Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

Laci883! Téged egyáltalán nem zavar, hogy a kérdésed előtti téma ugyanez volt, és az gyakorlatilag lezártnak tekinthető azzal, hogy a közműszolgáltatót a bíróság kötelezte a szolgáltatás nyújtására?

Nem.
Az ingatlan tehermentes.

Megnézed a tulajdoni lapját, és ha azon nem látsz semmilyen bejegyzést (jelzálog, haszonélvezet, zálogjog. etc), akkor az tehermentes. Pont.

Hogy közben az adós/lakó/bérlő/tulaj/akárki egy szolgáltatóval kötött szerződés nem teljesítésével tartozást halmozott fel, ahhoz a tehermentességnek semmi köze. Ez egy jogi fogalom. Akkor lehetne jogos kifogásod, ha az adott szolgáltató elindította volna a végrehajtást, és a végrehajtási jogot bejegyezték volna a tulajdoni lapra. De ha ilyen nem volt, akkor az az ingatlan tehermentes jogilag.

Aki árverésen vásárol, annak érdemes alaposan körüljárni a dolgot, nem laikusoknak való móka az. Nem ajánlott csak úgy ötletszerűen ebbe belevágni. Simán futhatsz még kellemetlen meglepetésekbe...

Köszönöm!
Ma voltunk a végrehajtónál személyesen,ő azt mondja szabályosan járt el,viszont én ezt vitatom. Az árverési jegyzőkönyvön szerepel egy olyan mondat,hogy
"az ingatlan tehermentesen kerül árverésre"
Ez nem jogosítana fel engem,hogy a végrehajtót bepereljem?

Laci883,

Annál többet és részletesebbet, mint ami a kérdésed alatt van ítélőtáblai határozat, nem fogsz találni. Röviden talán annyit, hogy mint láthatod se itt nincs tökéletes egyetértés a kérdésben, de még a bíróságokon sincs egységes gyakorlat.

Két dolgot tehetsz.

Vagy kifizeted a tartozást, és utána tudsz simán szerződést kötni a szolgáltatóval. Ez után fizetési meghagyást indítasz a tényleges adós ellen. Van rá esély, hogy az ingatlana elárverezése után már nincs túl sok vagyona, vagyis jó eséllyel bukod a pénzedet.

Vagy a linkelt határozat elve mentén a szolgáltatót pereled be, amiért nem köt veled szerződést. Érdemes jó ügyvédet keresni hozzá, és nem garantált a per megnyerése, szóval megintcsak bukhatod a költségeidet. Igen, egy másik bíróság juthat más megállapításra, hozhat teljesen más ítéletet.

Az a mellékmérőre vonatkozik.
Amit keresel, az a Vksztv. 58§.

58/2013 kr
84 $. 4.Bek.

Van,de a Vízmű jogszabályra hivatkozik

Igen,az lemaradt,MBVK nál vettem,árverezett ingatlan. A végrehajtó mossa kezeit,folyton csak azt mondogatja,hogy a tulajdoni lap tiszta...levegőt sem kapok,mit tudok tenni most?Kit pereljek?Van e remény egy per megnyerésére?

Üdv!
Teljesen hasonló cipőben járok.Tavaly vettem egy házat,a tulajdoni lap tiszta,áramot intéztem,rendben,most szerettem volna eladni,a vízművekhez bement a vevőjelölt,ott tájékoztatták,hogy amíg a 850 ezer Ft-os tartozást valaki ki nem fizeti,nem tud vizet biztosítani,ill.szerződést kötni...
Milyen jogszabály alapján nem köt egy teljesen új fogyasztóval szerzódést?

Miért nem lehet megnyitni?

Helyes kis határozat. Rendesen eszénél volt az ítélőtábla. És akkor még fel sem hozták a végrehajtás célját. Helyette belevették az alkotmány bírói értelmezésről szóló részét, ami nem egyéb, mint a józan paraszti ész és az igazság felmagasztalása.

Rolika,

én a helyedben elolvasnám mégegyszer azt a doksit.

Ha jól értelmezem a felperes a vízmű volt, az alperes meg békéltető vagy milyen testület, amelyik ajánlása volt, hogy az új, árverési vevőnek nem kell fizetnie, és köteles szolgáltatást kötnie a vízműnek.

Ezt támadta meg a vízmű, és vesztette el.

