Melléképület, garázs építési engedélye

nem értem, a tetőcseréhez nem kell építési engedély, ha nem változik a geometriája, és a nyílászáró cseréhez sem.

ismétlem, tetőcseréhez sem és nyílászáró cseréhez sem kell építési engedély

ez gyanítom az építészed elfelejtette megemlíteni, mert akkor elbukik egy munkát ilyen ínséges időkben.

még mindig nem értem, nem mindegy, hogy ugyanabba a nyílásnyílásba 50 éves-e az ablak vagy 2 éves? A helyzet magaslatán lehet az ügyintéző, vagy félre értetek valamit.

Ó istemen, ha már hatalmat adsz, nem tudnál észt is adni hozzá?

ha visszaépíted a régit, akkor a lyuk felcsúszik 1,80 fölé?

Jó lenne, ha az eredeti ép.eng terv meglenne, mi lehet rajta? Vagy engedély nlkül épülhetett ez az ablak? Mert akkor fennmaradási kellene rá.

nanemááá jobban tudja

érdekes lenne, ha mindenkinek a legújabb szabályok sezrint át kellene építenie a régi házakat.

Nem akarok okoskodni, de annyit olvastam ezekről mostanában.
Szerintem az ablak a mostani szabályoknak nem felel meg. (lehet túl közel van szomszédhoz, vagy egyéb szabályok blablabla.) Viszont ha a régi ablak 10 évnél korábban lett beépítve, akkor elévült. Ezt nehéz bizonyítani ha uj ablak van berakva és a terveken nem szerepel (régi terveken, vagy nincs terv), tehát ezért kellene visszarakni a régit. Ha a hatóság meggyőződött róla hogy 10 évesnél idősebb,az ablak beépítés, ezt egy régi ablakkal viszonylag tudod bizonyítani, akkor utána már kicserélheted, mert ablak cseréhez nem kell engedély.
De nálam okosabbak biztos hozzátesznek még.

De lehet az is elég lenne, ha megmutatnád nekik a régi ablakot. A lényeg hogy valahogy bizonyítanod kellene, hogy nem most vájtál lyukat a falba, mert ha új ablak van, ez tűnhet úgy is. Vagy tanukkal próbáld bizonyítani, szomszéd stb, hogy már volt ott egy ablak korábban. Ez csak egy laikus vélemény.

mendelenyidora
A jogszabály szerint a nyílászáró csere nem engedély köteles, ha annak kiváltóját nem kell újra cserélni, vagy megerősíteni. Ugyanakkor van egy szabály, mely szerint az engedély nélkül végezhető építési munkát is csak az általános érvényű építési szabályoknak megfelelően kell végezni. Erre alapoz a hatóság vélhetőleg. Megítélésem szerint a nyílás ami szabálytalan, azt pedig nem változtattad, tehát nem tehet semmit a hatóság. Vélhetőleg keverik az építési ügyet a polgári jog szerzett jog fogalmával. Mert a szerzett jogot valóban elveszíted az ablak cserével. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az építésügyi hatóság polgári jogi igények eldöntésére nem jogosult.
A tetőszerkezet felújítása, átalakítása engedély köteles.
Másik dolog, hogy az építési hatóság nem tagadhatja meg a tetőszerkezet felújítására vonatkozó engedély megadását arra hivatkozva, hogy a telken (épületen) egyéb, általa szabálytalannak ítélt egyéb építési munkát tapasztalt. Főleg, ha az önmagában nem engedély köteles építési munka volt. Ha teljes meggyőződéssel vallaná, hogy az ablak szabálytalan, akkor is ki kellene adnia az építési engedélyt, egyidejűleg pedig a szabálytalan (vagy annak vélt) építési munka kapcsán hivatalból eljárást indíthatna. A járás felemlegetése onnan jön, hogy 2013. január 1-ét követően induló ügyekben a tényállás tisztázásának kötelezettsége a járási építésfelügyeleti hatóságra és nem az építési hatóságra tartozik.
Szerintem ennek a jogszabályok értelmezése szempontjából nincs jelentősége. Legfeljebb az lesz a kérdés, hogy a járásoknál újonnan kezdő ügyintézők milyen szakmai előélettel (gyakorlattal) rendelkeznek, illetve hogy milyen szemléletet vár el tőlük új gazdájuk. Elvileg a cél minél több pénz beszedése lenne, hisz csóró az államkassza, viszont bizonyítani kellene, hogy milyen "jók" is vagyunk, nem úgy mint a régi építésügyisek, itt mindenki ügyfélbarát és mosolyog.... Szóval nem irigylem őket.

A lényeg a lényeg. Hozzon döntést az építésügyi hatóság a kérelmed ügyében és ha elutasít, akkor fellebbezz. Szerintem ez járható út.

nanema, köszi a rendeletszámot, de abból hol jön ki, hogy ami nem engedélyköteles, azt nem kell bejelenteni sem?

