műemlék jellegű épület

srácok arra lennék kiváncsi, hogy létezik e még a műemlék jellegű épület megfogalmazás?
egy építés engedélyezésnél /belső átalakítás/ befolyásoló tényező e az hogy korábban az 1964. III tv szerint műemlék jellegű volt?
én a haályos szabályozásban nem találtam erre vonatkozóan utalást

előre is köszönöm a hozzászólásokat

Igen, létezik ez a megfogalmazás. De - szemben a műemléképületekkel - itt az elsőfokú építési hatóság az önkormányzat, ugyanúgy, mint bármely "normál" épület esetében. A műemléképületeknél ez a Műemlékvédelmi Főfelügyelőség.

Ha viszont kizárólag belső átalakítást kívánsz végeztetni, az egyáltalán nem építési engedély köteles. Ennek fontos feltétele az, hogy a homlokzatot, a teherhordó szerkezetet és a társasház közös tulajdonában lévő szerkezeteket ne érintse az átalakítás.

ezer hála csellos
ez jelenleg nem társasház de az átalakítás után lehet hogy az lesz és ezért lehet hogy engedély köteles
megköszönném ha megtudnád mondani hogy melyik hatályos jogszabályban lelhető föl a "műemlék jellegű" fogalom én már végig néztem egy sereg j szabályt és egyben sem találtam

Olyan kifejezés, hogy "műemléki jellegű" - jogszabályokban legalábbis nem igen vagyon, ehelyett: műemlék, műemléki érték, műemléki szempontból védett terület a használatos. Bár valóban megemlíti néhány miniszteri rendelet, de a jelen esetben elsősorban irányadó kulturális örökségvédelmi törvény nem használja (2001. évi LXIV. tv.)

Az építési hatóság 'műemléki jellegű' épületeknél a KÖH, egyébként csellos jól tájékoztatott a tekintetben, hogy a belső átalakítás valószínűleg nem engedélyköteles. A társasházzá válás sem változtat ezen.

én olyat hogy műemlék jellegű fogalom nem találtam hatályos jogszabályban amiket TomSecret említett szerintem a műemlék fogalom elemei
azonban a korábbi szabályozás szerint a műemlék jellegű épület egy jóval kötetlenebb fogalom volt /pl. nem kellett bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azt hoigy műemlék vagy műemlék jellegű/
azt még nem tudom hogy engedély köteles lesz e vagy sem annyit tudok hogy amikor 10 éve átalakították akkor az volt most megint teljesen szétverik a házat… és lehet hogy az lesz
de most melyik hatályos fogalom fedi a műemlék jellegű épületet és melyik jogszabályban található
kösz a további válaszokat

tényleg nem találtam egy hatályos jogszabályban sem a meghatározást ami nem azt jelenti hogy nincs is ilyen
de még mindig nem tudom melyikben lenne szabályozva

rite csillaggal!

Az elképzelhető, hogy jogszabályok nem említik (legfeljebb helyi rendeletek), de az építészek (még mindíg) beszélnek ilyenről. Bocs, ha félrevezettelek volna.

A kérdésed lényegét ugyanakkor nem ebben láttam, hanem az építési engedéllyel kapcsolatosan, ezzel kapcsolatban pedig - lényegét tekintve változatlanul, de bővebben - írhatom: Az építési engedély szempontjából kitüntetett jellege a műemlékeknek van. A műemléki védettséget a KÖH javasolja és tartja nyilván. A védetté nyilvánítással egyidejűleg pedig értesíti - többek között - a helyi önkormányzatot és az építésügyi hatóságot. (Miután eredendően nem műemlékről van szó, a két hivatal egy és ugyanaz.) Vagyis, ha az önkormányzatod építési (műszaki, építéshatósági) osztályánál elindítod a folyamatot (vagy csak egyszerűen érdeklődsz), meg fogják mondani neked, hogy műemléképületről van-e szó, vagy akkor úgyis továbbküldik az aktát (bár idáig el sem jutsz, hiszen a terveződ akkor ezt már rég megtudakolta). Ha bármely rendelet alapján egyéb kiemelt jelentőségű (fogalmazzunk így), akkor az nem erősebb, mint a helyi építésügyi szabályzat, vagy éppen annak a része, függeléke, stb..., tehát az önkormányzatnál jó helyen vagy.

