Ingatlanügyek

Kedves Tagok!
A volt férjemmel 50-50 %-os tulajdonosai vagyunk a közös ingatlanunknak (ő lakik benne)amin folyamatos árverési eljárás van, mivel az ingatlanra felvett hitelt a hitelintézet felmondta.
Szeretném tudni, hogy abban az esetben, ha árverésen kívül találok vevőt a házra, eladhatom-e a volt férjem beleegyezése nélkül? Vagy keresztbe húzhatja az adás-vételt? Az eladásból természetesen a fennálló tartozás kerülne kiegyenlítésre.
Valamint az is érdekelne, hogy ha vevőt találnék az ingatlanra, kötelességem őt tájékoztatni arról, hogy árverés alatt van az ingatlan? Csalásnak minősül az, ha én magasabb árért adom el, mint amennyiért az árverésen megvehetnék?
(tisztességtelen üzleti magatartás?...)

Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!

Degonosz! :)

Ajánd fel nekik megvételre, ha nem veszik meg akkor kérheted perben a közös tulajdon megszüntetését.

Akkor vagy te veszed meg a többiekét, vagy megveszik a tiedet, vagy elárverezik a francba és szétosztják a pénzt.

Lehetséges.

Szép napot!

Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Örököltem még tavaly egy szőlőt, kis présházzal 2/8-ad részben. Akkor elfogadtam ezt a hagyatéki tárgyaláson mert édesanyámnak fontos volt.
A másik tulajdonosok unokatestvéreim. Lehetséges az, hogy valamilyen úton ezt a 2/8 részemet átadjam nekik, vagy milyen módon "szabadulhatnék" meg a tulajdonomtól?

Nem kényszeríthetik, hogy hozzájáruljon - csak éppen nem is kell a hozzájárulása.

Tisztelt Hozzáértők!

Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy ingatlannak két tulajdonosa van fele-fele arányban (mindkettő be van jelentve állandóra), és az egyik tulajdonos (a szerzés után) megházasodik, akkor van-e arra lehetőség, hogy a másik tulajdonos ne járuljon hozzá, hogy a házastárs odaköltözzön (bejelentkezzen) az ingatlanba és kiteheti-e onnan?

Köszönöm! Eddig arra jutottunk, hogy amint kiderül, hogy áll a tarozás jelenleg, és hogy fedezi-e már a megvásárolt lakás a tartozást, akkor esetleg le lehet majd venni. Átrakni máshova valószínűleg nem lenne hova :(

Ha a jelzálog jogosult hozzájárul, akkor át lehet terhelni esetleg másik ingatlanra.

Tisztelt Jogtudorok!

Abban kérnék segítséget (és remélem, nem cak én voltam ügyetlen, de nem találtam még ilyen kérdésre választ a fórumon), hogy mi a teendő, ha egy fedezetként felajánlott ingatlant szeretnénk eladni, azaz jelenleg jelzálog van rajta, ráadásul úgy, hogy az annak idején a hitelből megvásárolt lakással együtt lett ez felajánlva fedezetnek, és csak a két lakás együtt fedezte a felvett hitel összegét, vagyis még ma is magasabb rajta a hitel összege, mint a lakás értéke. Eladható ez így valamiképpen? (A lakás a páromé, de a hitelt az öccse vette fel, neki lett segítségképpen ez felajánlva). Előre is nagyon köszönöm, ha tud valaki segíteni, illetve ha sikerülne megoldani, akkor a konkrét ügyintézéshez is keresek olyan ügyvédet, aki ezt vállalja.

"Ha egy címen két hrsz szám van és mindegyik hrsz számnak más a tulajdonosa, pedig a cím ugyanaz, ilyenkor mi a helyzet?"
Sem az ingatlanok tulajdonjogát, sem az ingatlanok használatát nem befolyásolja. Egy üres telekre minek is kellene házszám? Házszám ügyben egyébként az önkormányzat az illetékes.

"Ilyenkor el is adhatja ezt a részt?"
Tulajdonképpen igen, de azért nem árt egy kissé körbejárni a dolgot!

