Közösköltség tartozás miatt végrehajtás

Tisztelt Fórumozók!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy, ha nagyobb összegű közös költség tartozásom van és már bíróságra is be lett adva a közös képviselő által, akkor végrehajthatják-e úgy, hogy elárverezik a lakásomat?
Vagy letilthatják a tartozást a 55 ezer Ft-os rokkantsági ellátásomból?
Egyedül élek ebből a pénzből, azért nem tudtam hosszabb időn keresztül fizetni a havi 35 ezer Ft-os közös költséget.
Válaszukat előre is köszönöm.

Igen
Nem mert több mint 50%, csak az árverezés marad.

S eddig a csodára vártál?

Gondolom azért ennyi a közös költség mert benne van a fűtés és melegviz.

Tehát nem egy ócska panelrol van szó

Add el, fizess ki mindent s vegyél egy olyan lakást amit fenn tudsz tartani.

REINZSU !

És vajon kifizetné ki helyetted ?

végül is potyáztál egy közösség terhére !

Kedves REINZSU!

Mivel körülményeiről nincsenek információnk ezért az elitélő hangnemektől elzárkózom.

Ami a lényeget illeti a lakás értékesitésével és a tartozás kifizetésével jár a legjobban anyagilag.

A bírósági ítélet után "simán" elárverezik a lakást.:((((

Akár 50% értéken is :(((((

Ha benne lakik, akkor 70%.

S 4 sikertelen után az ötödik árverésen
Veszik meg 50 %~on.

A századik árverésen sem lehet 70% alá menni. (Legfeljebb a becsértéket szállíthatják le - de azt sem szokták.)

Talán kellene egy § ami ezt felülírja

159. §464 (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - a 145/B. §-ban foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart - automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.

(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.

160. §465 (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

465 Megállapította: 2011. évi CLXXX. törvény 50. §. Hatályos: 2012. IX. 1-től.

Van. Keresd meg.

kbs-nek van igaza!

Mufurc_nagyon
Olyan ügyes szoktál lenni, most is megtalálod! Ha megvan feltétlenül tedd ki a honlapodra.

No akkor citáld be!

Jövő szerdán lesz egy nagy adós árverezés ahol 50 %—ra ment le a végrehajtó.
Ez lesz az ötödik árverés.

Az a tapasztalat hogy tudatosan rávárnak s az ötödiken meg is veszik féláron.

Ez a lakás 9,6 millióért van meghirdetve,
ami 50 %~ra szállítható le, 4,8 millióért meg fogják venni.

Jövőre én is tervezek egy árverési vételt
Ilyen áron.

Egyébként a becsértéket tényleg nem szokta levinni a végrehajtó !

Kedves Tématársak!

A becsérték megváltoztatása csak birósági eljárás útján valósítható meg.

KBS állítja van olyan § ami lakottan az árverezési értéket 70% on tartja.

Ilyenkor kinél van a bizonyítási kényszer?

;-))))

(3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

Kedves agyas!

Ez egy csusztatás
147. § (1)429 Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

(2)430 Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3)431 Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának me.....

Ez az első kisérletre vonatkozik

Miután a jogosult megtagadta az ingatlan átvételét akkor ez után már

160. §465 (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

szóval ?....

Ez nem lehet vita tárgya. Ha a vonatkozó jogszabályt jól átrágja valaki, ki fog neki jönni, hogy az 5. (ötödik) árverésen már 50% a minimálár. Egyszerű számtan.

Jóvanna. Neked elhiszem.

Hinni a templomban kell!

Sajnos minden évben van egy ilyen esetem, azért vitatkoztam.

A vht. be nem merültem bele, mert
Nem a jogszabály érdekel hanem a behajtási eredmény az pedig megvan.

Tisztelt Fórumozók, én most a másik oldalról azaz adósként szeretnék tanácsot kérni.
Évek óta tartó munkanélküliségem (és hozzá persze a lakhatásként szolgáló, 5 éve vásárolt ingatlan jelzálogterhei) miatt elég tetemes közös költség tartozást halmoztam fel.
Kév évi elmaradás után (én persze közben is jeleztem írásban a közös képviselő felé, hogy fizetési nehézségeim vannak, de amint tudom, rendezem a tartozásom) a társasház elindította a közjegyzői fizetési meghagyást. Erre én halasztást kértem, mivel akkor kezdtem el az ingatlan értékesítését (mint menekülési út). A közjegyző meg is adta 2015. március 31-ig (6 hónap). Időközben az ingatlanra találtam vevőt, de kétséges volt, hogy az előleget (foglalót)kézhez kapom-e határidőn belül. Ezért az éves közgyűlésen március közepén kértem még egy hónap haladékot a társasháztól, amit a közösség meg is szavazott, azzal a feltétellel, hogy ha addig sem történik meg az adósság rendezése, akkor elindítják a jelzálogbejegyzést. Csak megjegyezni kívánom, hogy jogi téren elég kiegyenlítetlenek az erőviszonyok, hiszen a ház ügyvéddel felvértezve, én pedig teljesen laikusként próbáltam védeni magam. Így esett meg az, hogy a közös képviselő a közgyűlésen elhadarva felolvasta az ügyvéd által megfogalmazott szöveget, hogy "az alábbiak szerint induljon meg a végrehajtás" - személyes adatok Ptk, paragrafus bekezdés stb. Sajnos ezt nem láttam, és mivel biztos voltam benne, hogy erre nem fog sor kerülni, mert előbb kiegyenlítem a hátralékot, nem is tulajdonítottam nagyobb jelentőséget neki. Akkor sem, amikor ez a szöveg a közgyűlés jegyzőkönyvébe is bekerült.Mert úgy értelmeztem, hogy az abban foglaltak akkor lesznek érvényesek, ha május 1-ig nem fizetek. Ezzel szemben ma jött a hideg zuhany. Ugyanis jeleztem a közös képviselőnek, hogy holnap kifizetem a teljes tartozásom, nem csak azt, ami a közjegyzői meghagyásban szerepel, hanem azt is, ami azóta felhalmozódott. Erre ő közölte, hogy többet fizessek be a számlára, mert késedelmi kamatot is számolnak, és a közjegyző és az ügyvédi költséget is nekem kell fizetnem.
Kérdésem:

• én csak egy "bemondás" alapján fizetem a közös költséget, semmilyen szerződésem papírom nincs, akkor mire való hivatkozással számolnak fel késedelmi kamatot? Jogos-e? mekkora lehet a mértéke?
• mivel a késedelmi kamat csak abban a szövegtervezetben szerepel, amit majd akkor nyújtana be a ház a jelzálog bejegyzésére, HA nem fizetek május 1-ig, akkor érvényesíthetik-e ezt időbeni fizetés esetén is? (nincs SZMSZ-e a háznak)
• jogos-e hogy a teljes ügyvédi díjat (idáig 70 ezer forint!) velem fizettetik meg, holott a rajtam kívül álló lakók döntése volt, hogy az eljárást megindítsák (annak ellenére, hogy tisztában voltak a helyzetemmel és a fizetési hajlandóságommal - amikor volt forrás, akkor mindig fizettem 1-2 havi díjat)

Köszönöm a szakértői válaszokat.

Marrachi
A közjegyző nem adhat neked fizetési haladékot, csak úgy ha előtte a jogosult, azaz a társasház nevében a közös képviselő hozzajarult.

A jogos nem jogos kérdést én nem tenném fel a helyedben.

Két évig nem fizettél egy ft-ot sem a társasházat a többi tulajdonos tartotta fenn a befizetésével.
A késedelmi kamat a Ptk alapján is kovetelhető.
A háznak teljes mértékben igaza van, de benned viszont megvan a jószándék.
Ezért adok olyan tanácsot amivel magam sem értek egyet. Mivel a társasház 2 évig nem lépett semmit,
A jelzálog nem került rá a lakásodra.

Közöld a közös képviselővel, hogy megkaptad a teljes vételárat, a hónap közepén elköltözöl.

Hajlandó vagy kifizetni a teljes tartozásodat egészen április végéig. Egyösszegben.

Szerintem többszázezer forintról lehet szó.

Valamint kifizeted a fizetési meghagyás költségeit, mert az jogos, arra okot adtál. Ez 20 ezer ft. Viszont nem jogos a 70 ezer ft mert március 31-ig haladékot kaptál, ezt néhány nappal lépted túl.

Ha ezt elfogadja s kiadja a 0-s igazolást, akkor vigyél neki egy konyakot.

Ha nem, közöld vele, hogy elköltözöl, nem fizetsz egy Ft-ot sem, de minden tulajdonosnak bedobsz egy tájékoztatót, hogy a képviselő hibájából estek el a pénztől . Az új tulajdonostól azt ugyanis nem követelheti, nincs szmsz, ez is mulasztás.

A pénzt mindenképpen behajtják rajtad, de az sok idő, sok pénz és Utána járás, amit végül te fizetsz meg.

Bele fog egyezni. Majd írd meg mire jutottál.

Számomra nem derül ki a kérdésből, milyen szankciók kerültek bevezetésre. A társasház jelzálogjoga, a fizetési meghagyás, valamint a végrehajtás három, különböző dolog (igaz, ebben a fokozatossági sorrendben), a kérdező pedig mintha keverné ezeket.
Jelen esetben, ha valóban van vevő az ingatlanra, a jelzálog is elegendő lehet, de ha a ház igényt tart az ügyvéd díjazására és a késedelmi kamatra is, amit a kötelezett vitatna, akkor szükséges a fizetési meghagyás is.
Végrehajtásra viszont tényleg csak akkor lesz szükség, ha a kötelezett továbbra is vitatkozik.
Marrachi! Az adásvételiben azt az összeget kell a ház követeléseként feltüntetni, amivel a fizetési meghagyás szerint tartozol, valamint amivel azóta nőtt a tartozásod. Fizetési haladékot pedig a jogosult ad azzal, hogy nem indít végrehajtást. Ezt inkább megköszönni kéne neki, nem pedig vitatkozni.

Az adásvételiben ezt nem kell feltüntetni, hanem ki kell fizetnie.

Az tény, hogy a kérdező keveri a dolgokat, de az a lényeg, hogy a társasház csak a fizetési meghagyás ig jutott el,a jelzálog bejegyzés nem történt meg, a végrehajtás meg még nem indult meg,mert a közjegyző a március 31-i határidő miatt még nem adta ki a jogerõsitő Végzést!
Mire a közös képviselő ezt kézhez kapja, arra adósunk elköltözik.
A társasház kiút az időből, ezért bele fog egyezni a tőke és az FM
Költségeinek kifizetésébe, mert sok idő és energia az adóson utólag behajtani a pénzt.

Az utolsó mondattal egyetértek.

Helyesen : kifut az időből

Tehát nincs jelzálog? Ejnye. Jelen esetben ez lett volna a leginkább célravezető, és egyben a legolcsóbb is. A kk. biztosan nagyon érti a dolgát...