A balesetet nem okozók fizetése nem túl igazságos, de hát a baleseti adó bevezetése sem éppen az.
Jobb kérdés, hogy mi van akkor ha pl 2006-ban okozott valaki balesetet, de 2008-ban már nem volt tagja a Mávnak. Ő akkor nem fizet?
Pl. én is 2006 októberében okoztam balesetet, 2008. augusztus 15-től válthattam biztosítót. Mi van, vagy mi lesz azokkal,aki már rendezték a károkat,vagy éppen folyamatban van a részletfizetés???? Mi lesz a folyamatban lévő perekkel? Azonnal megszűnnének? A kifizetett költségeket viszza lehet kapni?? Sok sok kérdés...
Minden esetre nagyon kiváncsi vagyok, mit döntenek az okosok. Meg lennék lepve ha a jogalkotó felvállalná a mulasztásából eredő kárt.
Ezek a kérdések foglalkoztatnak engem is. Meg az, hogy, most akkor függesszem-e föl a részletfizetést a Generali felé? Van aki szintén most fizet a biztosítónak, mint én? És mi a véleménye, fizet továbbra is, vagy megvárja az országgyűlés döntését?
Ez ugye csak valami vicc!
Kiköhögtem nagy nehezen 730.000. forintot és akkor még felszólítanak .....
Kedves Egyesületi Tag!
Az országgyűlés 2012/........ határozatára hivatkozással értesítjük,hogy Önnek ismételten fizetési kötelezettsége keletkezett:Kérném Önt,hogy 50.000. Ft-ot befizetni szíveskedjen a következő számlaszámra 8 napon belül. Tájékoztatjuk,hogy kötelezettségének elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezünk Ön ellen.
Hogy is van ez?
Visszamenőlegesen felszólítanak arra,hogy fizessek egy szolgáltatásért (amit már kifizettem). Aki csak egy évet volt egyesületi tag annak ugyanannyit kell fizetnie mint aki 3 évig volt? Aki összetört egy másik autóst annak ugyanannyit kell fizetnie mint akinek nem volt káreseménye? Mi lesz azokkal az egyesületi tagokkal akik időközben meghaltak?Az örökösöknek kell kifizetnie? Ha valaki nem fogja kifizetni ( tömegével lesz ilyen) akkor azt azon vasalják be aki kifizeti?
Komolyan mondom ez egy agyrém ami ebben az országban folyik .
15 OGY határozat van 2012-ben, egyikről sem tudom valószínűsíteni, hogy arra való hivatkozással kellene fizetni. Mi a csuda ez? Ki írta? A nagyságrend mintha arra az egyik, AB által felvetett lehetőségre utalna, mely szerint esetleg pót-tagdíjbefizetési kötelezettség is előírható lehet, de hát hol van még a jogszabály? Abban bizonyára rendezni kéne a már megfizetett összegek megtérítési módjának kérdését is!
Más kérdés: úgy tűnik, hogy a még folyamatban lévő perek felfüggesztése ügyében sincs előre lépés, hiába kérte INDRA is, s ezt mintha a Fogyasztóvédelmi bizottság sem érintette volna.
ellenőrizd le gyorsan a számalaszámot!
Elnézést ha félreérthető voltam. Nem kaptam semmi levelet csak elképzeltem annak a tartalmát,hogy mit fognak benne írni.
Pardon, bbcsi ...
Amúgy most mintha öt perc szünet lenne a közérdeklődésre számot tartó, nagyobb politikai balhék közepette, ennél csendesebb a helyzet valószínűleg nem lesz, tehát talán most kellene megkeresni Kálmán Olgát - vagy már megtette valamelyikőtök, ahogy a múltkor szó volt róla?
Megírom szívesen én is a levelet, jó lenne a nyilvánosság előtt tartani az ügyet még a jogszabály megszületése előtt is.
Princica! A részletfizetést, ha jogerős bírósági döntés kötelezett rá, szerintem normál esetben nem lehet felfüggeszteni, de kérdés, hogy mit tehetnek ellene? Beperelnek? Végrehajtást kérnek? Közben remélhetőleg megszületik a jogszabály is. Jó lenne, ha itt besegítene ügyvéd, biztos más számára is kérdés.
