Közös költség fizetési kötelezettség kezdete

Tehát az ügyvédnek igaza van.

„335151/1/2021/20.10.28”
Biztos, hogy így van a határozat száma? Egyébként én ebből a tulajdonjogod bejegyzését 2020.10.28. napjával látom. Azóta vagy tulajdonos.

Tulajdoni hányad: 1/1
bejegyzo határozat érkezési ido: 335151/1/2021/20.10.28
Akkor itt most a határozat keltezése a tulajdonjog kezdete?
Vagy a legelső beadás???

Azért kicsit vakmeleg hogy mondjuk 2019-be benyújtják és mondjuk kifogások miatt csak 3 évvel később lesz valaki tulaj, 2022-ben, mert csak akkorra születik meg a határozat. Közben a társasház 3 év közös költségét követeli a ház az új tulajon mert a földhivatalba akkor lett beadva????

Igy pontos.

A társasház meg tőled a bejegyzés dátumától.

Nagy valószinüséggel oktober lesz az. Az ügyvéd csak megnézte a tul.lapot, ha te nem is.

tőle követelheti helyett tőle követelheted

"Júliusban adta birtokba az adós az ingatlant ahol vállalta az addigi terhek viselését pl közös költséget is nevesítve a birtokbaadási jegyzőkönyvben!
A társasház ügyvédje megtalált hogy fizessek Októbertől közös költséget."

Ha a tulajdonjogod bejegyzésére valóban októberi hatállyal került sor, akkor a társasháznak októberig visszamenőleg meg kell fizetned a közös költséget. Viszont ha az adós tényleg vállalta az eddigi költségek megfizetését, akkor tőle követelheti az általad a társasháznak megfizetett költség részedre történő megtérítését.

Nézd már meg a tulajdonjogod bejegyzési dátumát! Nagyon bonyolult?

Akkor onnantól számítok tulajdonosnak? A társasház a jegyzőkönyv beadásától akarja számítani ami 2020 okt 30 volt asszem! Jogtalanul követelik októbertől akkor?

A foldhivatali határozatot Április 20-al keltezték!

„Áprilisban jött meg a határozat hogy tulajdonos vagyok.”
Jó-jó, de mióta? Gy.k.: egy dátum erre a válasz, pl. "2021.03.12.". És akkor azóta vagy tulajdonos. Na.

Teljesen érthetően leírtam.
Októberben adták be a földhivatalba a jegyzőkönyvet.
Áprilisban jött meg a határozat hogy tulajdonos vagyok.
Júliusban vettem át az ingatlant!

Kérdés melyik időponttól vagyok tulajdonos?
Mikrotól követelheti a ház a közösköltséget?

A közös költséget a tulajdonjogod bejegyzésétől kezdődően vagy köteles viselni. Írsz itt össze-vissza mindent, októbert meg áprilist, csak éppen azt nem, hogy mióta vagy tulajdonosként bejegyezve a tulajdoni lapon. Merthogy a kötelezettséged onnantól datálódik. Akkor is, ha az adós ígért neked fűt-fát. Ellenben az azt megelőző időszakra nem vagy köteles fizetni egy kanyit sem.
„Érdemes bíróságra vinni az ügyet?”
Miért érdekel ez tégedet? Nem te viszed a bíróságra, hanem a ház. De az se fogja, mert nyilvánvalóan alaptalan követelésért nem szokás pereskedni. A nyilvánvalóan alapos követelés fizetési meghagyásának pedig nem szokás ellentmondani. Ugyebár.

Így jártam: Vettem árverésen egy ingatlant Októberben adták be a földhivatalnak az árverési jegyzőkönyvet. Áprilisban jött meg a határozat hogy bejegyeztek tulajdonosnak. Júliusban adta birtokba az adós az ingatlant ahol vállalta az addigi terhek viselését pl közös költséget is nevesítve a birtokbaadási jegyzőkönyvben!
A társasház ügyvédje megtalált hogy fizessek Októbertől közös költséget. Írtam neki hogy csak Áprilistól fizetek. Több mint 30e Ft a közös költség / hó, így jelentős 300e forintos hátralékról van szó!
Érdemes bíróságra vinni az ügyet? Áprilistól még hajlandó lennék kifizetni de Októbertől?
Ha a fizetési meghagyásnak ellent mondok és bíróságra kerül az ügy mire számíthatok?
Köszönet előre is!

