Lakásszövetkezet

Köszönöm a hozzászólást, így legalább látom, hogy valaki olvasta a bejegyzést.

Nos megpróbálom konkrétabban, és kevésbé paranoiásan:

1. Mi a különbség aközött, ha valaki tag a lakásfenntartó szövetkezetben és ott lakástulaj is egyben, mintha nem lesz tag, de lakástulaj az adott helyen? Előnyök, hátrányok, vagy totál semleges?
2. Hogyan tudok jogszerűen elszámolásokat kérni? pl. Írásban kérhetem, hogy negyedévente/félévente küldjenek nekem is kimutatást a közös ktg elszámolásáról, hogy az esetlegesen felhalmozódó tartozást időben kezelhessem?

Tisztelettel

Paranoia rulez!

Tisztelt Hozzáértő Jogászok!
Kicsit megrémít a helyzet, hogy a Lakásszövetkezetek hatalma jogilag milyen nagy. Csak a napokban szembesültem azzal, hogy az Újpalotai tízemeletes lakásunk, amit édesapánk 2007. évi halála után 1/3 tulajdonnal örököltünk a testvéreimmel, és az özvegy haszonélvező lakik benne, nos az is ilyen szövetekezeti lakás. Mi nem tartjuk a kapcsolatot ilyen mélyen, hogy azt is tudjuk, ki kezeli a házat. Holtig tartó haszonélvezettel él benne, és állítása szerint fizet is mindent. Most azt mondom, hogy el is hiszem, ő még olyan ember.
De mi az, hogy Tagnyilvántartás? A napokban hívott, hogy nekünk (3 tulaj) is ki kell ezt töltenünk. Abban a személyes adatokon túl olvasható egy olyan rész is, hogy "Kijelentem, hogy az Újpalota .... sz. Lakásfenntartó Szöv. alapszabályában, házirendjében foglalt rendelkezéseket megismertem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el."
Ez nem tetszett, hiszen ezeket a dokumentumokat nem ismerem. Hívtam az özvegyet, hát az alapszabály neki sincsen meg, és ő már ki is töltötte, le is adta az ő papírját, mert a haszonélvezőknek is kell ilyet leadni. Hívtam a lakásszövetkezet irodáját, ahol egy hölgy azt a tájékoztatást adta, hogy a házirend ki van függesztve a házban, az alapszabályból meg talán tud küldeni nekem postán vagy elektronikusan. KÖzben felvetettem azt is, hogy semmi elszámolást nem kapok, kaphatok-e? Erre ő, hogy csak egyet nyomtatnak, és azt mindig a lakásokba dobják be.Nos ennyi, konkrét gondom még nincsen. De mi van, ha nem leszünk tagok a lakásszövetkezetben a testvéreimmel?
A tagnyilvántartó lap alján ott van, hogy "Záradék A tagfelvételt kimondó Igazgatósági Határozat szám: (üres ...pontok) "
És hogyan kaphatunk elszámolásokat, hogy tudjuk, hogy tényleg folyamatosan fizetve lesz minden a jövőben is?
Várom jogi véleményüket, tapasztalatikat.
Miért lett ez hirtelen ilyen sürgős, hogy minden lakásban aláírattatják a lakásszövetkezetben? Eddig nem is törődtek vele, hogy mi is létezünk, mi sem foglalkoztunk azzal a lakással, olyan, mintha nem is lenne, még kulcsunk sincs a lépcsőházhoz sem!
Lesz valami törvényi változás jövő évtől?
Tisztelettel.

helyesen, ,,garanciavállaló nyilatkozatához,, kötik

az a különbség,hogy a távhő szerződéses jogviszony Alapján számláz,ha a bérlővel kötik a szerződést,akkor tőle követeli.

csak jelzem,hogy a távhők is ujabban a tulajdonos gartörés is van.vállaló nyilatkozatához kötik a bérlőkkel kötendő közüzemi szerződést.