Én a pert megelőzendő állapodtam meg a biztosítóval és kaptam kamatmentes, 1,5 éves részletfizetési lehetőséget. Hajlok rá egyébként, hogy megvárom az országgyűlés döntését, addig fizetem a részleteket, csak, ha megszületik a döntés, hogy lehet visszaszerezni a már befizetett összeget. De ezt a kérdést már klimás56 is feszegette.
Szerintem peres úton lehet majd , de kérdés kitől??? A felszámolótól ?? Hm.... no komment!
Mi az hogy pót-tagdíj befizetési kötelezettség? 4 évvel az egyesület működésének megszűntetése után? Ha ezt lehet, akkor bármit ebben az országban. Egyébként mint ex-mávos támogatom az "összedobjuk" elméletet. De csak egyetlen feltétellel: Mindenki, aki profitált ebből a bizniszből, az ellen átfogó vagyonosodási vizsgálat kezdődik, teljes vagyon elkobzás, és mellékbüntetésként minimum 20 év pihenő a sitten. Ennyit nekem megérne 50 rongy.
Józan paraszti ésszel én úgy gondolom, hogy a megszülendő jogszabálynak pontos előírást kell tartalmaznia a károkozók által már megfizetett (túlfizetett) összegek rendezési módjára is.
Feltételezem, hogy a jogosan kapott összegeket sem a károsultakkal, sem a biztosítókkal nem fogják visszafizettetni, hanem a károkozót, aki már fizetett, közvetlenül kompenzálják.
Egy helyen, összefogottan (pl. a felszámolónál), a teljes érintett állományra nézve kellene kiszámolni és áttekinthetően nyilvántartani, mennyi jár még a károsultaknak, illetve a biztosítóknak (akik egyébként NEM törvényi engedményesek), továbbá hogy mennyi jár vissza a bírósági kötelezés vagy akár külön megállapodás alapján már fizetést teljesített károkozóknak, egyúttal gondoskodva arról, hogy a kifizetések ténylegesen megtörténjenek.
Jó lenne az INDRA közreműködése nemcsak a jogszabályalkotás véleményezésében, hanem a rendezési folyamat lebonyolításának ellenőrzésében is.
Igen!
Ezt hogy érted?
"(akik egyébként NEM törvényi engedményesek)"
A másik:
a casco biztosítóknak van viszont biztosítója?
Csak mert ha onnan megkapta a pénzt, nem követelheti a károkozótól is.
A harmadik:
állandóan azt hallom hogy nem körültekintően kötöttem a MÁV-nál kgfb. Kérdem én, ha az az volt, akkor mi a jogalkotónál az, hogy egy olyan világban, ahol bármelyik cég csődbe mehet, nem írta bele a 2004-es kgfb törvénybe?
Törvényi engedményezés a vagyonbiztosításoknál lehetséges, ha a saját vagyoni káromat (pl. lakásbeázás) a saját vagyonbiztosítóm, szerződéses kötelezettségeként, megfizeti nekem, s helyembe lépve bizonyos feltételekkel követelheti a nekem kifizetett vagyonbiztosítási kár megtérítését a kár okozójától.
Csakhogy a MÁV ÁBE esetkörben csupán hivatkozással a (casco) vagyonbiztosításra, tehát nem is annak szerződéses kötelezettjeként(!) kifizet a vagyonbiztosítóm nekem, saját kockázatára, üzleti megfontolásból, olyan összeget, mely egy része egy nekem okozott felelősségi (kgfb) kárnak, s melyet kötelezően, szerződés szerint, nem a saját biztosítómnak, hanem a kárt okozó személy felelősségbiztosítójának kellene megfizetnie számomra.
A casco-s biztosító tehát nem a kgfb kárt fizeti meg, az nem is dolga, így nem törvényi engedményes. Ha netán elfogadjuk, hogy „síma” engedményes, akkor értesítésének időpontjától kaphat a kgfb biztosítótól térítést, mint ahogy az így ki nem egyenlített kárrészt pedig a károsult értesítésétől fizetné a kgfb biztosító a károsultnak.
