Társasházi erkély

Wers
hpmlokzat az amit az erkélyhez ragasztanak.

Értem én hogy ti logikusan gondolkodtok,és adottak a fogalommeghatározások is.
Csak itt a tömeges lakásprivatizáció idején futószalagon születtek az Alapító Okiratok és volt ahol közös és volt ahol magántulajdon lett az erkély.
Na az első pereknél (leesett egy betondarab az alatta álló kocsira a 9.emeletről) a bíróság úgy döntött,az a károkozó aki az erkély tulajdonosa,igy kihúztam a nyakamat az ügyből mert a társasház volt az alperes.

„Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.”

Erre szerintem választ ad az OTÉK (253/1997.( XII.20.) Kormányrendelet) 1. számú mellékletének fogalommeghatározása:
51. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti része.

„Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.
Csakis abban az esetben, ha a külön tulajdon felsorolásánál szerepel.
Ha nem, akkor közös tulajdon.”

Ez érdekes, tehát a törvény megengedi szerinted, hogy választani lehessen? Ki dönti el? A sarki zőccséges, mert ő mindenhez ért? Vagy a házmester? De kérdem én, ahol van erkély és az lakás része, ott mi a homlokzat?

Ez elég rossz viccnek hangzik. (akkor, ha a lovat befestik fekete-fehér csíkosra, az már zebra?)

A társasházi törvény 1924-ben született,ezt követte az 1977. majd a 2003.évi CXXXIII. tv.

nane..igaza van,a homlokzat minden esetben közös tulajdon.
Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.
Csakis abban az esetben, ha a külön tulajdon felsorolásánál szerepel.
Ha nem, akkor közös tulajdon.
.
Erre jó példa a minapi baleset. Egy régi épitésű házról van szó,ahol az erkélyek a lakás tartozékai és magántulajdonban vannak.

Más a helyzet a panellakásokkal,ahol az építés technológiájából adódóan az erkély a födémtálca meghosszabbitása annak szerves része, így közös tulajdon.
Nem az viszont a járófelület,és az erkély szerelvényei.

Az AO 1981-ben keletkezett, a törvény 2003-bán. Nem tudom, hogy ennek van - e jelentősége.

Három bírósági itéletem van róla,de ez sem mérvadó,mert mint a Kúria vizsgálatából kiderült 23 bíróság 5 féleképpen döntött a mintaperekben.

„Én úgy tudom, hogy a törvényt akkor lell alkalmazni, ha az AO nem rendelkezik ezügyben, ”

Honnan tudod így? Érdekel. Mi lehet a parlament felett?

Én úgy tudom, hogy a törvényt akkor lell alkalmazni, ha az AO nem rendelkezik ezügyben, azaz nem szerepel az erkély a közös vagy magántulajdon felsorolásánál. Nálunk szerepel. Ezért kérdezősködöm, hátha valaki tájékozott ezügyben.

Köszönöm

MD
Az épület homlokzata és tartószerkezet alapból közös tulajdon a törvény szerint. Ha az AO a lakáshoz csapja, mint külön tulajdon, az legfeljebb ahogy írtad is, a járófelület lehet. Szerintem az AO nem lehet ellentétes a törvénnyel, annak készítője legfeljebb pontatlanul fogalmazott.

Ez jó kérdés, mert a tartószerkezet is és a homlokzat is közös a törvény szerint.

Így érdekes, ha az AO az erkélyt az albetétekhez sorolja. Új törvényt alkotnak? (többnyire az erkély/terasz járófelületét szokták a lakáshoz sorolni, a szerkezetét a házhoz)

Nanana!

A törvény szerint közös tulajdon minden ami nem szerepel a külön tulajdoni albetéteknél.

Itt viszont szerepel,tehát -fenntartva az általános esetet amit korábban irtam - ez esetben az erkély egésze magántulajdon!

Köszönöm.

Az erkély a homlokzat része. A tartószerkezete pedig ugyanúgy közös tulajdon, mint a többi tartószerkezet.

Még egy vitás kérdés van. Az alapító okiratban a közös tulajdonnál nem szerepel az erkély, de szerepel a homlokzat. A saját tulajdon felsorolásnál minden lakónál külön megjelenik az erkély mint saját tulajdon. A korlát és a tartószerkezet kifejezés sehol nem szerepel. Kié az erkély ez esetben?

Köszönöm a válaszokat. Az eredeti tervező szerintem már csak felülről csóválja fejét.

Ha a főépítészé nem is feltétlenül (ezt mindig helyi rendelet szabályozza), de az eredeti alkotó tervezőé mindenképpen. ;)

Az eredeti tervtől történő eltéréshez -szerintem - kell a Főépitész hozzájárulása is.
Mivel a terasz a kérdező magántulajdona,igy azon épitkezni cdak az ő engrdélyével lehet.

Vita esetén birtokvédelmet is kérhet. Szerintem.

„Ez esetben kötelezhetnek-e a korlát építésére? Ki dönt erről?
Lehet-e ez komoly hivatkozási alap részemről, hogy már a ház építésekor sem szerepelt a terveken?”
A lakógyűlés.
Nem, ha a lakógyűlés másként dönt. Legfeljebb a bíróságon megtámadható a lakógyűlési döntés.

