Centrum Parkoló/per

Valószínüleg nem figyeltem arra hogy 2001-ben került be a tv-be. Bocs.
Mi a különbség behajtás és végrehajtás között szerinted?
Az biztos hogy a behajtás - azaz a megnem fizetett összeg kényszerrel történő megfizettetése - a már korábban lefolytatott közig. vagy nem közig eljárás végső "stádiuma" nem pedig a kezdete.
Érdekelne az is hogy mit válaszol neked a Közig Hivatal.

Oké, asszem, igazad van, tényleg a végrehajtást jelenti a behajtás. Viszont fenntartom, hogy a polgári peres eljárás és az adók módjára való behajtás kizárja egymást. Ezt találtam a Vas megyei APEH honlapján (http://www.apeh.hu/…to050426.htm):

"Magánszemélyek adók módjára behajtandó köztartozását az illetékes önkormányzati adóhatóság, jogi személyeknél és egyéb szervezeteknél a székhely szerinti állami adóhatóság jár el, kivéve ha a törvény másképp rendelkezik. [...] A behajtást kérő az adóhatósághoz abban az esetben fordulhat végrehajtási eljárás lefolytatásáért, ha a hátralékos a fizetési felszólítást követően sem teljesíti fizetési kötelezettségét. Ezen eljárásokban a végrehajtható okirat a behajtást kérő megkeresése."

Tehát a parkolás esetében a közút kezelőjének, azaz az illetékes önkormányzatnak kell a fizetési kötelezettséget megállapítania, fizetési felszólítást küldenie, majd pedig nem fizetés esetén az adóhatóságtól kérnie a behajtást.

Majd megírom, mit válaszol a Közig. Hivatal. Én is nagyon kíváncsi vagyok.

teljesen egyetértek veled abban hogy a polgári peres vagy nem peres eljárás során hozott határozatot (fizetési meghagyás) nem lehet közig. behajtással rendezni. Épp ezért írtam azt hogy itt valami hiányosság van.

Meg is jött a válasz a Közigazgatási Hivataltól, elismerésre méltó gyorsasággal. A válasz lényegét idézném:

"Az Fpk. felülvizsgálata folyamatban van, az Ön által felvetett szabályozását azonban nem tartjuk törvénysértőnek.
Az 1988. évi I.-es törvény 15. § (3) bekezdése - mint az Ön helyesen idézte - felhatalmazást ad a közút kezelőjének a díj és a pótdíj szedésére. Másként megfogalmazva: nem a törvény mondja meg a beszedhető várakozási díj, pótdíj mértékét, hanem a közút kezelője - jelesül a Fővárosi Közgyűlés. Tehát nincs "e törvényben megállapított" díj, amit csak adók módjára lehet beszedni a törvény 48. § (5) bekezdése alapján. Ezen 48. § (5) bekezdés például a törvény 17. § (7) bekezdése, 20. § (2) bekezdésére vonatkozik."

Mondjuk én nem látok a 17. §-ban (7) bekezdést, tehát itt vagy elírás van, vagy nem a hatályos szöveget nézem. Valaki utána tudna nézni? De ettől függetlenül el kell ismernem, hogy az érvelés logikus. Azt hiszem, meg is vagyok győzve. Valóban, nem a törvény határozza meg a parkolási díjat és pótdíjat, hanem csak felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy ilyet megállapítson.

Ez viszont azt is jelenti, hogy az Ildikó által említett perben tévedett a bíróság.

Habár, még egyszer belegondolva, azt hiszem, még sincs igaza a Közig. Hivatalnak. Nézzük csak meg még egyszer a törvény 48. §. (5) bekezdését:

"(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."

Két észrevételem van:

1. A szöveg nem azt mondja, hogy "e törvényben megállapított díjat", hanem hogy "e törvényben meghatározott díjat". A díj megállapítása valóban a díj mértékének megállapítását jelenti, amire a Hivatal hivatkozik. Azonban a díj meghatározása kifejezés ennél általánosabb értelmű, magában foglalja azt, ha a törvény kimondja, hogy ilyen és ilyen díj szedhető.
2. Ez az igazi ütőkártyám: a törvény 48. § (5) bek. azt mondja: "- a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével -". Nézzük meg, mik ezek:

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió idõtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és mûtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