Tudjuk, hogy normál esetben nem fordulhatna sem maga a károsult, sem a casco-s biztosítója a kgfb károkozóhoz, de látjuk, hogy a biztosítók is fordultak, és a követeléseiket törvényi engedményesként fogalmazták meg, s mintha a bíróságok a törvényi engedmémyesi minősítést sokszor elfogadták volna... Azért írtam csak le, mert a kamatszámításnál, s így a majdani elszámolásoknál van jelentősége, hogy meddig visszamenőleg ismernek el kamatkövetelést.
A viszontbiztosítás itt nem játszik.
Körültekintően kötöttünk annakidején biztosítást, a közvetítők, akiknek dolga épp a versenyeztetés, legálisan köthettek a MÁV ÁBE-hoz, 2006-ban éves 68e Ft díj (mint a miénk) nem volt aránytalanul olcsó sem. Ezt már rengetegszer megrágtuk.
Most ugye az minősül sarkalatos problémának, hogy nem éltünk megfelelően egyesületi életet...
"állandóan azt hallom hogy nem körültekintően kötöttem a MÁV-nál kgfb"
Hát igen. Olyan országban élünk, ahol az számít hülyének és felelősnek aki az értéket a kocsiban hagyja, az autófeltörő tolvaj pedig csak egy élelmes fickó, aki kapott az alkalmon. Olyan országban élünk, ahol egy hitelszerződés lehet akár 50 A/4-es oldalnyi jogi szöveg, hangyafas*nyi betűkkel, minden eshetőségre felkészülve és áthárítva minden látható és láthatatlan felelősséget. Ha ezek után beüt a karch, (ahogy a svájcifrankos kölcsönöknél), akkor mi az ultimate magyarázat? "Hülye devizahitelesek megérdemlik! Magyaroroszágon, amúgy is mindenki hülye a pénzügyekhez, a bezzeg nyugaton, már általános iskolában tanítják miként kell bánni a pénzzel... " Jah nyugaton, ahol ugyanez a szerződés kb. fél oldal tömör és világos szájbarágós szöveg. Nyugaton, ahol nincsen a mindennapi életbe integrálva, legalizálva az átverés, megtévesztés, ahol vannak működő érdekvédelmi, szakmai szervezetek, elhiszem, hogy átlagemberből is lehet pénzügyi zseni. Nos miért lenne hazánkban ez másként a biztosítókkal? Teljesen természetes, és magától értetődő, hogy az a hülye, aki MÁV-nál kötött biztosítást. Tudhattad volna előre, hogy a felettes pénzügyi ellenörző szervek, nem jelentenek semmire sem garanciát. Neked mint egyszerű szerződőnek, utána kellett volna járni a társaság pénzügyi helyzetének, hátterének. Előre meg kellett volna sejtened, hogy a relative alacsonyabb biztosítási díjak előbb utóbb csődközeli helyzetet eredményeznek. Te -a mai álláspont szerint- nem egy államilag kötelezővé tett biztosítást kötöttél, az egyik államilag felügyelt, törvényesen működő biztosítónál, hanem egy szemét pénzügyi ügyeskedő vagy, aki próbált faragni az autóüzemeltetés költségein, de -jól megérdemelten- a saját kardjába dőlt. Magyarország én így szeretlek!
Sziasztok!
Furcsa nekem, hogy a mai világban még bíztok abban, hogy lesz itt bármilyen országgyűlési döntés!?
Mikor fognak dönteni az utolsó napon?
Mi lesz ha nem döntenek??? Megdorgálják majd őket?
Szerintem erre senki ne alapozzon!
DE NE LEGYEN IGAZAM és én lennék a legboldogabb, ha nem kellene 1.7 milliót befizetnem!
Károsult01 február 15.-i bejegyzéséhez:
a felszámoló perbe vonását miért kértétek?
"igen" véleményét próbáltam magam is értelmezni
Nekem így állt össze a kép:
Törvényi engedményezés a vagyonbiztosításoknál lehetséges, ha a saját vagyoni káromat (pl. lakásbeázás) a saját vagyonbiztosítóm, szerződéses kötelezettségeként, megfizeti nekem, s helyembe lépve bizonyos feltételekkel követelheti a nekem kifizetett vagyonbiztosítási kár megtérítését a kár okozójától, vagy annak biztosítójától. Ebben a biztosítási folyamban kizárólag vagyonbiztosítási rendszer kerül továbbörökítésre, engedményezésre, azaz a biztosítási esemény és a hozzá tartozó biztosítás minden fél esetében azonos.
