Tisztelt Fórumozók, szeretném segítségüket kérni az alábbiakban: volt férjem és én 2004-ben elváltunk, a vagyonmegosztást peren kívül kívántuk elintézni. Néhány hónappal később megpróbáltam bankhitelből megvásárolni a volt férjem tulajdonrészét a közös ingatlanból. (50%) A hitelkérelmemet elutasították, én pedig ezután meggondoltam magam, úgy döntöttem, inkább én is eladnám a részemet. Ezt meg is beszéltük a volt férjemmel, én lakom az ingatlanban, én árulom. (Szóbeli megállapodás!!!) Sajnos, nem sikerült eladnunk a tervezett árnál jóval kevesebbért sem - a ház nem éppen felkapott településen van, ráadásul jócskán fel is kéne újítani. Arra lennék kíváncsi, ha nem tudunk megegyezni az eladási árban, mi a menete és milyen költségvonzatai vannak az osztatlan közös vagyon bírósági megszüntetésének. Eddig még nagyon jól tudtunk együttműködni, nem reklamált, hogy miért nem lett még eladva, stb; de most tartok attól, hogy jócskán kéne még engednünk az árból ahhoz, hogy eladjuk végre, és nem vagyok biztos abban, hogy beleegyezik. Én nagyon szeretnék már elköltözni, ő viszont semmiképp nem akar és nem is tudna engem kifizetni, tehát csak az eladás jöhet szóba... Mik a kilátások? Köszönök minden segítséget!
Osztatlan közös tulajdon
Utána is.
Igen
Az itélethirdetésig bármiben megegyezhettek!
Köszönöm a választ. Az 1. és 2. esetben is igy van?
Kérdezem még, hogy ha a természetbeni megosztás a mellékép. miatt nem történhet meg, és továbblép a tárgyalás a 2. tul.köz.megszüntetési módra, akkor vissza lehet-e lépni a természetbenire /mondjuk, hogy meggondolja magát a fél/?
A-biróság-nem, de ha az itéletben erre van utalás akkor a végrehajtás során a végrehajtó lebontja !
Nem tudok utánanézni -mert nincs a közelben számitógép, de javaslom a helyi önkormányzat honlapján az épitési szabályozást megnézni.
Köszönöm a választ.
1. és 2. esetben ezek után lebontatja-e velem a biróság a melléképületet, vagy nem?
Ha nem nagy gond, légyszives mellékelni egy paragrafus számot. Köszönöm előre is.
Ha engedély nélkül-épitetted, akkor nem illet meg kártérités de ez attól -függ hogy amiről szó van az épitésekor engedély illetve bejelentésköteles volt- -e. Amennyiben nem akkor és a2,-ik esetben is kérhetsz - szerintem - kártalanitást.
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
Telekalakitás miatt le kellene bontanom egy melléképületet.
1./ Nincs rá ép.engedélyem. Az épület több mint 10 éve fennáll. Kérhetek-e a felperestől valamilyen cimen a lebontásért cserébe pénzt, és ezt a biróság megitéli-e?
2./ És ha van rá épitési engedélyem?
Válaszotokat előre is köszönöm.
Kösssetek egy uj Használati szerződést,vagy alakitsatok társasházat. Pont.
Rövid és tömör, de a lényeg benne van. :)
„Értem én az osztatlan közös tulajdont”
Dehogy érted! Vigasztaljon, hogy nem vagy egyedül.
Mégy egy dolog: minden adás-vételi szerződésben szerepel részletesen, hogy mit vásároltunk meg,valamint a tulajdoni hányad, ennek kiegészitése a használati megállapodás, mely általában telekhányadokra vonatkozik.Jól gondolom?
