Közös költség fizetési kötelezettség kezdete

Tisztelt Ügyvéd Hölgy / Úr!

2013. március végén adásvételi szerződést kötöttem egy lakás megvásárlására. A teljes vételár megfizetésére, a birtokba adásra és a tulajdonjogom bejegyzésére június elején került sor.

A közös képviselőtől kaptam egy levelet, hogy az áprilisi alakuló közgyűlésen elfogadottak szerint, április 01-től fizessem meg a közös költséget.

Mivel úgy gondolom, hogy a közös költség megfizetése a társasházi törvény szerint a tulajdonost terheli, csak a júniusi közös költséget fizettem ki. A lakást egyébként közvetlenül a beruházótól vettem, úgy gondolom, hogy a tulajdonjog bejegyzéséig terjedő időszak közös költsége őt terheli. Ha jól tudom a Ptk. szerint az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzéssel lehet megszerezni.

Az a kérdésem, hogy jól gondolom-e vagy pedig meg kell fizetnem a korábbi időszak közös költségét is?

Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelettel: Lauda Zoltán

Kedves laudaz!

Elsődlegesen a kérdésre az adásvételi szerződésben megfogalmazott jogok és kötelezettségek határozzák meg a fizetési terhelést.

Elméletileg a birtokbavétel napjától kellene fizetni.

Amennyiben a határozatot a közgyűlés elfogadta, akkor a követelés jogszerű.

A költségek átterhelése egy másik kérdés.

A határozatot peres eljárásban lehet támadni, de a bíróság határozatáig érvényben van;-(

Tisztelt Mufurc nagyon!

A jogosságát nem vitatom, azonban amíg nem voltam tulajdonos és birtokba sem vettem a lakást, addig szerintem a közös ktg fizetési kötelezettség nem engem terhel, hanem az építtetőt.

Lauda
Jól gondolod.

Ne fizesd ki,mert a közgyűlés határozata jogsértő.
Várd meg amít a társasház fizetési mrghagyást bocsát ki,mondj ellent,a biróság neked fog igazat adni.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy !
Tulajdonomban egy 1/2 arányban egy társasházi lakás. Anyósomék laktak benne, mint haszonélvezők. Kb. 6 évvel ezelőtt a gázszolgáltató leszerelte a gázórát, az egész lépcsőház, minden lakás fűtés és meleg víz nélkül maradt.A háznak tetemes tartozása keletkezett, ezért vitték el. Igen ám, de anyósomék percre pontosan fizették a közös költséget, nekik nem volt elmaradásuk, mégis, ők is hideg lakásban éltek 1 évig. Azóta elköltöztek, albérletbe, a lakás ott áll üresen. Ma felhívott a közös képviselő, hogy igen nagy közös költség elmaradás van, végrehajtásra fogja adni. Az a kérdésem, köteles vagyok-e közös költséget fizetni akkor, ha semmilyen (a közös költségben foglalt:villanyhasználat, szemétszállítás) "szolgáltatást" nem veszünk igénybe? Ha igen, akkor azt a többletköltséget ki fogja megfizetni: költözés, albérleti díj??? A lelki sérülésről nem is beszélve. És milyen eljárás az, hogy rögtön végrehajtásra adja a dolgot? Várom válaszát.

Kedves Szkati65!

A t.ház k.költség nem használat függő.
Csak a t.ház közgyűlése tud egyéni elbírálás alapján a tulajdoni hányadtól eltérő terhelést megállapítani;-(.

Feltehetően már kaptak több értesítést.
A sorrend a következő

• értesítés
• fizetési meghagyás
• esetleg ellentmondás
• per
• végrehajtás

Amennyiben a fizetési meghagyásra nem reagált, akkor már a végrehajtás jön;-((

Az Ön kárát csak peres eljárás keretében tudja érvényesíteni.

A kérdéseid további kérdéseket vetnek fel.

"Kb. 6 évvel ezelőtt a gázszolgáltató leszerelte a gázórát, az egész lépcsőház, minden lakás fűtés és meleg víz nélkül maradt.A háznak tetemes tartozása keletkezett, ezért vitték el."

