Társasházi SZMSZ módosítása


Törpilla25 # 2015.01.25. 06:56

Tisztelt Fórumozók! Segítséget szeretnék kérni. A társasház – amelyben élünk – Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) pontokban szerepel, hogy a Közgyűlés milyen ügyekben határoz. Közöttük szerepel – többek közt – a) Házirend szabályainak megállapítása, b) SZMSZ megállapítása és módosítása ( c)… stb.pontok) is. A továbbiakban szabályoztuk azt is, hogy milyen szavazattöbbségre van szükség az egyes kérdésekben: általános szabályként az egyszerű szavazattöbbséget, a b)pontnál 2/3-os szavazattöbbséget, volt olyan kérdés amelyre 4/5-ös többséget. Igaz, hogy a Társasházi törvény (14. § (1)bekezdésében) az SZMSZ-re vonatkozóan egyszerű többséget ír elő, az SZMSZ-ünk tervezetének véleményezésekor (tulajdonosként) a törvényre hivatkozva kértem is a korrigálást, ami nem történt meg (ügyvéd látta az SZMSZ-t). Aztán úgy gondoltam, hogy szigorúbb feltételeket meghatározhat a lakóközösség (vagy nem?!)
Kérdésem a következő: A Házirend módosításakor az általános szabályként rögzített egyszerű többség, vagy mivel az SZMSZ része a Házirend, ezért arra is az SZMSZ módosítására általunk meghatározott 2/3-os többség a követelmény? Előre is köszönöm a segítséget.

Törpilla25 # 2015.01.27. 17:53

Kedves Fórumozók!
Kérem segítsen valaki!Nagyon várom a válasz(oka)t.

MajorDomus # 2015.01.27. 19:26

Szmsz szabály szerint egyszerű többség!

Miért kell a törvény előírásait szigorítani? Nincs elég gondotok a betartâsãval?

Törpilla25 # 2015.01.28. 06:31

Köszönöm a választ. Mint említettem a tervezet véleményezésekor hivatkoztam a törvényre, de nem javították ki, így az SZMSZ-ünket így fogadták el 2/3-os többséggel. A Házirend az SZMSZ része, így arra is a 2/3 vonatkozik?

peeterke # 2015.03.08. 14:06

Tisztelt Fórumozók!

Elnézést, ha szerepelt már a kérdésem korábban.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség egy társasház SZMSZ-ében a ház utcafrontjára nyíló üzlethelyiség tevékenységére hatni/befolyásolni (pl. szeszes italt ne árulhasson, bizonyos tevékenységeket ne folytathasson)?

Ha mégis a ház lakói számára problémás profilú a bolt, van-e lehetősége a lakóknak (ha az üzlethelyiségek tulajdonjogai már nem a társasházhoz tartoznak) pl. felmondani a bérlőnek?

Köszönöm válaszotokat!

Amellie # 2015.03.11. 13:48

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvédnő!

Egy társasházban lakom, ahol az önkormányzati bérlők megkeserítik zajongásukkal, ápolatlan büdösségükkel, és ágyi poloskáikkal a lakóközösség életét. Utóbbi miatt a háznak több százezres költsége keletkezett, amelyet senki sem térített meg, habár nyilvánvaló, hogy e lakóktól jöttek át az ágyi poloskák, mivel csakis ott volt súlyos fertőzöttségű. Az ANTSZ 4 alkalmas irtást rendelt el. Az Budapesti Ervá-hoz kérelmünket (majdnem az összes lakó aláírta) többször is beadtuk az évek során, de sosem tették ki őket. Volt, még birtokvédelmi eljárás is, az se hatott semmit sem.

A napokban írjuk a következő kört az ERVA felé. Addig is, míg ez lemegy, szeretnénk valahogy szankcionálni az elviselhetetlen viselkedésüket.

A kérdésem az az, hogy ha a házirendbe beleírjuk, hogy egy figyelmeztetés után x összegre büntetjük a rendbontókat, akkor azt valahogy számon kérhetjük-e a lakókon? Vagy, ha azt írjuk bele, hogy szabálysértési eljárást indítunk ellenük, mert megszegték a házirendet, akkor azt megteheti-e a ház?

Esetleg volna-e javaslata, mit tehetnénk, hogy szankciózhassuk a viselkedésüket? Ugyanakkor a ház nagyon szegény, mivel több lakónak is több százezer forinttal tartozik közös költséggel. Így pénzt nem tudunk ráfordítani.

Utolsó kérdésem ez utóbbival kapcsolatos. Tudtommal, a közös költség behajtásához a háznak bíróságra kell mennie. A társasháznak ott kérhet költségmentességet? A közös képviselő arra hivatkozva nem indított eljárást több ügyben is, hogy a háznak nincs rá pénze.

Válaszát előre köszönöm!

Tisztelettel,
N. Anita

ragyasdezso # 2015.03.11. 21:29

peeterke

Nincs!

ragyasdezso # 2015.03.11. 21:30

Amellie

Nem tudjátok szankcionálni, mert nincs hatósági jogkörötök.

