Termőföld kifüggesztés

Egyébként az elfogadó nyilatkozat tartalma sem egy hatalmas ügy.

A Földforgalmi tv. 21.§(5) leírja, mit kell tartalmaznia és hogy alakilag mi felel meg.

Persze visszautal más paragrafusokra, de ha az ember szán rá egy kis időt, megspórolhat némi kiadást.

Nyilván, ha nincs affinitása az embernek ehhez, akkor az ügyvéd segít!

Lajcsó, jó lenne, ha a Ket. szerinti kijavítás működne, de pont azt írja elő, hogy a javítás nem hathat ki az ügy érdemére. Sajnos a földhivatali döntés éppen emiatt változna meg.
Viszont lehet, hogy egy bírósági felülvizsgálat során a bíróság figyelembe venné, ha a jegyző hozna egy kijavító döntést, amiben elismeri a "tévedését". Vagy ez már nagyon meredek ötlet?

"Lajcsó, jó lenne, ha a Ket. szerinti kijavítás működne, de pont azt írja elő, hogy a javítás nem hathat ki az ügy érdemére."
Mi ezzel a probléma? Ez az előírás az érdemi döntést hozó közig. szervre vonatkozik. A jegyző nem, hozott az ügyben érdemi döntést.
Új bizonyíték alapján (kijavított kifüggesztés), pedig a Ket. szabályai alapján új eljárás indítható a Megyei Földhivatalnál.

Ok, köszönöm a tanácsot!

skele
Hozzátenném, hogy külön törvény (pl. hegyközségekről szóló tv.) alapján az eladónak fel kellett volna hívnia a külön törvényen alapuló elővásárlási jogosultakat:
20. § (2) "A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg."

Kedves Szakértők!

Kérdésem az, hogy a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés semmisségének megállapítására jogosult e a földhivatal a hatósági jóváhagyás keretein belül.
Hiszen ott, ha jól értelmezem, törvény felhatalmazza rá.

Vagy külön pert kell indítani a semmisség megállapítására?

A válaszokat előre is köszönöm!

A kérdésedre kérdéssel válaszolnék:
Ha én megtagadom valamely szerződés teljesítését semmisségre hivatkozva, akkor egyben semmissé is nyilvánítottam a szerződést?

A a Földforgalmiban van (60.§(3) hogy a szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen.

A szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedésével, megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.
Amennyiben az eljáró szerv a - Földforgalmi törvényben meghatározott - semmisségi okot észlel, abban az esetben megtagadja a szerződés hatósági jóváhagyását.
Tehát, nem a szerződés semmisségét állapítja meg a hatóság(hiszen nincs is szerződés), hanem a jóváhagyás megtagadásával, megakadályozza a semmis szerződés létrejöttét.
Megjegyzem, hogy a hatósági jóváhagyás keretében kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott semmisségi okokat vizsgálják. Egyéb semmisségi okok vizsgálata (pl. hamisítás stb.) nem képezi a hatósági eljárás tárgyát.

,,Megjegyzem, hogy a hatósági jóváhagyás keretében kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott semmisségi okokat vizsgálják."

De a Földforgalmi tv. szerint a haszonbérleti szerződésekre a Földforgalmi, a Fétv. és a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
Többek között, a hatóság megtagadja a szerződést, ha a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül. Tehát a haszonbérleti szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatti 'semmisség', 'létre nem jött' szerződésekről van szó.

,,Tehát, nem a szerződés semmisségét állapítja meg a hatóság(hiszen nincs is szerződés), hanem a jóváhagyás megtagadásával, megakadályozza a semmis szerződés létrejöttét."

A hatósági jóváhagyás nem a szerződés létrejöttét akadályozza meg, hanem a hatályosuláshoz szükséges.
De egyébként fentiekben azt írja a tv., hogy ,,a hatóság megtagadja a szerződést, ha .....létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül..."

De hát mitől minősül annak, ha senki nem minősíti semmisnek vagy létre nem jöttnek?

Kedves Szakértők!

Kérdésem az, hogy mi jelentősége van osztatlanok esetén annak, hogy az egyes tulajdonostársak a kis tulajdoni hányadukra kötött szerződésüket önállóan egyenként függesszék ki.

Akkor is, ha az eltérés csak a bérbeadó személye és a tulaj.hányad. Tehát ugyanazzal a bérlővel kötik.

Vagy mindegy, hogy összefűzve adják a jegyzőnek, vagy külön-külön függesztik ki?

/474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 12.§/

Valamennyire sejtem, hogy mi lehet mögötte (az egységes okirat fogalmán kívül), de mégsem az összefűzés a gyakorlat, holott a rendelet azt írja, hogy igy "kell" kifüggeszteni.

Köszönet a válaszokért!

Kettő együttes feltétel szükséges összefűzött közzétételhez:

1. A szerződések tartalmilag megegyeznek
2. Eltérés kizárólag a tulajdonostárs személyben és bérelt terület nagyságában lehet.

Tehát, amennyiben pl. eltérő a haszonbér összege, a bérlet időtartama stb., abban az esetben külön-külön kell közzétenni a szerződéseket.

