Közös költség fizetési kötelezettség kezdete

Arról, hogy igaza van. A felvilágosítás költségeit pedig az alperes fogja megfizetni.

Csorgocsaba! Majd térj vissza, és írd meg, kinek hittél, és mire mentél vele!

Akkor is, ha "bírósági végrehajtással vásároltam egy lakást" a helyzet, vagyis minden bizonnyal árverés hatályával (eredeti szerzésmóddal) szerezte? A közös költség esetén ekkor is jogutód?

Éppen nem. Ezért kell a tulajdonjog bejegyzésétől viselnie a közös költséget. Mert addig nem is tulajdonos.

De akkor mire írtad, hogy "az még a jobbik eset" ?

Hogy a társasházak, sőt egyes bírók is másként gondolják, és a korábbi tulajdonos tartozását is kifizettetik a vevővel, akár az árverési vevővel is.

Én is erre gondoltam, csak úgy értettem, mintha egyetértenél a régi tulajd tartozásának kifizettetésével, de akkor értem már.
Mondjuk abban is van ráció : a Tht. direkt nevesíti és kiadásra kötelezi a nullás igazolást, aki azt nem szerzi be, nem tájékozódik előre, és nem rendezi le az eladóval, az ne csodálkozzon, kellő gondosság hiányában fizesse csak ki, ne a közösség gazdálkodását borítsa fel, aztán pereskedjen ő a régi tulajjal. De amúgy szerintem se jogos.

„a Tht. direkt nevesíti és kiadásra kötelezi a nullás igazolást, aki azt nem szerzi be, nem tájékozódik előre, és nem rendezi le az eladóval, az ne csodálkozzon,”

Árverésen? hmm, biztos hozzá lehet jutni valahogy...

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy az árverési vétel eredeti szerzés-e. Láttam már olyan értelmezést, amely szerint nem az. Fogadjuk el, hogy nem az.
De akkor rendszeresen visszatérő kérdés, hogy az árverési vevő jogutódja-e az adós-tulajdonosnak, és köteles-e helytállni az általa az árverezett ingatlannal kapcsolatosan felhalmozott tartozások kiegyenlítéséért, mindenekelőtt a közös költségért, valamint a közüzemi tartozásokért. A Ptk. 5:41. § (4) szerint a dolog tulajdonának hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek [például a társas/szövetkezeti háznak] a dolgot terhelő jogai. Láttam már olyan értelmezést, amely szerint a közös költségre ez éppen nem alkalmazható. Fogadjuk el, hogy ez helyes értelmezés.
De akkor még mindig ott van a Vht., aminek 5. § (1) szakasza definiálja a végrehajtás célját: állami kényszerrel is el kell érni, hogy az adós) teljesítse a kötelezettségét. Így logikus, hogy az árverés célja speciálisan az, hogy a felosztásra alkalmatlan vagyontárgyat hatósági úton, felosztásra alkalmas pénzeszközre váltsák, és a felosztás szabályai szerint így juthassanak kielégítéshez a hitelezők. Ha a vételárból nem elégíthető ki minden követelés, akkor a végrehajtást más úton kell tovább folytatni, vagy ennek hiányában a végrehajtásnak szünetelnie kell. Az áverési vétellel a vevő betöltötte a törvény által rászignált szerepét, és ebbe már semmiképpen nem fér bele az árverési vevőnek a további helytállásra történő kötelezése! A hitelezők – és így a társas/szövetkezeti ház is – megkapták azt, ami a vételárból (kvázi az ingatlanból) őket a törvény szerint megilleti, és megengedhetetlen, hogy az ingatlannal kapcsolatosan bárkivel szemben továbbra is követelést támasszanak! Azt a társasházat / szövetkezetet, aki nem így látja, bírósági ítélettel kell belátásra bírni. Ha pedig az ítélet a háznak kedvez, akkor a bíróságo(ka)t kell akár a Kúria ítéletével jobb belátásra bírni

wers,

jogos, bár az ingatlan adatai alapján nem feltétlenül lehetetlen.

nem nagyon értek hozzá, de amiket én itt olvasok, mibe mindenbe tud belefutni akaratlan egy árverési vevő, csodálkozom, hogy vannak, akik licitálnak.

Kbs
abban egyetértünk,hogy a törvényt birók is eltérően értelmezik. Abban nem,hogy az árverési vevő vesziteni fog a szövetkezettel szemben.

Gerbera
az árverési vétel,eredeti szerzésmód!

Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.

