Nem árverezik, mert azóta apu fizeti a részletet,egyedül. De azért az ember igazságérzetét bántja, hogy ott élt 18évig és annyit ért el, hogy semmit...kisvárosi a bíróság ahol az ügy van, és kis elfogultságot érzek a bírónőben...de Isten ments hogy vádaskodjak...
Ez volt a célja az anyunak.....
Az is elég,ha elárverezik!
Bár akkor vége az ügynek.
Édesanyád ezek szerint zálogkötelezett, ami azt jelenti a ráeső tulajdonrésszel felel a kölcsönért. Mással nem.
Tiszteletem Uraim!
Még én is csak ismerkedem az egésszel, nem avattak régebben ilyenekbe bele.
Amit megtudtam: szocpolt (OTP bank, ft alapú) vettek fel az ősök annak idején 2 gyerekre, mikor én megszülettem '87-ben, utána anyám beteg lett (leokopónia, azt hiszem, a lényeg hogy nagyon kevés a fehérvérsejtje),szóval utána gyógyszert szedett, injekcióznia kellett magát, 2. gyerek nem lehetett...a hitelt fizették...98'-ban mikor elváltak még volt belőle..adós-adóstárs volt anyám...utána az élettárs jött ugye és ott lett gyerek, amit ezután úgymond beszámították, vagyis elfogadták 2. gyereknek...
A banknál írták a megállapodást, miszerint a hölgy lesz az adóstárs, anyám meg zálogkötelezett...de mivel régi volt a ház még vettek fel hozzá pénzt (felújításra), amibe anyu belement mondván hogy majd ők fizetik. De nem fizették...a tőketartozás 478000 forint a papír szerint most és az egész a-z-ig (mivel nem volt fizetve kamat, , késedelmi kamat stb) 2,4 millió forint. Behajtónál van az ügy...De ez még nem volt elég, további hiteleik is vannak,amit persze "okosan" apám nevére vettek fel...provident, hitelkártya, stb...szóval apámnak nem ennyi "maradt" ebből a 18évből, hanem összesen kb. 4,5millió hitel...persze ő is hibás, ráhagyta hogy majd az "asszony" kezeli a pénzügyeket, és nem érdekelte hogy mi-hogy van...most meg fizet, mint a katonatiszt...és ezért kérné arra az egy évre a lakáshasználati díjat anyám...
Bankhitelnél? Deviza alapon?
1998 óta ? 2000 forintjával is letelt volna :-)
Én utánajárnék első körben. Abban majdnem biztos vagyok az anyuka csak jól járhat ebben az ügyben.
Ez a jobbik eseg lenne!
De ha mondjuk 25 évre szólt a szerződés?
agiii_ca
Az eredeti kölcsön amiért édesanyád is felelt szerintem jó eséllyel már teljesítve van. Utána néznék. ( szerződésszám, adós stb ) 20 év telt el ne vicceljünk.
Az, hogy édesapád milyen kölcsönt vett fel még a saját részére édesanyádat nem érdekelje, ha Ő nem írt alá semmit. ( Egyébként kizártnak tartom,hogy apudnak a fele tulajdonrészre édesanyád beleegyezése nélkül a bank szórta a kölcsönt. )
Valami nagyon nincs rendben itt.
Hajjaj,nehéz ügy!
Tehát anyukád a bank nélkül, csak a másik adóssal kötött egy szerződést, hogy majd ők fizetik a hitelt, de közben meg zálogkötelezett maradt.
Hát ez elég nagy hülyeség volt, a banknak van biztosítéka, a zálogtárgy, gondolom az volt közös lakás, anyukádnak meg egy papírdarab, ami pont annyit ér, amire használni lehet...
Megjegyzem, nekem itt valami még mindig nem tiszta. Anyukád adós-adóstárs, vagy _csak_ zálogkötelezett volt? Ha tényleg utóbbi, akkor a bank rajta a hitelt egyáltalán nem követelheti. A bank a zálogkötelezettől csak a zálogtárgyat hajthatja be, a fizetéséből vagy egyéb vagyontárgyaiból nem. Ha valóban ez a helyzet, és a zálogtárgy a ház, akkor vigyék, anyukád amúgy sem lakik már ott, nem?
Kedves MajorDomus!
Nem engedte ki a bank, zálog kötelezett maradt, és miután nem fizették a hitelt a bank felmondta a megállapodást, ezért kérik édesanyámon is számon.
