"Hármas csere" - veszélyes?

Tisztelt Hozzáértők!

Egyik családtagomnak a segítségemre lenne szükgége, egy önkormányzati lakáshoz szeretne hozzájutni, és talált valakit, aki eladná a "sajátját", de neki a pénz kell. Családtagom ügyvédje révén megtudta, hogy "hármas csere" keretében ezt el lehet intézni. A családtagom az én segítségemet kéri, hogy a saját ingatlanomat vigyem ebbe bele, mondván hogy nincs veszélyeztetve, ugyanúgy tudom tovább élni az életemet az ingatlanban, ahogy eddig.

Mindenképp szeretném kikérni az Önök tanácsát, valóban veszélytelen-e ez a folyamat. Sajnos nem igazán értem ezt a hármas cserét.

Köszönettel,

• Dolby

Nem azzal van baj, hogy háromoldalú lenne az ügylet, hanem azzal, hogy mit is adna az önkormányzati lakás bérlője a pénzért cserébe; továbbá, hogy te mit kapnál a lakásodért. (Az már csak bónuszkérdés, hogy mit ad a "családtagod", ha nem pénzt, ami a bérlőnek kellene?)

„te mit kapnál a lakásodért”
Egyátalán kinek adnád? Mi lesz vele? És miért kell ahhoz a te lakásod, hogy a rokonod az önkormányzati lakáshoz jusson?
Szerintem a rokonod keressen egy másik ügyvédet.

Háromoldalú csereügylet szerintem nincsen. Legfeljebb három csereügylet egy okiratba szerkesztve.

http://forum.index.hu/…/showArticle?…

Nemtom jo-e még de olvasd végig.

jobb ha nem mégy bele,amíg neked van hol laknod

Oké, a hármas csere alapfelállásban:

"Az ún. hármas csere:
A lakás vásárlásához nem elegendő pénzzel (néhány millióval), de lakást vásárolni szándékozó fél felkeres egy közvetítőt (ingatlanközvetítő, ügyvéd, stb.), akinek a segítségével kisebb értékű pl. vidéki ingatlant vásárol a pénzéért. Ekkor a lakást kereső fél már ingatlantulajdonos. A lakást kereső fél a közvetítő segítségével megtalálja azt az önkormányzati bérlőt, aki lakásáért pénzt szeretne kapni. Az önkormányzati bérlakást és a kisértékű ingatlant magánforgalomban az önkormányzat jóváhagyásával elcserélik. A volt bérlő eladja kisértékű ingatlanát az eredeti tulajdonosnak."

Ezt szeretné a rokonom megoldani oly módon, hogy a kis értékű ingatlan az én lakásom volna, amit elcserél az önk. lakás bérlőjével, aki aztán eladja (vissza) neki azért az összegért, amiben előre megegyeznek. Így a bélrő is hozzájut a pénzéhez, rokonom is az önk. lakásához és hozzám is visszakerül a sajátom.

Milyen buktatók lehetnek ebben? Mire kell nagyon odafigyelni?

Tévedsz. A végén a bérlőnek lesz pénze, a rokonodnak lesz egy ingatlana és bérel egy másikat. Neked meg nem lesz semmid.

Úgy érted, hogy a jözeli rokonom fog engem behúzni?

Fejtsd már ki légyszíves egy kicsit bővebben mit értesz ez alatt, mert igazán meg szeretném érteni.

Köszi.

Hihetsz Bélának, ő lehet, hogy kapásból átlátja miről is van szó, nekem még mindig kérdés minek is kellesz te az ügylethez.

Szóval van két ingatlan, és három szereplő. Neked van egy ingatlanod, rokonodnak pénze, és vágyik egy önkormányzati ingatlanra. Ezért megveszi a tiédet, de a pénzt nem neked adja, hanem a bérlőnek, aki így átadja neki az ingatlan bérletét. (tiszta zűrzavar)
Az is homályos, hogy a te ingatlanod kié lesz a végén, de a tiéd nem, az tuti.
Ugyanis az a pénz, amit rokonod neki ad, az kell a bérlőnek.
Még mindig nem értem, rokonodnak, ha van pénze, egyszerűen adja oda a bérlőnek, és kész.

