Akkor igen!
24. § * (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
Érdekelne, hogy társasház esetében jogszerű-e, hogy a nyugdíjasok fele annyi közös költséget fizetnek, mint a nem nyugdíjas tulajdonosok (még akkor is, ha ezt a nyugdíjas többség valamikor a Szervezeti Működési Szabályzatban szavazattöbbséggel annak idején megszavazta) ?
Nem ez volt a kérdés.
A kérdező leválasztott egy részt a folyosóból,vagy szúrja a szemét,hogy a szomszédja megtette,mert a foyosó végén lakik,ő meg nem teheti,mert az elején lakik..
.
Általában az szmsz-ben kell rendelkezni valóban a közös költség számitási módjáról,itt viszont a közös terület önkényes kisajitása esrtére szükséges utólag gombot varrni.
Ez esetben az éves költségvetés elfogadásakor,egy külön határozatban kell rendelkezni erről,nem elfelejtve előzőleg felvenni a napirendre. Általában az üzemelési költség 50%-át szoktam javasolni!
SFeri,
A társasházi törvény. De az sem konkrétan.
„Tht.
13. §(1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
24. §(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”
Ennyi. Tetszőlegesen szabályozhatjátok. Lehet az is, hogy a közös részek vagy a nem lakás célú (pl. garázs) különtulajdonok csak 0,5-ös szorzóval számítanak, vagy akármennyivel (ha van kis lakáshoz nagy garázs, ott számíthat pl). Nincs rá előírás.
Tisztelt Fórumozók,
Azután szeretnék érdeklődni, hogy van-e olyan szabályzat ami a közösköltség számításakor előírja, hogy a kizárólagos használatú területeket (függőfolyosó, lépcsőház adott része) milyen m2 arányban kell számolni.
Válaszukat köszönöm.
dopod
„A KK saját részre vett fel rendszeresen kp-t a különböző javításokért, a fűnyírásért, és csak egy papírt tett be a könyvelésbe az alábbi szöveggel: Alulírott XY a társasházon és körülötte végzett munkáért Z összeget a társasháztól átvettem. Saját aláírása”
És elvégezte maradéktalanul azt a munkát, amire felvette a pénzt? Ha igen, akkor nyilván adózás szempontjából, könyvelésileg lehet érte megszólni, mert ez adó-elkerülés és simán lehet neki gáz belőle. Azonban etikailag meg semmi problémát nem látok benne, mert ha már a házban senki nem végezte el, akkor inkább örülni kéne, hogy ő bevállalta és nem másik "havert" bízott meg vele számlával és méregdrágán. Ezek a feladatok ugyanis nyilván nem a közös képviselő munkaköri kötelességei voltak. A közös képviselő ugyanis képviselő és nem általános gondnok-karbantartó. Én laikusként ezt így gondolom. Tudok olyan házakat, ahol a képviselő egy darabig bevállalta, hogy kijár a házakba pl. izzót cserélni a lépcsőházban, aztán végiggondolta, hogy nem bolond ő, hanem közös képviselő, és azóta inkább külsős villanyszerelőkkel végezteti ezt el. A gáz az volt leginkább, hogy még csak meg se köszönték neki többnyire, pedig így gyakorlatilag spórolt a háznak, ő ugyanis ezért soha nem kért külön pénzt, csak az izzókat számolta el számlával.
„A másik probléma a tavalyi építkezés körül volt (kocsibeálló és járda építés). A KK haverja volt a kivitelező, egy kicsit kedvezőbb volt a többi ajánlatnál”
Van ez így, ha a tulajdonosok az árajánlat tartalmát nem nézik, csak a végösszeget...de mivel számla sincs róla - max. az árajánlat az egyetlen bizonyíték (ha lehet annak nevezni) hogy a "haverok" vállalták el a munkát - úgy gondolom, hogy az ilyen közös képviselő, amennyiben ezt egyáltalán nem beszélte meg a házzal, hogy számla nélkül és szarul dolgoztat, akkor egy feljelentést megérdemel.
Köszönöm az információkat. Lenne itt még újabb tisztázni való.
Élőszőr egy villámkérdés.
A KK saját részre vett fel rendszeresen kp-t a különböző javításokért, a fűnyírásért, és csak egy papírt tett be a könyvelésbe az alábbi szöveggel:
"Alulírott XY a társasházon és körülötte végzett munkáért Z összeget a társasháztól átvettem. Saját aláírása"
Az, hogy ezt valaki jóváhagyta volna, vagy engedélyezte volna, semmi.
Ez tavaly kiderült és le lett váltva, de azért jó lenne seggbe rúgni, mert sok pénz elúszott így.
Mi minden jogi dolgot tudna a ház felhozni ellen?
A másik probléma a tavalyi építkezés körül volt (kocsibeálló és járda építés).
A KK haverja volt a kivitelező, egy kicsit kedvezőbb volt a többi ajánlatnál, meg a KK támogatta, így őt választottuk.
