Rózsaliget társasház

Sziasztok!

A Budapest X. kerületben lévő Rózsaliget lakópark V. ütemben épülő 134 lakásos társasházba majdan beköltöző családtagom révén érintett fórumozó vagyok. A társasház építtetője lassan féléves késésben lesz, az ígért első osztályú kivitel helyett fusimegoldásokat akar a tulajdonosok torkán lenyomni, kötbért fizetni nem akar, a szerződésbe ravasz módon becsempészett, természetesen az ő egyoldalú érdekeit biztosító pontokkal operál. Most indítottam az INDEX-en egy topikot külön ennek az épületnek az átadása kapcsán felmerülő jogi és műszaki problémák megvitatására "Rózsaliget V. ütem műszaki problémák" címen. Néhány jogi fogalom tisztázását kérném tőletek, amely válaszaitokat engedelmetekkel majd szeretnék a fórumtársakkal ott megosztani.

A Szerződés 12. pontjában többek között ez áll:
„Felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan birtokba-adására akkor kerül sor, amikor Eladó azt a műszaki leírásnak megfelelően megépítette és Vevő a teljes vételárat megfizette. A birtokbaadás napja eltérhet a használatba-vételi engedély kiadásának napjától, mert a használatbavételi engedély kiadása hatósági eljárás során történik. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlan birtokbaadása átadás-átvételi eljárással történik, melynek eredményét az erről felvett jegyzőkönyvbe rögzítik. Vevő az Ingatlant kisebb - a használatot nem befolyásoló - hibák esetén köteles átvenni. Kisebb hibának tekintik a felek azokat, amelyeket az Eladó 30 napon belül ki tud javítani. A birtokbaadás határideje 2005. december 31, melyet Eladó a jelen szerződés aláírásának időpontjától az építési engedély jogerőre emelkedésének napjáig eltelt napok számával meghosszabbíthat. Eladó az előteljesítés jogát fenntartja.

A birtokbaadás határidejét Eladó egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal, kár és költségtérítési kötelezettség nélkül meghosszabbíthatja. Az ezt követő időszakra Eladó köteles havonta a nettó vételár 0,8%-ának megfelelő késedelmi kötbért megfizetni a Vevő részére, de a kötbér összértéke maximálisan a vételár 10%-át nem haladhatja meg.

Abban az esetben, amennyiben a birtokbaadás további 90 napig sem valósul meg, Vevő jogosult alállni a szerződéskötéstől. Felek azonban megállapodnak abban, hogy ezen esetet nem tekintik a szerződés Eladó hibájából bekövetkező meghiúsulásának, így Eladó a Vevő által megfizetett foglalót és vételár-részleteket köteles Vevőnek megtéríteni, valamint a fentiekben rögzített késedelmi kötbért köteles számára megfizetni.”

Kérdéseim:

1. A kötbérre vonatkozó rész sajnos többféleképpen értelmezhető, már ami a törtnapokra vonatkozó fizetést, a fizetési kötelezettség időtartamát és az effektív fizetés időpontját illeti. Mire tarthatunk jogos igényt?
2. A szerződéssel ellentétben Eladó az építkezés befejezése (és természetesen a teljes vételár megfizetése!) előtt elkezdte a tulajoknak "kisebb hibákkal" átadni a lakásokat, vannak, akik már úgymond saját felelősségükre be is költöztek, miközben az építők még le se vonultak, biztosítás nuku, használatba vételi engedélynek se híre, se hamva, egyszóval áldatlan állapotok vannak. Mit lehet tenni jogilag ennek a folyamatnak a megakadályozására? Mi a jogállása a "nem hivatalosan beköltözött" lakóknak?
3. A szerződés értelmében június 30-ától Vevő elállhat, de jó az neki?

Ha csak hosszas pereskedés után, esetleg csak évek múlva juthat a befizetett pénzének egy részéhez (kamatok nélkül, nem dupla foglalóval!), akkor erősen meggondolandó ez a lépés! Mit javasoltok, mit tegyünk?

Válaszaitokat, tanácsaitokat előre is megköszönve, tisztelettel: Anti-Rózsa

1. Véleményem szerint a törthónapokra arányos kötbér jár.
2. A foglaló duplája valóban kérdéses, de a kamatokat lehet követelni, az ezzel ellentétes rendelkezés egyébként semmis lenne.

Kedves ObudaFan!
Nagyon köszönöm a rövid, de tömör válaszaidat. Sajnos én latinul nem értek, de kerestem a latin mondások között az interneten, csak sajnos nem találtam, úgyhogy nagyon megköszönném, ha azt az idézetet magyarul is közkinccsé tennéd a gyengébbek kedvéért, vagy legalább áruld el nekünk, hogy hol található meg a neten.

Már nyomon vagyok, ilyet már találtam:

"Quidquid latine dictum sit, altum sonatur." "Bármit is mondunk Latinul, az olyan komolynak hangzik."

Angolul is már megtaláltam:
Quidquid latine dictum sit, altum viditur. (Whatever is said in Latin sounds profound.)
Ami az én ferdítésemben kb. annyit tesz, hogy "Akármit mondasz latinul, az mindig mélyen szántó gondolatnak tűnik."

Kedves ObudaFan!
Nem kötözködésképpen jegyzem meg, hogy míg az 1. válaszodban a "jár" fogalma jogilag egyértelmű, gyakorlatilag akár azt is jelentheti, hogy a megfizetését esetleg írásban kérni kell, a "havonta" szó a szerződésben a kötbér nagyságának a mértékére vonatkozóan is érthető, de akár az effektív fizetés gyakoriságára is, stb, stb.
Egyszóval az ördög a részletekben lakozik...

Kedves ObudaFan!
Köszönöm az emailben kapott különválaszt.

Kedves Fórumozók!
Most meg ugyanennek az épülő és átadásközben lévő társasháznak lenne egy biztosítással kapcsolatos kérdése:

A lakáshitelre vásárlókat a hitelező CIB Bank a már "birtokbavett" albetétükre/lakásukra valamiféle ideiglenes "elő-biztosítás" kötésére kötelezi, amelyet ilyenkor a helyrajzi számra, de már a leendő tulajdonos nevére, rövid futamidőre kötnek (a CIB a Generali-t javasolja). Amikor majd megtörténik a tényleges társasházzá alakulás, illetve a jogerős birtokbavétel, akkor ez átalakítható más típusú lakásbiztosítássá. Vajon teljeskörű felelősséget vállal-e ilyenkor a biztosító, azaz egyenértékű-e egy ilyen biztosítás a szokásos lakásbiztosításokkal? Nem jelent-e ez dupla biztosítást, hiszen elvileg az Eladónak ilyenkor még valamilyen érvényes biztosítással kell rendelkeznie az egész épületre vonatkozóan?

Válaszaitokat, tanácsaitokat előre is megköszönve, tisztelettel: Anti-Rózsa