ÁLLATTARTÁS TÁRSASHÁZI LAKÁSBAN

Hát, ez sem igazán jogi téma, én soha nem tartanék kutyát társasházban.

„Kis testű kutyát legalább 10, közepes testűt 15, nagy testűt 20 négyzetméteres, akadálytalanul használható területen kell tartani!”

Ugye nem kutya volt, aki ezt kiötölte.

(nekem momentán 7 db van, mama, papa + 5 kölök, egyet sem egyet sem adnék 50 m2-es panelba)

És mi van a macskákkal ?

sem a kutyáim, sem én nem szeretem a macskákat. Allergiás vagyok macsiszőrre. Az a fura, hogy a macsik viszont szeretnek engem. Odajönnek, dörgölőznek... talán érzik, hogy a légynek sem ártanék

F.Laca

„Kettőnél több kutya alapból NEM LEHET az ilyen ingatlanban, ráadásul - ha még büdösek vagy zajosak is, na az aztán külön mutatvány, mert ha egyszer ezen ügyben a lakóközösségnek bármiféle kivetnivalója akad”

És már megint azt hiszi „Móricka”, minden úgy van, ahogy azt ő elképzeli. Inkább olvasgass kicsit! ;-)

https://ripost.hu/…a-panelekben

https://kutyabarathelyek.hu/…-lakasodban/

https://budaorsinaplo.hu/…gy-lakasban/

Pont ezek a cikkek már nem igazak a Kúria új határozata értelmében.

Kedves ObudaFan!
Sajnos nincs semmi írva a blogon amit belinkelnél pedig nagyon érdekelne.
3 éve lakom ebben a tarsashazban. Soha nem szóltam semmiert pedig lett volna okom rá.2honapja kaptam egy kutyát. Szerencsere olyan munkám van hogy tudom magammal vinni.Ritkan van egyedül itthon. Heti kb 2szer es igaz akkor sír hangosan de max.5percig utanna csend. Leteszteltem.
Ma elkellet szaladnom vhova és itthon hagytam majd mikor hazajöttem jatszani akart es ugatott kicsit. Erre lejött a felső szintről a neni hogy mindig ugat és nem tudnak pihenni tőle. Persze egy lelkes szomszéd szintén csatlakozott hogy 3 állasa van és zavarja az "állandó" ugatás mikor itthon van és kinzom a kutyát hogy itt tartom. Hozzáteszem sok embernek nincs ilyen jó dolga.
Fenyegetőztek hogy szolnak a jegyzőnek a házmesternek meg mindenkinek.
Mien jogaim vannak nekem és főleg a kutyámnak? Megtehetik ezt?5hónapos játekos napi 5ször sétáltatom tenyleg mindenhova viszem magammal és heti 1szer suliba is jár.
Tudnál tanácsot adni?
Köszönöm előre is

Egyelőre teendőd nincs. A jegyzőhöz tudnak birtokvédelemért fordulni, majd a jegyző vizsgálja, hogy mennyire hangos a kutya.

Nem tudok jó hirekkel szolgálni!
eleve,egy lakást úgy kell használni,hogy az másokat ne zavarjon,a használatba beleértve minden ,,élőlényt,,!

alaptétel,hogy ez nem nem úgy működik,hogy ,,kaptam egy kutyát,,!

társasházban,az alatta,felette,mellette lakó szomszédok írásos beleegyezése kell a kutya tartásához!

kikérted ezt a szomszédoktól?

megértjük a te szempontjaidat is,de aki egész nap otthon van,mert például nyugdíjas, nem a Te kutyád vonitásét akarja hallgatni,s egy csendes házban ez tényleg zavaró

jogaid nem csak neked vannak,hanem a lakóközösségnek is,és ők vannak többen!

a társasház pedig a többségi akarat elvén működik!
helyesen!

A társasházban (meg egy apró telken is) mindig problémás az ebtartás, mert az jellegénél fogva zavarhat másokat.
Aki döntési helyzet előtt áll gondolja át, hogy mi a jobb? Lemond az ebtartás örömeiről vagy kiteszi magát a lakótársak (szomszédok) maceráinak?

„társasházban,az alatta,felette,mellette lakó szomszédok írásos beleegyezése kell a kutya tartásához”

Ez nem hogy nem automatikus, de a lent idézett újabb bírói gyakorlat szerint az SZMSZ-ben való előírása is erősen támadható.

"társasházban,az alatta,felette,mellette lakó szomszédok írásos beleegyezése kell a kutya tartásához!"