A szövetkezet sem fog pénzt látni az árverés és a birtokbaadás napja között
időszakról.

Csörgő Csaba

A társasházi és lak.szöv törvény annyiban közös nevező,hogy közös költséget csak tulajdonostól lehet kérni,te pedig abban az időszakban még nem voltál az. Pont.

Ezt talán segít:

Kúria Pfv.X.20.288/2011/5.

Az árverési vétel quasi eredeti szerzésmód, az új Ptk. az eredeti jellegre még inkább ráerősített.

„Megállapítható, hogy a Ptk. szabályozása az ingatlan végrehajtási árverés során történő eredeti szerzésmódjának jellegét erősíti, azonban a fentiekben tárgyalt zárlat tényére és a Vht. 137. § (1) bekezdésében meghatározott esetlegesen fennmaradó jogokra tekintettel – álláspontom szerint – továbbra is „kvázi eredeti” szerzésmódként indokolt az ingatlanok árverésen történő megszerzésére tekinteni.”

Kivonat innen
Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához
dr. Gyovai Márk, dr. Kiss-Kondás Eszter, dr. Kormos Erzsébet, dr. Lukács Tamás, dr. Nagy Adrienn, dr. Schadl György
Ez az anyag szerzői jogi védelem hatálya alá eshet.

Kinek kell fizetnie témakörben:

2. A társasházi külön tulajdon (lakás, üzlethelyiség) eladása esetén a társasház kitől követelheti az eladáskor fennálló közösköltség-hátralékot: az eladótól vagy a vevőtől?
A kérdőívre választ adó bíróságok közül

• 23 bíróság álláspontja szerint az eladáskor fennálló közös költség-hátralék az eladót terheli (egyikük hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.20.288/2011/5. számú eseti döntésére);
• 12 bíróság akként foglalt állást, hogy a hátralék megfizetése a vevőre hárul;
• 3 bíróság szerint mindkettőjüknek (a vevőnek is és az eladónak is) alpereseként kell perben állnia, együttesen felelnek a társasház viszonylatában, a tartozás megfizetését követően pedig (külön perben, az adásvételi szerződéssel kapcsolatos szavatossági kérdések körében) rendezhetik az

egymás közötti elszámolást.
A válaszadó bíróságok véleményéhez hasonlóan a joggyakorlat elemző csoport tagjainak véleménye is megoszlott, a több ülésen is átívelő vita nem vezetett eredményre, végül nem alakult ki egységes álláspont: a végső, 2017. január 20-i ülésen a joggyakorlat-elemző csoport jelenlévő 14 tagjai közül 7 az eladó, 5 a vevő költségviselését támogatta, míg 2 csoporttag tartózkodott.
(Megjegyzést igényel, hogy az ülésen meghívottként részt vett dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, aki a vevő költségviselésére vonatkozó álláspontot osztotta.)

A mikortól kérdéshez:

A tulajdonjog bejegyzésétől (az adásvételi szerződés, árverési jkv. földhivatali érkeztetés napjától), kivéve ha a vevő korábban birtokba lépett (mondta ki a Fővárosi Törvényszék, a “birtokba lépéstől húzza annak hasznait, viseli terheit (közös költség) szerződéses rendelkezésre alapítottan)

A kérdező esetében időrendben a tulajdonjog bejegyzés történt meg előbb, es utána következett a birtokba lépés, ez esetben a főszabálynak kell érvényesülnie, vagyis annak ellenére hogy nem szerzett birtokot fizetnie kell!

A joggyakorlat elemezo csoport véleményéhez annyit tennék hozzá, hogy az a származékos szerzéssel foglalkozik (eladó, vevő), árverésnél ilyen ügyletkötői minőségek nincsenek, hatósági aktuson alapul a tulajdonjog.

A közös képviselő es a lakszöv akkor biztosítja a közös költség tartozás kielégítését ha sui generis vh-t indít, jelzálogjogot jegyeztet be, és vagy jut neki a felosztasi terv alapján az árverési vevő által kifizetett összegből vagy sem. Ebben gerbera317-el értek egyet, illetve a kúria idézett döntésével.

igazad van,de nem megy vele semmire.
a lakások 95 %-án a bank jelzálogjoga van,elidegenitési és terhelési tilalommal!!!

alapelv, ismétlem: hogy csak akkor követelhető a közös költség,miután tulajdonos lett,márpedig az árverés után, még hetekig nem volt az.

