Hagyatéki hitelezői igény

Úgylehet a hagyatéki igény közjegyzőhöz történő bejelentését a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólításként értékelik. Magam legalábbis annak tekinteném.

Az egyik oldala kétség kívül fekete azoknak a birkáknak. :)

no ebben igazad van!
na Anikó tucc-é ilyenről? bejelentette-é az igényét a jogosult a közjegyzőhöz?mikor?mit tartalmaz a végzés? volt-é póthagyatéki?

bár nekem olybá tűnik, hogy a jogerős végzésben nem volt ilyen, másikról meg nem tucc.....

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Sajnos nem tudom megmondani, hogy hagyatéki hitelezői igényként bejelentették-e a követelésüket, egyelőre csak a telefonbeszélgetésből ismerem a részleteket (azok egy részét). Ezért is megyek be hozzájuk holnap, hogy tisztábban lássak.

A hagyatéki tárgyalás eredetileg a 2001. 05. 21-i halálozás után már szeptemberben volt, de maga a végzés csak 2002. 05. 08-án kelt, és júniusban kaptam meg a jogerős példányt. (a másik örökös húzta az időt, nem jött el.)

A telefonban az ügyintéző nem említette, hogy a hagyatéki igényüket benyújtották volna, csak annyit közölt, hogy 2002. 07. hóban írtak a közjegyzőnek (előtte valószínűleg címet kerestek, a Polg. Hiv. közölte, hogy hagyatéki eljárás már volt). Amikor megkérdeztem, miért nem tudok erről, mint örökös 2002. óta, azt válaszolta, hogy biztos nem válaszolt a kjő, amit én nem tudok elképzelni.

Szeretném, megkérdezni, mit tanácsol, mert ha én erőszakoskodok, hogy nem fizetek, mert elévült, és mégsem, akkor még több kamatot fizethetek, ha bírósági ügy lesz belőle. Ezért szeretném, ha úgy mehetnék el, hogy már nagyjából tudom a lehetőségeimet.

Köszönöm az eddigi és további válaszokat mindenkinek!!!

Anikó

„Ide, hozzánk most április végén jött egy levél a nagnéném nevére, hogy fizessen be egy követeléskezelő cégnek 80.000,- t tartozást. ”

hmmmm...én bizakodó típus vaok...

Sarkalatos pont lesz, hogy bejelentették-e az igényt a közjegyzőnél, illetve kérték-e tőle, hogy adjon tájékoztatást az örökösök személyéről, valamint az is, hogy a közjegyző egy ilyen kérésnek mikor tett eleget.

Ptk. 326. § (2) „Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül [...] a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt [...]”

Ez most azt jelenti, hogy ha a közjegyző nem válaszolt nekik, akkor ők nem tehetnek róla, azaz menthető okból nem tudták az igényüket érvényesíteni? Szerintem attól ők még sürgethették volna a kjőt. Egyébként sem tartom valószínűnek, hogy egy közjegyző nem válaszol.

Ha mégis így van, akkor én fizetek 4-5 év kamatot pluszba, mert a kjő se válaszolt nekik, és őket se nagyon zavarta, hogy növekszik az összeg? (Persze engem se zavarna, ha több fizetést kapnék...) Vagy pereljem be a kjő-t?

Amíg fel nem hívtam őket, nem tudtak rólam valószínűleg, ha meg igen, akkor nem tartom menthetőnek, mivel még mindig az elhunyttal leveleztek.

Ha mondjuk én most május elején beszéltem velük, és ők sürgősen írtak megint a kjőnek, és az mostanában válaszol, akkor innen 1 év, én meg fizessek mindenki hibájából kb. 40-50 ezerrel többet (nagyjából 25-30ezer lehetett 5-6 éves kamat nélkül)?

Elnézést, ha kissé nyers vagyok, persze nem ide szól... nyilván.