Csakhogy a MÁV ÁBE esetkörben -csupán felperesként beadott hivatkozással- a (casco) vagyonbiztosításra (hivatalosan nem létező „előzetes casco”-ként!), tehát nem is annak (kgfb) szerződéses kötelezettjeként (balesetben nem kgfb biztosítóként!) kifizet a vagyonbiztosítóm nekem, saját casco vagyonbiztosításom alapján, saját kockázatára, üzleti megfontolásból, casco biztosításom teljesítési kötelezettsége és casco vagyonbiztosítási díjam ellenszolgáltatásaként olyan összeget, mely egy része egy nekem okozott felelősségi (kgfb) kárnak, s melyet jogszabályban kötelezően, szerződés szerint, nem a saját casco biztosítómnak, hanem a kárt okozó személy felelősségbiztosítójának (kgfb) kellene jogszabály szerint kivizsgálnia és megfizetnie számomra. Ebben az esetben magam előzetesen eldönthetem, hogy kötelező kgfb vagy saját casco szerződésem ellenében kérem a károm kifizetését (kettő együtt kizárt!). A casco-m csak nekem fizet és akkor is ha én vagyok a felelős, a kgfb csak a károsultnak fizet és előtte jogszabály szerint kárfelelősségvizsgálatot kell végeznie. A casco nem végez kárfelelősségi vizsgálatot, mivel nem az alapján, hanem a saját szerződő partnerének fizet, saját piaci szerződésének feltételei alapján (pl: önrész, stb.).
A casco-s biztosító tehát nem a kgfb kárt fizeti meg (hanem saját vagyonbiztosítás alapján teljesít a biztosítottja által befizetett casco biztosítási díj ellenében), hiszen azt nem is vizsgálta (casco-hoz nem tartozik kárfelelősségvizsgálat) és az nem is dolga vagy jogi lehetősége (kgfb jogszabályban nincs megengedve számára ezen tevékenység), így a vagyonbiztosító nem is lehet törvényi engedményes a kgfb-sal kapcsolatos biztosítási rendszerben. A casco vagyonbiztosító vagyonbiztosítási szerződése, és az ott részére befizetett biztosítási díj ellenében teljesít saját biztosítottja részére a kárfelelősségtől függetlenül. A kgfb kötelező jogszabály alapján teljesít (kárfelelősségvizsgálatát követően!) kizárólag a károsult részére (nem a részére befizetést teljesítő részére, hanem ahelyett!).
A két biztosítási rendszernek egymással nincs kapcsolata (eltérés a kárfelelősségvizsgálat feltételében, saját rendszerükben eltérő biztosítottak, egyik piaci alapú, a másik kötelező jogszabályi kötelezettség alapján kikényszerített, az egyik önként választott, a másik nemzetközi kötelezettségek alapján államilag vállalt és továbbhárítva kötelezett), így azonos rendszere hivatkozva „törvényi engedményesként„ a casco vagyonbiztosító nem is jelenhet meg egy közös rendszerben, mivel ekkor a casco vagyonbiztosító ugyanazon káresemény kapcsán egyszer megkapja a saját casco biztosításának díjbefizetéseként (saját szerződött partnerétől), majd másodszor követeli a kgfb biztosítótól, illetve annak ügyfelétől ugyanazon esemény kapcsán keletkezett a kárösszegét. Ezen logika alapján a casco vagyonbiztosító kétszer szedi/szedhetné be ugyanazon káreseményhez tartozó kárösszeget (ez az igazi üzlet!).