például ha a társasház kiadja a tárolót ahol fütés is van.

na most,a Te eseted,azért más,mert nem szerződés,hanem s társasházról szóló CXXXIII/2003 törvény Alapján kérik tőled a pénzt, nem fárasztalak a részletekkel,az a lényeg,hogy közös költséget csak tulajdonos köteles fizetni,pontosabban csak tőle lehet követelni,függetlenül attól hogy tiz éve a lakása bérbe van adva!
ha a bérlője fizeti a költségét,jó,ha nem máris zaklatom a tulajt,hogy indul ellene az fmh !

ja,bocs lakszöv!

minden ugyanúgy igaz,azzal a különbséggel,hogy a lakásszövetkezetekről szóló törvény a hatályos.

Gondolhatod úgy - de nem úgy van.

Azt kéne mondanom, hogy értem. De nincs így...

Mi a különbség a TÁVHŐ és a Lakásszövetkezet eljárási protokollja között?

Laikusként úgy gondolom, hogy ha az egyik tudja a bérlőn követelni a tartozást, akkor ez a másikra is vonatkozik.

További válaszaitokat előre is köszönöm!

„Mi szabályozza azt, hogy nekünk kell felelni a bérlő által felhalmozott tartozásért?”
Rossz a kérdés. Ez ugyanis a tulajdonos "felhalmozott tartozása". Az, hogy neki meg a bérlő az adósa, egy másik dolog.

Kedves MajorDomus!

Nem tettek semmit abban az egy évben.

Mi szabályozza azt, hogy nekünk kell felelni a bérlő által felhalmozott tartozásért?
Távhő-tartozás: ott is volt tartozás, rendben történt az átírás, azt mondták 0-ás egyenleggel és tartozás nélkül indulunk, a volt bérlővel számolnak el, neki küldenek elszámoló számlát. Így is történt!
Mi a különbség?
Köszönöm!

a lakásszövetkezetnek igaza van.

teljesen mindegy,milyen megállapodás volt a tulaj és a bérlő közöttba közös költség kizárólag a tulajdonost terhel!

az örökös,a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz!

én azért megkérdezném tőlük,mit tettek egy évig a tartozás behajtása érdekében,mig édesanyátok élt?

Annyi lemaradt, hogy édesanyánk 1/1 tulajdonos volt, apánknak nem volt tulajdona, csak bérlő volt.

Lehet, hogy kicsit zavarosan és össze-vissza írtam, ha valami nem világos kérdezzetek nyugodtan, a lényeg, hogy választ kapjak, amitől tisztán láthatok.

Még egyszer köszönöm előre is!

Geo

Kedves Fórumozók!

Édesanyánk februári halála után öcsémmel többek között örököltünk egy ingatlant is, melyet a szüleink válása után a szüleink közt született megegyezés alapján apánk vette használatba a lakást. Ez a megegyezés nem csak szóban, hanem hivatalosan, írásos formában (bérleti szerződés) is megtörtént. A bérleti szerződés lakásszövetkezet felé történő leadása 2009-ben a szerződés keltekor megtörtént. (Minden csekk innentől apánk, azaz a bérlő nevére érkezett, jelesül a közös költség is.)

Ezen szerződés 11. pontja szerint: "A Bérbeadó (jelen esetben elhunyt édesanyánk) egészségében bekövetkezett változások esetén a Bérbeadó megbízott meghatalmazottja, míg esetleges halála esetén a minden kori örökös(ök) rendelkez(ik)nek a bérleti szerződés hogyanléte felől. Az utóbbi esetekben a Bérbeadó meghatalmazottja(i) vagy örököse(i) rendelkeznek a bérleti szerződés megszűnéséről, meghosszabbításáról, megváltoztatásáról szóban vagy írásban.".