És amennyiben tulajdonostársanként külön okiratba foglalt haszonbérleti szerződéshez szükséges közleménnyel nyújtották be, de nem az lett kifüggesztve (hanem külön-külön a szerződések), illetve a szerződéseket sem összefűzve adták le a jegyzőnek, abban az esetben a hivatal jogosan tagadja meg a jóváhagyást?

A jegyző nem szólított fel hiánypótlásra és nem is jelezte, hogy nem ilyen módon kell leadni; eljutottak a papirok a földhivatalig, ott meg megtagadták.

A semmisség és az, hogy egy szerződés létre sem jött, olyan jogi tények, amelyek megállapítás nélkül is fennállnak.

Köszönöm a válaszokat!

Tehát, mivel a Földforgalmi tv. szerint a haszonbérleti szerződésekre a Földforgalmi, a Fétv. és a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell, ezért az azok bármelyikében meghatározott semmisségi (vagy létre nem jött) okokra egyaránt megtagadhatja a földhivatal a szerződéseket?

Vagy csak a Földforgalmi és Fétv. -ben szereplő semmisségi (létre nem jött)okokra hivatkozva?

Bármelyik.

"Tehát a földhivatal, ha semmisségi okot talál, megtagadhatja a szerződést, nem kell külön megállapíttatni azt más szervvel?"
Ha sok pénzed meg sok időd van el lehet miatta pereskedeni, ha nagyon akarod. De minek? Hatósági jóváhagyás hiányában a szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan.

Köszönöm a válaszokat!

Nem haszonbérleti hanem felesbérleti szerződést kell kötni
terményre. Azt nem kell kifüggeszteni

A felesbérletre is vonatkozik a max. 20-es időtartam?

És ez is jóváhagyás köteles, ha jól értelmezem ezt a 'csodatörvényt'....

Szántóföldeladásom folyamatban van,2014 november elején kötöttük az adásvételit. A Földhivatalban 2 hónapig volt kifüggesztve. Az lenne a kérdésem,hogy hol lehetne érdeklődni hol tart a folyamat? A vevőm már nem az első ügyletet sikeresen lebonyolította.˛/Évek óta bérli tőlem,elővásárlási joga van rajta/ Elmondása szerint viszont hivatali visszajelzés az eladónak 7,5 hónapra jött meg.Ezt az időt szeretném meggyorsítani,mivel a pénz igencsak kellene. Mit tehetnék ez ügyben?

Eljáró ügyvédnél tudsz érdeklődni a folyamatról és igen 6-7 hónap is lehet a végén. Vételár meg ahogy a szerződésben erről rendelkeztetek, lehetett volna egyből a szerződés megkötésekor kérdés bele ment volna-e a vevő.

Tisztelt szakértő fórumtársak!

Érdeklődöm szíves véleményükről a következő ügyemben:2 hrsz-on egymással szomszédos gyepterületeinket + 1 hrsz-on osztatlan 1/2-rész kis erdőnk (nem szomszédos előzőekkel, de blokkon belüli) szeretném földcserével számomra előnyösebb fekvésű ugyanilyen (gyep) jellegű egy területre cserélni. Ezzel továbbra is az eredeti 1 külterületi fizikai blokkon belül maradnék (az előzőektől kb. 300-400 m-re). A csere mindkét félnek előnyös lehetne a használhatóságaik és a cserepartnerem birtokegysége növelése szempontjából. Mivel az én területeim szerintem valamivel jobbak (pl. földminőségük) ezért a csere révén valamivel nagyobb területet remélek kb. +1 ha-al.
A földcsereügyletnek milyen fontosabb vonatkozó feltételei vannak? A járási földhívatalban azt mondták, hogy lehetséges a csere kifüggesztés nélkül (értékösszegek pontos kereszt-megfeleltetésével, így akár eltérő méretekkel is), de majd ügyvédünk pontosan kimunkálja. Én azonban szeretném már előre tudni a fontosabb alapelemeket, buktatókat- mielőbb megkötnénk az elvi cseremegállapodást partneremmel.
A földtulajdonos itt=közvetlen felmenő családtagom (szülő) helybenlakó, én a használó vagyok - bejegyzett földművesként - de 30 km-re lakom.

Előzetesen is köszönöm véleményüket.

Tisztelt Szakértők!

Földeladással kapcsolatban megtörtént a kifüggesztés, ez idő alatt jelentkezett egy elővásárlási joggal rendelkező. A kérdésem az lenne kinek kell ezt jelezni az eladó felé??? Az Eladó én volnék, viszont felém még senki nem jelezte, attól a vevőtől tudtam meg, akinek szerettem volna eladni a termőföldemet.

A választ előre is Köszönöm!

Üdv. M. Szilvia

Erről a törvény nem rendelkezik. Erről hivatalos tudomást csak a megyei földhivatal határozatából szerhetsz. Az, hogy más is jelentkezett a földre önmagában még nem jelent semmit. Az eljárás során vizsgálni kell a nyilatkozat érvényességét, elővásárlási jog fenállásást, szerzőképességet stb. Tehát még semmi sem dőlt el az ügyben.