Tv. 33. § (2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelõ szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák építésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. A díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Tehát e két idézett bekezdésben sem állapítja meg a törvény valamely díj mértékét. Ha a 48. § (5) csak a törvényben meghatározott mértékű díjakra vonatkozna, akkor a 9/C. § (1) és 33. § (2) bekezdést nem kellene külön megemlíteni, hogy azok kivételek, mert hiszen eleve nem vonatkozna rájuk a 48. § (5). Valójában a 9/C. § (1) (az autópályadíj meghatározása) és a 15. § (3) (a parkolási díj meghatározása) teljesen analóg egymással: előbbiben a koncessziós társaságot, utóbbiban az önkormányzatot hatalmazza fel a törvény díj (az első esetben autópályadíj, a másodikban parkolási díj) szedésére. A díj mértékét egyik esetben sem állapítja meg a törvény. Mégis, a 9/C. § (1)-et külön kiemeli a 48. § (5) alól, mint kivételt, a 15. § (3)-at viszont nem.

Mi a véleményetek erről? Itt elsősorban a jogászokat kérdezem (én ugyanis nem vagyok az). Igazam van? Válaszoljak a Közig. Hivatalnak a fenti érvelésemet leírva?

Még egyszer elolvastam és most már biztos vagyok benne, hogy igazam van. A Közig. Hivatal jogi álláspontja téves. A 48. § (5) az "e törvényben meghatározott" díjakról beszél, majd kivételként megemlíti a 9/C. § (1) és 33. § (2)-ban meghatározott díjat. Sem a 9/C. § (1), sem a 33. §. (2) nem állapít meg díjmértéket. Ennélfogva a törvény a "díj meghatározása" alatt nem a díj mértékének megállapítását érti, hanem egyszerűen a díj fajtájának, szedése feltételeinek leírását. A Közig. Hivatal tévesen értelmezte a törvényszöveget. Ezt bizony megírom nekik! Tehát újabb felvonás következik!

Azért őszintén szólva eléggé csalódott vagyok a jogásztársadalomban!

Kedves szalámi!

nem volt időm ennyire belemélyedni a dolgokba, mint neked, de be kell látnom, hogy laikus létedre ( te írtad, hogy nem vagy jogász) gyorsan rájöttél a közig hivatal tévedésére.
Így van, amikor a jogszabály szövege azt írja, hogy az "e törvényben meghatározott díj", akkor nem arra gondol, hogy a díjmérték meghatárzoása, hanem a fajtájára. Ezért a parkolódíj megnemfizetése esetén azt adók módjára kell behajtani. Nyugodtan megírhatod a közig hivatalnak, hogy menjenek el továbbképzésre!

A bíró aki az ítéletet hozta egyébként elárulta, hogy ezt megkonzultáta az egész bírói karral, úgyhogy az Y város egész bírósága ezen az állásponton van!

Még a múlt héten válaszoltam a Közigazgatási Hivatalnak, szerintem hibátlan okfejtést írtam le. Válasz még nem érkezett. Remélem, csak azért, mert komolyan elgondolkodnak a kérdésen :)

Sziasztok!
Egy nagy kérdésem lenne hozzátok!
Nemrég tilosban parkoltunk, erről fénykép készült.
Az illetékes rendőrség küldött egy ajánlott levelet (amit a szomszéd átvett sajna), amiben azt írja, hogy feljelentés történt ellenem a parkolás miatt, és hogy nyilatkozzam annak a személynek az adatairól, aki abban az időben az autót vezette.
Nem tudjátok véletlenül, hogy mit lehet tenni ilyen esetben, hogy ne kelljen kifizetni a feljelentés miatti összeget, illetve mi van akkor, ha nem nyilatkozom? Egyáltalán mit lehet tenni???

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!!

Allics

Szalami!

Légyszi írd meg, mit válaszoltak. Nagyon kíváncsi vagyok. az e-mail-t remélem megkaptad még korábban.

gittus: sajna még mindig nem érkezett válasz a hivataltól, úgy látszik, nagyon megfogtam őket. Az e-mailedet megkaptam, kösz a szakvéleményt!

Egyébként a mai Világgazdaság ezt írja:

"Mulasztást követ el a Legfelsőbb Bíróság, amikor nem hoz jogegységi döntést a parkolási perek ügyében - mondta lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd. Budapesten polgári peres eljárásban tárgyalják a parkolási társulások követeléseit, míg a győri bíróság szerint ezen tartozásoknak az ügyében közigazgatási pereket kell indítani. A fővárosi önkormányzat rendelete jogszabályi hátteret adhat a parkolási díjak beszedéséhez, de ebből nem következik, hogy a parkolási cégek minden igénye jogszerű. Kovács Kázmér szerint az évekkel ezelőtti tartozások esetében több vitás kérdés is felmerülhet, például hogy az autósnak meddig kell őriznie a pótdíjbefizetést igazoló szelvényt, ha évekig nem vitatták, hogy azt befizette. Volt olyan eset, amikor emiatt a bíróság az autós javára döntött."

