Hagyatéki hitelezői igény

KBS!
Egyezség nincs, csak a lehetősége van felajánlva a keresetlevélben. Tárgyalás ezután lesz, az első.
Tehát a kérdés továbbra is a zárlat elrendelésének lehetősége.
Köszönöm.

A felperes és a két alperes hárman testvérek. Az egyik alperes tanuskodhat-e a felperes mellet a az ugyanúgy alperes testvére ellen?

Szerintem ebben az esetben ilyen fajta ideiglenes intézkedésre nincs mód.
(Nagyon halkan mondom: a keresetlevélbe én semmiképpen nem foglalnám bele az egyezségajánlatot.)

Nem az a kérdés, hogy mi szerepel a keresetlevélben, hanem hogy van-e olyan konkrét jog, ami alapján ke lehet jelenteni, hogy az az ingatlan a hagyatéki hitelezői igény fedezete. Ha van pl. jelzálogjog rajta, ami a hagyatéki hitelezői igényt biztosítja, akkor mindenképpen, már ha az ideiglenes intézkedés jogszabályi feltételei egyébként fennállnak. De még ha ez nincs is így, de pl. teljes bizonyító erejű magánokiratban a kötelezett felajánlotta fedezetül az ingatlant, már akkor sem lehetetlen a zárlat elrendelése.

Helyesbítek: nem ideiglenes intézkedés, hanem biztosítási intézkedés, természetesen.

Biztosítási intézkedést nem csak az első fokú ítélet után lehet kérni?

Nem, a közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal alátámasztott követelés tekintetében elsőfokú eljárásban is.

Van ügyvédünk de állandoan átadják egy másiknak mert éppen elmegy az irodából igy aztán ez a 3.aki foglakozik az üggyel de már nem akarok máshova menni mert a pénzt már levették.Hova menjek a pénzt nem kapom vissza nekem meg nem terem.Nyugdijas vagyok.Ezt pedig senki nem respektálja.Abban bizom lassan vége lesz mert felörlödik az ember.köszönöm a biztatást hogy lassanvége lesz az ügyvéd azt mondta még kb 2 év. Nekem nem tünik hamarnakMár gondoltam,hogy valami egyezséget kötök velük hogy vége legyen de nem tartja szerencsésnek az ügyvéd esetleg a tárgyaláson vagy elötte.Én már nem értek semmit Azért vagyok itt a fórumban,hogy okosodjak mert biztosjobban tudják egyesek a dolgokat

Fórumozók!
A pertárgy értékét a tárgyalás közben határozza meg a bíró, és van-e beleszólása a peres feleknek az összeg meghatározásába?

A dolgok természetéből adódóan a perérték a legtöbbször objektíve adott. Más esetekben nincs jelentősége, és csak ritkán fordul elő, hogy a bíró ilyen döntése érdemi fontossággal bírjon.

Mondtam már, hogy szerintem túlkombinálod az ügyedet, és túl sokat aggodalmaskodsz miatta?

Nem hiszem..., csak szeretném alaposan körbejárni. De nem válaszoltál a kérdésre. Könnyű neked nem te mész a tárgyalásra. :)

A pertárgy értékét a felperesnek kell meghatároznia a keresetlevélben.

Ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínûtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg.

„Könnyű neked nem te mész a tárgyalásra. :) ”
Alig várom, hogy mehessek. :)

Annak nehéz, aki ezt ilyen irányú végzettség nélkül teszi és nem vesz igénybe segítséget. :)

„Alig várom hogy mehessek.:)”
Ehhez nagyon sok sikert kívánok!
A válaszokat nagyon köszönöm.
(persze aggodalmaskodó kérdéseim még mindig vannak...)

A mai jogrendünk ismeri a szokásjog fogalmát?

A szokást mint jogforrást bizonyos értelemben igen. Főleg a kereskedelmi jogban.

2.1.1. Szokás, szokásjog, bírói jog
A szokás a gyakorlat során kialakult és valamely közösségben általánosan követett
cselekvési minta. Az állam elvileg háromféleképp viszonyulhat a társadalomban létrejött
szokásokhoz: vagy tiltja, vagy tûri, vagy pedig – akár jogalkotó szervei útján közvetlenül
joggá emelve, akár jogalkalmazó szervei útján közvetve kikényszerítve – elismeri õket. Ez
utóbbi esetben a szokás szokásjoggá válik: a gyakorlatban érvényesülõ cselekvési minta a
jog részévé emelkedik.

„EZ az ugye?”

Ilyesmi. De ismétlem: ma nálunk csak a kereskedelmi jogban van rá példa - ez nem a te ügyed.

KBS!

Hagyomány. Meghagyás

641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.

(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.

(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.

642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.

(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.