Köszönöm a válaszokat.Értem én az osztatlan közös tulajdont, csak természetben ez nem igy müködik, mert akkor én, ha eladom a tul.hányadomat, bármelyik területet megmutathatom, hogy ez még az én hányadom, csak jelenlegi használat szerint nem használom ? Tehát tulajdonképpen az uj használati szerződés megkötésekor, ha én kérem a tulajdonos társaktól, hogy a tulajdoni hányadomnak megfelelő részt szeretném használni, akkor igényt tarthatok arra az akár házrészre is a telekrészen kivül, amit más használ, azon a lakáson kivül amiben lakom? Az esetben is, ha ő azt mondja, hogy megvásárolta az én eladómtól - amiről sem szerződés, semmiféle megállapodás nincs - a tulajdoni hányadok változatlanok,Meglátásom szerint azt a területet csak használatba adták neki. Közben felmerült még egy kérdésem: jogában áll-e a két társtulajdonosnak kijelölni, hogy melyik területet használhatom? Ha én azt nem fogadom el, akkor marad a birósági per lehetősége? Én is szeretném a társasházzá alakulást, jövő héten beszéljük meg a használatot, ha tudjuk, és fel fogom vetni ennek lehetőségét is. Nehezen viselem a helyzetet és jól esik a segitségük. Üdvözlettel
Az o.közös tulajdonban az a szép hogy nem nevesithető hogy eddig az enyém, az a tied. Ezt csak használati szerződésben lehet kikötni a tulajok között, de ez az uj tulajt már nem kötelezi. Ezért célszerübb társasházzá alakitani.
Eleve nincs olyan, hogy "a tulajdoni hányadhoz tartozó". A tulajdoni hányad egy eszmei arány, természetbeni résszel nem azonos, azzal nem társított.
Kedves Major Domus !
Segitséget kérek: osztatlan közös tulajdonnál lehetséges-e, hogy az eladó nem az általa korábban megvásárolt tulajdoni hányadhoz tartozó részét adja el, ami az ő adás-vételi szerződésében szerepel és pontosan meghatározott, hanem többet, vagy kevesebbet. Tudom, hogy tulajdoni hányadokat lehet igy venni, de nem mindegy mit tartalmaz a tulajdoni hányad.Én ugy gondolom, hogy csak azt adhatja tovább az eladó, ami az ő tulajdoni hányadához tartozott adás-vételkor.
Köszönöm a mielőbbi választ. Üdvözlettel
Is-is !
Az biztos hogy társasház,mert osztatlan közösnél nem tudta volna eladni ugy hogy a többiek nem mondanak le elővásárlási jogukról.
Javaslom először olvasd el az Alaopitó Okiratot s az szmsz-t( ha van)
Az önkormányzattal közösen ti vagytok a többségi tulajdonosok.
Kezdeményezz közgyülést, s ott szavazzátok meg a szükséges dolgokat. Pld. Leválasztás stb.
Andi ! Ott tévedsz hogy ez nem osztatlan k.tulajdon, hanem a telek képez közös tulajdont, az eszmei hányadok arányában. A közgyülésen kérheted hogy a te részedet ,adják ki,, s azt leválaszthasd. Olvasd el az alapitot !
Hahahah
„társasháznál eszmei hányadok szerint osztott a közös tulajdon”
Ezt magyarázd már el nekem légyszí, a gyakorlati alkalmazás során!
Kozmácska!
Nem tudsz elbirtokolni.
„Az egyik szomszéd ráadásu úgy adta el a házrészét, hogy a többi lakót meg sem kérdezte.”
Ennél a résznél viszont tényleg nem mindegy, hogy társasház-é, avagy osztatlan közös tulajdon az az ingatlan.
Kedves kozmacska!
Itt két dolog keveredik.
Egyrészt írod hogy van alapító okirat, azaz társasházról van szó. Másrészről, pedig, hogy a telek osztatlan közös tulajdonú.
Mindkettő nehezen lehet igaz, mert társasháznál eszmei hányadok szerint osztott a közös tulajdon.
Köszönöm a válaszodat. Esetleg az elbirtoklás szóba jöhet ilyen esetben? Már a nagypapám is itt élt, és gyakorlatilag rajta, és az édesapámon kívül senki sem foglalkozott a telekkel.Ma sem foglalkozik. Ha van értelme ügyvédre költeni megteszem, amennyiben érdemes az önkormányzattal csatázni. Az önkormányzat egy évvel ezelőtt kijött, hümmögött, hogy nincs rendben a telek, sem jogilag, sem területileg, hiszen az alapító okiraton kívül semmink sincs, de tenni nem tett semmit. Az egyik szomszéd ráadásu úgy adta el a házrészét, hogy a többi lakót meg sem kérdezte. Eladni nem szeretném, mivel már a harmadik generáció él ezen a telken.