Az építési engedéllyel kapcsolatban: Tökéletesen egyetértek TomSecret!-tel. Vannak építési engedély köteles dolgok, de amelyek nem szerepelnek ezek között, azok egyszerűen nem építési engedély kötelesek. Távol áll tőlem, hogy az engedély megkerülésére akarjak bíztatni bárkit, de amire nem kell kérni, azon úgyis meglepődik mind az építész, mind a hatóság, ha mégis be akarod nyújtani a kérelmet. A procedúrához kell egy kamarai tagsággal rendelkező - az illető terv elkészítésére jogosult - építész, akinek meghatározott rajzos és szöveges dokumentációt (pénzért) el kell készítenie, az illetéket le kell róni, és várni kell max. 60 napot az engedélyre (ki szokták tölteni...). A kivitelezési munkákat akkor lehet elkezdeni, ha a felelős műszaki vezető (külön megfizetendő) bejelentése után eltelt további nyolc nap. Már csak építész végzettségem miatt sem akarok senkit sem lebeszélni a valóban indokolt engedély kérésről, de kell mindez neked?

A társasházzá nyilvánításhoz természetesen kell műszaki rajz is, de korántsem olyan követelményekkel, mint egy erre a célra készült felmérés. Ezt egyszerűbb (akár terv formájában) elkészíteni, így ez egymaga is olcsóbb, mint az engedélyezési terv. Megspórolod továbbá a rengeteg időt, az illetéket, a felelős műszaki vezetőt...
Egy valami biztos: a társasházzá nyilvánításhoz nem fog kelleni az előzetes (amúgy nem engedélyköteles) átalakításokra vonatkozó engedély.

Remélem segítettem, és nem elbizonytalanítottalak...

Helyesbítek:

A társasházzá nyilvánításhoz természetesen kell műszaki rajz is, de korántsem olyan követelményekkel, mint egy engedélyezési tervdokumentáció, elég egy erre a célra készült felmérés."

Bocs!

kösz csellos bár személy szerint nem engem hanem az ügyfeleinket érinti a dolog
az világos hogy a műemléknél a KÖH az építési hatóság /2001 61 tv 63 §/
az is világos hogy nem műemlék hisz az ingatlan-nyilvántartásba nincs feljegyezve hogy műemlék
és ha jól értem amit mondtál -jelenleg- akkor a helyi építésügyi szabályzatban meghatározhatják hogy miként kell eljárni a kiemelt jelentőségű építményekkel kapcsolatosan
de akkor ebből következően az megállapításom hogy a korábban tv-szinten szabályzott jiogintézmaény jelenleg már nem létezik csak max helyi szinten jut érvényre más foörmában

a társasház azt hiszem világos

csellos megnéztem és a XII. kerületi Polg Hiv-nál a VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEKnek minősülő épületeknél még a belső átalakításhoz is sőt a gally levágáshoz is kell engedély

rite csillaggal,
ha az érintett ingatlan ott található, akkor jól meg van kötve a kezetek. Õk ugyanis - ezt bátran állíthatom - az országban egyik legszigorúbbak az építési szabályzatukat illetően (ami persze önmagában nem baj). Az persze más kérdés, mi a gyakorlat, a kerületben ismerek olyan épületet, amelyen néhány évenként hajtanak végre olyan változtatásokat, amelyek még az általános előírások szerint is engedélykötelesek lennének, kívülről is jól látszanak, mégis megmaradnak a dolgok, és felszólítást sem kapnak a tulajok. Ugyanakkor egy másik - egyébiránt védett építészeti értéknek minősülő - villaépület átalakítása (nyílászárók cseréje, telken földfelszín alatti garázs építése, a megengedettnél jóval nagyobb szilárd burkolat létesítése, kerítéstámfal túlzott magassága és anyaga, fakivágás) miatt - legjobb tudomásom szerint - megindítják az eljárást - a büntetés kiszabása és a bontás (eredeti állapot visszaállítása) ügyében. Ez utóbbiak mind engedélykötelesek lettek volna, de túl azon, hogy nem kértek és így nem is kaptak engedélyt, az nem is lett volna kiadható, ha a kivitelezett állapot szerinti tervrajzokat nyújtják be.