Elmétileg szóba jöhető dátumok: árverés napja, árverési jkv aláírás, árverési jkv jogerőre emelkedése, árverési jkv beérkezése a FH-ba. Adó és közteher esetében az árverés napja az irányadó. Közös költségnél pedig az iktatas napja, az informatikai értelemben a választó vonal az a nap amikor az ügyintéző törli az árverést elszenvedő adós(ok) tulajdonjogát es bejegyzi az árverési vevőt (de ez nem releváns).
Tipikusan az adós miatt marad el a Jogerő es így a bejegyzés is, neki kell viselnie a tartozást. Más kérdés ha az árverési vevő az iktatas napja elott lep birtokba, elkezdi rendbe tenni az ingatlant stb., erre van BH származékos szerzesnél, hogy onnantól ketyeg a közös költség. Szerintem ez védhető álláspont lehet árverésnél is.

Jelzálogjog: valóban sok a banki hitellel terhelt ingatlan és a korábbi ranghely számít a kielégítesi sorrendben. Ha nagyon rossz a hitel/érték arány, akkor könnyen lehet hogy a vh költségeket leszámítva a bank viszi az árverési kasszát. De erre nem lehet az a sufni tuning megoldás ami a perbeli esetben is femerült, hogy társasházi okiratiba csempésznek törvénytelen rendelkezéseket egyes közös képviselők, lakszov elnökök ...

Származékos szerzesnel mar árnyaltabb a kép, ez látszik a bírók megosztottságán is. Én a felhalmozás felelős koncepció híve vagyok, ugyanakkor való igaz, hogy a vevőre sem árt felelősséget telepíteni. Félmegoldásnak elég lehet az, amit írnak a joggyak csoport véleményben, bejegyzés alapjául (?!) szolgáló okirat lenne a 0-ás igazolás. Onnantól a helyzet egyértelmű, ha van tartozás az vételár részleteként rendezhető a Vevő által, eladó helyett. Hozza teszem ezt csak származékos szerzesnél jogos, árverésnél nem!

MD,

Szokás szerint jellemzően teljesen mást írsz, mint ami a téma.

„Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.”

Senki még csak nem is említette az árverés napját, vagy ha igen, teljesen más kontextusban.
A tulajdonjog bejegyzésének napja volt kérdés : ha arra pereltél volna, nem buktál volna (már ha nem volt előbbi a birtokbaadás, de a kérdezőnél ugye később volt.)

Jogos,benéztem, tulajdonszerzés napja volt a kérdés, nem az árverezésé. frissebben kellene fórumot olvasni.

Ha ellentmondasz szerintem veszíteni fogsz.

Így jártam: Vettem árverésen egy ingatlant Októberben adták be a földhivatalnak az árverési jegyzőkönyvet. Áprilisban jött meg a határozat hogy bejegyeztek tulajdonosnak. Júliusban adta birtokba az adós az ingatlant ahol vállalta az addigi terhek viselését pl közös költséget is nevesítve a birtokbaadási jegyzőkönyvben!
A társasház ügyvédje megtalált hogy fizessek Októbertől közös költséget. Írtam neki hogy csak Áprilistól fizetek. Több mint 30e Ft a közös költség / hó, így jelentős 300e forintos hátralékról van szó!
Érdemes bíróságra vinni az ügyet? Áprilistól még hajlandó lennék kifizetni de Októbertől?
Ha a fizetési meghagyásnak ellent mondok és bíróságra kerül az ügy mire számíthatok?
Köszönet előre is!

A közös költséget a tulajdonjogod bejegyzésétől kezdődően vagy köteles viselni. Írsz itt össze-vissza mindent, októbert meg áprilist, csak éppen azt nem, hogy mióta vagy tulajdonosként bejegyezve a tulajdoni lapon. Merthogy a kötelezettséged onnantól datálódik. Akkor is, ha az adós ígért neked fűt-fát. Ellenben az azt megelőző időszakra nem vagy köteles fizetni egy kanyit sem.
„Érdemes bíróságra vinni az ügyet?”
Miért érdekel ez tégedet? Nem te viszed a bíróságra, hanem a ház. De az se fogja, mert nyilvánvalóan alaptalan követelésért nem szokás pereskedni. A nyilvánvalóan alapos követelés fizetési meghagyásának pedig nem szokás ellentmondani. Ugyebár.

Teljesen érthetően leírtam.
Októberben adták be a földhivatalba a jegyzőkönyvet.
Áprilisban jött meg a határozat hogy tulajdonos vagyok.
Júliusban vettem át az ingatlant!

Kérdés melyik időponttól vagyok tulajdonos?
Mikrotól követelheti a ház a közösköltséget?