A kivitelezés szar volt, a lakókkal nem egyeztették a munkát, a problémát jeleztük az akkor még KK-nak, de nem történt semmi. Sőt engedély nélkül elkezdtek építeni egy tetőt az autója fölé, ami csak neki kellett volna.
A ház szeretné elbontatni, de kinek a költségén. Rálehet verni a költségeket a volt KK-ra?
A kivitelezésre nem között a KK szerződést, érthető, haver, és számla sincs, csak egy átadás átvételi papír. Közel egy millát kifizetett a vállalkozónak havernak kp-ban, és semmi garancia. :(
MajorDomus
Gyönyörűen leírtad, hogy AMENNYIBEN egy takarítással foglalkozó vállalkozás az ÁFA kört választja, akkor fordított adózással kell, hogy számlázzon. Azonban semmi bizonyítékot nem látok, hogy kötelező neki az ÁFA kört választani induláskor. Tehát ha a takarítással foglalkozó egyéni vállalkozó úgy méri fel, hogy nem fogja a 8 milliós árbevételt átlépni éves szinten, akkor teljesen jogosan választja azt alanyi mentességet - főleg mivel szolgáltatás nyújtásáról és nem fizikai dolog adásvételéről, azaz kereskedelemről van szó. Szóval ez most valahogy nem jött be, bocsi! ;-)
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfa-törvény) 142. §-ában meghatározott termékértékesítések és szolgáltatás nyújtások esetében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti.
A 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlanhoz kapcsolódó takarítási szolgáltatások nyújtása is ide tartozik. A fenti kérdésben figyelembe kell venni az Áfa-törvény 70. §-ának előírását, mely szerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék beszerzője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére (70. § (1) bekezdés b) pontja).
A 70. § (2) bekezdése szerint ezen előírás akkor is alkalmazandó, ha a költség áthárítása külön megállapodáson alapul.
A fentebb idézett két törvényi előírásból az következik, hogy a takarítás ugyan fordított adózás alá tartozik, amennyiben azonban az ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódón hárítják át, akkor nem lehet alkalmazni az Áfa-törvény 142. §-át, azaz az áfát az általános szabályok szerint kötelező számlázni.
Az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása az Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján mentes az adó alól, azonban a 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adókötelessé tehető az adóalany döntése alapján.
MajorDomus
„Az áfa alanyiságot nem az határozza meg,hogy
fizet e áfát vagy alanyi adómentes,hanem az,hogy a tevékenység Áfa körbe tartozik vagy sem.”
Ezt hiába szajkózod, bizonyos tevékenységek esetében így lehet, de a takarítás épp nem tartozik közéjük. Az ingatlankezelésről nem nyilatkozom, azt nem tudom, de a takarítás egyértelműen nincs a nem választható tevékenységek között. Egyébként meg itt van az alanyi áfa mentesség választásának szabálya, még csak fel sem sorolja, hogy vannak olyan tevékenységek, ahol nem választható az alanyi mentesség:
„VI. Alanyi adómentesség
Az az adóalany, aki gazdasági céllal belföldön telepedett le (vagyis tevékenységének székhelye, állandó telephelye van belföldön) vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult alanyi adómentességet választani akkor, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2017-ben 8 millió forint.”
Itt egyértelműen csakis az értékhatár a fő szabály. Szóval ha továbbra is úgy gondolod, hogy a takarítás kötelezően ÁFA-köteles tevékenység, akkor lássuk az erre vonatkozó, jelenleg is érvényes jogszabályt.
"Az áfa alanyiságot nem az határozza meg,hogy
fizet e áfát vagy alanyi adómentes,hanem az,hogy a tevékenység Áfa körbe tartozik vagy sem."
Marhaság ez így... gondolkozz!!! még a dolgon.
- nicsak -
Az az adóalany,.... jogosult alanyi adómentességet választani.
Saját döntésétől függően ilyenkor tehát
Ezért alapesetben áfa-bevallást sem kell benyújtania.
Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany mentes az adó alól, ha ezt választja, és a törvényben előírt feltételeknek megfelel.
Tehát ennek a mentességnek semmi köze nincs a végzett tevékenységhez.
Ezen mentességi forma alkalmazásának elsődleges oka az, hogy az egészen kicsi vállalkozásokat megkíméljék az általános forgalmi adóval kapcsolatos adminisztrációs terhektől. Ezért az alkalmazásának lehetősége értékhatárhoz kötött.
- - -
"A szakmában sokan Eva szerint adóznak.
Kötelező a számlában feltüntetni az áfát!
Be is kell fizetnie?.. Nem!!!
Áfa körös? Igen!
Köteles áfát fizetni?..... Nem!"
De köteles és fizet is!!!!!
Mégpedig az EVA összegébe foglalva, átalányszerűen.
Épp ezért lehet a számlája ÁFA tartalmát visszaigényelni!!! a vevőnél.
Nem kéne olyasmiről írnod, amihez nem értesz...
,,Teljesen jogosan nem fizeti az illető.,,
Na,ezt mondtam én is,de már 17-én!
Sz.örökös!