Nyilván meg fogjátok nézni, hogy az épület védett építészeti értéknek minősül-e a nyilvántartás szerint. Ha igen, úgy az ügyfeleteknek az építési engedély megkérését javasoljátok. Azért azt érdemes megtenni, hogy bementek az illetékes építéshatósági előadóhoz, és megnézitek a jelenlegi tervrajzokat. Az illető kerületben héhány éve még rengeteg (régebbi) háznak hiányoztak a tervei, de tudok olyanokról, amelyeket azóta szkennelt változatban kikértek a közig. hivatal tervtárából, ráadásul úgy hallottam, hogy ezt általánosságban megtették.
Ha kiválasztottátok az építészt, érdemes vele ezt megnézni, mert van egy tippem, hogy a jelenlegi állapot nem felel meg a terveknek. Akkor meg mihez kéritek az engedélyt. Azt biztos tudod, hogy a tíz évvel korábban befejeződött építési munkákra sem bírságot kiszabni, sem bontási kötelezettséget elrendelni nem lehet azon az alapon, hogy engedély nélkül lett építve. Azt meg ki tudja, mikor épült, 8, vagy 12 éve. Persze tanúk mindig akadhatnak... Lehet, hogy nem egészen világos amit írok, hiszen szándékosan fogalmazok "virágnyelven", de gondolom érted, mire gondolok.

Azért - csupán kíváncsiságból -ennek én is utána fogok nézni, de a jelenlegi szabályzat nincs meg nekem, csak a másfél évvel ezelőtti, de az már nem aktuális. Az internetről egyébként épp néhány hete próbáltam sikertelenül letölteni, de szerintem nem működik jól a honlapjuk.

hello csellos egyébként a XII. kerről annyit hogy én is mondtamhogy kezdjék meg a belső átalakítást engedély nélkül de azt mondják, hogy az önk emberei járják a környéket és sasolják a dolgokat ha már látnak egy konténert jön a büntetés azonban látom előnyét is ennek a kiemelten védett épületnek mert a rendeletben az van hogy ezek az épületek adó kedvezményben /építmény adó/ részesülhetnek aminek arészletei költségvetési rendeletben vannak és amit persze nem tudtam még letölteni
persze erről a kedvezményről a polg hiv emberei elfelejtettek szólni

van azonban egy másik kérdésem mondtad hogy építész és jogász is vagy
van egy húzódú ügyünk aminek a lényege hogy azért tagadták meg az építési engedélyt mert az ingatlanon van egy perfeljegyzés /aminek a tartalmától most elktekintek/ az indoklásban az áll hogy nem csatolták a pefeljegfyzést kérők hozzájárulását ez szerintem abszurd hisz a tulajdonosok jogerősen be vannak jegyezve és hisz a 46/1997 KTM rendelet /5. §/ nem követeli meg hogy az ott felsoroltakon kívül más személyek hozzájárulását csatolják a kérelmezők, az építési hatóság odáig ment, hogy idegen tulajdonú ingatlannak minősítette az ingatlant holott az a rendelet és polgárjogi szabályok szerint közös tulajdonú és minden tulajdonos társ hozzájárulás csatolásra került
hab a tortán hogy szóban kifejtette az ügy előadója, hogy ő nem ért a polgári joghoz de ha perfeljegyzés van bejegyezve az ingatlanra akkor az építési engedélyt el „szokták” utasítani
mi az elvi véleményed ezzel kapcsolatban

Szia rite csillaggal!

Hosszabb ideig nem voltam számítógépközelben, ez az oka, hogy sem a jogi
fórumra, sem a mailre nem írtam.

A konkrét esetre vonatkozóan még gyakorlati tapasztalatom nincs, de értem a
felháborodásodat, elvi álláspontom a Tiedével egyezik.