Ez olyankor töténik, ha a gázszolgáltatóval a Társasház áll jogviszonyban (azaz nem az egyes tulajdonostársak), és a gázmérő is a Társasház nevén van.
Ilyenkor mondjuk célszerű a közös képviselőn számon kérni, hogy hogyan keletkezhetett a Társasháznak tetemes tartozása, mer ennek több oka is lehet.
(lehet az is persze, hogy aa lakók nem fizetik a közös költséget, és nincs miből fizetni,
de van olyan is, hogy pénz van, de trehány a közös képviselő,
és ami nálunk is előfordult: pénz van, de a közös képviselő úgy gondolta, jobb célokra is fel tudja ő azt használni (pl. utazgatás, új autó vétele), mint a gázdíj fizetés, azaz elsikasztott több millió forintunkat, ilyenkor fel kell jelenteni és ki kell rúgni.)

"Igen ám, de anyósomék percre pontosan fizették a közös költséget, nekik nem volt elmaradásuk",
Ma felhívott a közös képviselő, hogy igen nagy közös költség elmaradás van,"

Ezt nem értem, ha fizettétek a közös költséget hogyan lehet elmaradás? (Az, hogy a társasház nem tudja fizetni a gázdíjat nem egyenlő azzal, hogy ti nem fizettetek közös költséget.)

Ha nincs elmaradásod, mondj ellent a fizetési meghagyásnak, per lesz az ügyből, aztán majd a perben közös képviselő bizonyítja, hogy mit akar tőled, ha fizettetek.

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Hölgy!

Remélem jó helyen teszem fel a kérdésem!?

A kérdésem a következő:

Haláleset következtében megörököltem a szövetkezeti lakást.
A változásról tudomása volt a szövetkezetnek a halál este után pár nappal.Az alapszabály szerint 30 napon belül köteles elszámolni az örökössel. Ez nem történt meg és elmulasztott tájékoztatni a további teendőkkel kapcsolatban is ami elvárható!
A haláleset és a Földhivatal tulajdon jogi bejegyzése között eltelt 9 hónap.
Milyen jogon követeli a Szövetkezet a 9 hónap alatti tagi ill.nem tagi közös költség közötti különbséget?
Hiszen nem is tudtam volna igazolni a tulajdon jogomat a halál eset után így nem is válhattam volna szövetkezeti taggá! (A tagi közös költséget folyamatosan fizettem! )

Milyen alapon számláz ki kezelési költséget a tartozással kapcsolatban ha havonta levelezek velük, hogy nem értek egyet és nem fogadom el az egyenleget?

Szerintem nem követelheti!
Az örökösök a halal pillanataban azonnal tulajdonos lesz, függetlenül attól hogy mikor lesz erről papirja .

De nem lesz szövetkezeti tag. A nem tag tulajdonos közös költsége pedig nagyobb.

Tisztelt Válaszoló!

Szerencsétlen okok miatt (munkanélküliség) sikerült közös költség tartozást felhalmoznunk. 2013. júl.-ban kapott az anyósom egy levelet a Magyar Közjegyzői Kamarától, hogy ő, mint adós tartozik az általunk be nem fizetett összeggel. Anyósomnak haszonélvezete van a lakáson, de nem lakik velünk, soha nem is lakott, és a tulajdonosok mi vagyunk a házastársammal, 50-50% arányban. Bementünk a társasház kezelő Kft.-hez, kértük a tartozás részletekben történő rendezését. Meg is állapodtunk velük, fizettünk is, a határáridőt 2015. 01. 31.-ben jelöltük meg. A tavalyi évben (2014-ben) ismét nehéz élethelyzetbe kerültünk (amint az a nicknevemből is kikövetkeztethető), nem mindig tudtuk olyan ütemben fizetni a törlesztést, amiben megegyeztünk. Volt, hogy nem fizettem, volt, hogy 2x is befizettem a törlesztőt, volt, hogy 1x fizettem be többet, mint a megállapodásban foglaltak. De tény, hogy voltak hónapok, amikor semmi nem került befizetésre.

A minap anyósom kapott egy végrehajtói levelet, miszerint be kell fizetni 172.000 Ft-ot, közös költség tartozás miatt. Ennek persze csak a töredéke maga a tartozás, a többi a közben rájött végrehajtói, ügyvédi, közjegyzői, stb. díj.

Az adós anyósom, a mi nevünk sehol sem szerepel, gondolom azért, mert ő a haszonélvező. De rendben van ez így? Mi köze van neki egy olyan tartozáshoz, amelyet mi, tulajdonosok halmoztunk fel?