Kedves Majordomus!
Javaslatára utánanéztem az alapító okiratban az említett onformációknan. A terasz teljes mértékben saját tulajdon, az erkély él csak a burkolat. Ami érdekesség kiderült, hogy az én teraszomnál eredetileg sem volt korlát, míg más nagyobb méretű terasznál volt. Tehát én nem módosítottam semmit. Ez esetben kötelezhetnek-e a korlát építésére? Ki dönt erről? Lehet-e ez komoly hivatkozási alap részemről, hogy már a ház építésekor sem szerepelt a terveken?

Köszönettel Siculus

Azon túlmenően, hogy maximálisan egyetértek Majordomus által leírtakkal, szeretném tovább árnyalni a kérdést.
Vajon a lakások tulajdonosainak jogában állt-e megváltoztatni az épület homlokzatát a teraszok terén a műalkotás szerzőjének szerzői jogait megsértve? Hiszen mind az épület tervei, mind pedig az azok alapján megépült épület szerzői jog védelme alatt állnak. Kifogásolhatja-e bárki, ha egy szabálytalanul szétbombázott homlokzatot a műalkotás szerzője, vagy annak jogutódja tervei alapján ismételten egységes épületté varázsolnak? Miért nem jut senkinek eszébe, hogy vesz egy Monet képet, majd arra önnön kezével utólag ráfabrikálja a macskája portréját? Végül is ki van fizetve, nem?
Mi történne egy egységes városképpel, ha mindenki a saját ízlése, vagy annak hiánya szerint a saját képére pecsmegelné a saját lakása külső megjelenését mondván, hogy volt pénze rá?
Leegyszerűsítve a kérdést: Van 16 embernek egy közös biciklije. Az egyik tulajdonos fogja magát, és a saját ízlésének megfelelően átfesti pirosra. Zokon veheti-e, ha a többi 15 azt mondja, hogy fesd már vissza kékre, mert ez így nekünk nem tetszik. És majd legközelebb előtte kérdezd meg, hogy mit szeretne a többség mielőtt átalakítod.

Kedves Majordomus!
Először is köszönöm a választ. Valószínűleg nálam is volt valamilyen korlát, de még az elődöm lebontatta és újraköveztette. A többi helyen is eltérő, de semleges megoldások szerepelnek. Érteni ugyan értem a közös tulajdon, tehát mindenki fizet logikát, de egy ellenérvem van. A z erkélytulaj erkélye a lakás eladáskor az ő lakásukhoz tartozó területként komoly értéket képvisel, tehát az ő befektetése megtérül.Az enyém nem. Ez persze csak civil érvelés. Igazán az érdekel, hogy kötelező-e teljesen egységesen kezelni a korlátok kinézetét egybevonva erkély és teraszt.Különösen ha műszakilag nem indokolt a korrekció az utóbbinál. Nem műemlék épületről van szó. Van-e az egységesítésre vonatkozó jogszabály, vagy ezt a helyi önkormányzat főépítésze döntheti el? Köszönöm

Kezdjük az elején.
A rendezőelv az,hogy kinek a tulajdona a terasz,és kié az erkély. A kettő nem ugyanaz.
Az erkély általában a homlokzat része és mint ilyen, közös tulajdon. Ott a járófelületet a lakás tulajdonosa a többi részt a társasház újitja fel.

A terasz más tészta,nincs tartószerkezete. Nézd meg
az Alapító Okiratot, hogyan szerepel benne a terasz.

Ha közös tulajdon,akkor is téged terhel a járófelület karbantartása.

Az erkélyek felújitásába mint tulajdonos,természetesen köteles vagy beszállni,a közgyűlés által megszabott mértékben.

Viszont ha eredetileg így épült meg az épület,akkor attól nem lehet eltérni a Főépítészi Iroda engedélye nélkül. Addig nincs teraszkorlát!

Vedd elő az Alapítót,abból okosabb leszel.

Kedves Fórumozó!

Elsősorban jogi tanácsra lenne szükségem. Kertes társasház földszinti lakója vagyok tökéletes állapotú körbekerítetlen terasszal. A házban lévő erkélyek tönkremennek az elmúlt 50 év folyamán, így teljes felújításra szorulnak, korlátcserét is beleértve. Az elkészült latványtervet megpillantva láttam még, hogy a földszinti teraszok is egységesen ugyanilyen korlátokat kapnának. Házanként 3 földszinti lakás van. Az egyiknél fél éve készült el a teljes lakás és teraszfelújítás. Kötelesek-e a földszinti lakók, akiknél nem áll fenn funkcionális probléma illetve veszélyeztetné elfogadni a |ájuk kényszerített egyenkorlátot? Kötelesek vagyunk-e anyagilag beszállni az erkélyek felújítására? A teraszok felújítása magánerőből történt természetesen.

Szakértő, hozzáértő válaszokat hálásan köszönöm

Egyszerű a megoldás,a közös képviselőtől kérj egy írásos hozzájárulást a felszereléshez,s ettől a naptól fizess 5 ft-al több közös költséget a "többlethasználat" miatt.

Erkélyre táblaboltban kapható matricát kitenni: vigyázz 220 volt.

Persze, de akkor ellenőrizzük a lakásokat is, hogy senkinek ne legyen felrakva csillár (se) a plafonra...