Centrum Parkoló/per

Fórum → autók, motorok
régebbi elöl     új hozzászólás

szalami # 2005.08.04. 06:44

gittus: sajna még mindig nem érkezett válasz a hivataltól, úgy látszik, nagyon megfogtam őket. Az e-mailedet megkaptam, kösz a szakvéleményt!

Egyébként a mai Világgazdaság ezt írja:

"Mulasztást követ el a Legfelsőbb Bíróság, amikor nem hoz jogegységi döntést a parkolási perek ügyében - mondta lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd. Budapesten polgári peres eljárásban tárgyalják a parkolási társulások követeléseit, míg a győri bíróság szerint ezen tartozásoknak az ügyében közigazgatási pereket kell indítani. A fővárosi önkormányzat rendelete jogszabályi hátteret adhat a parkolási díjak beszedéséhez, de ebből nem következik, hogy a parkolási cégek minden igénye jogszerű. Kovács Kázmér szerint az évekkel ezelőtti tartozások esetében több vitás kérdés is felmerülhet, például hogy az autósnak meddig kell őriznie a pótdíjbefizetést igazoló szelvényt, ha évekig nem vitatták, hogy azt befizette. Volt olyan eset, amikor emiatt a bíróság az autós javára döntött."

gittus # 2005.07.28. 17:36

Szalami!

Légyszi írd meg, mit válaszoltak. Nagyon kíváncsi vagyok. az e-mail-t remélem megkaptad még korábban.

Allics3 # 2005.07.28. 16:24

Sziasztok!
Egy nagy kérdésem lenne hozzátok!
Nemrég tilosban parkoltunk, erről fénykép készült.
Az illetékes rendőrség küldött egy ajánlott levelet (amit a szomszéd átvett sajna), amiben azt írja, hogy feljelentés történt ellenem a parkolás miatt, és hogy nyilatkozzam annak a személynek az adatairól, aki abban az időben az autót vezette.
Nem tudjátok véletlenül, hogy mit lehet tenni ilyen esetben, hogy ne kelljen kifizetni a feljelentés miatti összeget, illetve mi van akkor, ha nem nyilatkozom? Egyáltalán mit lehet tenni???

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!!

Allics

szalami # 2005.07.27. 18:47

Még a múlt héten válaszoltam a Közigazgatási Hivatalnak, szerintem hibátlan okfejtést írtam le. Válasz még nem érkezett. Remélem, csak azért, mert komolyan elgondolkodnak a kérdésen :)

ildikó31 # 2005.07.21. 06:14

Kedves szalámi!

nem volt időm ennyire belemélyedni a dolgokba, mint neked, de be kell látnom, hogy laikus létedre ( te írtad, hogy nem vagy jogász) gyorsan rájöttél a közig hivatal tévedésére.
Így van, amikor a jogszabály szövege azt írja, hogy az "e törvényben meghatározott díj", akkor nem arra gondol, hogy a díjmérték meghatárzoása, hanem a fajtájára. Ezért a parkolódíj megnemfizetése esetén azt adók módjára kell behajtani. Nyugodtan megírhatod a közig hivatalnak, hogy menjenek el továbbképzésre!

A bíró aki az ítéletet hozta egyébként elárulta, hogy ezt megkonzultáta az egész bírói karral, úgyhogy az Y város egész bírósága ezen az állásponton van!

ildiko31

szalami # 2005.07.20. 16:33

Még egyszer elolvastam és most már biztos vagyok benne, hogy igazam van. A Közig. Hivatal jogi álláspontja téves. A 48. § (5) az "e törvényben meghatározott" díjakról beszél, majd kivételként megemlíti a 9/C. § (1) és 33. § (2)-ban meghatározott díjat. Sem a 9/C. § (1), sem a 33. §. (2) nem állapít meg díjmértéket. Ennélfogva a törvény a "díj meghatározása" alatt nem a díj mértékének megállapítását érti, hanem egyszerűen a díj fajtájának, szedése feltételeinek leírását. A Közig. Hivatal tévesen értelmezte a törvényszöveget. Ezt bizony megírom nekik! Tehát újabb felvonás következik!