További kérdéseim: nem kellett volna a társasháznak írásban, vagy bárhogyan értesítenie arról, hogy felbontja a részletfizetési megállapodásunkat? Nem kellett volna a bírósági szakasz előtt egy értesítést kapnunk arról, hogy amennyiben nem fizetjük ki egy összegben a teljes tartozást, megy az ügy a bíróságra? Hiszen még le sem telt a fizetési határidő, amelyben megegyeztünk. Értem én, hogy mivel rendetlenül fizettem, joguk van azonnal felbontani a megállapodást. (Ha egyáltalán, de ezt el tudom fogadni.) De rendetlenül fizettem már tavaly áprilisban is. Miért most, a lejárat előtt 3 héttel küldi bíróságra? És miért nem értesít róla?

Mert mi semmit nem kaptunk, igaz ezt a végrehajtói levelet is anyósom kapta, de állítja, hogy ezt megelőzően ő sem kapott semmit. Becsapva érzem magam, mert, ha értesítenek a bírósági szakasz előtt arról, hogy már nem él a részletfizetési megállapodás, akkor természetesen nem hagyjuk idáig fajulni a dolgokat. Most a tényleges tartozás 2x-esét kell kifizetnünk, és bár ki fogjuk fizetni (nagy nehézségek, kölcsön árán), de, ha történt mulasztás a társasházkezelő részéről, afölött nem akarok szó nélkül fejet hajtani.

Ha valóban történt mulasztás, kihez lehet panasszal fordulni? Felhívtam a társasházkezelőt, de telefonban minden kérdésemre csak azt mondogatta a hölgy, hogy nem tudja, hallottam, ahogy suttogva próbálja átadni a kagylót a kolléganőjének ("XY az, átveszed? Odaadhatom?"), de ez nem sikerült, nem vette át. Bementem hozzájuk személyesen, de ki van írva az ajtóra, hogy a személyes ügyfélfogadás jan. 20.-ig szünetel. A legfájóbb, hogy vért izzadva fizettem, amikor fizettem, olyankor 2 másik szolgáltatónak nem fizettem, vagy a gyerek óvodai díját nem fizettem, csak azért, hogy a társasházkezelő lássa a szándékot. Mégis most, amikor felhívtam őket, hogy rákérdezzek az okokra, azt mondta az ügyintéző, azért bontották fel a megállapodást, mert még csak a szándékot sem látták, hiszen október 29. óta nem érkezett pénz tőlünk. És valóban. Már 1 hónapja nem fizettem. Nem teljesítettem, de hogy a szándék sem látszott, azt gonosz, embertelen, sértő mondatnak tartom.

Köszönöm a segítséget!

Kedves Közfogis, az esetében az a szerencsétlen, hogy olyan személyeket vont be a közös képviselő a vitájukba akikre a történet szerint Önnek nincs kellő ráhatása...

Társasházi tv.: 2003 CXXXIII 24. § "... közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik ..."

Ez alapján alap esetben a haszonélvező így nem köteles fizessen. (Jogászok a közös költséget szétbontva felvethetnek még vitás kérdéseket egyes részeiről de visszatérek az alapesethez)
A haszonélvező kaphatott egy fizetési meghagyást (FMH) amire neki ellent kellett volna mondania, hiszen őt nem érinti. Valószínűsítem, hogy ezt nem tette, és ezért azt úgy tekintik hogy elismerte. Aki elismeri az meg fizessen, ezért adták be végrehajtásra.

Ha nem kapott FMH-t, akkor két lehetőség is felmerülhet: 1.) ha csak nem vette át, akkor olyan mintha megkapta volna, 2.) ha nem arra a címre küldték az FMH-t akkor a kézbesítési vélelem megdönthető és akkor még ellent lehet mondani. (ellentmondásra elméletileg 15 nap áll rendelkezésre, indokolni akkor még nem kell, mert a közjegyző vagy a végrehajtó tovább küldi a bíróságra és ott mindkét félnek bizonyítani kell: a társasháznak az elszámolást és a közgyűlési határozatokat, a lakónak a befizetéseket)

Talán az segíthet ebben a helyzetben ha még élnek az adósságcsökkentő és a lakásfenntartási támogatások az Ön Önkormányzatánál. E támogatásokat lehet kérni általában az önkormányzat Családsegítő központjánál ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a kb. nettó 70-72ezer forintot.

Kedves MrWatson!

Köszönöm a gyors választ. Tegnap néhány dolog világossá vált - néhány még mindig homályos.

