Termőföld kifüggesztés

A felesbérletre is vonatkozik a max. 20-es időtartam?

És ez is jóváhagyás köteles, ha jól értelmezem ezt a 'csodatörvényt'....

Nem haszonbérleti hanem felesbérleti szerződést kell kötni
terményre. Azt nem kell kifüggeszteni

Köszönöm a válaszokat!

"Tehát a földhivatal, ha semmisségi okot talál, megtagadhatja a szerződést, nem kell külön megállapíttatni azt más szervvel?"
Ha sok pénzed meg sok időd van el lehet miatta pereskedeni, ha nagyon akarod. De minek? Hatósági jóváhagyás hiányában a szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan.

Bármelyik.

Köszönöm a válaszokat!

Tehát, mivel a Földforgalmi tv. szerint a haszonbérleti szerződésekre a Földforgalmi, a Fétv. és a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell, ezért az azok bármelyikében meghatározott semmisségi (vagy létre nem jött) okokra egyaránt megtagadhatja a földhivatal a szerződéseket?

Vagy csak a Földforgalmi és Fétv. -ben szereplő semmisségi (létre nem jött)okokra hivatkozva?

A semmisség és az, hogy egy szerződés létre sem jött, olyan jogi tények, amelyek megállapítás nélkül is fennállnak.

És amennyiben tulajdonostársanként külön okiratba foglalt haszonbérleti szerződéshez szükséges közleménnyel nyújtották be, de nem az lett kifüggesztve (hanem külön-külön a szerződések), illetve a szerződéseket sem összefűzve adták le a jegyzőnek, abban az esetben a hivatal jogosan tagadja meg a jóváhagyást?

A jegyző nem szólított fel hiánypótlásra és nem is jelezte, hogy nem ilyen módon kell leadni; eljutottak a papirok a földhivatalig, ott meg megtagadták.

Kettő együttes feltétel szükséges összefűzött közzétételhez:

1. A szerződések tartalmilag megegyeznek
2. Eltérés kizárólag a tulajdonostárs személyben és bérelt terület nagyságában lehet.

Tehát, amennyiben pl. eltérő a haszonbér összege, a bérlet időtartama stb., abban az esetben külön-külön kell közzétenni a szerződéseket.

Kedves Szakértők!

Kérdésem az, hogy mi jelentősége van osztatlanok esetén annak, hogy az egyes tulajdonostársak a kis tulajdoni hányadukra kötött szerződésüket önállóan egyenként függesszék ki.

Akkor is, ha az eltérés csak a bérbeadó személye és a tulaj.hányad. Tehát ugyanazzal a bérlővel kötik.

Vagy mindegy, hogy összefűzve adják a jegyzőnek, vagy külön-külön függesztik ki?

/474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 12.§/

Valamennyire sejtem, hogy mi lehet mögötte (az egységes okirat fogalmán kívül), de mégsem az összefűzés a gyakorlat, holott a rendelet azt írja, hogy igy "kell" kifüggeszteni.

Köszönet a válaszokért!

,,Megjegyzem, hogy a hatósági jóváhagyás keretében kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott semmisségi okokat vizsgálják."

De a Földforgalmi tv. szerint a haszonbérleti szerződésekre a Földforgalmi, a Fétv. és a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
Többek között, a hatóság megtagadja a szerződést, ha a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül. Tehát a haszonbérleti szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatti 'semmisség', 'létre nem jött' szerződésekről van szó.

,,Tehát, nem a szerződés semmisségét állapítja meg a hatóság(hiszen nincs is szerződés), hanem a jóváhagyás megtagadásával, megakadályozza a semmis szerződés létrejöttét."

A hatósági jóváhagyás nem a szerződés létrejöttét akadályozza meg, hanem a hatályosuláshoz szükséges.
De egyébként fentiekben azt írja a tv., hogy ,,a hatóság megtagadja a szerződést, ha .....létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül..."

De hát mitől minősül annak, ha senki nem minősíti semmisnek vagy létre nem jöttnek?

A szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedésével, megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.
Amennyiben az eljáró szerv a - Földforgalmi törvényben meghatározott - semmisségi okot észlel, abban az esetben megtagadja a szerződés hatósági jóváhagyását.
Tehát, nem a szerződés semmisségét állapítja meg a hatóság(hiszen nincs is szerződés), hanem a jóváhagyás megtagadásával, megakadályozza a semmis szerződés létrejöttét.
Megjegyzem, hogy a hatósági jóváhagyás keretében kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott semmisségi okokat vizsgálják. Egyéb semmisségi okok vizsgálata (pl. hamisítás stb.) nem képezi a hatósági eljárás tárgyát.

A a Földforgalmiban van (60.§(3) hogy a szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen.