És nem kért lakáshasználati díjat, csak azután mint már nem voltak élettársak, ugyanis a hölgy azt nyilatkozta (papíron) hogy 2015ben megszűnt közöttük az élettársi kapcsolat, de ő ott maradt, és úgymond kitenni sem lehetett mivel oda volt bejelentve. Nem érdekelné anyut hogy ott van vagy nincs vagy mit csinált eddig ha a hitel fizetve lenne...de nem volt és már 2,5 millió forint a tartozás. Nem magának kell a pénz hanem a hitelbe...és csak csepp a tengerbe, de legalább valami.
Beszéltünk ügyvéddel...ő annyit mondott hogy lehet belőle valami, de átnézi. Itt tartunk jelenleg.
Egyébként sem értem milyen alapon kellene a hölgynek mint élettársnak
lakáshasználati dijat fizetnie,ha az apát kizárólagos lakáshasználat illeti meg,a megállapodás értelmében.
Azt fogad be,akit akar!
agii
Mint mondottam volt,a kakáshasználati dij,itt nem játszik,ha önként költözött el.
Mielőbb fordulj ügyvédhez,mert ha a megállapodásban foglaltak nem teljesültek,akkor azt fel kell mondani.
Ha jól értdm,akkor édesanyádat a bank kiengedte a hitelből,akkor mlért tőle követelik ha apád ismét fizeti?
tomscop,
létezik olyan, hogy szívességi lakáshasználat. Lakhat ingyen, nem kell adóznia senkinek azután.
De ezt csak úgy fogja _esetleg_ bevenni a NAV gyomra, hogy ha a másik lakás kiadásából mindkét tulajdonos a tulajdonrésze arányban adózik.
Nonolet
Értem, hogy mi a felvetett probléma, azonban az én meglátásom szerint ez úgy nézne ki, hogy az ingatlanból származó bevétel után nyilván fizetni kell adót, de ha valaki ingyen lakik valahol (akár az egyezség miatt), akkor nincs milyen adót fizetni, hisz bevétel sincs ami alapján azt számítani kellene.
Az ingatlan kiadás utáni bevétel fix összeg, ami nem változik akár 1, akár 2 ember kötelezett adózni utána, ebből következik, hogy a bevallandó bevétel is fix összeg (csak azt vagy 1 ember egészében, vagy 2 ember fele-fele részben vallja be).
Ezután szerintem már csak ott van kérdés, hogy ebből a bevételből fizetendő adót 1 vagy 2 ember fizeti be, de ha rendesen be van jelentve minden a NAV-nak és az adó mértéke a teljes bevétel alapján van kiszámolva, akkor mi lehet lenne a gond? A teljes bevétel be lenne vallva a NAV felé, viszont nem 2 hanem 1 személy részére (hisz 1 személy "teszi zsebre"), a másik személy pedig a lakást pedig mivel "ingyen" használja a lakhatása után nyilván nem adózik (oké, hogy a bérbe adásról való lemondása miatt lakhatna ingyen, de az ő "része" más személy bevétele, amit az a másik személy rendesen be is vall a NAV-nak.
Vagy rosszul gondolom? Nem kötekedni akarok, csak szeretném megérteni, mert egyelőre nem látom, hol a probléma.
Tisztelt Szakértők!
Köszönöm szépen a válaszokat...Igen tudom elég zűrös az egész...
A bírónő egyszer sem mondta (két tárgyalás volt eddig), hogy semmire nem jogosult édesanyám, egyik alkalommal kérte ugye a földhivatali papírt, hogy a fél ház még az anyám nevén van, aztán kész...Másik tárgyaláson meg mondta hogy akkor kéri annak a bizonyítását, hogy mitől-meddig lakott ott a hölgy illetve bizonyítania kell hogy a lakáshasználati díj az adott ingatlanra 15000 ft.
Nem azért kéri ezt az 1 évre mert olyan hú de gonosz vagy zsugori, hanem mert annak idején úgy szólt a megállapodás, mivel a hitelről nem lehet lemondani így ami még fenn maradt 400.000 ft azt ők kifizetik és a ház az övék. De ezt nem fizették és most 2,5 millió már a tartozás összege, és az előző megállapodás érvényét vesztette így anyámon is hajtják be a hitelt...
