Lakásszövetkezet

„Csak tűzvédelmi okból aggályos,vagy a több lakó jogosan sérelmezi? Van aki ezt szóvá teszi.”
Tűzvédelem a leginkább problémás aspektusa a dolognak. Olvasd el a tűzvédelmi házirendeteket, amit ekkora háznál a 101/2023. BM rendelet alapján kötelező elkészíteni, és gondolom nem saját kútfőből írtátok, hanem szakember segített.
Egyebekben a lakszöv közgyűlése dönt a lakszöv tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjáról, és a közös használatú részek használatának részletes szabályait a házirendben rendezi. Lakszövtörvény 15. § (1) h) és o), plusz 14. § (3). Dönthet úgy, hogy senki nem tárolhatja a folyosón a maga vackait, és nem zárhatja el a folyosót? Hát persze. De ez a tagok döntésének kérdése.

„a Szövetkezet mint bérbeadó kérheti-e,hogy csak arra használják a területet amire engedélyük van? ”
Hát persze, kérni mindent lehet. Ha a bérleti szerződés ezt tiltja, akkor követelni is lehet. Ha nincs benne szabályozva, vagy direkt engedi, akkor mint bérbeadó, kérhetitek a bérlőt, hogy közös megegyezéssel módosítsátok a bérleti szerződést. Ha pedig a bérlő nem megy bele, akkor felmondhatjátok a szerződést, a szerződésben leírtak szerint.

borsika

„Kérdésem, hogy ez mennyire szabályos,hisz ezek a területek közös tulajdonban vannak.”
Nem zárhatja le senki saját használatra a folyosót. Fel kell szólítani őket hivatalosan is, hogy szereljék le a rácsot.
Egyszer s mindenkorra tanulják meg, hogy az közös terület! Amikor valahol kihelyezett előtér van, azért a lakások bérleti díjat fizetnek havonta a társasház felé, de gondolom itt szó nincs ilyenről, szimplán lezárták a folyosót. Arról nem beszélve, hogy a villanyórák is a rács mögött vannak. Ha jön a leolvasó és nem bír bejutni a villanyórákhoz, aztán ezt még ráadásul hivatalból jelzi is, abból is bőségesen lehet gondja a társasháznak.

„Csak tűzvédelmi okból aggályos....,”
Tűzvédelmi szempontból mindenképp, mert ezért csúnyán megbüntetik a házat egy ellenőrzéskor.

osztap

Ez nem egyéni döntés kérdése, ha a tűzvédelmi részét nézzük.
Menekülési útvonal soha nem lehet lomtároló semmilyen esetben.
Mi több, még a villanyóra helyiségben, szekrényben sem tárolhatnak lomokat.
Semmi olyan nem lehet ott, ami gyúlékony és tüzet okozhat egy zárlat esetén.

„Ez nem egyéni döntés kérdése, ha a tűzvédelmi részét nézzük.”
Egyetértek.

A lakásszövetkezet törvény 25. § (1) A közgyűlés - legfeljebb ötévi időtartamra - legalább háromtagú felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg. A felügyelőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) Az alapszabály előírhatja, hogy felügyelőbizottság helyett a lakásszövetkezet egyik tagja látja el a felügyelőbizottság feladatait. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
A háromtagú felügyelőbizottság tagjainak külsős is megválasztható-e, mivel csak a (3). pontban szerepel, hogy a felügyelő tag legyen.
Az ügyvezető lehet külsős, mi a helyzet mondjuk a felügyelőbizottság elnökével?

PajtiP

„A háromtagú felügyelőbizottság tagjainak külsős is megválasztható-e, mivel csak a (3). pontban szerepel, hogy a felügyelő tag legyen.
Az ügyvezető lehet külsős, mi a helyzet mondjuk a felügyelőbizottság elnökével?”

Ha egy kicsit tovább olvastad volna ugyanazt a törvényt, akkor máris választ kaptál volna rá.