Köszi
Anikó

OFF
Azért ne tévedjünk. A késedelmi kamat az nem büntetés, nem nyereség, egyszerűen annak a díja, hogy olyan pénzt használsz, ami nem a tiéd - illetve hogy nem tudod használni a pénzedet. A törvényes mértéke pedig - magánszemély esetén - olyan alacsony, hogy megérheti az adósnak a tartozás összegét lekötött betétben elhelyezni.
Tudom, hogy nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de annyian emlegetik úgy a fórumon mostanában a késedelmi kamatot, mint a hitelező nyereségét, hogy kibukott belőlem.
ON

még egy picit hadd kötözködjek:
biztos, hogy a menthető ok fennáll?
ha 2002-ben esetleg megkereste a jogosult a közjegyzőt, s az nem válaszolt neki(?), miért nem lépett erre vmit?hisz' tudta, hogy a kötelezett elhunyt, azt is tudta, hogy a közjegyzőtől szerezhető be az igényérvényesítéshez szükséges infó.mit tett annak érdekében, hogy ezt megszerezze?

BH2005.104.
Ha az esedékessé vált követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugvása következik be, és az akadály megszűnése után a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerinti ideig a követelés még érvényesíthető.
Az elévülés lényegében a mulasztása folytán éri a károsultat, a nyugvásának lényege pedig az, hogy a követelés érvényesítésének azokat az akadályait, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a károsult magatartásával, ne lehessen az ő terhére róni.

szvsz nem biztos, hogy nem lehet a terhére róni, ha pl. 1x kérte a közjegyzőt, és többször nem...

Nem lenne ezzel gond, ha én tartoznék. Sőt, így örökösként se lenne gondom, de csak annyit fizetek, amennyi jár nekik. Nem tehetek róla, hogy nem tudtam az egészről, mégpedig valakinek a - látszólag - szándékos halogatása miatt. A nagynénémnek volt az utolsó adóévről fennmaradt adótartozása is, amellyel komoly, halálos betegsége miatt nem foglalkozott. Arról sem tudtam semmit (írtam, hogy nem lakott itt, a magánügyeiről pedig nem tudtam). Az APEH írt, akkor is az ő nevére jött a levél, erre a címre, mert ide volt bejelentve. Elküldtem a kjő-i végzést, előírták nekem, késedelmi kamat is volt, én meg kifizettem.
Ami jogos, az jogos, de ezt valahogy nem tartom jogosnak.

Nem arról van szó, hogy ki akarnám játszani őket, hogy ne kelljen kifizetni. Nekem inkább úgy tűnik, hogy ők akarják kihasználni, hogy nem ismerem se a részleteket, sem a pontos jogi lehetőségeket. Persze lehet, hogy nincs igazam, és rettenetesen igyekeztek megtalálni a halott nagynénémet. Bár az érdekes lenne, mivel nyilván azért írtak a kjőnek, mert tudták, hogy meghalt. Különben fogalmuk se lett volna, melyik kjőnek írjanak.

Ha meg van örökös, van kjői végzés, miért is nem próbálkoznak? Mert még nem telt el öt év? Júniusban lett a végzés jogerős, júliusban írtak a kjőnek. Azóta eltelt majdenm öt év. Persze csak majdnem...

Köszönöm lewho, én is erre gondolok, laikusként...

Anikó

másik részről - hülyén hangzik bizonyos esetekben - de a postai kézbesítés szabályai szvsz nem naon engedik meg, hogy vki elhalt személy nevére érkező küldeményt vegyen fel.(de ezt naon halkan, zárójelben írom, nyilván máshogy mérlegel az ember, ha az elhalt keresztanyja ír, meg más ha XY cég, hatóság, kutyafüle)

be volt dobva a postaládába.... nem kellett átvennem

„biztos, hogy a menthető ok fennáll?”

Nem, nem biztos. De lehetséges.
Mint mondottam volt: csak annyit állíthatunk teljes bizonysággal, hogy azoknak a bizonyos birkáknak a felénk eső oldala fekete. A többi egyelőre bizonyítatlan hipotézis.

Mindenkinek köszönöm a segítséget! Holnap kiderül...