Köszönöm
Andi
Az önkkormányzattal, mint tulajdonossal és a másik két tulajdonossal meg lehetne állapodni a telek felosztásáról és kizárólagos használatáról. Amennyiben az önkormányzat ebbe belemegy, akkor nyugodtan le is kerítheted.
Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni.
Osztatlan közös tulajdonú telken van két ház.
Egy nagyobb, ahol 5 család lakik, ebből 2 megvette a házrészt, 3 önkormányzati.
Mi vagyunk a 6. tulajdonosok, de a házunk az előzőtől teljesen külön áll.
Az alapító olkirat, /bár nincs hozzá semmilyen alaprajz/ világosan kimondja,hogy melyik kié, a hozzá tartozó telekrésszel.
A telek 2000 négyzetméter, melynek nagy részét mi tartjuk rendeben, egyes lakók csak a szemetüket hordják oda /sitt, bútorok stb./.
Esélyem sincs arra, hogy rávegyem őket a telek rendbentartására. Elvileg a telek hátsó részén még volt egy önkorményzati tulajdonú ház, de azt már a szomszédok lebontották, a sittet otthagyták, az önkormányzat pedig elhanyagolja.
Ha a telek bármely részén megpróbálkozom a rendbentartással, füvesítéssel, amint rendben az adott rész, a szomszédok máris kertipartit rendeznek.
Van-e lehetőség arra, hogy elbirtokoljam, és lekerítsem az általam rendben tartott telekrészt, vagy esetleg kivásárolni az önkormányzati lakásokhoz tartozó telket, mert jelen állapotában olyan, mint egy szemétlerakó.Megoldást jelent, ha kiválok a közös tulajdonból? Mivel lekeríteni sehol sem lehet a közös tulajdont, csak álmodozom arról,hogy egyszer az általam elültetett virágok ki is nyíljanak, mielőtt a szomszéd kutyája kikaparja.
Köszönettel
Andi
Nane !
A földhivatal nem szólithat fel semmire, csak hiánypótlásra ha veszel eladsz vagy módositasz a tulajdoni viszonyokon.
Ha annak idején az törvényes volt, akkor családi használat és pont.
Tisztelt Fórumozók!
A következőben szeretném a segítségüket kérni: édesapám már 18 éve családi gazdálkodó, édesanyámmal vannak közös területeik, melyek családi használat címszóval szerepelnek a földhasználati lapon. A földhivatalban a napokban közölték, hogy a földhasználati lapokra bármit írhatok a használat jogcíméhez, de családi használatot nem, és felszólítottak, hogy a családi használatban lévő területeket jelentsük be újra saját tulajdon és szívességi használat címén. A kérdés az, vajon jogos-e ez így, mert ha igen, mi értelme van a családi gazdálkodásnak? Az újra-bejelentés nagyon sok pénzbe kerül (főleg, ha még ki is kell méretni a területeket), és nem tudom, szükséges-e ez, ugyanis a szüleim nem szeretnék kettévetetni a földeket, viszont bírságot sem szeretnének fizetni... (..és már nincs több bőr rajtunk, amit még le lehetne húzni... :(((
Köszönöm a segítséget!
Tanárnéni
Sürgősen felejtsd el a házat !
Ha eddig nem jutottak el odáig hogy társasházzá alakitják,ami az összes kérdésedet feleslegessé tenné,akkor ott a fejekben is baj van.
Ne akarj ott lakni ! Csak egy példa ha beázik a tető s a te lakásod is leázik mondjuk az elsőn, akkor kihez fordulsz ha nincs szmsz nincs közgyűlés,nincs közös képviselő !
De ajtófélfa van amibe bele tudod verni a fejed, hogy lehettél ekkora.....
