Ráfutásos baleset

Jól van, látom már békültök! :)

Az ilyennek mindegy is, mekkora rést hagysz, bevág 30 centiméteren akár.

Opel Astra. Ha nem satufékezek, simán nekem jön, de a jóember eldöntötte, hogy ő oda akkor is bevág.

A 1,5 méteres résbe? Akkor egy Smart kellett legyen vagy Verolex. :)

Napi tapasztalataim szerint a követési távolság betartásával manapság (legalább is a pesti forgalomban) van egy kis gond.

Két választás van:
1.) Az ember rátapad 30 centire az előtte haladóra, és nagyon figyel, hogy az hirtelen nem fékez-e.
(De ez is problémás lehet, ma pl. öt esetben fordul elő velem, hogy fékezett az előttem haladó és nem égett a féklámpája - ezt a rendőrök nem ellenőrzik?)

2.) Az ember betartja a követési távolságot (én általában ezt szoktam tenni), akkor meg 10 esetből 11-szer az így keletkező résbe rögtön "bezúdul" valaki, akinek aztán megint 30 centire leszek a farától.

(Ma reggel megyek úgy 1,5 méterre az előttem haladótól, mire egy tirpák - nem mondom milyen márka de teljesen átlagos "népautó" - vagy hatvannal megérkezik a résbe és satufék.)

Isti73!

Történt valami fejlemény az ügyben?

Ha ez segít, nekem úgy két éve volt egy hasonló balesetem.

Négy autó megállt forgalmi okok miatt, az ötödik belerohant a negyedikbe és összetolta az előtte állókat, majd még két autó rohant bele az összetolt autósorba. (Én a 3. autóban ültem.) Végül az ötödik autóst hozták ki hunyónak - ő volt az, aki először nem állt meg.

„Abszolút nem vélelmezem azt, hogy a két jármű féktávolsága azonos. Ezek alapján a biztonságos követési távolság is más-más.”

A követési távolság minimuma a reakcióidő alatt megtett út kell, hogy legyen. Ha azonban a C jármű fékútja esetleg hosszabb, mint a B járműé, akkor már egy vészfékezés esetén is össze fognak ütközni. A példa tehát abból indul ki, hogy a C jármű fékútja nem hosszabb mint a B járműé. Maximum azonos. NNem azt mondtam, hogy te vélelmezed, hanem a kérdező.

„Úgy gondolom, hogy a magam részéről kiveséztem a témát.”

Kényszerít talán valaki?

Abszolút nem vélelmezem azt, hogy a két jármű féktávolsága azonos. Ezek alapján a biztonságos követési távolság is más-más.
Úgy gondolom, hogy a magam részéről kiveséztem a témát.

T. Isti73!

Nem találtam az ügyben BH-t. A rendőrség szakmai véleményével ne foglalkozz, menj csak tovább az árral szemben. :)

Nem a B, hanem a C jármű vezteőjének a reakcióidejére gondoltam.

Az elméletnek van néhány hibája:
A biztonságos megállást befolyásoló tényezők közül ez csak egy, és ez sokkal kevésbé befolyásolta a féktávolság hosszát, mint pl. az a körülmény, hogy adott esetben a B jármű vezetőjének a reakcióideje fél másodperccel hosszabb, mint az átlag. Egy 40km/h sebességgel haladó autónál a fétávolság kb. felét a reakcióidő alatt megtett út teszi ki.

Legnagyobb hibája a példának, hogy abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy a két kocsi féktávolsága elvileg egyenlő. Korábban leírtam, miért nem az. Ha pedig nem az, akkor az ebből fakadó féktáv-rövidülést ugyanúgy nem lehet figyelembe venni, mint a többi változó általit. A KRESZ által megkívánt biztonságos megáálláshoz a követési távolságot becsléssel állapítod meg, nem lézerrel. Ez is egy olyan hiba, amire a biztonságos megállás érdekében rá kell tartani. A biztonságos megállás nem azt jelenti, hogy az előtted álló vonohorgára rákoppantasz.

