Ingatlanügyek

Viszont a másik testvér meg lakáshasználati díjjat követelhet. 1:1

Mivel ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, így a testvér nem követelhet ingatlanrészt. Viszont természetesen mindazt, amit az ingatlanrész fejében fizetett - így az említett kölcsön visszafizetést - meg kell neki téríteni.

Üdv!

Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni.
Párom nevén van egy ingatlan, ő az 1/1 tulaja, a házat pedig banki kölcsön terheli.
Élettársam testvéri szívességből befogadta a bátyját és annak családját a tulajdonába. A házat nem hivatalosan ebből kifolyólag leválasztotta, így van külön bejárata a két házrésznek.
A probléma ott kezdődik, hogy ez a testvér magának követeli azt a házrészt, amiben jelenleg laknak. Szeretné a nevére írattatni. Semmiféle írásos megállapodás nem történt közöttük, "csak" szóban. A rezsi és a törlesztőrészlet felét fizetik.
Anno a hitelfelvételt teljes egészében a párom intézte, az önrészhez a kölcsönt is, aminek szintén nem hivatalos formában, tehát írásos dokumentáció nélkül a bátyja kifizette a felét.
A házhoz nem kicsi telek tartozik. A ház körüli munkák és költségek mind a páromra hárulnak. Testvére folyamatosan azt hangoztatja, hogy őt nem érdekli semmi olyan kötelezőnek mondható munka a házon és a ház körül, neki és a kis családjának jól van úgy minden, ahogy van. Nem számít nekik, hogy az ingatlan így amortizálódik, veszít értékéből.
Most odáig fajult a helyzet, hogy zsarolják, fenyegetik a páromat és jóformán őt szeretnék a sarokba állítani, csakhogy ügyvéd által le legyen papírozva, hogy a testvér nevére kerüljön az ingatlan fele.
Meg akarják szabni neki, mint a ház tulajdonosának, hogy egyáltalán hova mehet és hova nem a saját birtokán belül.
Számomra teljesen nonszensz, hogy úgy beszélnek erről az ingatlanról, mintha bármilyen hivatalos dokumentum is alá tudná támasztani a követelésüket, arról nem beszélve, hogy akárhogy is nézzük még a banké a ház és az is marad jó pár évig.

Ilyen esetben mit tud tenni az élettársam és milyen jogai vannak a testvérével szemben?

Kedves Nanemaaa,

Köszönöm szépen a válaszod, további impulzusokat kaptam a tovább-gondolkozáshoz!
Az még mindig nem tiszta, hogy a terasz nem épületrész. (ugyanonnan: 120. Terasz: a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.)
És ha így van, akkor az a telekhatárunk, ahol a terasz széle húzódik hogyan határolható le? Mert mégiscsak lezárhatom, lekeríthetem azt a szakaszt is (egyenlőre nem tudjuk, minek kell nevezni azt az építményt).
A terasz ebben az olvasatban nekem rendezett terepnek tűnik, akkor logakailag még értelmezhető a terepszint is.
Megjegyzem eddig is volt egy alacsony kerítés a két ingatlan között.
Köszönöm előre is, ha még továbbra is együtt gondolkodsz velem!

sg2112

OTÉK fogalommeghatározások:
„60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.”

Ezek alapján szerintem a kerítés nem azonos az épületrésszel, az kizárólag a telkek elválasztására szolgáló építmény. Ezért is nem értelmezhető épületen belül a terepszint.
Amiről te beszélsz, az az épület önálló határoló fala, ami alkalmasint lehet simán építési engedély köteles is. Innentől viszont nincs magassági korlátja, mint egy kerítésnek, viszont kell hozzá a tervező, akinek egyébként is szerzői jogai vannak az épülettel kapcsolatban.

ObudaFan

Szia köszi a választ. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. A Magyar állam tulajdonában lévő területet csak pályazat utján értékesíti. Addig nem tudok vázrajzott készíteni ameddig nem nyertem a pályázatott.

Sherlock: "Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon"

És ha vásárolok?

zuzu33

Ha egy helyrajzi számon van, akkor az összes tulajdonossal meg kell egyezni. Nyilván az is megegyezés tárgya, hogy ki fizeti a földmérőt, de szokásosan általában a vevő. Először egy földhivatal által záradékolt vázrajzot kell készíteni, majd ezt az önkormányzattal jóváhagyatni, azután lehet szerződni.

Sziasztok.