Ha ez így lenne, Murphy XXXVI. törvénye szerint ("Egy társasházban legalább egy köcsög szomszéd mindig van." Titkos záradék: "Ha a társasházban mégsincs köcsög szomszéd, akkor a közös képviselő a köcsög.") soha, senki nem tarthatna sem kutyát, sem macskát, de még egy tengerimalacot sem...:)

De komolyra fordítva: egykori lakóhelyemen a 9 szomszédból az egyik (a felettünk lakó, akit egyébként érdemében nem is érintette) abba nem volt hajlandó belelegyezni (minden fajta indokolás nélkül), hogy bevezettessük a WC (persze nála volt), pedig a kivitelező azt is garantálta, hogy max. 2 nap az egész, csak munkanapokon 9 és 16 óra között dolgozik és minden közös területet feltakarít.

Aztán megcsináltuk a fószer beleegyezése nélkül, szerintem észre sem vette, gondolom azért nem egyezett bele, mert így megérintette az az érzés, hogy hatalma van más felett (gondolom ilyen még nem fordult vele elő sosem).

Köszönöm a válaszokat!
Az a törveny hogy a lakók 75%nak bele kell egyeznie, jól tudom hogy megszünt? Vagy a városa válogatja?

Nincs ilyen jogszabály állattartásra. És az Alkotmánybíróság gyakorlatát ismerve ha helyi önkormányzati szabály lenne, az támadható.

Eb- és macskatartás szabályai

1. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

2. § (1) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)

(2) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(Megjegyzés: a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében az önkormányzatok az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják. A helyi önkormányzat a köz érdekében - a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartás engedélyezésének feltételéül szabhatja - a közvetlen szomszédok legfeljebb 75%.-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles, indokolásában köteles valószínűsíteni, hogy az ebtartás számára, szükségtelen zavarást okoz, nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának indokait a polgármester az engedélyezési eljárása során mérlegeli.)

(3) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.

3. § Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

(4) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet. Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.

(5) A kutyafuttatókat úgy kell kijelölni, hogy az minden érintett számára könnyen megközelíthető és biztonságos legyen.

5. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:

a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

c.) bölcsődébe, óvodába, iskolába,

d.) játszótérre, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.

(2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

(3) Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.

(Megjegyzés: a rendelet hatálya alá tartozó ebek számára tilos terület meghatározásánál a helyi önkormányzat speciális igényeit kell figyelembe venni, pl.: az ebek bevitele megtiltható a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, üzletekbe, piac területére, élelmiszer raktárba, stb.)

6. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

7. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

8. § (1) Ebtenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóságnak kizárólag azt van hatásköre vizsgálni, hogy az ebtenyészet a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.

(2) Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1), 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről alapján)

9. § (1) Többlakásos épületekben engedély nélkül lakásonként legfeljebb két macska tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.

(2) A polgármester - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - több macska tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az állattartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e.

(3) a macskatartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1) alapján)

(4) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(5) Tilos a többlakásos lakóház közös használatban álló helyiségeiben macskát tartani. A macska által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.

Átmeneti rendelkezések

10. § E rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető. Már fennálló ebtenyészet, újabb engedély kérésére nem kötelezhető

A rendelet megalkotása során a helyi adottságokon felül figyelembe kell venni:

• 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről
• 2005. évi CLXXVI. tv. Az állategészségügyről
• 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
• 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
• 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről
• 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi Szabályzat
• 7/1991. (II. 28.) AB határozat
• 23/2000. (VI. 28.) AB határozat
• 57/1994. (XI. 14.) AB határozat
• 79/2006. (XII. 20.) AB határozat
• 28/2004 (VII.07) AB határozat
• a helyi önkormányzat rendeletben az ebtartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatósági hatáskör címzettje kizárólag a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága vagy a polgármester lehet. Ennek megfelelően önkormányzati rendelet nem telepíthet hatáskört a jegyzőre, ugyanakkor, ha törvény vagy törvény alapján kormányrendelet a jegyzőnek ad államigazgatási hatósági hatáskört állattartással kapcsolatos kérdésekben, a jegyző hatáskörét önkormányzati hatósági hatáskör címzettje nem vonhatja el.

Obudafan

megfeledkezel arról,hogy a társasházaknak 2004,XII.31-ig kötelzően el kellett késziteni és elfogadni ! az SzMSz-is.

Ebben szabályozni kellett az állattartást is .

Ekkor születtek azok a rendelkezések,amelyekről irtam.

Ezek a mai napig ott vannak több százezer társasház SZMSZ-ében!

addig ez a ,,házi törvény,,!

akinek ez nem tetszik,és bosszantani akarja a szomszédait,az pereljen. vagy nyer,vagy nem.

addig nincs kutya! pont.

„Ebben szabályozni kellett az állattartást is .”

Ez újabb tévedés. Egyáltalán nem kötelező szabályozni az állattartást az SZMSZ-ben. Az tény, hogy sok SZMSZ szabályozza, de korántsem jelenthető ki, hogy minden SZMSZ. És az idézett bírói gyakorlatból ( https://biroigyakorlat.blog.hu/…azi_lakasban ) eredően láthatóan sok SZMSZ támadhatóan szabályozza.