Végső soron a bíróság mondja majd ki melyik autós miben- miért is felelős, vagyis részben vagy egészben.

Aztán a biztosító is ekként majd a keletkezett kár megtérítésénél.

Sajnos nem egyik napról a másikra való.

Monalisa
laikus hozzászóló

A rendőrségen a 3. a 4. és így tovább, mind felel az előtte haladó autónak történt ütközésért. Árral szembe megyek, de megpróbálom, ehez jó lenne ezzel kapcsolatos BH. Ha valaki ebben tudna segíten, megköszönném.

Eddigis köszönöm a gyors hozzászólásokat.

Ha az előttem kettővel haladó autó középső féklámpája felvillan akkor én is elkezdek egyből fékezni - mégpedig mindjárt egy jó nagyot -, mert bizonyára oka volt számomra egyenlőre "látható ok nélkül" féklámpázni. Aztán vagy meg tudok állni a "B" autó előtt vagy már nem, de a "lapítása" vélelmezhetően akkor is kisebb lesz.

A többít számítsa- és mondja ki a közlekedési szakmérnök.

Kedves Guba!

Lényegében az általam leírtakat ismételted meg...
„Az üzemi fékkel elérhető legnagyobb lassulás többek közt jármű-, gumi-, útfüggő,...” ugyanazt jelenti, mint hogy „Más a fékútja egy Trabantnak, és más egy Mercedesnek, függ a fékek hatékonyságán kívül a fékút a kocsi tömegétől, sebességétől is. A féktávolságban benne van a vezető reakcióideje alatt megtett út is, ami szintén egyénenként eltérő lehet. Rá kell tartani! Nem védekezhetsz azzal, hogy neked nincs ABS a kocsidon, az előtted haladónak pedig van, ezért ugyanazon a fékúton nem tudtál megállni.”

A járművezetők reakcióideje eltérő lehet, de nem haladhat meg egy bizonyos időt (talán 2 másodpercet?), mert ha meghaladja, akkor a vezető alkalmatlan a járművezetésre: nem megy át a PÁV IV-es alkalmasságin vagy épp álmos, dühös, stb.

A nem hirtelen fékezést te hogyan határoznád meg? Lassító fékezésként? Akkor is hirtelen fogsz fékezni a mögötted haladó számára, mert ő nem tudja, hogy mi jár a fejedben... A fékezést minden esetben a féklámpa felvillanása jelzi a mögöttes járműnek. A lassulás mértéke nem mindegy. Az adott körülmények köztt elérhető legnagyobb lassulással történő fékezés a hirtelen fékezés - véleményem szerint.

Neked mi a véleményed? A "C" jármű vezetője felelős a balesetért?

Más a fékútja egy Trabantnak, és más egy Mercedesnek, függ a fékek hatékonyságán kívül a fékút a kocsi tömegétől, sebességétől is. A féktávolságban benne van a vezető reakcióideje alatt megtett út is, ami szintén egyénenként eltérő lehet. Rá kell tartani! Nem védekezhetsz azzal, hogy neked nincs ABS a kocsidon, az előtted haladónak pedig van, ezért ugyanazon a fékúton nem tudtál megállni.
Az érvelésed fizikusan tetszetős ugyan, de a "hirtelen fékezés" nem egzakt fogalom, tehát ha valaki a hirtelen fékezés emme szokatlanabb és drágább módját választja, akkor is meg kell tudnod állni mögötte.
Egyébként pedig a különbség nem lesz igazán számottevő, mert a B jelű jármű is fékez mielőtt ütközik, tehát az egyébként rendelkezésre álló fékút relatív kis része veszik el ennél fogva.