Anikó

Üdvözletem!

Hát voltam bent, nem tudtam meg sokkal többet, viszont most még inkább aggódok. Ráadásul az iratot magát - az előzetes egyeztetés ellenére - nem láttam, mivel nem találták. Visszahívtak telefonon amikor meglett, a plusz adatokat meg a számítógépből adták meg. De kedden megint elmegyek a papírok másolatáért.

A tartozás 2001. 01. 03-a előtt volt esedékes, akkor szüntette meg az OTP a nagynéném számláját minusz 26850 Ft-tal. 2002. 02. 11-én került átadásra az OTP Faktoringnak, akkor a tartozás kamattal 39805,- Ft volt.

Megkeresték a közjegyzőt 2002. 07. hóban, de a levél másolatán nincs rajta, melyik kjőt (?csak a lényeg hiányzik róla?). Feltételezem, nem a levegőbe írtak, hanem annak, akinek kellett. Felhívtam a kjői irodát, ahol azt mondták, hogy ilyen esetben, amikor már jogerős a végzés, a jogerős példányt elküldik a hagyatéki hitelezőnek, ennek náluk tértivevényes nyoma van. Az iratot nem tudom megnézni, mert a Főv. Bíróság kjő-i irattárába került 2005-ben. Oda is bemegyek, ezek után.

Idáig volt az OTP Faktoring, 2006. végéig, aztán adták át ennek a cégnek, akikkel most küzdök. Az ügyintéző lekezelően közölte, hogy ez bizony nem évült el, elég 5 évente egy megkeresés, a kjőnek küldött levél pedig annak számít. Gyakorlatilag felhívta a figyelmemet, hogy ez csak több lesz, ha ugrálok...., nincs az a bíróság, amelyik elévültnek mondaná.

Amikor megkérdeztem, hogy azóta miért ültek rajta, azt mondta nem tudja, ez az iratból nem derül ki. Rögtön gondoltam, hogy nem fogják feljegyezni, hogy "várjunk még amíg majdnem letelik az 5 év, ráérünk akkor kérni"...)

Szeretném megkérdezni, hogy egy jogász vagy ügyvéd szerint, mire számítsak? Ha a kjő valóban elküldte és ők átvették a térti szerint (amit majd a bíróságon tudok meg), és utána semmit se tettek, jogosan kérhetik a 2007. 05. hó végéig számított kamatokat?

Meg még az jutott eszembe, hogy elvileg nyugodott az elévülési idő addig, amig nem volt meg a hagyatéki végzés. Ha a tartozás 2001. 01. hóban volt esedékes és májusban halt meg, akkor nem telt el addig az elévülésből 5 hónap? Persze ha a kjőnek írt levél ezt megszakította, akkor onnan kell számolnom az 5 évet.

Engem csak az bosszant és nagyon "sze...t dolognak tartom, hogy várnak, várnak, nem tudok semmit, és most fizethetek két gyerek és egy köztisztviselői hatalmas fizetés mellett kb. 30ezer helyett majd 90 ezer Ft-ot.

Várom a válaszotokat és mégegyszer köszönöm az eddigi segítségeket is!

Anikó

Kedves Fórumozók!
2006.szeptemberében elhunyt az a személy,akinek személyi kölcsönt vettem fel.Az örökösök ugyan elismerték a tartozást, aláírták az erről szóló végzést,demivel a hagyaték nem fedezi a hagyatéki tartozásokat,az igények kielégítése jogszabály szerinti sorrendben történik.Errre a sorrendre,illetve az ezt tartalmazó jogszabályra lennék kíváncsi.Illetve arra,hogy ha bíróságig jutna a dolog,mire számíthatok.Hozzájutok-e valaha a pénzemhez?ki fizeti a perköltséget?Előre is köszönöm!Adri

A követelésed a 3. csoportba tartozik, csak a temetés költségei és a hagyatéki költségek előznek meg. Viszont valószínű, hogy egy sorban áll veled még egy rakat hitelező. Ha valamennyinek a kielégítésére nem elegendő a hagyaték, akkor arányosan fizetnek ki benneteket.
Miért lenne ebből a per?
[Ptk. 677-678. §]

Sziasztok!