Ha ellentmondasz szerintem veszíteni fogsz.

Jogos,benéztem, tulajdonszerzés napja volt a kérdés, nem az árverezésé. frissebben kellene fórumot olvasni.

MD,

Szokás szerint jellemzően teljesen mást írsz, mint ami a téma.

„Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.”

Senki még csak nem is említette az árverés napját, vagy ha igen, teljesen más kontextusban.
A tulajdonjog bejegyzésének napja volt kérdés : ha arra pereltél volna, nem buktál volna (már ha nem volt előbbi a birtokbaadás, de a kérdezőnél ugye később volt.)

Elmétileg szóba jöhető dátumok: árverés napja, árverési jkv aláírás, árverési jkv jogerőre emelkedése, árverési jkv beérkezése a FH-ba. Adó és közteher esetében az árverés napja az irányadó. Közös költségnél pedig az iktatas napja, az informatikai értelemben a választó vonal az a nap amikor az ügyintéző törli az árverést elszenvedő adós(ok) tulajdonjogát es bejegyzi az árverési vevőt (de ez nem releváns).
Tipikusan az adós miatt marad el a Jogerő es így a bejegyzés is, neki kell viselnie a tartozást. Más kérdés ha az árverési vevő az iktatas napja elott lep birtokba, elkezdi rendbe tenni az ingatlant stb., erre van BH származékos szerzesnél, hogy onnantól ketyeg a közös költség. Szerintem ez védhető álláspont lehet árverésnél is.

Jelzálogjog: valóban sok a banki hitellel terhelt ingatlan és a korábbi ranghely számít a kielégítesi sorrendben. Ha nagyon rossz a hitel/érték arány, akkor könnyen lehet hogy a vh költségeket leszámítva a bank viszi az árverési kasszát. De erre nem lehet az a sufni tuning megoldás ami a perbeli esetben is femerült, hogy társasházi okiratiba csempésznek törvénytelen rendelkezéseket egyes közös képviselők, lakszov elnökök ...

Származékos szerzesnel mar árnyaltabb a kép, ez látszik a bírók megosztottságán is. Én a felhalmozás felelős koncepció híve vagyok, ugyanakkor való igaz, hogy a vevőre sem árt felelősséget telepíteni. Félmegoldásnak elég lehet az, amit írnak a joggyak csoport véleményben, bejegyzés alapjául (?!) szolgáló okirat lenne a 0-ás igazolás. Onnantól a helyzet egyértelmű, ha van tartozás az vételár részleteként rendezhető a Vevő által, eladó helyett. Hozza teszem ezt csak származékos szerzesnél jogos, árverésnél nem!

igazad van,de nem megy vele semmire.
a lakások 95 %-án a bank jelzálogjoga van,elidegenitési és terhelési tilalommal!!!

alapelv, ismétlem: hogy csak akkor követelhető a közös költség,miután tulajdonos lett,márpedig az árverés után, még hetekig nem volt az.

A joggyakorlat elemezo csoport véleményéhez annyit tennék hozzá, hogy az a származékos szerzéssel foglalkozik (eladó, vevő), árverésnél ilyen ügyletkötői minőségek nincsenek, hatósági aktuson alapul a tulajdonjog.

A közös képviselő es a lakszöv akkor biztosítja a közös költség tartozás kielégítését ha sui generis vh-t indít, jelzálogjogot jegyeztet be, és vagy jut neki a felosztasi terv alapján az árverési vevő által kifizetett összegből vagy sem. Ebben gerbera317-el értek egyet, illetve a kúria idézett döntésével.

