Egy szakember véleménye az ügyhöz:
"A lakókat nem kell arra kötelezni, hogy a meglévő biztosításokat felmondják, csupán az épületértéket, illetve - biztosítótól és módozattól függően - az üvegtörést kell kiemelni a kockázatok közül. A lakó mondhatja azt, hogy ez a számára problémát okoz, mert az ő lakásában olyan jellegű épületszerkezeti anyagok kerültek beépítésre (egyedileg beszerelt nagy értékű nyílászárók, padlófűtés ...), vagy olyan minőségi felújítást végzett az ingatlanban (márvány járólap, speciális falburkoló anyagok...), hogy az jelentősen megnöveli az újraépítési egységárat, mondjuk a biztosításban szereplő érték másfélszeresére. Ekkor lehetőség van arra, hogy a lakó a különbséget is lefedhesse biztosítással, így nem sérülnek az érdekei!
Az előzőből kiindulva érthetetlen, hogy miért ágálnak egyesek a közös tulajdon bebiztosítása miatt, hiszen ennek az a lényege, hogy:
Többletszolgáltatást biztosít (Pl.: tető és panelhézag beázási károk, keresztfelelősség kiterjesztése, teljes körű üvegtörés és vízkár, esetleg rongálási károk ...stb), amelyet épületbiztosítás hiányában a lakóknak zsebből, káreseménytől függően azonnal kell megfizetniük...már ha rendelkeznek annyi tartalékkal...
Csökkenti a lakók biztosítási terheit, hiszen a biztosítási volumen és tartam, az épület kora, állaga és egyéb más üzletpolitikai szempontok alapján (versenyhelyzet) jelentős, akár az 50%-ot is meghaladó engedmények érhetőek el, feltéve hogy az üzletkötő nem csak a saját jutalékával foglalkozott...
Egyszerűsíti a kárrendezést, mert több lakást is érintő kár esetén nem öten futkároznak öt biztosítóhoz, ötféle kárbejelentést téve, illetve a közös tulajdont ért kár esetén a közös képviselő egy személyben intézkedhet.
Megszűnik a "biztosítási hézag", azaz, az egész épület biztosítási védelem alatt áll!