Ha netán elfogadjuk, hogy „sima” (azaz nem casco vagyonbiztosítás kifizetése miatti) lesz engedményes, akkor értesítésének időpontjától kaphat a kgfb biztosítótól térítést, mint ahogy az így ki nem egyenlített kárrészt pedig a károsult értesítésétől fizetné a kgfb biztosító a károsultnak. Ebben az esetben azonban a kgfb kárrendezéshez kötelezően meghatározott kgfb jogszabályban foglaltakat a magát engedményesnek kinevező (aki logikailag bárki lehetne!) nem teljesítheti, azaz így nem is járhat el semmiféle, harmadik félnek kötelezettséget jelentő kgfb rendszerben. Az engedményes kötelezettségei és jogai megegyeznek a károsult jogaival. A károsult nem rendelkezik kgfb biztosítási ügyintézési lehetőséggel (pl.: saját magának nem állapíthat meg káröszegeket!), mely alapján az engedményes sem rendelkezik/nem rendelkezhet ezzel a lehetőséggel a kgfb rendszerben. A kgfb jogszabály pedig egyértelműen meghatározza ki végezhet és milyen célból kgfb kárügyintézést, ebben pedig kizárólag a károkozó kgfb biztosítója van megnevezve. Ez alapján a sima engedményes kgfb biztosítás intézési és az alapján követelési lehetősége jogilag kizárt.
Egyébként a kgfb biztosító is csak abban az esetben léphet teljesítése után a károkozó felé, ha az ittasan, lopott járművel, stb. okozta a kárt. Ennek feltételei a kgfb jogszabályban rögzítve lettek. Azaz a károkozó védettsége kgfb jogszabályban rögzített.
Tudjuk, hogy normál esetben nem fordulhatna sem maga a károsult, sem a casco-s biztosítója a kgfb károkozóhoz, de látjuk, hogy a biztosítók is fordultak, és a követeléseiket törvényi engedményesként fogalmazták meg, s mintha a bíróságok a törvényi engedményesi minősítést sokszor elfogadták volna... Törvényi engedményesség kizárása esetében a casco vagyonbiztosító elveszti jogalapját a követelésre.
Mindezt azért írtam csak le, mert a kamatszámításnál, s így a majdani elszámolásoknál van jelentősége, hogy meddig visszamenőleg ismernek el kamatkövetelést.
A viszontbiztosítás itt nem játszik.
Körültekintően kötöttünk annak idején biztosítást, a közvetítők, akiknek dolga épp a versenyeztetés, legálisan köthettek a MÁV ÁBE-hoz, 2006-ban éves 68e Ft díj (mint a miénk) nem volt aránytalanul olcsó sem. Ezt már rengetegszer megrágtuk.
Most ugye az minősül sarkalatos problémának, hogy nem éltünk megfelelően egyesületi életet...
Egyébként érdemes elolvasni a MÁV ÁBE kgfb szabályzatát és az egyesületi törvényt. Mindkettő kizárja a kgfb díj befizetésén túl az egyesületi tagok saját anyagi felelősségét.
Továbbá 2008. áprilisától maga az állam látta el a MÁV ÁBE teljes irányítását kirendelt felügyeleti biztosokon keresztül, így maga az állam felel a teljesítésekért. Azt megelőzően a PSZÁF felelős az általa jogszabály alapján folyamatosan ellenőrzött MÁV ÁBE tevékenységéért. A PSZÁF-en keresztül pedig maga az állam rendelkezik felelősséggel, mind EU-s saját maga által vállalt kötelezettség, mind a PSZÁF számára előírt feladatok alapján.
Hol jelenik meg a rendszerben MÁV ÁBE tagok kiegészítő anyagi felelőssége?
Köszönöm igen összefoglalását. Kérem jelezzetek vissza, ha valamit félreértettem!
"...kifizet a vagyonbiztosítóm nekem, saját casco vagyonbiztosításom alapján, ... casco biztosításom teljesítési kötelezettsége és casco vagyonbiztosítási díjam ellenszolgáltatásaként ..." - szerintem a casco feltételnek nem része, hogy felelősségi kárra fizet, tehát szerződés szerint nem kötelezettsége fizetni a casco-s biztosítónak, ez nincs a díjába sem kalkulálva.
metronom!
Nekem ebből az jön le, hogy a casco biztosítónak nincs törvényes joga a cascora kifizetett összeget tőlem visszaperelni. Ha jogerősen nyerne, akkor meg perelhetném jogtalan gazdagodásért, mert egy biztosítási eseményen keresni nem lehet (ez törvény!). Hiszen, ha a károsult előre befizette a biztosítási esemény összegét, de azt a casco biztosító a kgfb biztosítótól követeli, akkor 2szer kapott és egyszer fizetett ki.