Az általad hivatkozott § egyértelműen meghatározza, hogy milyen módon
igazolható az építési jogosultság. Értelemszerűen első helyen szerepel a
tulajdoni lap, a többi eset pedig nyilván azt írja le, hogy ha az a
tulajdoni lapból önmagában nem állapítható meg, miként kell igazolni azt. A
perfeljegyzést egyébként nem nevesíti a tv, mint kizáró tényezőt, nyilván
azért, mert - az Inytv. szellemében - hitelesnek tekinti a bejegyzett
határozatokat, legalábbis addig, amíg a kérdéses határozatot a földhivatal
nem törli, nem módosítja... De ez kifejezetten a földhivatal feladata, sőt
ők is kizárólag megfelelő okiratok megléte mellett tehetik ezt meg.
(Bírósági határozat...) Mellesleg nem hiszem, hogy egy - akár perfeljegyzést
megelőzően történt - bejegyzés kevésbé hiteles lenne, mint egy ügyvéd által
ellenjegyzett adásvételi szerződés, az előző tulajdonossal (eladóval) a
tulajdoni lapon. Lehet, hogy merész megjegyzés, de úgy vélem, hogy aki
másként gondolja, az éppen az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét
kérdőjelezi meg. Közös igazunk alátámasztására álljon itt az Inytv.
vonatkozó része:

5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a
bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.
(Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha
valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak
fennállásáról nem tudott.)
(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról
és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az
ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények
törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok
nem állnak fenn.
(6) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás
azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

Szerintem ez többféleképp is azt fogalmazza meg, hogy az illető hatóságnak
nincs igaza.

Én a helyetekben beadnám az építési engedély iránti kérelmet, és ezzel
párhuzamosan levelet intéznék a jegyzőhöz és az illetékes építéshatósági
ügyintézőhöz. Hivatkozva az ügyintéző szóbeli tájékoztatására (illetve nem
tudom, hogy áll a dolog pontosan) és az Ingatlan-nyilvántartásról szóló
törvény fenti rendelkezéseire hivatkozással kérném őket, hogy ennek
szellemébem történjen az elbírálás. Kifejezetten kérném őket arra, hogy
amennyiben az építési jogosultság NEM meglétére hivatkoznának esetleges
elutasításukban, úgy a fenti (6) bekezdés értelmében bizonyítsák saját
igazukat. Elutasítás esetén a közigazgatási hivatalhoz - és ha az is
szükséges - az ügyfél saját megkeresésével akár az ombudszmanhoz fordulnék.

Egyébként köszi megtisztelő írásodat, de építész vagyok, jogász nem.
Ugyanakkor évekig dolgoztam egy multinál, ahol rengeteg olyan ügyem volt,
ahol - jogászokkal együtt - különböző álláspontokat alakítottam ki - akkor
elsősorban az ügyfelekkel szemben, ellenérdekeltként (bár céljaim szerint
mindíg - lehetőségek szerint - korrekt megegyezést javasolva). Azután néhány
évig olyan cégnél dolgoztam, ahol éppen az ügyfelek érdekeit képviseltem a
multikkal szemben. Manapság pedig saját magam dolgozom, némileg más
területen, de most is fontos feladatom a megbízók érdekeinek képviselete
(Nem kifejezetten jogi kérdésekben, nem az ügyvédi törvénnyel ellentétben,
"ügyvédet játszva", de áttételesen sok jogi vonzatuk van.)
A jogi forumra pedig azért figyeltem fel, mert én is megoldást kerestem, de
"ott ragadtam", mert nagyon tetszik. Válaszokra, véleménynyilvánításokra
pedig azért bátorkodtam, mert szerintem sok kérdés marad (érdemi) válasz
nélkül, vagy annyira elméleti, hogy szerintem az már az eredeti
segítségkérés szerint sem jelent kellő támpontot. Ha pedig tudok, miért ne
segítsek. Végülis egy nyílt fórumról, vagyis egy "írásos beszélgetésről" van
szó. Eleinte egyébként több hozzászólásba bele is írtam, hogy amatőrként
adok tanácsot, és kérem jogászok cáfolatát, vagy megerősítését. Később
ezeket elhagytam, mert - több okból - nevetségesnek tartottam.