"Annak idején nem vette észre senki, hogy a ház telekkel 2 hrsz számon szerepel!"
Ezt honnan lehet tudni? Lehet, hogy csak a lakás képezte az adásvétel tárgyát. Ha viszont nem akkor az elbirtoklás már valószínűleg megtörtént.

Forduljon ügyvédhez, aki a helyrajzi szám ismeretében megfejti a "rejtvényt".

Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre: Ha egy címen két hrsz szám van és mindegyik hrsz számnak más a tulajdonosa, pedig a cím ugyanaz, ilyenkor mi a helyzet? 30 évvel ezelőtt eladtuk az ingatlant, de csak az egyik hrsz számhoz tartozó telekrész van eladva, amin egy ház áll. A másik a kert része, ami eredetileg egy kerítéssel el volt választva, ez a másik hrsz számon levő rész, ez a tulajdonlap szerint maradt anyukám tulajdonába. Ilyenkor el is adhatja ezt a részt? Annak idején nem vette észre senki, hogy a ház telekkel 2 hrsz számon szerepel!

A másik, hogy az ő lakrészükhöz ugyanolyan joga van a páromnak, mint tulajdonosnak. Kulcsa is van a lakrészhez, eleve a villanyóra is ott található.

Mivel a testvérének a párjával együtt nem volt hol lakniuk, a párom pedig házvásárlásban volt, így mikor talált egy olyan ingatlant, amit könnyen le lehet választani, így rájuk is gondolva kikérte a véleményét, hogy kell-e így ilyen formán lakhatás.
Természetesen belementek, ugyan arra senki nem gondolt, hogy családon belül egyszer majd ilyen probléma fog fennállni, ezért semmit sem foglaltak írásba.
Bankban már korábban olyan felvilágosítást kapott a párom, hogy amíg a ház terhelve van, addig nem jöhet szóba tulajdonosi rész átruházása.
Mindamellett van két gyermeke is, akiket szintén nem néznek. És a bank válaszából kiindulva, a testvér nem lenne előrébb egy írásos megállapodással.

evike86 !
Vannak emberek akik szeretnek ingyér lakni !

apropó most jut eszembe, hogy valami Punginé Ildikó, vagy valami efféle coci képviselő asszony világgá kürtölte fájdalmát mely szerint már 560 000 azaz ötszázhatvan ezer üres lakás van országszerte.
És hogy ők tudnák a megoldást. Ólcsó bérlakás, olcsó bérlakás nyivákolják nap mint nap.
Na de kinek occsó ? Az aki építi vagy az aki használja ? nem mindegy,.
Elvileg megvan a recept. Elvenni azoktól akiknek van és odaadni azoknak akiknek nincs. Akár ingyér.
Valamikor ezt mán egyébként kipróbálták, de valahogy nem gyütt össze.
Most ippen az derék nimetek gyakorolják. Ingyér adják a fedelet az betolakodóknak.

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat. Nekem kb. úgy fest a dolog, - hozzáteszem laikusként, mintha nem lennének előrébb, mint bérlők.
Minket az általuk használt lakrész állapota aggaszt, mivel az jelen helyzetben abszolút felújításra szorulna, de őket mindez nem érdekli, sőt meg is van tiltva, hogy ott a párom bármilyen munkát elvégezzen. Ennek a költségét is valakinek állnia kellene a jövőben, akik valószínűleg mi leszünk.
Tényleg az lenne a legjobb megoldás, ha elköltöznének, minden cirkuszt mellőzve.
Számunkra világossá vált, hogy őket csak pusztán a haszonszerzés és az érdek vezérli.

Ilyen esetben az ingatlan elhagyására vonatkozó felszólításnak mi a konkrét menete?

Nem követelhet, mivel szívességből fogadta be a testvérét. Ha felszólításra nem költözik ki, majd az azt követő időre követelhet.

Viszont a másik testvér meg lakáshasználati díjjat követelhet. 1:1

Mivel ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, így a testvér nem követelhet ingatlanrészt. Viszont természetesen mindazt, amit az ingatlanrész fejében fizetett - így az említett kölcsön visszafizetést - meg kell neki téríteni.