1. A dolog tényleg működik. A lényeg, hogy az eredeti tulaj (Te) "visszavásárolja" az ingatlanát a volt bérlőtől. Így a volt bérlőnek pénze, a rokonodnak egy, a Te ingatlanodnál jóval értékesebb önkormányzati ingatlanon bérleti joga lesz, neked meg az eredeti ingatlanod.
2. Az önkormányzati lakás bérleti joga nem eladható, de rendszerint elcserélhető lakóingatlanra. Ez általában egy filléres tanya...
3. A szerződés színlelt lesz és lehet, hogy jó erkölcsbe ütköző. Hogy egyébről ne is beszéljünk!
4. Volt "szerencsém" egy ilyen "szerződés-lánc" alapján indult perben (a volt bérlő elköltötte a pénzt) jogi képviselőként eljárni. 3 évig tartott és takarítottuk a "kollégák" után a ...
5. NE!

„az eredeti tulaj (Te) "visszavásárolja" az ingatlanát a volt bérlőtől”
Miből?

Abból, amit a rokonától "kapott..." A lényeg, hogy a bérlő egyből pénzt kap a rokontól, csak a szerződések lesznek az általam leírtak szerint megkötve, azokban fiktív pénzmozgás lesz leírva...

Az 5. pont a lényeg, Kösz, Kolléga!

Ez elég félelmetesen hangzik. Tehát ha jól értem két pusziért egy vadidegen nevére kerül az ingatlanom, és csak a jóistenben bízhatok, hogy utána ismét az én nevemre kerüljön.

Nekem addig a pontig volt tiszta ez a dolog, amíg a volt bérlőtől én (vagy a rokon) visszavásároljuk a saját lakásomat - a csere után. De mi van, ha a bérlő meggondolja magát és nem akarja azt eladni (visszaadni) nekem? Mert történetesen az én lakásom többet ér mint az önki lakás.

Vagy ezt is bele lehet foglalni a szerződésbe, hogy muszáj legyen neki azt visszaadnia nekem?

Találtam egy, az én esetemre tökéletesen illő postot az Indexen:

"Kell hozzá egy ingatlannal foglalkozó ügyvéd, egy saját neveden levő ingatlan (kb. árban egyenértékű lakó!ingatlan), ha nincs saját néven, akkor a családban érdemes körülnézni, ki az, aki erre a kb. 2 hónapra névre kölcsönadja (pl. a vidéken élő nagymama), és kell a kinézett önkori lakás. Az önkormányzathoz be kell adni a cserét, miszerint a neveden lévő ingatlant elcseréled az önkormányzati lakás bérlőjével. Az önkormányzat kb. 1-2 hónapot ül ezen. Az ügyvédnél egyidőben letétbe kerül az önkormányzati lakásra kialkudott összeg, amit az előző bérlő akkor kap meg, ha az önkormányzat hozzájárult a cseréhez és a cserealap (az az ingatlan, amit a nevedre vettél, hogy cserélhess) visszakerült az eredeti tulaj nevére (jelen esetben a vidéki nagymamára).
A lényeg az, hogy csupán pénzért önkormányzati lakáshoz nem lehet jutni, mivel a bérleti jogot csak kiutalással vagy cserével lehet szerezni.
Itt természetesen egy szinlelt csere van, nem éppen jogtiszta, de belekötni nem lehet.
Vannak ügyvédek, akik a cserealapot is intézik, ha nem sikerül névre íratni senki rokonét vagy ismerősét. Persze megkérik az árát. 3-7 kiló."

http://forum.index.hu/…/viewArticle?…

Ahol én vagyok a nagymama.

Mik a buktatók?

Amit már leírtak: a végén ott állsz majd pénz és ingatlan nélkül.

