Kivett lakóház és udvar


drbjozsef # 2021.09.19. 14:07

Jó, hát a lakóingatlanra kedvezményest vesz fel, a telekre meg amit akar. Ha belefér a fedezetbe.

Egyébként tudnék példákat mondani. Mondjuk egy teljesen aktuálisat, most fut : ingatlanfedezetű szabadfelhasználású hitel a házvásárláshoz, mert a telek utcafronton csak magánúthoz csatlakozik (ami amúgy egy közút egynegyed szélességű csíkja a valóságban, de mindegy). Vagy hasonló rendezetlenségek. Mondjuk elismerem, hogy ez(ek) az elenyésző kivétel(ek) inkább.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.19. 12:33

Lakóingatlanra kedvezményes kölcsönt kell felvenni, ha jár csok, ha nem. Miért fizetbe bárki másfélszer-kétszer több kamatot.

drbjozsef # 2021.09.19. 11:01

kbs,

Igazad van, de a kérdező ezzel nyitott : „Mi (nem csokos) bankkölcsönt szeretnénk felvenni, ...

Normál bankkölcsönt meg lényegében bármire fel lehet venni.

Kovax # 2021.09.19. 09:22

Kedves Sándor,

köszönöm válaszát!

Üdvözlettel,

Tamás

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.19. 07:43

A társasház; de már mondtam. Azzal a kölcsönporbléma is meg van oldva, mert egy bizonyos társasházi lakást veszel, amire nem vitásan jár a kedvezményes kölcsön.

Doktor, az a baj a kiemeléssel a kölcsön szempontjából, hogy a kedvezményes kölcsön csak a lakóingatlanra jár. Itt meg vennének egy lakóingatlant (xxx/A. hrsz.) meg egy teleknek az eszmei hányadát (xxx. hrsz.). Ez jogilag két ingatlan, és az egyik nem lakó-.

Kovax # 2021.09.18. 19:51

Köszönöm szépen az uj választ.

Rövid kérdés:

Ha az eredeti szituációt feltételezve mi választhatunk, hogy (1) társasház alapitása/albetétesitése vagy (2) a ház kiemelése révén (mindkettő esetben kizárolagos használati szerződés) módján oldják meg ezt az éppittetők, mely megoldás a kedvezőbb számunkra?
Gondolok itt elővásárlási jogra, engedélykérések esetén hozzájárulsra, illetve bármilyen egyéb szempontra?

Előre is köszönöm,

Tamás

drbjozsef # 2021.09.18. 19:33

Kovax,

  1. Nem csak a ház alatti telekre, hanem az egész telekre kötik a szerződést, tetszőleges (akár a tulajdoni hányadok arányától eltérő méretű területek használatára is, csak megállapodás kérdése), és ha jól van megírva, körültekintően, mondjuk egy hozzáértő és ebben gyakorlott ügyvéd által, akkor megfelelő biztonságot ad. (ahogy több tízezer hasonló ingatlannál az országban). Természetesen a szerződés a jogutódokra nézve is kötelező : ennek ismeretében veszi meg bárki az egyik ingatlanrészt, ezt kell betartania, nem lehet rajta változtatni. (legalábbis egyoldalúan nem, vagy közös megállapodással, vagy bírósággal, utóbbi csak akkor, ha jelentős érdeksérelem van, de ezt egy vásárlásnál nehéz elképzelni, hiszen ha valakinek nem jó az adott megállapodás, az ne vegye meg az ingatlanrészt).
  2. A telek általában az önerő része, csak ahhoz ritkán adnak hitelt. Esetleg, ha bevonsz kiegészítő ingatlanfedezetet. De ezt a bank megmondja pontosan, sok mindentől függhet, frekventált, értékes helyen akár a telek egy részére is lehet hitelt kapni - de akkor meg a házra fogtok kevesebbt. Nyilván az egész hitelbiztosítéki értékének 60-80%-áig lehet összesen hitelt kapni.
  3. Ha a felépítmény külön helyrajzi számot kap, az alatta lévő telekre még egy másikat nem szoktak. De minek? Úgyis az épület áll rajta, azt a telekrészt senki nem tudja "használni" semmire. A többi használatát kell szabályozni, az udvart, kertet, kocsibeállót, közös közlekedőket, mérőórákhoz hozzáférést. Talán érdemes lenne konzultálni egy hozzáértővel.
Kovax # 2021.09.18. 19:05

Kedves Portauprince és Sándor (és mások),

Köszönöm válaszaikat. Kicsit meg is nyugtattak, de kicsit meg is ijesztettek.

1. A leendő szomszédommal (és ha jól értem közös udvar tulajdonosunkkal) tudunk olyan használatba szerződést irni, amely kizárolagos használati jogot biztositana a 2 félnek a saját házuk alatti (eredetileg megosztással kettéosztani szándékozott) telekrészekre.
Azonban, ha jól értem Portauprince válaszának végét, ez a kizárolagos használati szerződés nem feltétlenül szól "örökre". és a későbbiekben akár a szomszéd ház tulajdonváltozásakor illetve akár egy esetleges általunk történő árubabocsátáskor ez a leosztás (kizárolagos használati megosztás) még gondot okozhat.
Jól értem, hogy fenn állnak ezek a lehetséges későbbi gondok?

2. Sándor válaszára reflektálva: ezek alapján a telekre nem is adna kölcsönt a bank, hiába készitenénk kizárolagos használati szerződést?
Azért kérdezem, mert eléggé ki van centizve, mennyi kölcsönt szeretnénk felvenni, és ha a telek (vagyoni)részre mi nem tudnánk kölcsönt felvenni, csak a szó szoros értelemben vett házra, akkor kevesebb kölcsönre számithatunk?