1.
Nyert már alperes valaha parkolási pert?
Ki, mikor, hogyan?

2.
Mi van akkor, ha kap valaki egy mikuláscsomagot, majd 3 hét múlva tértivevényes leveleket, de se ő, se a szomszéd nem veszi át soha?

3.
Van-e valami lényegi különbség az ügymenetben, ha nem a Centrum, hanem a kerületi közterületfelügyelet büntet meg valakit?

Szia, a következő kérdésem lenne, jobban mondva problémám. A 80 éves papám kocsiját, ami az ő nevén van, többször használták más családtagok és párszor meg is büntették a kocsit Budapesten, mert nem volt érvényes parkolójegy vagy éppen lejárt. Most kijött a címére egy csekk, hogy azonnal fizessen be 70 ezer forintot, amit ő nem hajlandó természetesen, mert nem ő vezette az autót. Először felszólításokat küldözgetett a társaság, most meg már a bíróság küldött valamit, amit nem tudott átvenni, mert nem ott lakik, ahol be van jelentve. Mit tehet ilyen ügyben a bíróság? Egyrészt nincs a nevén semmilyen ingatlan vagy tulajdon, csak az autó. Ha nem fizet, akkor elveszik az autóját? Mi van akkor, ha át sem veszi az ajánlott küldeményeket. Elképzelhető, hogy bíróság elé citálják?Válaszát előre is köszönöm!

Először is ha a hivatalos küldeményeket - tértivevényes - valaki nem veszi át, azaz hagynak értesítést de a küldeményt nem keresi a postán, kézbesítési vélelem alapján - kézbesítettnek kell tekinteni. Nagy gáz ha nem is tud arról hogy pl: mikor lesz az ügyében tárgyalás, és ott mi történt stb...
Tanácsos tehát a küldeményeket átvenni.
Remélhetőleg nyugdíja sincs a papádnak, mivel elsődlegesen azt fogják - adott esetben - végrehajtás alá vonni, de csak miután a bíróság jogerősen megítélta a parkolási társaság igényét.

Ha a küldeményeket nem vették át - nem akarom a frászt rád hozni - de lehet hogy ez már akár meg is történt.
Nem ártana gyorsan annak a küldeménynek utána nézni, lehet hogy van még lehetőség tenni valamit.

Átvette a küldeményt és a bíróság kötelezi, hogy fizesse be tizenöt napon belül a bírságot. Nem védekezhet azzal, hogy ő már nem vezeti évek óta a kocsit és, hogy nem tudja, hogy ki vezette. Ha ebből tárgyalás lesz, akkor neki személyesen el kell mennie? Érdemes belemenni egy ilyen herce-hurcába?

Ez egy polgári jogi követelés, ami a tuljadonhoz kapcsolódik, így a tulajdonosnak kell helyt állnia.

Ez valószínűleg a fizetési meghagyás amit átvett. Két lehetőség van. Fizet vagy ellentmondással él, és az eljárás perré alakul. Innen is két esélyes a dolog. Javaslom olvasd végig ezt és a többi ilyen autós topicot. Már sokan és sokféleppen gondolkodtak a lehetőségekről.
Azt hogy ki vezette a gépjárművet nem érdemes felvetni mivel nem szabálytalan közlekedésről van szó, hanem parkolásról. Az előbbinél lehet a szabálysértés során az elkövető személyét vitatni, itt a parkolás ellenértéke a tét.

Köszi a válaszokat, azt hiszem inkább a fizetés mellett döntünk. Azért lenne még egy kérdésem. Szerintetek, ha csak azt az összeget fizetjük be, ami a büntetésre vonatkozik és az ügyvédi költségeket, meg mindenféle járulékokat nem (ez kb még 50 ezer forint), akkor is pert indítanak a papám ellen?

Ha nem éltek az ellentmondással, hanem fizettek, akkor nem lehet válogatni, hogy mit fizettek mit nem. A befizetett összeget első sorban a költségekre kell fordítani (ügyvédi kts, egyéb ktsg, kamat) és csak ha marad még valami azt fordítják a főkövetelésre. Így aztán nem a befizető határozza meg hogy mire fizet, ha nem elegendő befizetés, még mindíg fogtok tartozni a parkolási díjjal.