Kiderült például, hogy a haszonélvező valóban kapott fizetési meghagyást, de nem most, hanem 2013. júliusban. Ez volt az, aminek hatására kértük a részletfizetést. Valóban nem mondott ellent (Ha ma 2 UFO kérne tőle 20 milliót, azt is úgy venné, hogy ki kell fizetni, és kész). Én valamiért azt hittem, hogy a tényleges bírósági szakasz előtt küldenek még egy értesítést, de, mint kiderült, nem.

Tegnap átutaltam a követelt összeget a végrehajtó letéti számlájára, de ezt csak munka után tudtam megtenni, du. 5 óra körül. Előtte azonban intéztem néhány telefont a munkahelyemről az ügyben. Az érdekes az, hogy Ön, és 3 másik polgári joggal foglalkozó ismerősöm is azt mondja, hogy alapvető hiba volt a haszonélvezőt bevonni mindaddig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy mi nem fizetünk, hogy nincs miből levonni, nincs mit lefoglalni tőlünk. (Ezt meg sem próbálták, de egyébként is fizettünk volna, mert a célunk nem az volt, hogy kibújjunk a felelősség alól, hanem az, hogy mielőbb rendezzük a tartozást.)
Ezzel szemben az ügyben szereplő jogászok (ámbár nem tudom, hogy a végrehajtónak van-e ilyen végzettsége, de gondolom igen, ha egyszer bírósági végrehajtó) mind azt mondják, hogy a magyar jogrendszerben ez így működik. Mi voltunk az adósok mindaddig, amíg fizettük a részleteket, és a haszonélvező lett abban a pillanatban, hogy megcsúsztunk a részletekkel.

Két igen figyelemre méltó momentum volt (számomra) az ügyben. A társasházkezelő ügyvédje, aki tul.képpen bíróságra adta az ügyet, vagyis beperelte anyósomat, arrogáns, felemelt, ügyvédhez, és hozzám is méltatlan hangnemben közölte, hogy majd akkor beszél velem, ha befizettem a követelést, mert addig nincs mondanivalója. Hiába magyaráztam, hogy a kérdéseim nem befolyásolják a fizetési szándékomat, mert délután mindenképp fizetni fogok, de érdekelne, hogyan lett adós az anyósom, stb. Próbáltam feltenni neki az itt is feltett kérdéseimet, de idegesen, elköszönés nélkül lecsapta a telefont. Persze azonnal visszahívtam, és elmondtam a véleményemet a viselkedéséről, de tovább nem kérdezősködtem, mert értelmetlen telefonszámla fogyasztás lett volna csupán a részemről. Egyre csak azt hajtogatta, hogy "Mit akar ön tőlem? Fizetett már? Addig nincs mit mondanom! Fizessen, és majd megszűnik az eljárás!" Én egy olyan irodában dolgozom, ahová az esetek 85%-ában valódi bűnözők telefonálnak. Mégis alapvető elvárás (a feletteseimtől is, de saját magamtól is), hogy nyugodtan, tisztelettudóan, segítőkészen tájékoztassam őket, akkor is, ha aznap már 20-adszor hívnak fel azzal, hogy "nem is Rikárdó lopta el a biciklit". Ehhez képest egy ügyvéd, akinek a neve előtt ott díszeleg a dr. szócska, akinek éppen készültem befizetni egy szép kis összeget azért, mert az aláírását odabiggyesztette egy papírra, olyan hangon küldött el melegebb éghajlatra, mintha én lennék az utolsó senkiházi ezen a földön.

A végrehajtó ugyanakkor egy értelmes, emberi hangon beszélni képes úr volt, aki valahogyan megértette, hogy nem a fizetés alól akarok kibújni. Sajnos azonban a kérdéseimre ő sem tudott válaszolni. (Annyit csak, hogy a magyar jog szerint a haszonélvező automatikusan adós, ha a valódi adós nem fizet, és nem kell próbálni behajtani a valódi adóson a tartozást.)

Végezetül beszéltem a társasházkezelő ügyfélszolgálatával is, ahol már csak azt szerettem volna megtudni, miért éppen most, az utolsó hónapban mondták fel a megállapodásunkat? Nem lett volna egyszerűbb nekik is, ha előbb felhívnak, és közlik, hogy pl. 2 napon belül bíróságra adják, ha nem fizetjük be a teljes összeget? Ugyanígy felvettük volna a banki kölcsönt, befizettük volna a pénzt, csak éppen mindenki számára gyorsabb és kényelmesebb lett volna. A válasza az volt, hogy a társasház ellenőrző bizottsága, vagyis maguk a lakótársaink kérték, hogy pereljen be bennünket a társasház.
Nem tudom, ha az ellenőrző bizottság azt kérte volna, hogy bennünket lőjenek agyon, akkor is megtették volna-e? De ez költői kérdés.