E pontnak megfelelően lehetőséget adtunk apánk számára (viszonyunk nem a legjobb), hogy amíg nem talál más kiadó ingatlant, maradjon a lakásban, ami a novemberi hónapban meg is történt. Ennek megfelelően 2013. 11. 06-án személyesen intézkedtem a közös költség nevemre történő átírásáról a lakásszövetkezet irodájában.

Ez után a lakásszövetkezet elnökétől érkezett öcsémnek és nekem egy levél, mi szerint 2012. 01. 01. és 2013. 01. 31. között a közös költségből 123.551 Ft hátralék keletkezett. Idézem: "A tulajdonos halála esetén az Örökösöknek kell a tartozást kiegyenlíteni az öröklés arányában. Ez az összeg a lakás használóját terheli, amennyiben ő nem a tulajdonos és a tartozás behajthatatlan, akkor a tulajdonosnak kell helyt állni."

A bérleti szerződés 5. pontjában írtak szerint minden a lakással kapcsolatos költség (közüzemi díjak, közös költségek, lakásbiztosítási díj a Bérlőt terhelik. Ezen kívül a 13. pontban ez van: "A bérlő tudomásul veszi, hogy az 5. pontban rögzített költségekből eredő esetleges tartozásokért a bérlő felelős, bérbeadót ezzel kapcsolatban nem terheli kötelezettség."

A fent leírt dolgokról egy válaszlevélben az elnök urat is tájékoztattam, bár nem értem miért kellett, amikor a bérleti szerződés másolata le lett adva anno a szövetkezetben. (akkor még más néven futott a szövetkezet és az elnök sem az volt, aki most, de úgy gondolom ilyen dokumentumok nem vesznek csak el úgy...)

Újabb levélben tájékoztatott arról, hogy "a lakásszövetkezet és a lakást bérlő személy között nincs jogviszony." Kérdem én: akkor miért apánk nevére érkeztek a csekkek???
Továbbá: "Jelen esetben a lakásszövetkezet nem jogosult a bérlőtől semmit sem követelni, csak a lakás tulajdonosától."
Illetve az utolsó mondat: "Általában a lakások bérbeadásáról a szövetkezetnek nincs is tudomása, hisz ezt a lakók csak elvétve jelentik be. Amennyiben ...... Úr (apánk) elérhetőségét megadja, tehetünk egy próbát, de az ő esetében a követelés kezelés folyamata nem vihető végig."

Őszintén megmondom kicsit összezavarodtam, úgy érzem, hogy az elnök úr megpróbál megvezetni, illetve az egyszerűbb utat választja a követelésének behajtására.
Laikusként úgy gondolom, hogy a tartozásért az felel akinek a nevére érkeznek a csekkek, aki használta a lakást a tartozás keletkezésekor, főleg ha erről bérleti szerződés is született... Ezen kívül igaz, hogy édesanyánk volt a tulajdonos, de a bérlő (apánk) még él, akkor miért minket zaklatnak ezzel?

Nem állunk olyan jól öcsémmel, mert sajnos az ingatlant devizahitellel terhelten örököltük meg, így ennek a tartozásnak a megfizetése most nem lehetséges számunkra.

Segítő válaszaitokat előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Geo

Lakásszövetkezettel felmondta a FŐTÁV a hődíj utólagos elszámolására kötött szerződést, erről az elnök 8 hónappal később tájékoztatta a tulajdonosokat. Ebben az esetben felmerül- e a foglalkozáskörben elkövetett, anyagi hátrányt okozó kötelességszegés? Ugyanis az adott időszakra nem készült elszámolás, az előző időszak fogyasztási adatai alapján számláztak.
Kérdésem továbbá, hogy a közös költség befizetést átvezetheti- e a könyvelés egy vitatott számla teljesítéseként. Kiállított a szövetkezet egy számlát, melyre írásban ellentmondással éltem, vitatva a teljesítés tényét. (Ugyanis nincs mögötte teljesítés). Az ellentmondásra nem válaszoltak, hanem egy tájékoztatót küldtek, hogy a befizetett közös költségből átvezették a számla rendezéseként. A befizetések teljesítéséről kiadott igazolásban befizetett összegként nem a csekken megjelölt összeg szerepel.