Mert nincs bejelentési eljárás. ;)
Csak használatbavételi bejelentés van, de ez a bejelentés nem azonos a 193/2009-es kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó eljárásra.
Illetve bontási bejelentés is, de azt az építésfelügyeleti hatóság felé kell.

köszi:)

Lehet, hogy statikai szakvéleményt kért, kérjétek el a szakvéleményt, az is a tiétek, mint a tervek.

nem, ez külön szak

De fordulhat, az E/2 az egyetemi építőmérnöki végzettséget jenet, családi ház tervezésnél ritka, de nagyobb építményeknél (csarnok, irodaház) nem csak egy tervező van. Van külön statikai tervező, tűzvédelmi tervező, és építész terevző stb.
Itt nálunk sok statikai terv készül, amit a tervező együtt nyújt be engedélyezésre.
Persze minden építész tanul statikát, de nem olyan szinten. De a statikusok is gyakran tovább szakosodnak, pl. van aki acélszerkezetben király, van aki fához jobban ért. Tehát van, amikor egy épületen több statikus dolgozik.
És itt aszinteket se így vedd, pl. A/1 tervező sokszor megtervezi az épületet, de a részleteket, kiviteli terveket A/2-re bízza, azok jobban értenek hozzá.

nem feltétlenül, van, hogy tervezés kellős közepén derül ki valami, volt, hogy a főnökön egy tárgyalást hagyott félbe, mert egy tervező sos segítséget kért. Régi épület rejthet titkokat. Én azért tartom célszerűnek a tetőt pont úgy, csak új anyagokkal újraépíteni, mert az alapszerkezet ahhoz volt tervezve. És akkor nem kell ép. eng.

na szóval kérd el, mit is szakértettek

mendelenyidora
Jelen esetben az a véleményem, hogy "wers" kollégára ebben a kérdéskörben nem kellene sokat figyelni, mert amiket ír, kevés a valóság tartalma. Ha egy tetőszerkezetet elbontasz és újjáépíted, az építési engedély köteles, függetlenül attól, hogy eredeti, vagy más formában teszed.
A szakértő nem külön állatfajta, egyszerűen egy "jogosítványról" van szó. Vannak tervezők akik kérték a szakértői névjegyzékbe történő felvételüket, és van akik nem. Építészek általában nem kérték, mert irtóznak a statikától, de ismerek jó párat, aki ezt is kiváltotta.
Úgy tudod egyszerűen elképzelni a kérdést, hogy vannak akik csak személygépkocsi vezetésre szereznek jogosítványt, de vannak, akik megszerzik motorkerékpárra is.
Ami az ügyedet és a tisztelt hatóságot érinti: fogalmam sincs, hogy egy nem engedély köteles építési munkán miért akad fel a tisztelt hatóság. Porszem került a gépezetbe. Ennek egyetlen eljárásban lenne jelentősége (használatbavétel), de ott is egyszerűen orvosolható lenne egy megvalósulási tervvel.

„Ha egy tetőszerkezetet elbontasz és újjáépíted, az építési engedély köteles, függetlenül attól, hogy eredeti, vagy más formában teszed”
Mióta?

„A szakértő nem külön állatfajta, egyszerűen egy "jogosítványról" van szó. Vannak tervezők akik kérték a szakértői névjegyzékbe történő felvételüket, és van akik nem”

Ne keverd a fogalmakat!
Van tervező, tervezői jogosultsággal. Bízonyítvány függő, ki mit tervezhet!
Aztán a lagjobbak nem csak tervezhetnek hanem szakértői jogosultságot is megszerezhetik, különféle szakterületre.
Ezeket a jogosultságokat a mérnökkamara honlapján lehet megnézni. Ha nincs felvéve egy jogosultság, akkor nem tervezhet az illető. Ez nem szeretem-nem szeretem kérdése
Például:
T-T - Tartószerkezeti, Tervező
Megadva: 1999-12-31, Lejárat: 2015-01-28

SZÉS 1. - Tartószerkezeti (statika), Szakértő
Megadva: 2010-04-21, Lejárat: 2015-04-21

TÉ - Épületek energetikai tanúsítása, Energetikai tanúsító
Megadva: 2010-04-21, Lejárat: 2015-04-21

ET-T - Tartószerkezeti tervellenőr, Tervező, Tervellenőrzésre kiterjesztéssel (Vezető tervező)
Megadva: 2010-05-13, Lejárat: 2015-05-13

Blues70
Nincs ilyen jogszabály. A hatóságnak a teljesítésre megfelelő határidőt kellene megállapítania. A határidő eltelte előtt benyújtott kérelem alapján indokolt esetben meghosszabbíthatja a határidőt. Ez a hatóság mérlegelésén alapul. Nincs jogszabályban előírt határidő és olyan sem, hogy a hosszabbítást hány alkalommal engedélyezheti.

2013. január 1-ét követően induló eljárás esetén a 312/2012. Korm rendelet ír az általad említett 3 hónapos hosszabbítás lehetőségéről, de csak fennmaradási engedélyezési eljárásban.
„43. § (6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.”

Tekintettel arra, hogy az elmondottak alapján kizártnak tekinthető, hogy az ügyed ez évben indult és zárult le jogerős döntéssel, így szerintem a hatóság némiképp füllentett az első alkalommal. Viszont a hosszabbítást engedélyező határozat ellen lenne fellebbezési jogod, ha a hozott döntéssel nem értesz egyet.

wers
„„Ha egy tetőszerkezetet elbontasz és újjáépíted, az építési engedély köteles, függetlenül attól, hogy eredeti, vagy más formában teszed”
Mióta?”

Nem tudom. Én még csak 30 éve csinálom. :D
De azóta az építmény teherhordó szerkezetét érintő felújítása engedély köteles. Azt ne kérdezd meg, hogy ez miért lenne felújítás? Benne van az OTÉK fogalommeghatározásában. ;)