Most már csak az az egy kérdésem maradt, hogy valóban meg sem kell próbálni behajtani az adóson a tartozást? Ha van haszonélvező, akkor automatikusan ő válik adóssá? Az ő nyugdíját megterhelik, a TV-jét elviszik, miközben a valódi adós semmit sem tud az egészről? (Fikció, mert a haszonélvező úgyis szól, de, ha esetleg mégsem.)

Köszönöm szépen, és elnézést a hosszú levélért!

Röviden: a haszonélvező nem áll jogviszonyban a közös képviselővel. A közös képviselő a tulajdonosokat képviseli. A közös költséget is a tulajdonosoknak kell fizetniük a tulajdoni arányukban és nem a haszonélvezőnek.

A 2003. CXXXIII. társasházi törvény 24 § "közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik." Az SZMSZ pedig arról nem rendelkezhet hogy nem tulajdonos is fizessen közös költséget, csak az arányokat szabhatja meg másként, pl. tulajdoni hányad helyett m2 arányban vagy légköbméter arányban vagy funkció szerint (pl. pince, üzlet stb) más mértékben.

Az esetében a haszonélvező anyós kötelezettségét válassza külön az érvelésében. Az a követelés származhatott volna másból is, amit Önök 'vállaltak teljesíteni' részletre. Ezért mondhatja azt hogy "Mi voltunk az adósok mindaddig, amíg fizettük a részleteket, és a haszonélvező lett abban a pillanatban, hogy megcsúsztunk a részletekkel." Ebben a kontextusban pedig jogos hogy a vállalása sikertelensége esetén az eredeti adóson próbálják meg végrehajtani a tartozását. Itt már nem beszélhetünk közös költségről hanem egy tetszőleges elismert követelésről.

Ami bennem ezek után felmerülne, és erre egy jogban jártasabb fórumozó adhatna iránymutatást (én társasházi ügyekben vagyok tapasztaltabb):
1.) az Önnel szemben fennálló követelést mástól kérni a csalás, és a jogosulatlan haszon szerzés kereteit feszegeti
2.) az Ön pénzügyi nehézségei okán mások felé gyakorlatilag Önt lejárató módon fellépni a jó hírének és a becsületének a megsértését jelenti.

E kérdésekben azonban én nem tudok tanácsot adni, csupán felvetni a kérdéskör átgondolását (ha van jogvesztő határidő, ami gondolom 1 év, akkor ez időtávon belül).

Tavaly áprilisban bírósági végrehajtással vásároltam egy lakást. Sajnos a tulajdonos nem található (az ingatlanban sem lakik) viszont a kilakoltatási moratórium miatt az ingatlan átadása a mai napig a végrehajtó által nem történt meg.
Gondolom mint tulajdonosnak nekem kell a közös költséget fizetnem - függetlenül attól, hogy nem használom az ingatlant. Ezt eddig nem tettem meg viszont az ingatlant még nem terhelték meg.
Mit tegyek - utólag jelentsem be a tulajdonszerzést vagy várjam meg a végrehajtó általi birtokba adást?
Van valakinek valamilyen információja, hogy a kilakoltatási moratóriumot mikor fogja a kormányunk megszüntetni?

jó napot kívánok. szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy többlakásos (7) társasház még nem alakult meg mint társasház -nincs alapító okirat, mivel két lakó nem akarja ezt aláírni-, akkor hogy működik a közös költség beszedése? Egyáltalán majd ha valaha megalakul a társasház, akkor utólagosan a havi nm arányos költségeket be lehet hajtani ettől a két lakótól, vagy jogilag csak akkortól kell fizetniük, ha megalakult a társasház, van szmsz, közös képviselő stb. ? Köszönöm. Marcsi

bokorattila

A közös költség fizetési kötelezettséged a birtokbaadás napjától kezdődik.

Április 30-ig nem.

Marcsika
Nem.
Amíg nincs társasház, addig a közös tulajdon szabályai szerint kell működnötök.