„A tisztségviselők

29. § (1) A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, továbbá a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetőleg a bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy, valamint – ha az alapszabály így rendelkezik – az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségeket rendszeresíthet.

30. § (1) Nem lehet tisztségviselő:
(a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;”

Sőt még később is van néhány fontos paragrafus:

„31. § (1) A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.
(2) A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, az ügyvezető elnök, illetőleg az ügyvezető igazgató, továbbá az alapszabály által rendszeresített más tisztségviselő nem választható meg a felügyelőbizottság tagjává.”

Tehát az alapszabályt kellene olvasgatni, ott mindenre választ kaphatsz.

Köszönöm a választ. Az új kérdésem, amihez segítséget kérek:
tisztségviselőről szóló titkos szavazás esetén használható-e meghatalmazás - különösen úgy, hogy a közgyűlésen kapja meg a meghatalmazott a meghatalmazóknak járó nyílt szavazólapját? A meghatalmazott tudhatja a meghatalmazó szándékát (és máris nem titkos), vagy akár annak szándékától függetlenül saját szájíze szerint szavaz.

PajtiP,

Igen, használható. A titkos szavazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló nem tudja, hogy a szavazó kire a szavazott, csak azt tudja, hogy szavazott-e, vagy nem. Ettől persze a szavazó, ha akarja, bárkinek elmondhatja, hogy hogyan szavazott.

A meghatalmazott meg pláne hogy tudhatja, hogy hogyan akar szavazni a meghatalmazó. Különben honna tudná, hogyan járjon el a képviseletében? Megérzésre?

Mint irtam régebben, a tàrsashàzkezelő nem fogadja el a készpénzt a közös költség kifizetésére. Hónapokig igérgette idős szüleimnek hogy majd keres rà megoldàst, és most hogy mi talàltunk megoldàst, ti. hogy én utalnàm àt a bankszàmlàról a pénzt, most meg csak îgérgeti hogy elküldi nekem az IBAN-t. Ha felhivom, mondja hogy elküldi aztàn semmi.
Van-e valami jogszabàly amit felhozhatok hogy végre hajlandó legyen segiteni. Anyukàm màr belebetegszik ebbe a hercehurcàba.
Köszönöm

Hát ne fizess, amíg nincs hova. Hiszen nem is tudsz, fizikailag sem.
De biztos, hogy semmilyen társasházi papírban nincs az meg a szüleidnek? Egy éves rendes közgyűlésben, ahol a közös költségről rendszerint hoznak határozatot? Nincs mellette milyen módokon, hova lehet teljesíteni? Meglepődnék...

Karpati,

A lakásszövetkezet nevét - gondolom - tudod. Akkor keress rá az e-cégjegyzékben, és a cégadatok között ott van a számlaszám is. Utána a guglin IBAN-kalkulátorok tömegét találod, ha tudod a magyar számlaszámot, már adja is Neked az IBAN-t.

Drbjozsef
Osztap

Köszönöm szépen a segitséget !

1. Amennyiben leváltja a rendkívüli közgyűlés az ügyvezetőt, a felügyelő összehívhat-e közgyűlést? Az Alapszabály szerint indítványozhatja a közgyűlés összehívását, és ez rendkívüli közgyűlés-e? "... összehívja a közgyűlést, ha az ügyvezető igazgató nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének" -és ha az ügyvezetőt leváltották, de még nincs új. Én úgy gondolnám, hogy csak a tagok min. 10%%-ának támogatásával tehetné meg.
Minősül-ez a napi irányítás megvalósulásának, melyre az Alapszabály IV/22 pontja nem ad felhatalmazást
2. Egy leváltott tisztségviselő feladatkörével kapcsolatos átadás-átvételére 30 napot ír elő az Alapszabály. Amig ezen időtartamon belül nem kerül megválasztásra az új tisztségviselő, betöltheti-e, folytathatja-e a tevékenységét?