3. Mi kötöttünk előszerződést, amiben az eladók vállalják, hogy a közös telek mi házunk alá eső részét telekmegosztással adják át. Ezek alapján akár azon is elgondolkozhatunk, hogy visszalépünk a szerződéstől (nyilván ügyvédi konzultáció után)? Végülis mi "nem ezt a lovat" szerettük volna, mind a saját várható kölcsönfelvételi nehézségek miatt, mind pedig "értékvesztés" miatt, ami abból ered, hogy nem (az igért) saját telek tulajdont hanem megosztott telek tulajdont veszünk?

előre is köszönöm az esetleges válaszokat,

Tamás

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.18. 08:47

(A telekre nem is ad a bank kölcsönt. Márpedig a vázolt knostrukcióban azt külön meg kellene venned.)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.18. 08:46

Legyen inkább társasház.

drbjozsef # 2021.09.18. 06:04

(túros. Nem túrós.)

Portauprince # 2021.09.17. 20:24

Kedves Tamás!

Valószínűleg olyan kicsi a telek, hogy a Helyi Építési Szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a telket kettéosszák. Ez azt jelenti, hogy ha megosztanák a telket, a megosztás utáni telekméretek nem érnék el a minimumot. Így hát egy lehetőség marad: osztatlan közös tulajdonú telek (udvar), azon pedig külön tulajdonú házak.
Ebben az esetben valóban az a legtisztább, ha az épületek önálló helyrajzi számot kapnak. Így az egyikben Önök, a másikban a szomszéd lesz a kizárólagos tulajdonos. Ez abból a szempontból is szerencsés, hogy nem fog kelleni a szomszéd hozzájárulása a baknak a jelzáloghitel bejegyzéséhez.
Az udvar azonban közös lesz. És mivel osztatlan közös tulajdonban áll, ezért amíg a használat kérdésében nem állapodnak meg, addig gyakorlatilag mindenki használhatja az egész udvart - egyébként tulajdoni hányadtól függetlenül. Ennek kiküszöbölésére szolgál a használati megállapodás, amelyben külön, egymás között rendelkezhetnek a használatról. Ebben megegyezhetnek egymás között, hogy melyikük melyik részt használhatja, illetve ennek megfelelően akár kerítéssel is leválaszthatják a külön használandó részeket.
Eladásnál ha őszinte akarok lenne, nem éppen a legelőnyösebb helyzet, hiszen mindenki ismeri a mondást, miszerint "Közös lónak túrós a háta"... adódhatnak problémák, bár amint írtam egy használati megállapodás azért valamiféle biztonságot nyújthat a későbbi vevőnek is.

Kovax # 2021.09.17. 18:40

Üdvözletem,

Épülő házat vásárolnánk. A telken 2 uj haz épül, a mi házunk pár hónap késéssel az első ház után. A kis telekméret miatt az épittető cég épületkiemelésen gondolkozik, ami nekünk uj fejlemény, mert eredetileg az volt a terv, hogy külön-külön jegyzik be a 2 telket/házat.
Mi (nem csokos) bankkölcsönt szeretnénk felvenni, és számunkra az is fontos, hogy későbbi esetleges házeladásnál ne legyünk hátrányban.
Mire érdemes figyelnünk a kiemelési procedúra során? Kié lesz a telekrészünk tulajdonjoga? Jelent a kiemelési folyamat eredménye értékvesztés részünkre (pl mert nehezebben eladhatóvá válik a ház?)?
Előre is köszönöm az esetleges válaszokat,
Tamás

drbjozsef # 2021.09.06. 11:33

Az is igaz.

nanemaaa # 2021.09.06. 10:38

drbj......
Ha olyan kérdezné, az nem kérdezné. ;)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.06. 08:39

Ja, hogy már megnézted. Bocs.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.06. 08:38

https://oroksegvedelem.e-epites.hu/

Itt nézd meg.

(Doktor, maga már megint cinikus.)

drbjozsef # 2021.09.06. 07:33

"Bár gyanítom, az esély ugyanannyi lehet."
Ez csak attól függ, ki a kérdező..................

nanemaaa # 2021.09.06. 07:24

Az örökségvédelmi hatósággal kellene egyeztetned.
Mindenesetre örvendetes, hogy nem a jáki templom romjaiból akarsz szállodát építeni. Bár gyanítom, az esély ugyanannyi lehet.

Mardel # 2021.09.05. 17:24

tulajdoni lap nem tartalmazza, viszont ezt találtam:

https://oroksegvedelem.e-epites.hu/index.php?…

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.05. 17:00

Ez szinte biztosan valami történelmi rom. Nem látsz rajta műemléki védelmet?

Mardel # 2021.09.05. 13:46

https://kepkuldes.com/image/SunzNP

remélem sikerül megnyitni. erről van szó a legjobb az lenne hogy ezt a rom alapot használni arra, hogy építhessek valamit, de szerintem ez felejtős lesz :D

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.05. 08:11

A legvalószínűbb, hogy valami régészeti hely lesz az.

drbjozsef # 2021.09.04. 17:10

Mardel,

Ha "kivett", akkor a művelési ágból kivett, az övezeti szabályok szerint lehet rá építkezni. Én még nem láttam ilyen, hogy "rom" szerepel a tulajdoni lapon. Én a helyedben a helyi önkormányzat építési osztályán kezdenék érdeklődni, mik az övezeti szabályok, milyen rá vonatkozó helyi szabályozás van.

Mardel # 2021.09.03. 21:07

Sziasztok!

Ha a tulajdoni lapon az szerepel, a művelési ágnál, hogy "Kivett udvar és Rom" ez pontosan mit jelent ? építhetek a romokra ? bocsi a hülye kérdsért.