Barbi, én a helyetekben (papád helyében)lehet, hogy élnék az ellentmondással, majd utána átvenném a bírósági idézéseket, de - tudom, nem szép dolog - minden alkalommal orvosi papírral kimenteném magamat. 70 + 50 ezret megér szerintem. Egyébként pedig nyerhetők a perek szerintem, csak fel kell készülni és tudni kell mik a parkolócégek gyenge pontjai. Ugyanis van jópár belőlük...

Valaki kérdezte, nyert-e már valaki valaha parkolási pert. Én azt kérdezem, vesztett-e valaki valaha parkolási pert? (Bizonyára igen, de azért ne vegyük készpénznek, hogy olyan sokat nyernek a parkolócégek - csak azért mert egyesek ezt sulykolják a médiában. Nagyotmondás ellen a legjobb védelem a nagyothallás :)))

Az ajánlott küldemények át nem vétele a lehető legrosszabb megoldás. Mindig át kell venni, és mindig válaszolni kell. Megfelelő súlyú válasz esetén vélhetőleg nem kockáztat a parkolócég pert. Õk is a gyengébb ellenállás irányába mennek.

Kellő összefogással szerintem egyébként az összes parkolópert el lehetne törölni a föld felszínéről. Valahol az új parkolási rendelet megjelenése tájékén lehetne új lapot kezdeni. Ui. a régi rendelet alapján igazából még díjat sem lehetett volna szedni :-o

tegnap kaptam egy fizetési felszólítást a Centrum PR kft-től, hogy 2001.05.04 16:23:05 - 2002.06.25. 14:43:32-ig terjedő időszakban 3 pótdíjazási esemény kapcsán 11960 Ft 30 napon túl meg nem fizetett parkolási díj- és pótdíjtartozást halmoztam fel.Plusz posta költség, Bm lekérdezési díj miegymás:( Ha nem fizetek perrel fenyegetnek.
Abban az időben szerintem én nem parkolhattam ott mert nem laktam Budapesten. Meg akarom írni nekik ezt és, hogy nem vagyok hajlandó fizetni. Helyesen járok-e el? Fényképeztek-e akkor?Ha nincs fényképük hogyan bizonyítják, hogy mégis csak ott parkoltam?
Valaki válaszoljon: kösz

Mostanában már minden parkolásról film vagy fényképfelvétel készül. ha biztos vagy benne, hogy nem parkoltál ott, akkor ugysem tudják bizonyítani, ha nem, akkro kétséges a dolog.

Erre varrjatok gombot, friss MTI-hír:

"Polgári pereket indíthatnak a parkolási társaságok a pótdíjakért

Budapest, 2005. augusztus 30., kedd (MTI)

A parkolási társaságok polgári pereket indíthatnak a bíróságokon az elmaradt parkolási díjak, illetve pótdíjak behajtása érdekében - közölte a Legfelsõbb Bíróság (LB) kedden az MTI-vel. Az alsóbb fokú bíróságokra kötelezõ jogegységi határozat értelmében a parkolási társaságok, önkormányzati felhatalmazás alapján, jogosultak "polgári bíróság elõtt érvényesíteni a ki nem fizetett parkolási díj (pótdíj) iránti igényt" - írja az LB közleményében. Amennyiben a bíróság megítéli a parkolási díjat, a behajtást "adók módjára kell végrehajtani". Az LB indoklása szerint azért volt szükség egy kötelezõ jogegységi határozat meghozatalára, mert a hatályos jogszabályok nem adtak egyértelmû eligazítást arra: polgári vagy közigazgatási eljárás keretében hajtható-e be a be nem fizetett parkolási díj. "

Az LB honlapján egyelőre nem találom ezt a határozatot.

Eddig azt hittem, hogy az adók módjára történő behajtás és a polgári peres eljárás kizárja egymást. Vagy ez, vagy az, a két dolgot nem lehet keverni. Most kiderül, hogy olyat is lehet, hogy polgári bíróság dönt, utána pedig a követelést adók módjára hajtják be. Mondjuk nem értem, ez miben különbözik a rendes végrehajtástól.

Mindig tanul az ember valamit.

Azt kell mondanom, hogy a jogalakotók hülyeségét az LB-nek sikerült egy újjabb hülyeséggel tetőzni.