A kérdésedre kérdéssel válaszolnék:
Ha én megtagadom valamely szerződés teljesítését semmisségre hivatkozva, akkor egyben semmissé is nyilvánítottam a szerződést?

Kedves Szakértők!

Kérdésem az, hogy a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés semmisségének megállapítására jogosult e a földhivatal a hatósági jóváhagyás keretein belül.
Hiszen ott, ha jól értelmezem, törvény felhatalmazza rá.

Vagy külön pert kell indítani a semmisség megállapítására?

A válaszokat előre is köszönöm!

skele
Hozzátenném, hogy külön törvény (pl. hegyközségekről szóló tv.) alapján az eladónak fel kellett volna hívnia a külön törvényen alapuló elővásárlási jogosultakat:
20. § (2) "A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg."

Ok, köszönöm a tanácsot!

"Lajcsó, jó lenne, ha a Ket. szerinti kijavítás működne, de pont azt írja elő, hogy a javítás nem hathat ki az ügy érdemére."
Mi ezzel a probléma? Ez az előírás az érdemi döntést hozó közig. szervre vonatkozik. A jegyző nem, hozott az ügyben érdemi döntést.
Új bizonyíték alapján (kijavított kifüggesztés), pedig a Ket. szabályai alapján új eljárás indítható a Megyei Földhivatalnál.

Lajcsó, jó lenne, ha a Ket. szerinti kijavítás működne, de pont azt írja elő, hogy a javítás nem hathat ki az ügy érdemére. Sajnos a földhivatali döntés éppen emiatt változna meg.
Viszont lehet, hogy egy bírósági felülvizsgálat során a bíróság figyelembe venné, ha a jegyző hozna egy kijavító döntést, amiben elismeri a "tévedését". Vagy ez már nagyon meredek ötlet?

Egyébként az elfogadó nyilatkozat tartalma sem egy hatalmas ügy.

A Földforgalmi tv. 21.§(5) leírja, mit kell tartalmaznia és hogy alakilag mi felel meg.

Persze visszautal más paragrafusokra, de ha az ember szán rá egy kis időt, megspórolhat némi kiadást.

Nyilván, ha nincs affinitása az embernek ehhez, akkor az ügyvéd segít!

"Ekkor azt mondta a jegyző hogy semmi akadálya és írjam le egy papírra ezt. Le is írtam."
Ebben a formában alakilag talán megfelel a jogszabálynak az elővásárlási nyilatkozatod. A nagy kérdés az, hogy tartalmilag szabályos-e a nyilatkozat?
A Földforgalmi törvény pontosan meghatározza az elővásárlási nyilatkozat tartalmát is. Amennyiben az elővásárlási nyilatkozatod nem tartalmazza a törvény által előírt kötelező tartalmi elemeket, akkor úgy kell tekinteni mintha nem is nyilatkoztál volna. Tehát ebből a szempontból igaza lehet az agrárkamarának.
A tanulság az, hogy föld ügyekben is tanácsos szakember (pl. ügyvéd) segítségét igénybe venni.

Igazad van. Nem írtam le minden részletet. Ez még korábbi Földtörvény ideje alatt történt. Viszont a Ket. szabályai ezez a téren (kijavítás, új eljárás megindítása) nem változtak.

A hatósági jóváhagyásnál van első, meg másodfok? Nem csak első fok van és azt követően bírósági felülvizsgálatot lehet csak kérni?

laila0616

A Földforgalmi tv.ben ez van

23.§ (2) szerint, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését.

Szóval ez egy megtagadási ok. Más elővásárlásra jogosulttal szemben sem lenne korrekt (akik a kiírt jogvesztő határidőhöz tartják magukat), ha utólag össze-vissza lehetne javítgatni a dátumokat.

Egyébként annyi helyen olvasható, hogy a jegyzők nem tudnak eleget tenni a kifüggesztés szabályainak!!

És a földhivatal pedig, ha már hozzá beérkezett az irat, nem fogja visszaküldeni a jegyzőnek javítgatni, hiszen meg kell tagadnia.

A másik, hogy: birtokba vehették egyáltalán a szerződés jóváhagyását megelőzően? Ha meg igen, akkor esetleg számoljanak el egymással, ha mégse hagyták jóvá utólag a szerződést.

De kiváncsi lennék, mit mond erre egy ügyvéd.

"A földhivatal azt mondja, hogy utólag nem lehet átjavítani, ugyanis a jegyző ráírta, hogy a "lejárat napja jogvesztő határidő"."
Nincs igaza a földhivatalnak. Nekem is voltak ilyen eseteim. A jegyző elszámolta magát, így a földhivatal I. fokon elutasította a bejegszési kérelmet. A jegyző kijavította a kifüggesztett ajánlatot és úgy nyújtottuk be a fellebbezést. A II. fok helyt adott a fellebbezésnek és elrendelte a vevő tulajdonjogának bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.