Azzal a problémával fordulok felétek hogy van egy 45 m2 es teljessen felujittot nagyon régi tanyám, házszámos, lakcím nyilvántartásban és vázrajzra bejegyezve
Ezt az ingatlant család alapitás miatt bőviteni szeretném. Voltam a műszaki osztályon sajnos a telek csak 1200m2 es és mezőgazdsagi területnek van nyílvántartva, aminek a 1,5 beépithető.

Azt a tanácsot kaptam hogy a melette lévő területből vásároljak a telkemhez. A földhivatalban kíderitettem hogy a melettem lévő telek 11800m2 es osztattlan közös tulajdonban van. 8000 m2 az NFa és a többi 3 magán személyé.
Jelenleg megegyezés alapján használnák a területeiket( persze vagy 10 éve csak a gaz és az épitési törmelék borítja), de a váz rajzon egy helyrajziszámú osztattlan telek van. Az én tanyám folytatássában a területükön van egy tanya a vázrajzon és van neki ház száma is. De a valoságban ez az ingatlan több éve összedölt.
Ha vásárolnák belőle akkor nekem kellene a földméréseket fizzetnem? Hogyan lehetne az enyémhez csatolni? A régi összedölt tanyát felújithanám?

Kedves Fórumozók!

Alábbi problémára keresek választ.

Ingatlanunk zártsorú építésű sorházi ház. A szomszédos ingatlannal úgy érintkezünk, hogy a két ház között telekhatáron van mindkettőnknél 3 méter szélességű terasz, melyeket eredetileg egy 90 cm magas fa korlát választott el. Mindkét teraszra dupla ablak és dupla teraszajtó nyílik a másik ingatlan felé, egymás kertjére, teraszára belátás nyílik (a nyílászárókon keresztül egymás nappalijába is).
A kertek terepszintje megegyezik, de az épületek kialakításánál az utca emelkedését figyelembe véve az építtető a mi házunkat magasabbra tervezte, ezáltal az mi épített terepszintünk a terasznál (is) 35 cm-el magasabban helyezkedik el.
A szomszéddal közös telekhatár nekünk a jobb oldalunk.
Erre a jobb oldali telekhatárra a kerti részen az országos jogszabálynak és helyi építési szabályzatnak megfelelően 2 méter magas zárt oldalkerítést építettünk. Tervünk szerint ugyanezt a zárt kerítést folytatva a teraszok között is szerettük volna felhúzni a teljes át- ill. belátást megszüntetendő. A szomszéd azonnal megakadályozta.
Az egész építést az önkormányzat építési osztályával konzultálva kezdtük meg, annak ellenére hogy ez nem engedélyköteles és nem településképi bejelentésköteles építési tevékenység. A szomszéd fellépésére az önkormányzat elbizonytalanodott a kerítés magasságát illetően, és a járáshoz továbította az ügyet arra hivatkozva, hogy a szomszéd oldalán mért terepszintet kell figyelembe venni a kerítés magasságának megállapításánál. Én mostanáig hiába kerestem jogszabályi rendelkezést arra nézve, hogy a jobb oldali oldalkerítés esetében is a szomszédtól kell mérni a magasságot, ahogy arra sem, hogy teraszok esetében (ami épített terepszint szerintem) ugyanaz áll-e meg, mint természetes terepszint esetében. Azt sem értem, hogy az épített teraszunk szomszéd oldaláról látható oldala miért nem minősül TÁMFALNAK, ugyanis abban az esetben is maradhatna a 2 méteres kerítésünk, mert ha támfal is van, a jogszabály szerint 3 méter magasságig mehet el a kerítés.
Ráadásul abban is bíztunk, hogy a teraszra kerülő építmény nem kerítésnek hanem térelválaszónak minősülhet tekintettel a szóban forgó épületek tájolására, vagyis arra, hogy egy-az-egyben egymásra néznek, ezt azonban a járás, állítólag szóban, közölte az önkormányzattal, hogy nem tekinthető térelválasztónak csak kerítésnek, mivel nem szerepelt az eredetileg engedélyezett tervben. (Innentől több további kérdésem is felmerült, de nem akarok előre szaladni, inkább a fentiek re várok valamilyen tanácsot, útmutatást.)

Előre is köszönöm szakértő válaszukat, nem is tudom, hogy ez tisztán építésügy vagy jogi kérdés, nem tudom, hogy létezik-e fentiek vonatkozásában valahol jogszabályi kitétel a terepszintekre, és ha nincs, akkor mire hivatkozva kaszálhat el az építésfelügyelet.