A mikortól kérdéshez:

A tulajdonjog bejegyzésétől (az adásvételi szerződés, árverési jkv. földhivatali érkeztetés napjától), kivéve ha a vevő korábban birtokba lépett (mondta ki a Fővárosi Törvényszék, a “birtokba lépéstől húzza annak hasznait, viseli terheit (közös költség) szerződéses rendelkezésre alapítottan)

A kérdező esetében időrendben a tulajdonjog bejegyzés történt meg előbb, es utána következett a birtokba lépés, ez esetben a főszabálynak kell érvényesülnie, vagyis annak ellenére hogy nem szerzett birtokot fizetnie kell!

Kinek kell fizetnie témakörben:

2. A társasházi külön tulajdon (lakás, üzlethelyiség) eladása esetén a társasház kitől követelheti az eladáskor fennálló közösköltség-hátralékot: az eladótól vagy a vevőtől?
A kérdőívre választ adó bíróságok közül

• 23 bíróság álláspontja szerint az eladáskor fennálló közös költség-hátralék az eladót terheli (egyikük hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.20.288/2011/5. számú eseti döntésére);
• 12 bíróság akként foglalt állást, hogy a hátralék megfizetése a vevőre hárul;
• 3 bíróság szerint mindkettőjüknek (a vevőnek is és az eladónak is) alpereseként kell perben állnia, együttesen felelnek a társasház viszonylatában, a tartozás megfizetését követően pedig (külön perben, az adásvételi szerződéssel kapcsolatos szavatossági kérdések körében) rendezhetik az

egymás közötti elszámolást.
A válaszadó bíróságok véleményéhez hasonlóan a joggyakorlat elemző csoport tagjainak véleménye is megoszlott, a több ülésen is átívelő vita nem vezetett eredményre, végül nem alakult ki egységes álláspont: a végső, 2017. január 20-i ülésen a joggyakorlat-elemző csoport jelenlévő 14 tagjai közül 7 az eladó, 5 a vevő költségviselését támogatta, míg 2 csoporttag tartózkodott.
(Megjegyzést igényel, hogy az ülésen meghívottként részt vett dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, aki a vevő költségviselésére vonatkozó álláspontot osztotta.)

Az árverési vétel quasi eredeti szerzésmód, az új Ptk. az eredeti jellegre még inkább ráerősített.

„Megállapítható, hogy a Ptk. szabályozása az ingatlan végrehajtási árverés során történő eredeti szerzésmódjának jellegét erősíti, azonban a fentiekben tárgyalt zárlat tényére és a Vht. 137. § (1) bekezdésében meghatározott esetlegesen fennmaradó jogokra tekintettel – álláspontom szerint – továbbra is „kvázi eredeti” szerzésmódként indokolt az ingatlanok árverésen történő megszerzésére tekinteni.”

Kivonat innen
Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához
dr. Gyovai Márk, dr. Kiss-Kondás Eszter, dr. Kormos Erzsébet, dr. Lukács Tamás, dr. Nagy Adrienn, dr. Schadl György
Ez az anyag szerzői jogi védelem hatálya alá eshet.

Ezt talán segít:

Kúria Pfv.X.20.288/2011/5.

Kbs
abban egyetértünk,hogy a törvényt birók is eltérően értelmezik. Abban nem,hogy az árverési vevő vesziteni fog a szövetkezettel szemben.

Gerbera
az árverési vétel,eredeti szerzésmód!

Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.

A szövetkezet sem fog pénzt látni az árverés és a birtokbaadás napja között
időszakról.

Csörgő Csaba

A társasházi és lak.szöv törvény annyiban közös nevező,hogy közös költséget csak tulajdonostól lehet kérni,te pedig abban az időszakban még nem voltál az. Pont.

nem nagyon értek hozzá, de amiket én itt olvasok, mibe mindenbe tud belefutni akaratlan egy árverési vevő, csodálkozom, hogy vannak, akik licitálnak.