsz. A szellőzőablakok kivételként történő felsorolása a közös telekhatáron álló határfalban lévő ablakokra vonatkozik.

"esetleg nem átlátszó üveg tégla falat a világosság mait"
Ettől azért van jóval olcsóbb megoldás is. Öntapadó, át nem látszó fólia az üvegekre.

Gondolom , ha van valamilyen törvény , hogy én nem tehetek ablakot a szomszéd udvarára néző falra ( csak kicsit a fürdőszobára meg esetleg nem átlátszó üveg tégla falat a világosság mait ) akkor miért lehet olyan házat építeni aminek az ablakai más udvarára néznek .

charli
Kérheted. Nem fogja megtenni. Nincs is miért megtennie.

Üdv. a tisztel fórumozóknak . Rövid kérdés : A házam mellet egy építkezési vállalkozás társasházat épít , amihez kérték a hozzájárulásomat is , csak akkor még a tervrajzból nem láttam , hogy ilyen hatalmas lesz és a felső szint ablakai az udvaromba néznek . Kérhetem hogy ezt valahogy szüntessék meg , mert gondoltam , hogy valamilyen "élőkerítést" telepítek , de mire ez 5-6 méteres lesz eltelik egy pár év .

Nem.

Ha jól értem, akkor a kérdezőnk, miután egyedül és bizonyíthatóan saját jovedelméből, már az életközösség megszakadása után kifizeti a teljes hitelt, kérheti az 50-50 %-os tulajdoni arány megváltoztatását a saját javára, az általa befizetett hiteltörlesztés arányának megfelelően.

Mondjuk 80-20 % arányban.

Ezt követően már kifizetheti a másik felet, a közös tulajdon megszüntetését kérve a bíróságtól.

Jól értem?

Ez ennél bonyolultabb. Ha a felek jövedelme jelentősen eltér, akkor a szerzés arányai lesznek egyenlőtlenek, de ennek a következménye nem megtérítési igény lesz, hanem az ingatlan tulajdoni arányainak a bejegyzettől eltérése. (És a kölcsöntartozás egyenlőtlen megoszlása.)

KBS,

"Közös tulajdonú ingatlannál az életközösség idejére nem nagyon támasztható megtérítési igény."

Nemn nagyon támasztható mondjuk a lakhatásért utólag díj például, de a ráfordított hiteltörlesztésből igényelhető, ha az egyik élettárs lényegesen többet törlesztett a hitelbe a saját jövedelméből.

Ha házasok lennének, akkor lenne jellemzően közös a törlesztés is.

ken,

azt nem érted, hogy ha élettársak voltatok, és életközösségben éltetek, akkor jellemzően közösen gazdálkodtok. A közös ingatlanra közösen költöttetek. Meg ObudaFan válaszát sem értetted meg : élettársak a vagyoni hozzájárulásuk arányában szereznek tulajdont főszabályként, tehát ha _bizonyíthatóan_ és _lényegesen_ többet fordítottál a hiteltörlesztésre (vagy bármilyen más vagyontárgyra), és ez az ingatlan egyebekben 50-50%-ban közös, akkor lehet keresnivalód és megtérítési igényed a másik fél felé, de ez nem ilyen nagyon egyszerű, se kiszámolni, se érvényesíteni. Ehhez lényegesen több körülményt kellene ismerni.

Végeredményben, ha kiszámolsz valamit, és megegyezni nem tudtok, akkor perelsz, és majd a bíróság eldöni mi jár és mi nem. Ahogy nézem, nem az, amit szeretnél, de annál több, mint amit itt a válaszadók szájába adsz.

Attól még ha önkritikát gyakorlok és elismerem hogy butaság és naivság volt ilyenbe belemennem, még nem jelenti azt hogy ne lenne igaz az az állítás hogy a jog sokkal inkább védi az olyan adóst, aki nem akarja visszafizetni az adósságot. És a 2 adós közül nem azt értékeli, aki már milliókat visszafizetett! Hanem egyenlőségjelet tesz! Ergo a rosszat védi!
Hiszen két ügyvéd válasza is azt sejteti, hogy nem lehet nagyon mit kezdeni ilyen esetben.

Ez a te értelmezésed. (És nem is helyes.)

Értem és köszönöm mindkét választ!

Ezek szerint a jog száz százalékosan a jellem nélküli szélhámosokat védi. Ha fizetem továbbra is egészen a lejáratig, akkor is a másik fél nyer, ha nem fizetem tovább, akkor meg méginkább.

Közös tulajdonú ingatlannál az életközösség idejére nem nagyon támasztható megtérítési igény.

A tulajdonjogot ez nem érinti, hanem az általad befizetett törlesztések felét lehet elszámolni, azt is az együttélés alatti időre feltételesen. Azért feltételesen, mert azért egy élettársi jogviszonyban jellemzően közösen történik a gazdálkodás.

Jó, egyes szám első személyben fogalmazok:

közösen vettük fel és az ingatlan is közös.
Én a kezdetektől a mai napig rendszeresen fizetem az én részemet és pár hónapja derült csak ki, hogy a másik fél évek óta nem fizette az ő részét. Kértem hogy innentől kezdve vonják tőlem az ő részét is, különben bedől a hitel. Hogyha szakításra kerül a sor, tudok-e nyerni vele szemben vagy az ingatlannal kapcsolatban vagy a már eddig befizetett törlesztésekkel?

Esetleg magyarul és érthetően?

Gondolom közösen vettetek fel hitelt és csak az egyik nevére került az ingatlan?