Egyszerű.
Alakuljatok át társasházzá,akkor lehet külsősként is társasházkezelö.

Lakásszövetkezetünk 78 lakásból áll. Aziránt érdeklődök, hogy a törvény szerint lehet-e egyszemélyes ügyvezető igazgató ( nyugdíjas ), ha már nem lakik itt. Nagyon elégedettek vagyunk vele, jól gazdálkodik, szinte naponta látjuk. Az Alapszabályunk megengedi.
Könyvvizsgáló is van. Ha ajánlatok vagy nagyobb beruházás előtt állunk, 3-5 tag közreműködésével dönt.
Most sajnos lejár a mandátuma, de szivesen vinné tovább.
Viszont egy önjelölt lakó betámadta, hogy felügyelőbizottság kell.

Mi a valóság?

Igen

( de ne csatlakozz a fórum hűlyéihez-,,mundérvédők,,)

Tisztelt Mindenki!

A 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről, az alábbiakban rendelkezik Felügyelő Bizottságról:

26. §;

5. összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
6. az éves beszámoló [23. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;

A Felügyelő Bizottság véleménye bizonyíthatóan nem volt a közgyűlés napirendjén, ez a jegyzőkönyben is rögzítve van.

Ez alapot ad- e a közgyűlés határozatának érvénytelenítésére?

(Mundérvédők csípőből tüzelése kéretik mellőzni)

és nem lesz rövid

Nincs önálló helyrajzi számuk, tehát közös tulajdonú helyiségek. A hasznosításukból származó bevétel is közös.

Elvileg éppen ki lehet válni, ha a műszaki-építészeti feltételek fennállnak, de nem lesz egy egyszerű menet.

A " 9 ház alkot nálunk..." kezdetű kérdéshez apró finomság, ami ma derült ki: A szóban forgó üzleteknek nincs önálló helyrajzi száma sem semmilyen nyoma a földhivatalban. Csupán a 10 db lakás szerepel önálló hrsz.-okkal
Magyarán "nem létező", de legalábbis kérdéses státuszú ingatlanra vonatkozik a bérleti szerződés.
Kérdés: alap lehet-e ez a bérleti szerződés érvénytelenítésére, ill. az alapszabályban körülírással meghatározott üzletek tulajdonjogi állapotának megváltoztatására, annak - akár jogalap nélküliség okán való módosítására?
A választ előre is megköszönjük jövőbeni ügyes ügyvédünknek!

9 épület alkot nálunk egy lakásszövetkezetet. A mi házunk földszintjén van két üzlet (fodrászat+kozmetika), melynek bevételéből két másik épület is hasznot húz, mivel anno (1970-es években ki tudja miért?) úgy alakították a szövetkezetet, hogy ők is tulajdonostársak lettek. Tehát 3 ház osztozik a bérleti díjon.
A mi házunk (10 lakás) szeretne kiválni a 9 házból álló szövetkezetből és önálló társasházzá alakulni.
Kérdéseink:
1.) Mondhatja-e a másik két (bérleti díjhoz jutó) épület, hogy soha nem fognak az üzletek tulajdonjogáról lemondani: nincs az a kivásárlási összeg, aminek árárért átengedik nekünk az üzletek kizárólagos tulajdonjogát?
2.) Az üzlethelyiségek sorsától függetlenül ki tudunk-e válni a szövetkezetből? Tehát marad közös tulajdonban a két helyiség, de mi önálló társasházzá válnánk ettől függetlenül?
3.) A lakók mekkora hányadának hozzájárulása szükséges pl. az épület szigeteléséhez?
4.) Min. mekkora összegű kiadáshoz szükséges szavazást tartani? Ezen szavazást elég-e az érintett épület lakói között megtartani? (Nem tudjuk hol húzódik a szövetkezet és a ház jogi határa..)
A szakértő választ előre is köszönjük és ennek fényében vágnánk bele a jogi procedúrába.