Azért kiváncsi lennék, mik a fejlemények a fenti ügyben, ha van időd, kérlek
írd meg, akár mailben!

Üdv.: csellos

Sziasztok!
Nagy érdeklődéssel olvastam az eddigi hozzászólásokat és annak reményében regisztráltam és szólok most hozzá, hátha tudtok segíteni egy hasonló problémámban.
A szomszéd épület műemlékjellegű épület, melyet eddig raktárnak használtak. Húsvét óta ezt elkezdték átalakítani, de az utca fronti részén nem változtattak. Az épületben egy legalább 30 fős borozót akarnak kialakítani. A munkálatokat húsvét szombaton reggel 7kor kezdték el a szomszédokra fittyet hányva. Eddig még csak senki be se mutatkozott, hogy ki-féle-mi-féle.
Nem tudom, hova fordulhatnék, mivel Széchenyi hitelt is kapott az építtető, azt hiszem 8 milliót, és talán a helyi(budakalászi) önkormányzat polgármestere is érintett lehet az ügyben.
Kérlek, ha valaki el tud látni jó tanáccsal, tippel, ne habozzon írni!
Előre is köszönöm a hozzászólásokat!!! :)

KardiNiki
Fordulj a területileg illetékes járási (kerületi) örökségvédelmi hatósághoz. Ha esetleg építési engedélyt nem is kellett kérni a szomszédnak, de örökségvédelmit biztosan kellett (volna). Ha mást nem is, de kellő mértékű tájékoztatást biztosan kaphatsz majd.

Nekem úgy rémlik, hogy a "műemlékjellegű" minősítés már nem létezik.

„húsvét szombaton”
Nagyszombatot akartál mondani...

:) Szép terület. Ebből írtam a szakdolgozatom. Nem is lehet cirka 100 oldalnál rövidebben összefoglalni.

A műemléket a Forster Nemzeti Központ nyilvántartásából lehet megtudni. Ingyenes, közhiteles, mindenki számára hozzáférhető.
A tulajdoni lap I. részéből is megtudható, az is ingyenesen lekérhető.

Ha az épület műemlék, akkor mindenképpen szükséges bármilyen munkálat előtt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulása.

Ha szomszéd vagy, akkor ügyfél is. Jogod van betekinteni a határozatba, iratokba. Talán fel is hívtak benneteket, hogy akartok-e ügyfélként tudomást szerezni az eljárásról.

Az építtetőnek nyilván nincs szüksége a helyiek barátságára.

Letojja a szomszéd véleményt.

Az örökségvédelmi nyilvántartást a kormányrendelet értelmében a Lechner Lajos Tudásközpont vezeti.
Örökségvédelmi eljárásban a szomszéd nem feltétlenül ügyfél. Az eljárási szabályok nem nevesítik a KET-en kívül más személyek ügyfélként történő bevonásának kötelezettségét.

Ha ekkora arca van, csakis politikus lehet.
Mármint Kormánypàrti

khmmm.

„Az örökségvédelmi nyilvántartást a kormányrendelet értelmében a Lechner Lajos Tudásközpont vezeti.”

Ha szeretnéd megemlékezhetünk a Lechner családról, az építészet terén nyújtott teljesítményük előtt magam is leborulok.
A műemléki épületeket azonban a Forster Központ tartja nyilván és hatósági bizonyítványt állít ki róla.
2001. évi LXIV. Kötv. 71. §. (1) bek.

és a

199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet

a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról
5.§.

„Örökségvédelmi eljárásban a szomszéd nem feltétlenül ügyfél. Az eljárási szabályok nem nevesítik a KET-en kívül más személyek ügyfélként történő bevonásának kötelezettségét.”

Nem feltétlenül és nem kötelezettség, ezért írtam azt, hogy felhívhatja beavatkozóként.

És ki adta ki az építési engedélyt a szomszéd tudta nélkül?

Imma
Igazad van, elismerem. Nem vettem észre a 2015. januárban hatályba lépett módosítást.
Köszi, hogy segítettél. :)

És ki az építő?