MajorDomus # 2015.03.11. 22:44

A bíróságon van illeték feljegyzési
Jogotok, de 1 millió Ft követelésig csak Fizetési Meghagyást bocsáthattok ki a közjegyzőnél.
Ez 30.000 ft követelés esetén a vh jog bejegyzesig 33.500 Ft-ba kerül.
Közjegyző, ügyvéd, végrehajtó földhivatal. Nem éri meg.

A közös képviselő csesztesse a bérbeadót.

gyoriedes # 2015.03.19. 14:24

Tisztelt Fórumozók!
A társasház lekorlátozhatja-e (SzMSz-ben), hogy a közgyűlésen egy személy hány darab meghatalmazással vehet részt (tehát pl. max. két tulajdonostól hozhat meghatalmazást, vagy max. hattól, stb.)?
Köszönöm!

MajorDomus # 2015.03.19. 20:33

Igen

Kovács_Béla_Sándor # 2015.03.19. 20:35

Nem.

osmi # 2015.03.20. 05:23

Is ?

nanemaaa # 2015.03.20. 07:41

Szerintem sem. Ki mondhatná meg egy tulajdonosnak, hogy kiben bízhat meg és kiben nem? Elég illiberálisnak hangzik.

gyoriedes # 2015.03.22. 15:54

@ MajorDomus:
Ha igen, miért?

@ Kovács_Béla_Sándor:
Ha nem, miért nem?

Ha valaki tudna, örülnék bármilyen jogszabályi hivatkozásnak.
Köszönöm!

Wildmann # 2015.04.14. 16:25

gyoriedes

Én leegyszerűsíteném a dolgot:
A társasházak általában megengedik maguknak, hogy bármilyen szabályt meghozzanak. Akár jogszabály elleneset is. Sőt nem ritka a józan ész, logika vagy a saját hosszútávú érdekük elleni döntés sem.

Ha az SzMSz-ben korlátozzák a közgyűlésen egy személytől elfogadható meghatalmazások számát, akkor ezt a közgyűlési határozatot kell megtámadni bíróságon vagy kérni jegyzői törvényességi felügyeletet.

A szofisztikált jogi megoldást nem tudom leírni, hogy pontosan melyik jogszabályt sérti, de annyit tudok, hogy a meghatalmazás egyoldalú. Azaz aki adja az választja ki, hogy kinek adja. Aki kapja annak nem kell elfogadnia. Azaz ha 10-en bennem bíznak elméletileg a megkérdezésem nélkül meghatalmazhatnak. Mégis ki fogja eldönteni és milyen alapon hogy a két legnagyobb meghatalmazó helyett szavazok vagy a két legkisebbel.

Abban egyetértünk, hogy a képviseleti jogosultságot nem lehet korlátozni. Akinek ez nem tetszik szerette meg a többiek bizalmát. Talpaljon érte egy kicsit.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.14. 17:05

Aki kapja annak nem kell elfogadnia.
De igen.

Wildmann # 2015.04.14. 17:56

Miért?
Ptk: 6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat.

Ez nekem azt jelenti, hogy meghatalmazok valakit az a meghatalmazottam, ha elfogadja, ha nem. Ha nem fogadja el, akkor egyszerűen nem fog képviselni engem.

Ráadásul ahogy olvastam nem is a meghatalmazottnak kell megküldeni a meghatalmazást, hanem oda, ahol a meghatalmazott fog képviselni.

Szerintem ezek alapján nem kell a meghatalmazást elfogadni.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.14. 19:29

Nem tudok elképzelni meghatalmazást megbízás nélkül.

Wildmann # 2015.04.15. 15:59

"Nem tudok elképzelni meghatalmazást megbízás nélkül."

Padig van százával a polcomon.
Na persze aztán jön a szöveg, hogy én nem azt gondolom, de Bözsi azt szavazta helyettem.

Így viszont helyre állt a rend. Létezik meghatalmazás elfogadás nélkül, de az ésszerű valóban az, ha rögzítve van mégis mit csináljon a meghatalmazott. Az úgy már valóban megbízás és azt el kell fogadni.

Köszönöm a választ.

Wildmann # 2015.04.21. 06:04

Nem.

Közgyűléshez tulajdonosi meghatalmazás kitöltve.
Egy közgyűlés 10-40 meghatalmazás.

Ha átgondolom lesz az ezrével is.

Wildmann # 2015.04.21. 07:09

Semmilyenről.

Pont ez a lényeg.

Meghatalmazások vannak nála százával, amelyek mögött semmilyen megbízás nincs.

Ez volt a példa arra, hogy K.S.B. elképzelhetetlennek tartja a meghatalmazást megbízás nélkül, mégis a társasházakban ez a tipikus.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.21. 17:25

Hogy a közgyűléseken a nevében és képviseletében járjon el. És ez már megbízás is egyúttal.

MajorDomus # 2015.04.21. 20:20

Gumicsont

Wildmann # 2015.04.22. 05:36

Most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi értelme szerintetek a meghatalmazás intézményének önállóak, ha nem képzelhető el meghatalmazás megbízás nélkül.

Mi értelme, hogy a PTK önállóan szabályozza egyoldalú jognyilatkozatként, ha csak kétoldalú megbízási szerződéssel van létjogosultsága?