Az áfa alanyiságot nem az határozza meg,hogy
fizet e áfát vagy alanyi adómentes,hanem az,hogy a tevékenység Áfa körbe tartozik vagy sem.
A takaritás és az ingatlankezelés -sajnos -
Áfa körbe tartozik!
Hogy értsd miről van szó!
A szakmában sokan Eva szerint adóznak.
Kötelező a számlában feltüntetni az áfát!
Be is kell fizetnie?.. Nem!!!
Áfa körös? Igen!
Köteles áfát fizetni?..... Nem!
Köteles bankszámlát nyitni és bejelenteni a Nav-nál?.. igen!
Nem értem, hogy miért nem hoztatok határozatot erről?
Milyen megfontolásból nem hajlandó a tulaj kp.-t fizetni?
Ha megvan a bizalom a k.k.tevékenységében, akkor miért nem fizeti néhány tulaj kp-ben a közös ks.-et, amivel kisebb kiadásokat azonnal fizetni tudtok?
„Nyilván a jegyzőkönyvbe nem került bele, ez csak szóbeli megállapodás volt, csak erre lehet hivatkozni.”
Na, végre csak kiderült, hogy nincs erről határozat. Akkor, egyszerűen szólva : coki.
Dehogy követelhet bármit is a KK, ha nincs róla közgyűlési határozat. De még a jegyzőkönyvben sincs róla szó.
Teljesen jogosan nem fizeti az illető.
"a KK írásba adhatja azt ,hogy ezután számlára fizesd ember"
Miért ne adhatná?!
Más kérdés, hogy van-e jogalapja is rá...
De aki kétkedik vagy akinek nem tetszik az utasítás,
az majd tesz ellene a jog útját járva, ha tud.
dopod
Nálam nem lehet kp.-val fizetni, csekk vagy átutalás.
dopod
A pénztárban kezelt kp.-val a legkönnyebb visszaélni!
Köszi az eddigi hozzászólásokat.
A házfenntartás (közös)költsége az is, amit akár befizethetnénk a számlára is, aztán a házipénztárból egy megbízással kiveszik a kp-t. Nyilván, ennek jogszerűségét is lehet vitatni, de most nem erre szeretnék választ kapni. (ez egy következő kérdés lesz)
De hogy pontosítsak az eredeti kérdésen, a KK írásba adhatja azt ,hogy ezután számlára fizesd ember (mert te is tulaj vagy)!?
Nyilván a jegyzőkönyvbe nem került bele, ez csak szóbeli megállapodás volt, csak erre lehet hivatkozni.
Ezt csak házon belül szeretnénk lebokszolni, nem pedig jogi úton.
Maradjunk abban, hogy ezt a kérdésből nem tudjuk, jó?
A lényegesebb, hogy a közös ks. fizethető kp.-ben is.
Ebből semmi sem következik. Ha biztosítási díj,villany stb tétel lett volna fel sem merül benned
a "kv.-i csalás":)) fogalma.Létezik egészséges, racionális önvédelem is.
A közös ks.fizetés alapvető csoportérdek, aminek az átlátható, szakszerű,tul.által eldöntött felhasználása esetén ritkán kényszer.
Ha az, akkor az behajtható kp.-s fizetés esetén is.
Az általad vhonnan citált és meg nem értett mondatnak itt semmi helye. Egyébként pedig én kérek elnézést emiatt is.
osmi
Akkor még egyszer:azért kell kp.-ben fizetni, mert nincs számla, nincs egyszerű foglalkoztatás csak zsebbe fizetés! Egyszerűbben:költségvetési csalás!
Még egy szinttel lejjebb; keresethez kötött a bíróság, azaz egy nyilvánvalóan jogszabályba ütköző
kgy.- i határozat érvénytelenségét nem állapíthatja meg, ha ezt nem kérik a keresetlevélben.
A költségvetési csalást:))pedig távolról sem értem.
ragyasdezso!
Barátságból: "az érvénytelenség megállapítását kérő keresettel meg nem támadott jszabályellenes kgy.-i hat."
Könyörgöm, Te írtad (valahonnan).
MajorDomus
Nos, akkor tisztázzuk, a nem ÁFA-körös egyéni vállalkozó hol szerepel ebben a felsorolásban, amit te itt idéztél? Én valahogy sehol sem találom benne. Főleg, hogy az egyéni vállalkozó nem is jogi személy. :-)
„Nem jogi személy az egyéni vállalkozó....mert bár megjelenhet saját név alatt de felelőssége és vagyona nem különül el a mögötte álló magánszemélytől.”
Ismét;
Én nem tudok arról, hogy bármi előírná vagy tiltaná a
közös ks. fizetés valamely módját. Miért ne lehetne kp-ben teljesíteni ha a tulajok így döntenek.
osmi
Közel se értetted meg! Ez e lényege „a jogszabálysértő közgyűlési határozat nem szolgálhat bírói ítélet alapjául.”
Költségvetési csalásra nem állapíthat meg közös költség fizetést a bíróság!