Az általad utóbb beidézett rendelettervezet vonatkozásában esetleg közölhetnéd, hogy azt a valóságban tudomásod szerint elfogadta-e bármelyik önkormányzat. Általában jogi szövegek idézésekor nem árt a forrást megjelölni. Abban a szövegben kérdéses a "Megjegyzés"-ként említett szövegrész státusa, és méginkább kérdéses az alkotmányossága.

kellett vagy nem kellett,benne van szinte mindegyikben.
mivel erőteljes lakossági nyomás volt ez ügyben.

Ezért van egy érvényes hivatkozási alap, ami támadható,de amíg - eredménnyel - nem támadják,addig ez a szabály.

a kutyások 98 %-a,emiatt nem indit pert.

az antikutyások 50 %-a,viszont igen!

Márpedig a 146/2011-es AB határozat alapján elég jó eséllyel támadható egy ilyen rendelet.

Na, pontosan ez az, ami a Kúria alább idézett újabb ítélete után egyáltalán nem biztos.

Obudafan

nem is vitás,hogy támadható,teljesen igazad vaz én nem is ezt állitottam,hanem azt,hogy minimálisan
kevesen támadják meg.

akit viszont zavarnak a kutyatartás ,,mellékhatásai,,
azok viszont annál inkább!

többek között én is!

Sziasztok! Most költöztünk egy új építésű tarsashazba. Alapító okirat és házirend készítés előtt állunk. Tudomásom van róla, hogy a lakók többsége bele akarja fogalmazni az allattartas tilalmat. Mi viszont pár év múlva szeretnénk majd egy kis termetű kutyát. Milyen lehetőségek vannak, ha tényleg beleveszik ezt a szabalyzatba. Önkormányzati rendelet nem tiltja, és ha előre tudjuk ezt nem is költöztünk volna ide. El vagyok keseredve. Ha mégis lesz kutyánk, mit tehetnek ellenünk a lakotarsak? Nagyon szépen köszönöm a segítséget előre is!

Hosszasan nyomoztam és azt találtam, hogy az SZMSZ nem tilthatja meg az 1998.evi XXVIII. tv és a 41/2010. évi kormanyrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartasarol jogszabályokban eloirt állatok tartását. Találtam precedens értékű ítéletet is, méghozzá 2016.szeptember 2-án hozta a Fővárosi Törvényszék. Sőt Alkotmánybírósági Állásfoglalás is született. És ráadásul a Társasházi tv nem helyezkedhet szembe az önkormányzat rendeletevel. Csak szigorúbb lehet. Tehát, ha a rendelet megengedi és nem tiltja, az SZMSZ sem tilthatja, hisz az nem szigorítás, hanem szembe helyezkedes. Ezek fényében a felelős, kulturált, együttműködő allattartas a lakásban nem tilthato meg?Ugye?

Lettike
A kutya nem társasháxba való,éppen azért mert kutya.
Ha nyugdijas vagy,naponta 3xor leviszed sétálni,és a dolgát elvégezni,rendben. Dr ugye nem ez a helyzet.
A nagára hagyott,bezárt állat,egész nap vonit a lakásban,a lakók meg hallgatják.
.
Miért nem tartasz macskát?
Azt le sem kell vinni pisilni.
.
Egyébként jelzem:
Az szmsz még azt is előirhatja,hogy a lakásodat nem adhatod ki rövidtávu bérleti hasznositásra.
Nyugodtan előirhatják,s meg is tehetik,hogy a társasházban az állattartás tilos.
Aki szereti a kutyákat,költözzön csalédi házba. Én ezért tartok macskákat.

Kedves Majordomus! A lakotarsak minden nemű állattartást tiltani akarnak. Így az állat fajtája még csak nem is releváns esetünkben. Azt találtam erről, hogy az állat ezesetben tulajdonnak minősül. Aminek aránytalan korlátozása a tulajdonhoz való jog, vagyis alapjog sértő.
A másik pedig a 146/2011.(XII.2.)AB határozatban kimondott dolog, miszerint még önkormányzati rendelet sem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelő állattartást. Egy SZMSZ pedig a jogrendszer alján helyezkedik el, tehát ha még ör. sem tilthat, akkor az SZMSZ főleg nem. Nyilván a fenti alapjogok miatt. De természetesen lehet, hogy tévedek....
Mindenesetre a későbbi jogvitak elkerülése végett a jegyzőhöz fordultam előzetes állásfoglalás ügyében. Ha gondoljátok szívesen megosztom Veletek a válaszát. :)

Meg fogsz lepődni,mire jó az szmsz!
Azért várjuk a Jegyző állásfoglalását. Azon is meg fogsz lepődni!