Jól értem?
válasz igen-nek # e-mail 2012.03.25. 13:41
mert a káresemény időpontyában érvényes MÁV biztosításunk volt. Annak jogutódja pedig a felszámoló. Tőle kellene követelniük a kártérítést. Hogy milyen indokkal nem fizetett a MÁV nekik - ha egyáltalán megkeresték -, azt a mai napig nem tudjuk. Ja, és casco-ra történt a javíttatás, csak később terelődött kgfb-ra az ügy, amikor már minden ki volt fizetve stb..
"igen" felvetette, hogy a casco biztosítás fizethet-e kgfb kárt.
Egyes előre egyeztetett esetekben igen (pl azonos biztosítónál kötött biztosítások), viszont ebben az esetben a casco biztosító nem vonhat le önrészt(!), mivel az nem része a kgfb-nak.
Egyébként a casco biztosítás és annak teljesítése semmiféle kötelezettséget nem eredményez a kgfb területén. A kgfb-t jogszabály határozza meg és abban nincs felhatalmazás a casco vagyonbizztosítók részére.
A casco vagyonbiztosítás díjait maga a vagyonbiztosítást szolgáltató biztosító határozza meg saját számításai alapján, saját kockázatára, így az tartalmazza mindazon költségeket és elvárt nyereséget, melyet a vagyonbiztosító meghatározott.
Az előzetes casco nem létező szolgáltatással a casco biztosítók pont a teljesítési kötelezettségüket akarták bizonyítani. Viszont, mivel ez a szolgáltatás nem létezik hivatalosan, így az alapján nem áll be semmiféle kötelezettség. Saját kockázatára vagyonbiztosítást viszont a casco biztosító teljesíthetett, de annak semmi köze nincs a kgfb-hoz.
Melyik biztosító - 2008-ig érvényben lévő - casco feltételeiben van rögzítve, hogy a szolgáltatás az elszenvedett felelősségi károk (100%-os?) megfizetésére is kiterjed, pl olyan esetben, ha az ügyfélnek mind a cascoja, mind a kgfb-je a biztosítónál van (és majd "törvényi engedményesként" kérik a kifizetett összeg megtérítését)? Ilyet én nem láttam, márpedig a szerződéses kötelezettséget a casco Feltételek tartalmazzák.
Az pedig tényleg lényeges, hogy ha nem volt kgfb kárbejelentés, akkor a károsult sem kérheti a kára megfizetését, kivéve ha utóbb (a 3 év elévülésig) úgy a jogalapot, mint az összegszerűséget elfogadottan igazolni tudja. Kamat is csak ezen időpontig visszamenőleg járhat neki. A kgfb kormányrendelet szerint pedig csakis a kgfb biztosítótól kérheti, nem a ptk. az irányadó, miszerint egy kár okozója köteles helytállni, az esemény időpontjáig visszamenőleg. Emellett fenntartom, hogy a károsult helyébe lépni szándékozó, magát törvényi engedményesnek nevező casco-s biztosító tényleg nem kérhetné az általa kifizetett összeg megtérítését, mert az nem a kgfb-kár megelőlegezése, és végképp nem törvényi engedményes.
Szia Mindenkinek ! Érdeklődöm, folytatódott-e valakinek mostanába a pere , ügye ? Akkora csend van , ez már gyanús! Lehet, hogy a bíróságok a jogalkotóra várnak??
Nekem zajlik sajnos, én úgy gondolom, hogy nem lesz törvény, legjobb tudomásom szerint még törvényi előkészítés sincs a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ebből kifolyólag lesz*rják az ügyünket. Indrának is írtam, mai napig nem kaptam választ tőlük sem. Mivel ők kezdeményezték az AB-nál, nekik kellene tudniuk, illetve nyomást gyakorolniuk a kedves (?) vezetésre. Én optimista vagyok, de a valóság sajnos az, hogy ebből nem lesz semmi, és ezt nem elkeserítésből mondom. Peremet sem függesztették fel, hiába hivatkoztam az AB határozatra.