Kedves scha!

A szövetkezeti jogalmazásban nem vagyok annyira otthon, de szerintem joguk van, ha a 10th%-os felhívásban szerepel vezetőség leváltása, egy saját szervezésű közgyűlésen leváltani a jelenlegi vezetést és egy újat választani.
Olvassa el a saját szervezeti szabályzatukat.

Még hogy megbüntetik azokat, akik nemmel szavaznak.
Az ész megáll.

Tisztelt Segítőkész és Hozzáértő Emberek!

Lakásszövetkezetünk közgyűlése sem április 22- én, sem május 25- én nem fogadta el a 2012. évi elnöki beszámolót. Időközben a lakók 10%- ának aláírásával, az okok és a napirendi pontok meghatározásával eljuttattuk az elnökséghez kérésünket egy új közgyűlés összehívására. Ma megérkezett a meghívó a június 25- i újabb közgyűlésre. Az elnöki beszámoló SEMMIBEN NEM VÁLTOZOTT, mint az előző kettő közgyűlésen, illetve a napirendi pontok között nem az szerepel, amit a 10% kért. Van- e jogalapja azt kérni, hogy a beadott napirendi pontokat szó szerint tegye bele az igazgatóság a meghívóba és adja ki újra? Mi a következménye annak, ha megint nem fogadja el a tagság a beszámolót? (Az előző közgyűlésen azzal fenyegették a nyugdíjas néniket és bácsikat, hogy a büntetést az fogja fizetni, aki nemmel szavazott :-)).
Köszönöm szépen a választ.

Kedves Meja84!

Én a vétel előtt tájékozódtam volna a szövetkezet működéséről.
{Ha tudom, hogy elesem....}

Természetesen minden iratba betekinthet, ha tagja a szövetkezetnek. Nem leges válasz esetén bíróság és végrehajtás.

Én úgy érzem az alkalmazott meghatározásokból, hogy a témával csak most kezdett foglalkozni.

Amennyiben az érdeklődésének indoka nem a "gazdaságtalan" működés, hanem egy kis sárbirkózás, akkor előbb ajánlok egy kis box-zsákot 60 percen keresztül;-)

Kedves Fórumozók!

Nem régen költöztem egy panelházba, ahol van természetesen lakásszövetkezetünk. A szövetkezet alkalmazásában áll egy karbantartó (napi 8 órában, alkalmazottként és hétvégén ügyeletben), két néni akik heti 3-szor pár órában az irodában dolgoznak (az egyikük írja a közös költségről a papírt, a másik megnézi a gépben), ezen felül horribilis összegért fizetünk egy vállalkozást a takarítás elvégzéséért, illetve a cég férfi 'tagja' a plusz ügyeletes gondnok. Ezen felül a számláló bizottságban lévők fizetést kapnak azért, hogy számlálnak. Természetesen a karbantartókra és a nénikre nincs szükség ennyi ideig, egész nap beszélgetnek, nincs dolguk. A takarító cég meg nem igazán takarít, csak ha kedve van.
Változásra nem tudom milyen esély van, a szövetkezetet vezetők és a fent említett személyek, de még az ügyvédünk is jó barátok, véd- és dacszövetségben állnak egymással.
Az lenne a kérdésem, hogy jogom van-e beletekinteni olyan iratokba, mint például a karbantartó vagy az irodai személyzet munkaköri leírása (vagy más dokumentum, amelyben ezt rögzítik), vagy a vállalkozással kötött szerződés és annak részletei.
Csak akkor tudnánk tenni valami, ha kézzelfoghatóan tudnánk bizonyítani, hogy mire is van szüksége a háznak és mire nem.
Mely dokumentumokba tekinthetek bele ezzel kapcsolatban?

Köszönettel:
Meja