Azért őszintén szólva eléggé csalódott vagyok a jogásztársadalomban!

szalami # 2005.07.20. 15:30

Habár, még egyszer belegondolva, azt hiszem, még sincs igaza a Közig. Hivatalnak. Nézzük csak meg még egyszer a törvény 48. §. (5) bekezdését:

"(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."

Két észrevételem van:

  1. A szöveg nem azt mondja, hogy "e törvényben megállapított díjat", hanem hogy "e törvényben meghatározott díjat". A díj megállapítása valóban a díj mértékének megállapítását jelenti, amire a Hivatal hivatkozik. Azonban a díj meghatározása kifejezés ennél általánosabb értelmű, magában foglalja azt, ha a törvény kimondja, hogy ilyen és ilyen díj szedhető.
  2. Ez az igazi ütőkártyám: a törvény 48. § (5) bek. azt mondja: "- a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével -". Nézzük meg, mik ezek:

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió idõtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és mûtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

Tv. 33. § (2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelõ szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák építésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. A díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Tehát e két idézett bekezdésben sem állapítja meg a törvény valamely díj mértékét. Ha a 48. § (5) csak a törvényben meghatározott mértékű díjakra vonatkozna, akkor a 9/C. § (1) és 33. § (2) bekezdést nem kellene külön megemlíteni, hogy azok kivételek, mert hiszen eleve nem vonatkozna rájuk a 48. § (5). Valójában a 9/C. § (1) (az autópályadíj meghatározása) és a 15. § (3) (a parkolási díj meghatározása) teljesen analóg egymással: előbbiben a koncessziós társaságot, utóbbiban az önkormányzatot hatalmazza fel a törvény díj (az első esetben autópályadíj, a másodikban parkolási díj) szedésére. A díj mértékét egyik esetben sem állapítja meg a törvény. Mégis, a 9/C. § (1)-et külön kiemeli a 48. § (5) alól, mint kivételt, a 15. § (3)-at viszont nem.

Mi a véleményetek erről? Itt elsősorban a jogászokat kérdezem (én ugyanis nem vagyok az). Igazam van? Válaszoljak a Közig. Hivatalnak a fenti érvelésemet leírva?

szalami # 2005.07.20. 14:58

Meg is jött a válasz a Közigazgatási Hivataltól, elismerésre méltó gyorsasággal. A válasz lényegét idézném:

"Az Fpk. felülvizsgálata folyamatban van, az Ön által felvetett szabályozását azonban nem tartjuk törvénysértőnek.
Az 1988. évi I.-es törvény 15. § (3) bekezdése - mint az Ön helyesen idézte - felhatalmazást ad a közút kezelőjének a díj és a pótdíj szedésére. Másként megfogalmazva: nem a törvény mondja meg a beszedhető várakozási díj, pótdíj mértékét, hanem a közút kezelője - jelesül a Fővárosi Közgyűlés. Tehát nincs "e törvényben megállapított" díj, amit csak adók módjára lehet beszedni a törvény 48. § (5) bekezdése alapján. Ezen 48. § (5) bekezdés például a törvény 17. § (7) bekezdése, 20. § (2) bekezdésére vonatkozik."

Mondjuk én nem látok a 17. §-ban (7) bekezdést, tehát itt vagy elírás van, vagy nem a hatályos szöveget nézem. Valaki utána tudna nézni? De ettől függetlenül el kell ismernem, hogy az érvelés logikus. Azt hiszem, meg is vagyok győzve. Valóban, nem a törvény határozza meg a parkolási díjat és pótdíjat, hanem csak felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy ilyet megállapítson.