Ezt összefoglalnád nekem röviden?
Előre is nagyon köszönöm!!!

Mi köze ennek a te ügyedhez, amely szülőtartás megtérítése iránt folyik?
A végén azért fogsz veszíteni, mert nem bírsz leszakadni a perben nem is szereplő öröklésről. Mintha valaki, akitől egy autó vételárát követeli, hatalmas elánnal bizonygatná, hogy márpedig az eladóval kötött eltartási szerződése igenis érvényes.

/off be/ Mindenki a maga szerencséjének jogásza. Ahogy minden szerszámból előbb-utóbb kalapács vagy véső lesz, úgy minden fórumozóból előbb-utóbb jogász. Jobb ma egy hagyomány, mint tegnap egy szülőtartás megtérítése iránti per. /off ki/ uff, én beszéltem! /

Egyébként (tudom, nem rám tartozik) nem lenne egyszerűbb egy pontosan körvonalazott esetleírást adni, ezzel egyidejűleg rákérdezni a problémás vagy homályos részekre; ahelyett, hogy az ember ide-oda csapong, meg törvényszövegben írtak rövid összefoglalását kéri?

(Gondolom, a Ptk. túl sok felesleges szót nem tartalmaz; egy-egy jogintézményről meg esszéket és könyveket szoktak írni. Papírra, nem fórum-hozzászólásokba.)

Mert ez így kb. olyasmi, mintha villámolvasással 3 óra alatt elolvasnék 30 elektronikai és informatikai tárgyú könyvet, majd büszkeségtől dagadó kebellel kimennék a fészerbe azzal, hogy az ott található kacatokból összerakok egy számítógépet. Erre vannak a speciális szaktudással és speciális eszközökkel bíró emberek. Jelen esetben a jogászok. Gondolom én.

Értem én, hogy az ember laikusként is igyekszik felvértezni magát jogi ismeretekkel (pláne, ha meg akar spórolni egy ügyvédet); de ha egy valóban problémás ügyről van szó, akkor nem biztos, hogy az ember jól jár azzal, ha a garázsban található szerszámaival nekiesik az indulni nem akaró kocsijának. Mert lehet, hogy egy Trabinál vagy egy kis Polskinál ez eredményes lehet; de pl. egy, a javításához csúcstechnika-közeli szerszámokat, műszerezettséget (és szakembert!) igénylő BMW-nél már nem olyan biztos.

VZoli!
Az ügy egyátalán nem BMW, még csak nem is trabant. Csak egy trabant motorral felszrelt csettegő. A kérdésem csak arra irányult hogy a beszerelni kívánt gyújtó-kondenzátor megfelelő-e. És ezt, ebben az esetben éppen egy szakembertől kérdeztem.
Egyébként mindennel egyetértek.
És köszönöm. A fórumot pedig nem akartam megterhelni, és ezzel téged sem. De láttam it az enyémtől sokkal terjedelmesebb szöveget is.
Üdv.

Csak nem egy gyújtó-kondenzátort akarsz bele szerelni, hanem mindent, ami kocsiba nem való.

Ebben az esetben inkább hadd hívjam fel a figyelmet a BH1997. 25. sz. eseti döntésre:
"A felperes hivatkozott a Csjt. 63. §-ában foglaltakra. E törvényhely (1) bekezdése szerint több, egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítôképességük arányában oszlik meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. E törvényi rendelkezések akkor lettek volna irányadóak, ha az örökhagyó életében a peres felekkel szemben tartási igényt támasztott volna. Miután nem errôl van szó, és a felperes hagyatéki hitelezôi igényt kíván érvényesíteni, nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a felperes kereseti kérelmét a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján bírálták el. Ezzel kapcsolatban helytállóan hivatkoztak a PK 89. sz. állásfoglalás b) pontjában foglaltakra, amely szerint ....ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban aggálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezôként érvényesítheti. A felperes által sem vitatott peradatok szerint az örökhagyó a gondozásáért, segítségért nem ígért a hagyatékból való részesítést, ebbôl következôen azok ellenértéke nem minôsíthetô hagyatéki tartozásnak. Ebben a vonatkozásban az örökhagyó akarata a meghatározó, és ezen nem változtat az a körülmény sem, ha a felperes a tartásért, gondozásért ellenszolgáltatást remélt. Örökségi juttatás ígéretének hiányában ez a várakozása nem volt megalapozott, és következményeként a közeli hozzátartozók közötti vélelmezett ingyenesség érvényesül."

Kicsit hasonló jelen esetben is a helyzet. Csak itt az örökhagyó pontosan meghatározta, mit is szeretne nyújtani a tartásért, és a felperes többet remélt ennél, ez ugyanúgy nem teljesíthető.