üdvözlettel,
sg2112

Tulajdonosként megillet a közös helyiségek - tehát a lépcsőház - használatának joga! Élj vele!

Nézd, ha hagyod magad, akkor persze, hogy a fejedre szarnak.

Kovács_Béla_Sándor: garázs tulajdonos vagyok, én úgy vélem ugyanúgy tulajdonos vagyok, mert hát ez egy tömb társasház, tehát a garázs nem különálló épületben van, ők viszont nem így gondolják.

Zoltanuss: Pont a közös képviselő idős hölgy jelentette ki, hogy albérlők se kapnak. Nincs bennem alacsonyító szándék, csak pro bálom tökéletesen vázolni a helyezett. Van ott egy ismerős bérlő, ők konkrétan nem kaptak. A fura az egészbe, hogy 2db helység is van ahol az annyira védett kerékpárok vannak, és például a másikhoz adtak kulcsot, csak ez a villanyórás közös helység ennyire védett terület.

VShun !

A bérlő .... és nem az albérlő... kár őket lefokozni, tehát a bérlő a tulajtól kap kulcsot.... ha kéri és a tulaj erre érdemesnek véli.

VShun VShun!

Elviekben tulajdoni hányaddal rendelkezel. így a közgyűlésre is meg kell, hogy hívjanak. Ott van a lehetőség a a panaszod előadására ill. orvoslására.

Egyébként a 60 lakó (akik ugye tulajok és bérlők is lehetnek ) , tehát közülük egy sincs aki kölcsön adná a kulcsát a másolásra ?

Te is tulajdonos vagy, nem?

Úgy gondolják, hogy akik a társasházba laknak, kb. 60 család. (tehát még albérlők se, csak tulajdonosok) a közös képviselő annyit mondott, hogy ezt megszavazták, de én például erről semmilyen papaírt nem kaptam, de a közös költség díját, azt rendszeresen kapom, és fizetem be.

„csak a lakók mehetnek be”
Deffiniálnád azt, hogy "lakó"? (Egyébként a közös képviselő semmiféle szabályt nem hozhat - legfeljebb olyat, amely magára és esetleg a kutyájára nézve kötelező.)

Üdvözlet!
A következő problémába szeretnék segítséget kérni. Adott egy társasház, aminek több garázsa is van (nem ebben lakok, hanem a mellette lévőben). Az adott társasházban, van egy garázsom, aminek a fő villanyórája, és a fő biztosítéka a társasház lépcsőházából nyíló, zárt közös helységben van. Sajnos többször is előfordult, hogy lekapcsolt a főkapcsoló (nem volt áram a garázsba), és nekem kellett bemennem, hogy visszakapcsoljam ebbe a közös helységbe. Azonban a társasház, vagy lehet csak a közös képviselő hozott egy olyan szabályt, hogy ebbe a közös helységbe, ami zárható, és a lépcsőházból nyílik, csak a lakók mehetnek be, mivel sok volt a betörés (lépcsőházba van kamera) Na mármost, én jelenleg csak úgy mehetek be oda, ha lehívom a közös képviselőt és ő kinyitja. (eddig volt kulcsom, de lecserélték a zárat) Nem egyszer volt, hogy nem volt otthon, ilyenkor pedig nincs áram a garázsba, kérdésemre pedig, én nem kaphatok kulcsot, mivel nem ott lakok. A kérdésem az lenne, hogy ez jogilag megállja a helyét, hogy csak más által mehetek be abba a közös helységbe ahol a saját, én nevemen lévő villanyóra van, valamint a saját garázsom a társasház része, tehát a ház alatt van?

Nem mertem mondani...

Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon.

Azért, mert ha nem öröklés jogcim marad, nem ígényelhetek saját ingatlan építéséhez CSOK-ot.

Megosztás - de miért nem mindegy ez?

Tisztelt Jogi Fórum!

Tanácsot szeretnék kérni:
2014-ben 1/4 részben örököltem egy családi házat. Az ingatlant átalakítanánk 3 lakássá. Az a kérdésem, hogy ha megtörténik az átalakítás, az öröklé jogcímén bejegyzett tulajdon jogom, módusulni fog-e és ha igen, mire fog változni? Milyen jogcímmel fog szerepelni a tulajdoni lapon?
Válaszukat előre is köszönöm!

Az azon nem múlik.