Ez viszont azt is jelenti, hogy az Ildikó által említett perben tévedett a bíróság.

gittus # 2005.07.17. 07:34

teljesen egyetértek veled abban hogy a polgári peres vagy nem peres eljárás során hozott határozatot (fizetési meghagyás) nem lehet közig. behajtással rendezni. Épp ezért írtam azt hogy itt valami hiányosság van.

szalami # 2005.07.15. 21:43

Oké, asszem, igazad van, tényleg a végrehajtást jelenti a behajtás. Viszont fenntartom, hogy a polgári peres eljárás és az adók módjára való behajtás kizárja egymást. Ezt találtam a Vas megyei APEH honlapján (http://www.apeh.hu/…to050426.htm):

"Magánszemélyek adók módjára behajtandó köztartozását az illetékes önkormányzati adóhatóság, jogi személyeknél és egyéb szervezeteknél a székhely szerinti állami adóhatóság jár el, kivéve ha a törvény másképp rendelkezik. [...] A behajtást kérő az adóhatósághoz abban az esetben fordulhat végrehajtási eljárás lefolytatásáért, ha a hátralékos a fizetési felszólítást követően sem teljesíti fizetési kötelezettségét. Ezen eljárásokban a végrehajtható okirat a behajtást kérő megkeresése."

Tehát a parkolás esetében a közút kezelőjének, azaz az illetékes önkormányzatnak kell a fizetési kötelezettséget megállapítania, fizetési felszólítást küldenie, majd pedig nem fizetés esetén az adóhatóságtól kérnie a behajtást.

Majd megírom, mit válaszol a Közig. Hivatal. Én is nagyon kíváncsi vagyok.

gittus # 2005.07.15. 20:22

Valószínüleg nem figyeltem arra hogy 2001-ben került be a tv-be. Bocs.
Mi a különbség behajtás és végrehajtás között szerinted?
Az biztos hogy a behajtás - azaz a megnem fizetett összeg kényszerrel történő megfizettetése - a már korábban lefolytatott közig. vagy nem közig eljárás végső "stádiuma" nem pedig a kezdete.
Érdekelne az is hogy mit válaszol neked a Közig Hivatal.

szalami # 2005.07.15. 19:36

Gittus, az idézett rész 2001-ben került be a törvénybe! És a behajtás nem azonos a végrehajtással. "Adók módjára kell behajtani", ez szerintem azt jelenti, hogy a parkolási díj meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárást kell indítani és határozatot hozni.

gittus # 2005.07.15. 17:57

lehet hogy én de lehet hogy a bíróság hagyott ki egy lépést.
Az idézett szabály a megnem fizetett díj behajtásáról beszél nem pedig a követelés érvényesítésének módjáról. A behajtás azaz a végrehajtás nem nélkülözheti szerintem a szabályszerűen lefolytatott a követelés érvényesítésére irányuló eljárást legyen az közigazgatási illetve peres vagy nem peres eljárás. Mindkét esetben jogerős és végrehajtható határozat, valamint a teljesítésre megszabott határidő lejárta után lehet a behajtást azaz a végrehajtást kezdeményezni. (néhány kivételtől eltekintve, pl: ha valakinek a tartásáról határoztak, de ez most nem az az eset)
1988.-ban még parkolási társaságok nem lévén - de lehet hogy tévedek - valószínűleg más eljárással került sor a kötelezésre esetleg a helyszínen a parkoló autóst megbírságolták?
Lehet hogy a megváltozott helyzethez a jogszabály nem igazítása nem történt meg, így most kimaradt egy lépcső, a kötelezés, és csak a behajtásra van jogszabály.
Nem tudom de ez kevésnek tűnik.

szalami # 2005.07.15. 13:58

De a Közigazgatási Hivatal feladata az önkormányzatok törvényességi felügyelete és ellenőrzik az önkormányzatok által hozott rendeleteket. Tehát gondolom, valamit tenniük kell, ha törvényellenes rendeletre bukkannak, bár valóban nem tudom, pontosan mire is terjed ki a hatáskörük. Talán csak arra, hogy felszólítják az önkormányzatot a törvényellenes rendeletrész visszavonására?