Volt férjemmel idén márciusban váltunk el közös megegyezéssel. A megállapodásunk tartalmazza, hogy ő, miután az édesanyjával kapcsolatos hagyatéki eljárás lezárul, 30 napon belül eltünteti a hitelét az én lakásomról, vagyis felajánlja a saját, édesanyja után rá eső házrészét a hitelintézetnek. A hagyatéki eljárás 20 nappal a házasságunk jogerős felbontása előtt megtörtént (a közjegyző bejegyzési kérelme szerepel a tulajdoni lapon széljegyzetként), a volt férjem viszont erről mélyen hallgat. Mit tudok tenni, hogy végre tegye a dolgát?

Előre is köszönöm!
Estella

Mindenek előtt megfelelő határidővel, írásban fel kell szólítani a teljesítésre. Ha önként nem teljesít, akkor végrehajtási lapot kell kiállíttatni. Már, ha ez a kötelezettség valóban szerepel a bíróság által jóváhagyott egyezségben.

(Megjegyzés: azzal, hogy ő felajánlja az eszmei tulajdon hányadát a banknak, egyszer sem biztos, hogy te beljebb leszel. Merthogy a bank azt nem köteles elfogadni.)

KBS!

Kicsi vagyok, meg szőke, meg minden, de azért tök hülye nem :)))) Szóval természetesen szerepel a bíróság által jóváhagyott megállapodásunkban, mert azt én írtam, és szerintem egyetlen épeszű ember nem hagyta volna, hogy egy olyan hitelt hagyjon valaki a házán, amiből ő egy fillért nem látott. Mert hogy felvettük közösen azt az összeget, viszont azt a volt férjem autóvásárlásra költötte az utolsó forintig, így számomra teljesen egyértelmű volt, hogy a költözésével együtt viszi a hitelét is. Persze azzal, hogy a bank átjegyezteti oda a jelzálog jogát, még nem vagyok sajnos 100%-ig biztonságban, mert a hitelszerződésben én vagyok az adóstárs. :S Egyébként mit értesz megfelelő határidő alatt? Január 12-én írtuk alá a megállapodást, március 7-ei dátummal kérte a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a tulajdonjog-változás bejegyzését a földhivatalnál, március 27-én bontott bennünket jogerősen a bíróság. Az én olvasatomban legkésőbb április 8-áig el kellett volna ezt rendeznie. Manapság meg május 30-át írunk.

Nem értettél meg: a bank nem köteles átjegyezni a jelzálogot. Csak ha úri kedve úgy tartja. És - nem akarlak ijesztgetni - a bankok nem szeretik az osztatlan közös tulajdon eszmei hányadát biztosítékként. Különösen nem szeretik, ha az eszmei hányad is még csak széljegyen van.

A megfelelő határidőt nem lehet visszafelé számolni, az a felszólításod közlésével kezdődik.

KBS!

A bank miatt nem aggódom, az elnök asszonnyal egyeztettem ez ügyben, mielőtt megírtam a megállapodást.

Az általad említett végrehajtási lapot adott esetben kivel kell kiállíttatni?

Az első fokon eljárt bírósággal. Oda kell beadni egy végrehajtási kérelmet.

Meddig várhat a hagyatéki hitelező,ha a közjegyzői hagyatéki tárgyaláson az örökösök nem fogadták el a hitelező követelését?Tehát melyik a legkorábbi időpont,és melyik a legkésőbbi időpont a pereskedésig?(illetve melyik időponttól számolódnak az esetleges kamatok?A bírói döntéstől,ugye?)

A legkésőbbi időpont az 5 éves elévülési idő lejárta. Legkorábbi időpont nincs. A kamatok nem a bírói döntéstől járnak, hanem attól kezdve, amikortól a kötelezett (az örökhagyó) tartozása fennállt.