Nem vagyok én hízelgős, kérem! :)
A KRESZ a hirtelen fékezés esetében tartandó követési távolságról ír. A fékezésen az üzemi fék használatával elért sebességcsökkenést értjük. A hirtelen fékezésen a "vészfékezést". Az üzemi fékkel elérhető legnagyobb lassulás többek közt jármű-, gumi-, útfüggő, amelyet úgy mérnek, hogy kb. 40 km/h sebességgel haladó járműnél besatuzzák a fékeket, a lassulásmérő pedig jelzi az értéket. A forgalomban lévő személygépkocsik esetében általában 10 m/s2 az elérhető legnagyobb lassulás. Ütközéskor ez az érték sokkal magasabb, ergo nem alkalmazhatjuk a hirtelen fékezéses elméletet.
Balesetnél nem az üzemi fék állítja meg a járművet, hanem egy tárgynak ütközés, és ez okozza a nagyfokú sebességcsökkenést és a nagy mértékű lassulást. (Ilyenkor jön jól a biztonsági öv - ezt nem hagyhattam ki.)

Isti, kapisgálom, mit akarsz mondani - de Traffic csak hízeleg neked. Ugyanis az "okfejtésed", vagyis az, ahogyan kifejted, tuttira nem "jó". Ugyanis az előtted haladó is mindenképpen a "fizika törvénye szerint áll meg". Akkor is, ha falnak ütközik. És persze a lassulás mértéke is kiszámítható. Legfeljebb nem látható előre.

T. Isti73!

Jó az okfejtésed, meg fogja állni a helyét. "A" és "C" KRESZ szabályt nem szegett.

C felelőssége abban az esetben állapítható meg, ha műszaki szakértő meg tudja állapítani és ki tudja mondani, hogy a C vezetője milyen sebességgel és milyen távolságban haladt B mögött. (Vagy egyéb módon megállapítható a követési távolság.) Ha a szakértő kimondja, hogy a C által tartott követési távolság kisebb volt, mint sebességéhez tartozó féktávolság, akkor C is felelős lesz a baleset bekövetkezéséért. Ilyen szakértői véleményel még nem találkoztam.

Egy jó ismerősömnek próbálok segíteni és ehez kérem ki a véleményeteket, hogy a gondolatmenetem mennyire helytálló!

KRESZ 27. § (1.) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött ennek hirtelen fékezése esetében is meg lehessen állni.

Tehát a követési távolságba bele kell kalkulálni azt, hogy az előttem haladó is a fizika törvényei szerint lassul és áll meg, még hirtelen fékezés esetén is. Amennyiben az előttem haladó ütközik, úgy a lassulás mértéke nem kiszámítható, s az adott körülmények között a balesetet nem lehet kivédeni.

Ha jól olvasom Isti fejtegetését; szerinte van a hirtelen fékezés, és létezik egy "még annál is hirtelenebb".

'B' illetve 'c' a hibás, nem tartottak megfelelő követési távolságot. A keressz világosan kimondja, hogy úgy kell megválasztani a követési távolságot, hogy az előttünk haladó hírtelen fékezése esetén is meg lehessen állni.

Igen, ez a gyakorlat. De gondoljunk bele, 'C' a fizikai törvényeit alapul véve választotta meg a 'B' mögött a követési távolságot. Viszont amikor a 'B' ütközik az 'A'-nak, akkor a 'B' nem a hirtelen fékezéskor megszokott módon lassul és áll meg, hanem annál jóval nagyobb a lassulás és a megállás lerövidül. Ilyenkor a 'C'-nek az esetleg jól megválasztott követési távolság is kevés lehet.

Miért, ő megfelelő követési távolságot tartott? Akkor meg a fékezést mulasztotta el.

3 egymás után haladó személygépkocsi halad lakott területen belül egymás mögött. Az első 'A', második 'B' és a harmadik 'C'. Az 'A' elé kiszalad egy kutya, ezért hirtelen fékez és megáll a kutya előtt. A 'B' nem tartott megfelelő követési távolságot, ezért neki ütközik az 'A' hátuljának. A 'C' gépkocsi pedig a 'B' hátuljának ütközik.

Kérdés: A 'C' felelőssége megállapítható-e?