Mindenesetre megírtam nekik a dolgot, meglátjuk, mit reagálnak.

Tulajdonképpen ebből sajtóbotrányt is lehetne csinálni, elvégre annyira ordítóan nyilvánvaló a törvény és a rendelet közötti ellentmondás, hogy teljesen meg vagyok döbbenve, hogy ez a helyzet négy éven át változatlanul fennállhatott.

the big cat # 2005.07.15. 09:12

A Közigazgatási Hivatalnak még mindig nem hatásköre jogszabályok meghozása, vagy megsemmisítése, ezt vagy a jogszabály autoritása teheti meg, vagy az Alkotmánybíróság megsemmisíthet jogszabályokat.

ildikó31 # 2005.07.15. 07:41

Kedves szalámi!

A bíróság a pert végzéssel megszüntette. A végzés ellen 15 napon belül lehetett volna fellebbezéssel élni, de mi nem éltünk, és tudtommal a felperes sem.
Egyébként a tévé ügyvédjében is volt egy parkolódíjas ügy, amiben egy ügyvéd nyilatkozott, és ott is valami hasonlóra hivatkozott az ügyvéd úr!

ildiko31

szalami # 2005.07.14. 17:41

Ezt találtam az adatvédelmi biztos honlapján, még 2001-ben íródott szöveg: (http://abiweb.obh.hu/…2fejezA4.htm):

"A jegyző által hivatkozott 1988. évi I. törvény szerint a parkolási pótdíjat valóban adók módjára kell behajtani, ez pedig a jegyző hatáskörébe tartozik. E rendelkezésnek azonban ellentmond a Fővárosi Önkormányzat parkolási rendelete, amely szerint a meg nem fizetett pótdíjat polgári peres úton kell behajtani. A biztos megállapította, hogy a pótdíjak behajtása ténylegesen az önkormányzati rendelet szerint történik. [...] A vizsgálat eredményeként a jogellenes adatkezelést megszüntették, és a törvénynek ellentmondó fővárosi közgyűlési rendelet módosításának szándékáról tájékoztatták a biztost. (20A/2001)"

Tehát már 2001-ben tudvalévő volt, hogy bizony az önkormányzati rendelet ellentmond a törvénynek és fennállt a szándék a rendelet módosítására. Ehhez képest nem módosították, sőt, az új, ez év márciusában elfogadott rendeletbe is bekerült a polgári peres behajtás.

Mit mondjak, furcsa dolgok folynak ebben az országban. Az önkormányzat törvényellenes rendeletet hoz, és ezt mindenki tudja, de azért négy éven át érvényben tartják a törvényellenes rendelkezést. Csak óvatosan megkérdezném, hogy egy törvényellenes rendeletrészt nem kellene véletlenül azonnali hatállyal megsemmisíteni? Mondjuk a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak nem ez volna a dolga? Ha igen, mit csináltak az utóbbi 4 évben?

Hát bizony úgy fest a dolog, hogy 2001 óta az összes parkolási per törvénytelen volt, mivel a törvényellenes önkormányzati rendelet alapján folytatták le őket!

Én mindenesetre írok a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak ez ügyben.

the big cat # 2005.07.14. 15:54

Ildikó, mindegy, ez akro sem jelenti azt, hogy a követelés elismerés, vagy azzal egyenértékű jogerős határozta híján közvetlenül végrahajtható lenne.

szalami # 2005.07.14. 15:00

Hát ez nagyon érdekes. Valóban ez áll a törvényben, hogy adók módjára kell behajtani a díjat és pótdíjat. Kedves jogászok, mi a véleményetek, a törvény eme bekezdésével nem áll-e ellentétben a budapesti parkolási rendeletnek az a rendelkezése, hogy a be nem fizetett díjat és pótdíjat a parkolási cég a saját nevében, polgári peres úton hajtja be. Mert ha ellentétben áll, akkor bejelentést kéne tenni ez ügyben a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál, lévén ez a hivatal végzi a fővárosi önkormányzat törvényességi felügyeletét.

ildikó, lett a pernek folytatása? kért a felperes felülvizsgálatot?