Visszamenőleg a társasház nem kérhet közös költséget, de a tulajdonosok igen,

A szolgáltatók társasház hiányában egyetemlegesen kérhetik tőletek a díjakat.

Majordomus:
Köszönöm.
Ez gyakorlatilag hogy valósulhat meg, hogy utólag a lakók kérhetik a közös költséget a társasház megalapítás előtti időszakra ezektől a lakóktól?

Milyen költségeket lehet erre az időszakra felszámolni?
Mivel kell/lehet bizonyítani a felmerült költségeket? Elegek mondjuk számlák egy takarító cégtől aki a lépcsőházat takarította és a szolgáltatók számlái? Mi számít erre az időszakra a költségek felosztási alapjának? Tulajdoni hányad?

és még egy utolsó kérdés:

A közösköltség társasház-tulajdonosok általi utólagos beszedéséhez kell, hogy legyen valamiféle közgyűlési határozat erre vonatkozóan, vagy elegendőek számlák a bizonyításhoz?

Marcsika!
Itt két különböző dologról van szó!

Közös költséget nem lehet megállapítani közgyűlési határozat nélkül!
Pontosabban: a közös költség megállapítása kizárólag közgyűlési hatáskör. Viszont!
Kizárólag társasházi keretek között. Mivel több mint 7 lakás van, ezért kötelező társasházzá alakulni!

Jelenleg a közös tulajdon szabályai szerint működtök. A költségeket tulajdoni hányad szerint kell Viseljétek,mivel Alapitó Okirat és szmsz meg nincs.

E
Ha már most van 2 hülye, aki nem akar és együttműködni, akkor forduljatok birósághoz, a bíróság ítéletében pótolja létrehozza az Alapitó Okiratot.

3. A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják.

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Kedves MD:
"Jelenleg a közös tulajdon szabályai szerint működtök. A költségeket tulajdoni hányad szerint kell viseljétek,mivel Alapitó Okirat és szmsz meg nincs."

Ami nem egyértelmű, hogy amíg nem alakulunk társasházzá, azaz amíg közösen, tulhányad szerint kelleNE viselni a költségeket, hogy lehet a lakókkal "kifizettetni" az addig keletkező költségeket? (Csak pár ember van aki fizet bizonyos dolgokat a házzal kapcsolatban.)
Ha ki lehet fizettetni ezeket költségeket a lakókkal, akkor mi ennek a végső határideje? Elévülnek ezek a költségek valamikor?
Köszönöm. marcsi

Meg kell állapodnotok egy havi összegben. Amit mindenki befizet.

Ennek alapján lehet kötelezni a többieket de ez macerás. Senki nem akar pereskedni. Főleg nem a szomszéddal.

Vállald be és kérd a bíróságtól a társasházzá alakitást. Ennyi.

Kedves Hozzáértők,

érdeklődnék, hogy a pontos jogszabályi előírás miképpen rendelkezik arról, hogy az új tulajdonos közös költség-fizetési kötelezettsége mikortól terheli őt?
Pontosabban, melyik időpont az irányadó, az adásvételi szerződés megkötésének napja, vagy a tulajdonjog bejegyzésének időpontja?

Jelen esetben a két időpont között közel két év eltelt, míg a bíróság jogerős ítéletben állapította meg, hogy az új tulajdonos az adásvételi szerződés időpontjában (2016-ban) szerezte meg a tulajdonjogot. A bíróság az ítéletben hívta fel az ingatlan-nyilvántartó hatóságot a tul.jog bejegyzésére, ami most meg is történt.

A kérdésem arra irányul, hogy a társasházképviselet kitől követelheti ilyenkor a két év alatt felhalmozódott közös költség összegét? A közös képviselő az ítéletre hivatkozik, miszerint az "visszamenőleges" hatályú, az új tulajdonos meg a bejegyzés időpontjától fizetné csak... a régi tulaj semmit sem akar fizetni, bár ő tartotta birtokban a per alatt az ingatlant.

Melyik álláspont lehet a leginkább helytálló?
Köszönöm a válaszokat előre is.

Se. Amikortól tulajdonos.

Köszönöm a választ, de segítenél értelmezni, mert ezt így nem igazán tudom hová tenni... mire vonatkozik a "se", és az "amikortól tulajdonos"? Konkrétan mikortól az? A tulajdonjog bejegyzésének napjától, esetleg a pernyertesség (jogerő) napjától, vagy a 2016-os adásvételi szerződés aláírásának napjától?