Az ablakokat mert azért említettem csak meg, mert igaz hogy a szellőztetés és a fűtés hiánya az oka, de az ablak is mert annyira lezárták az egész házat hogy magától semmit nem szellőzik ők meg nem tették meg, szóval csak a ház értéke csökkent...ennyit ért el 18 év alatt...de ez más lapra tartozik. És azért kéri csak egy évre a díjat, mert akkor mondott le az élettársi kapcsolatáról apámmal...
Kbs jó tanácsot adott.forduljatok ügyvédhez! Olcsóbb!
B személy ajándékozza el A,személynek a D/2-ed tulajdonát, A személy holtig tartó haszonélvezeti jogot ad B személynek a C ingatlanban. Pont.
Ügyvéd lepapirozza.
*szerk.: Utólag nem szeretnénk problémát az adózásból, természetesen be lenne fizetve, viszont azt 1 személy fizetné be, nem 2.
Köszönöm a gyors reagálást!
2: A valóságot szeretnénk rögzíteni, pont emiatt kérdeztem rá az adózásra, utólag nem szeretnénk. A bérbe adott ingatlannak 2 tulajdonosa van, mind a kettő el is járhatna bármilyen az ingatlant érintő ügyben, viszont a 2-ből csak az egyik számára származna bevétel, hiszen az egyezségben rögzítettek alapján cserébe térítésmentesen lakhatna egy ingatlanban ami nem az övé. A kérdésem, hogy ennek igazolására (hogy csak "A" személynek van bevétele a bérbeadásból) elég a kettőnk között kötött megállapodás, vagy ezt bele kell foglalni a bérleti szerződésbe? Ha ez nem működik, miért nem?
Köszönöm!
Nincs néhány tízezer forintotok ügyvédre? Ha vakbélgyulladásod lesz, megoldod a konyhaasztalon a hússzelető késsel?
Üdvözletem!
Tanácsot kérnék 2 személy közötti ingatlanokat érintő egyezség írásba foglalására.
"A" személy egyedül tulajdonosa "C" és fele részben "D" ingatlannak, "B" személy fele részben "D" ingatlannak
Az egyezség alapján "B" személy ingyen lakhatna "C" ingatlanban, az állapot fenntartás + rezsi szintén "B" személyt terhelné, viszont ezért cserébe "A" személy egyedül használhatná "D" ingatlant, egyedül terhelnék a kötelezettségek, és egyedül szedhetné be a javakat (pl. bérbeadás esetén), tehát a megállapodás idejére (határozatlan időben gondolkodunk, az egyezség felbontását bármely fél kezdeményezhetné) "B" személy kvázi "lemondana" "D" ingatlanról.
Kérdéseim:
1: Mit kell kötni? (szerződést, egyezséget, megállapodást, stb.. Mindaddig amíg a részletek egyértelműek van-e egyáltalán jelentősége, hogy hogyan nevezzük a papíron amit aláirunk?)
2: Bérbeadás esetén adózás szempontjából nem mindegy kié lesz a bevétel, de mivel "D" lakásnak ketten is tulajdonosai, a bérleti szerződésen is emiatt mindkét fél szerepelne, akár el is járhatna ügyekben, viszont bevétele csak "A" személynek keletkezne. Elég tisztázni egy külön megállapodásban a felállást, és az adóhatóságnak ezt el kell fogadnia? Vagy magába a bérleti szerződésbe is kötelezően bele kell foglalni? (Ha nem muszáj nem szeretnénk belefoglalni.)
3: Elég ha csak mi 2-en írjuk alá ezt a papirt? Vagy változtatna valamin, ha lenne 2 tanú is? Ha változtatna, miért lenne előnyösebb/hátrányosabb?
4: Van-e bármi amit nem foglalhatunk bele ebbe az egyezségbe? (Pl a karbantartási kötelezettség, stb. akármi? )
5: Van-e bármi amire különösen tanácsos odafigyelni?
Köszönettel,
Tom
nem jár ez a díj, ha a kiköltöző házastárs önként,a visszatérés szándéka nélkül hagyta el az ingatlant (BH1992. 313),
„Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!”
Ez így nem igaz - de a konkrét esetben alighanem mindegy.
Nincs miről beszélni!
Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!
Szerintdm egyébként pofátlanság a volt feleség követelése 19 év után.
Esetleg arra nem gondolt hogy arra az egy évre kifizesse a hiteltörlesztés felét is?
Csak a haszonlesés jut eszébe?