Azért hihetetlen, hogy mennyi jogi kuszaság van a parkolási ügyek körül. Miért nem képesek a jogalkotók egyértelmű és normális szabályozást alkotni?

ildikó31 # 2005.07.14. 08:25

Kedves Big!

Ezt kifogásolta a Kommunális Szolgáltató jogásza is, de Y város bírája a pert ezzel az indokkal megszüntette!

Nem ez az egyetlen dolog amiben nem egységes a joggyakorlat Magyarország területén.

ildiko31

the big cat # 2005.07.14. 07:02

Hát ez egyrészt nam azt jelenti, hogy mindenféle jogerős döntés nélkül, ami a követelés jogosságát ileti végre lehetne hajtani (az adók esetében az adóhatóság határozatot hoz, azt rendes és rendkívüli jogorvoslatok útján lehet vitatni, jogerős döntés után végrehajtani), másrészt akkro nem értem, hogy a polgári bíróságok más ügyekben miért hoznak jogerős döntéseket, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot.

ildikó31 # 2005.07.14. 06:13

Kedves fórumozók!

Volt egy ilyen perünk! Leírom nektek a bíróság által hozott végzés indoklását: (mi a bírságot felhalmazó céget képviseltük):

A Kommunális szolgáltató Kft. felperes mint jogosulta fizetési meghagyás kibocsátását kérte X. cég alperes, mint kötelezett ellen. A fizetési meghagyásos eljrás kötelezetti ellentmondás következtésben perré alakult át. Az eljárás tárgya parkolási díj meg nem fizetése.
A felperes keresetét az Y város Önkormányzatának 66/2003. Ök. rendeletre alapította, amely rendeletet az önkormányzat a kozúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 15.§ (2) bek. foglalt felhatalmazás alapján bocsátotta ki. Az 1988. évi I. tv. 48.§ (5) bek. szerint a törvényben meghatárzott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C § (1) bek. és a 33. § (2) bek-ben meghatárzott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.
A fenti bekezdésben hivatkozott törvényi rendelkezés a 2001. január 1. napjától kezdődően hatályos. Az Ök. rendelet olyan díj és pótdíj beszedéséről rendelkezik, amelynek jogalapja az 1988. évi I. tv. 15. § (2) bek. - a jelenlegi szabályozás szerint a 15. § (3) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás.
Az 1988. évi I. tv. 48. § (5) bek. alapjánazonban az ilyen díjat és pótdíjat a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Az adók módjára történő behajtás pedig azt jelenti, hogy az említett díjak és pótdíjak megfizetésének elmulasztása esetén a követelés érvényesítésére a bíróságnak nincs hatásköre.

Kedves Fórumozók! Ezért nem vezet eredményre a fizetési meghagyás!

ildiko31

gittus # 2005.07.13. 20:37

...vagy lehet hogy már fényképezni sem kell. Minek ha nem kell bizonyítani csak behajtani.
Jó lenne tudni azt az új jogszabályt.

the big cat # 2005.07.13. 17:14

Ez nekem is elég érdekesen hangzik, hogy el sem ismert követelést végrehajtásra adnának ki. Ha parkolótársaság vagyok, holnaptól ész nélkül fényképezek, és kérem a végrahajtást, hiszen bizonyítanom sem kell.

szalami # 2005.07.13. 14:19

ildikó, na ez nekem új és felettébb furcsán hangzik, őszintén szólva nem is hiszem el. Melyik volna ez az új jogszabály?