Vagyis pontosan ez az, ami neked kell.

És pontosan az, amit gerbera írt : az ellentétes szabályok ütköztetéséből minek kellene következnie.

„Ezért a Ptk. és a Vszt. együttes értelmezéséből az következik, hogy származékos tulajdonszerzés (pl. átruházás) esetén a korábbi fogyasztó tartozása akadályát képezheti az új tulajdonossal, új bejelentés alapján, a víziközmű-szolgáltatási szerződés megkötésének és a korlátozás feloldásának, azonban eredeti tulajdonszerzés esetén, bár a Vszt. és a Vvhr. ezt külön nem jelöli meg kivételként és nem differenciál, mégsem lehet megtagadni a szerződéskötést, és a vízfogyasztást sem lehet korlátozni, mert ez ellentétben áll a Ptk. eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályával és a Vht. erre vonatkozóan eltérést nem tartalmaz. Az nem volt vitás a perben, hogy a fizetési kötelezettség a korábbi fogyasztót terheli, és a fizetési kötelezettség az új fogyasztóra nem hat ki, de az eredeti szerzésmód miatt a Vvhr. 55. § (3) bekezdés e) pontja sem alkalmazható. Olyan új tulajdonjogviszonyról van szó, amelyre az adott felhasználási hely lejárt tartozása nem hat ki, az új szerződés megkötését a korábbi tartozás rendezettsége nem gátolja.”

Gerbera317. Találtam egy teljesen hasonló esetet melyet a Vht és Vízi közmű tv egymásnak ugrasztására alapoztak.
8 oldalon ecseteli az esetet:
https://ukp.birosag.hu/…079_2018_5//
Így nem sok esélyem maradt, egy per csak a költségeket növelné.

https://birosag.hu/…-gyujtemenye

Keress itt. A vízközmű és tartozás szavakra 80 határozatot dob ki. Olvass bele.

Gerbera317 javaslata maradt a végére.
Jól irányzott perrel akár lehet esélyem is, bár egy hozzá értő ügyvéd sem ártana. Százalékosan milyen esély van egy ilyen pert megnyerni?
Bár nem hiszem, hogy még nem volt hozzám hasonló eset ahol neki ment valaki a vízműnek. Mindenki csak benyeli az ügyet és kész? Nem lehet ilyennek utána nézni sehol?

Anyagilag megérné!

Egy árverési vételbe ez belefér. De a kérdező szerint itt most röpködnek a 600 csilliók. Persze, hogy fáj neki. Én biztos, hogy megpróbálkoznék a perrel.

Az a tapasztalatom,hogy 20-40 ezer forintig a vevő kifizeti az adósságot,mert unja a hercehurcát.
.
.
de 600 ezer ft az húzós!

Pont ez a baja... :)

És az árverési vevő pedig éppen nem áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval.

Mert nem azt kell egy ilyen perben kiemelni, hogy a vízközmű-tv. rendelkezése hatálytalan (mert nem az), hanem azt, hogy az árverési vétel milyen kötelezettségeket _nem_ keletkeztet. Két ellenkező rendelkezést kell ütköztetni, és eldöntetni a bírósággal, melyik az erősebb. Én azt mondom, hogy végrehajtás útján történt jóhiszemű szerzésnél a Vht-ra épített álláspont az erősebb. Ha a vevő töketlenkedik, akkor persze, hogy veszít. Meg ha meg sem próbálja.

Azt kellene már végre tudatosítani mindenkiben, aki árveréssel foglalkozik, hogy a tehermentes tulajdonszerzés a dologi jogokra vonatkozik: haszonélvezet, használat, öröklési jog, tartási jog, stb.

A közszolgáltatás lehetősége azonban nem dologi jog, az szerződésen alapul, ezért ennek korlátozásmentességét sem a Ptk., sem a Vht. nem garantálja. Ennélfogva a teljesítésre a közszolgáltatásra - jelen esetben a víziközmű-szolgáltatásra - vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.

Lehet jó az előadás, akkor is ugyanoda jut. Ha vizet akar, fizet. Vagy megvárja, amíg a vízmű behajtja az eredeti adóson.

Ha a vevő hagyja magát legyűrni, akkor biztosan. Egy jól előadott álláspont, az bizony sosem rossz.

gerbera317

Kitárgyaltátok, többször is, de a bíróság mindig a vízmű javára dönt. Tapasztalat.