Üdv!

Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni.
Párom nevén van egy ingatlan, ő az 1/1 tulaja, a házat pedig banki kölcsön terheli.
Élettársam testvéri szívességből befogadta a bátyját és annak családját a tulajdonába. A házat nem hivatalosan ebből kifolyólag leválasztotta, így van külön bejárata a két házrésznek.
A probléma ott kezdődik, hogy ez a testvér magának követeli azt a házrészt, amiben jelenleg laknak. Szeretné a nevére írattatni. Semmiféle írásos megállapodás nem történt közöttük, "csak" szóban. A rezsi és a törlesztőrészlet felét fizetik.
Anno a hitelfelvételt teljes egészében a párom intézte, az önrészhez a kölcsönt is, aminek szintén nem hivatalos formában, tehát írásos dokumentáció nélkül a bátyja kifizette a felét.
A házhoz nem kicsi telek tartozik. A ház körüli munkák és költségek mind a páromra hárulnak. Testvére folyamatosan azt hangoztatja, hogy őt nem érdekli semmi olyan kötelezőnek mondható munka a házon és a ház körül, neki és a kis családjának jól van úgy minden, ahogy van. Nem számít nekik, hogy az ingatlan így amortizálódik, veszít értékéből.
Most odáig fajult a helyzet, hogy zsarolják, fenyegetik a páromat és jóformán őt szeretnék a sarokba állítani, csakhogy ügyvéd által le legyen papírozva, hogy a testvér nevére kerüljön az ingatlan fele.
Meg akarják szabni neki, mint a ház tulajdonosának, hogy egyáltalán hova mehet és hova nem a saját birtokán belül.
Számomra teljesen nonszensz, hogy úgy beszélnek erről az ingatlanról, mintha bármilyen hivatalos dokumentum is alá tudná támasztani a követelésüket, arról nem beszélve, hogy akárhogy is nézzük még a banké a ház és az is marad jó pár évig.

Ilyen esetben mit tud tenni az élettársam és milyen jogai vannak a testvérével szemben?

Kedves Nanemaaa,

Köszönöm szépen a válaszod, további impulzusokat kaptam a tovább-gondolkozáshoz!
Az még mindig nem tiszta, hogy a terasz nem épületrész. (ugyanonnan: 120. Terasz: a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.)
És ha így van, akkor az a telekhatárunk, ahol a terasz széle húzódik hogyan határolható le? Mert mégiscsak lezárhatom, lekeríthetem azt a szakaszt is (egyenlőre nem tudjuk, minek kell nevezni azt az építményt).
A terasz ebben az olvasatban nekem rendezett terepnek tűnik, akkor logakailag még értelmezhető a terepszint is.
Megjegyzem eddig is volt egy alacsony kerítés a két ingatlan között.
Köszönöm előre is, ha még továbbra is együtt gondolkodsz velem!

sg2112

OTÉK fogalommeghatározások:
„60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.”

Ezek alapján szerintem a kerítés nem azonos az épületrésszel, az kizárólag a telkek elválasztására szolgáló építmény. Ezért is nem értelmezhető épületen belül a terepszint.
Amiről te beszélsz, az az épület önálló határoló fala, ami alkalmasint lehet simán építési engedély köteles is. Innentől viszont nincs magassági korlátja, mint egy kerítésnek, viszont kell hozzá a tervező, akinek egyébként is szerzői jogai vannak az épülettel kapcsolatban.

ObudaFan

Szia köszi a választ. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. A Magyar állam tulajdonában lévő területet csak pályazat utján értékesíti. Addig nem tudok vázrajzott készíteni ameddig nem nyertem a pályázatott.

Sherlock: "Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon"

És ha vásárolok?

zuzu33

Ha egy helyrajzi számon van, akkor az összes tulajdonossal meg kell egyezni. Nyilván az is megegyezés tárgya, hogy ki fizeti a földmérőt, de szokásosan általában a vevő. Először egy földhivatal által záradékolt vázrajzot kell készíteni, majd ezt az önkormányzattal jóváhagyatni, azután lehet szerződni.