PajtiP,

1. Nem. A közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata, Lakszövtörvény 16. § (1). Csak ha az igazgatóság nem hívja össze, akkor hívhatja össze a felügyelő, 26. § (2) e).
Az ügyvezető igazgató alapesetben nem is tagja az igazgatóságnak. Nem kevered az igazgatóság elnökével vagy az ügyvezető elnökkel?

2. Attól függ, mikortól hatályos a felmentése a közgyűlés határozata szerint. Pl. ha azonnali hatállyal mentette fel a közgyűlés, a közgyűlés határozatának meghozatalától kezdve nem csinálhat semmit, az átadáson kívül. Ez alól egy kivétel van, a 33. § (5): „A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. ”

Köszönöm a választ. Mi van akkor, ha az egyszemélyes vezető (ügyvezető, vagy nevezzük bárminek) balesetben életét veszti?

PajtiP,

Első körben, mit ír arról az alapszabály, ha az ügyvezető elnök meghal? Ha semmit, akkor vagy a felügyelő maga hívja össze a közgyűlést, a Lakszövtörvény 16. § (1) és 26. § (2) e) alapján, vagy a tagok 10%-a kérésére megint csak a felügyelő, annak hiányában a tagok maguk, 16. § (2). Mindkét esetben a napirend az új ügyvezető elnök megválasztása.

osztap

Ne aggódj, lesz még kérdése bőven! :D

Szervusztok!

A Szövetkezetünk igazgatósága új SZMSZ elkészítésen dolgozik, a felügyelőbizottság részvételével.
Kérdésem, hogy szükséges-e ennek elfogadtatása a közgyűléssel vagy anélkül is érvényes?
Köszönöm szépen

borsika,

A lakszöv törvényben nincs SZMSZ.

„2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

4. §(1) Az alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

1. a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét;
2. a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
3. a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

...”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha pedig az alapszabály módosítása a kérdés :

„4.§(5) A közgyűlés az alapszabályt – a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével – bármikor módosíthatja. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

drbjozsef!
köszönöm szépen a választ. Igen az Alapszabály is készül, azt tudtuk,hogy kell közgyűlési megszavazás.
SZMSZ volt az előző vezetés idején,de elavultnak találtatott és nekifogtunk elkészíteni. Több lakásszövetkezet honlapján keresgéltünk és mindnek volt az alapszabályon kívül szmsz-e is,ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező. Mondjuk nagyon sok esetben le volt írva ugyan az mindkét dokumentumban, igazából ezért kérdeztem rá,hogy is van ez.
Ártani nem árthat ha leírjuk magunknak a tennivalókat, a napi munkamenetet, a munkatársakat,az ügyfélfogadást, ilyesmit.
Köszönöm mégegyszer.

„ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező.”
De, kötelező, a törvény is a "kell" szót használja - igaz, nem egy különálló dokumentumra, hanem az alapszabályon belüli meghatározásra.

Jogi relevanciája ezek után szerintem inkább ennek van - kétszer ugyanazt, különböző néven létrehozni, úgy, hogy az egyiknek semmi kötőereje nincs, van-e értelme szerinted?

Segítséget kérek értelmezni a Lakásszövetkezeti Törvény 16 § (3) pontjában előírt 'az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni."
Ez mennyiben azonos tartalmú a PTK 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
"(1a) A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.", mely azt mondja ki, hogy sem a kézbesítés napja, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, mivel ez a 15 nap a két esemény között időtartam

PajtiP,

Nem azonos, pont, ahogy írod.
DE: A lakszövtörvény kógens szabály, attól lefelé eltérni nem lehet. A Ptk. e paragrafusa ellenben diszpozitív, tehát meg kell nézned az alapszabályotokat, az felülírja a Ptk-t, ha rendelkezik erről. A lakszövtörvény és a Ptk/alapszabály közül a szigorúbbat kell betartani.

Ez akkor azt jelenti, hogy a PTK esetén sem a kiadás, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, a Lakásszövetkezeti Törvény szerint a kiadás napja beleszámít, a közgyűlésé nem?