Ha a rokonod neked fizeti ki az ingatlanod árát, akkor ő már nem tud téged átvágni. Ott bukhatsz, ha a te ingatlanod többet ér, mint a bérleti jog értéke, és a volt bérlő "megszereti", aztán már nem akarja neked eladni. Úgy tudod magad bebiztosítani, ha annyi pénzért adod el az ingatlant a rokonodnak, amennyivel minden körülmények között elégedett leszel.

A probléma persze ott van, hogy a rokonodnak jóval kevesebb pénze van, mint amennyit a te ingatlanod megér, és így valójában a teljes kockázatát te vállalod annak, hogy a korábbi bérlő esetleg nem lesz korrekt.
Ja vaslatom a kollégákhoz csatlakozva: ne tedd!

Szerintem az nem kérdés, hogy van rá eszköz, meg lehet oldani. (Ügyvédi letét, pl., illetve ahogy Dolby idézte) Ebből nekem elsősorban az fáj, hogy "van olyan ügyvéd, aki..." Ne legyen!

Kedves Dolby! Ne tedd! A dolog egy cseppet sem "veszélytelen" és nem elsősorban azért, mert esetleg ott maradsz ingatlan nélkül. Amint említettem ezt letétekkel (nyilatkozatos és pénz) esetleg megoldható. A dolog ott sántít, hogy ezek színlelt, jó erkölcsbe ütköző, jogszabályok kijátszására létrejövő szerződések, amik - és ez tapasztalat - soha nem jók! Az lenne csak a szomorú, ha erre találnál ügyvédet is. Rám ne számíts!

„Amint említettem ezt letétekkel (nyilatkozatos és pénz) esetleg megoldható.”

Ezzel meg én nem értek egyet. Ezek a "biztosítékok" azok, amelyek a hamis biztonság érzetét kelthetik az ügyfélben. A megkötött adásvételi szerződés ugyanis a felek között hatályos, az alapján lehet követelni a teljesítést. Ha felfüggesztő feltételként a szerződésbe iktatják az önkormányzat hozzájárulását a cseréhez, akkor meg valóban felmerülhet az egész szerződés színleltsége.

„ezek színlelt, jó erkölcsbe ütköző, jogszabályok kijátszására létrejövő szerződések,”

Mondjuk egy misét az is megérne, hogy ha valaki azért vesz egy ingatlant, hogy azt továbbadja színlelt szerződés-e. Ha nem az - márpedig nem - akkor a csere sem lesz az. Ha az önkormányzati lakás bérleti jogát el nem lehet adni, de el lehet cserélni, akkor ez az ügylet nem lesz jogszabályba ütköző, még csak jogszabályt megkerülő sem, egyszerűen egy jogszabályi lehetőséget használ ki. Ha pedig valaki azért adja el az ingatlanát, hogy más azt elcserélhesse, akkor ez egy valódi szerződési akarat, tehát erre a szerződésre sem mondhatjuk, hogy ab ovo színlelt.
A valódi rizikók itt abban vannak amit leírtam, illetve amit Béla - kiváló jogi zsenijével :) - az első percben röviden összefoglalt.

Az én esetem sajnos túlmegy azon, hogy mit diktálnak az ösztöneim, hiszen ha nem egy közeli rokon kérne fel rá, akinek melleslen nagyon sokkal tartozom életem során (nem pénz), akkor kapásból (és ösztönből) elküldeném a francba.

A Béla, a kjzs épp csak ezt nem értette meg. Nagyon szépen köszönöm a tanácsait, hogy "NE tedd", de ezzel sajnos nemigen vagyok ki a vízből, eddig magamtól is eljutottam (ösztönből nem tenném ezt a cserét).

Éppen ezért tettem fel azt a kérdést, hogy mik a lehetséges buktatók, illetve, hogy egy esetleges szerződéskötés esetén mire figyeljek nagyon oda azon túl, hogy az önk. lakás bérlője valóban a másik ügyfél-e, vagy csak átverés. Ill. a "megszeretés" lehetőségét is nagyon jó tudni.

Köszönöm mindenkinek a fentiekhez hasonló konstruktív hozzászólásokat, remélem írtok még többet.