Közös szülői felügyeleti jog

(Ja, és ne olvasgass a neten. Abból csak a baj van. Látod.)

Igen, a net után még jobban össze voltam zavarodva, mint előtte. :) Tehát ha nálam helyezték el a gyereket, akkor kizárólagos felügyeleti jogom van?

Igen, az elhelyezés azt jelenti.

Köszönöm szépen a segítséget. :)

Tisztelt Segítők !

Baráti házaspárunk válik. Egy 5 éves kisfiuk van, mind a ketten harcolnak érte. Az apa, közös felügyeletet szeretne, 1 hétig az anyánál, egy hétig az apánál. Az anyuka ebbe nem szeretne belemenni, mindenáron horribilis összegű gyermektartást kér. A válásra azért kerül sor, mert az apuka nem akar még egy gyereket, ezzel zsarolja őt az anyuka, és odáig fajult a dolog, hogy már nem is tudnak egymásra nézni sem. Sajnáljuk mindkettőjüket, de már jobban az apukát, mert nem szimpatikus az anyuka erőszakossága. A válópert beadták, még nem kaptak időpontot, de az anyuka ahol lehet, borsót tör az apuka orra alá. Mit tud tenni az apuka, hogy közös felügyeletet állapítson meg a bíróság, annak ellenére, hogy az anyuka ezt nem akarja.

Nem sokat. A bíróság nem ítélhet meg közös szülői felügyeletet, azt kérni is fölösleges.

Jó napot minden Olvasónak!

Felügyeleti jog rendezése a téma.
Szeretném elindítani a jogi procedúrát. Gyermekem 2 éves, várandósság alatt véget ért a párkapcsolat az édesapjával. Apai elismerő nyilatkozatot tett. A gyermeket születése óta rendszeresen támogatja anyagilag, plusz költségekből részt vállal. A kapcsolattartás nem az erőssége, de én minden lehetőséget megadtam eddig is, ezután is így lesz. Volt már nála reggeltől délután a gyermek, nem volt probléma. Szeretném mégis rendezni hivatalosan is, nehogy egyszer "elfelejtse" nekem visszaadni a kicsit.
A kérdésem az lenne, hogyha megállapodás születne az édesapával (amire van esély, mert eddig sem okozott problémát) akkor valóban elintézhető egy tárgyalás alatt az egész? A közös szülői felügyeleti jog jelent bármilyen hátrányt a gyermeket nevelő szülőnek (vagyis nekem) illetve a különélő szülőnek? Nem szeretném korlátozni az édesapát, de magamat sem vágyom kellemetlen helyzetbe hozni. Heteket vártam pl az aláírására személyi igazolvány ügyben. A kizárólagos felügyeleti jog ilyen téren ad valami könnyebbséget esetleg?
Amennyiben nem szeretném pár napra leredukálni a láthatást egy hónapban, a keresetlevélben meg kell jegyezni pl úgy, hogy 1-2 hétre előre egyeztetett napokon tölthet vele időt? A láthatás ideje alatt az apukának kötelessége tájékoztatni arról, ha nem az apuka lakhelyén tartózkodnak abban az időben? Nem engedélykérésről van szó, csak tájékoztatásról. Vagy ez csak az ő jóindulatán múlik?

A válaszokat előre is köszönöm!

Akár peren kívül is el lehet intézni, ha meg van az egybevágó szándék.

Köszönöm a gyors visszajelzést. A peren kívüli rendezésnek is a bírósághoz beadott keresetlevél az első lépése vagy egy ügyvéd előtt létrehozott megállapodással kell megjelenni a bíróságnál?
Esetleg a bejegyzésben lentebb feltett kérdésekre tudna nekem válaszolni?

Tisztelt vlsh!

„valóban elintézhető egy tárgyalás alatt az egész? ”
Igen, amennyiben van a felek között megállapodás, lehetőleg írásba foglalva, de ennél a pertípusnál nem kötelező, de megkönnyíti a bíró munkáját és lényegesen rövidebb az eljárás. A per helyett megállapodás esetén van kedvezőbb megoldás is.

„A közös szülői felügyeleti jog jelent bármilyen hátrányt a gyermeket nevelő szülőnek (vagyis nekem) illetve a különélő szülőnek?”
Minden esetben együttdöntési jog van az apával, míg kizárólagos szülői felügyelet esetén csak az ún. lényeges kérdésekben van beleszólása. Csak jó és működő kapcsolat esetén javasolt a közös szülői felügyelet.

„Amennyiben nem szeretném pár napra leredukálni a láthatást egy hónapban, a keresetlevélben meg kell jegyezni pl úgy, hogy 1-2 hétre előre egyeztetett napokon tölthet vele időt?”
A kapcsolattartásnak több más feltétel mellett végrehajthatónak kell lennie. A kereteket Önök határozzák, meg de ilyen fajta megállapodás nehezen lenne végrehajtható. (A végrehajthatóság azért fontos, hogy a be nem tartás esetén legyen következmény)

„A láthatás ideje alatt az apukának kötelessége tájékoztatni arról, ha nem az apuka lakhelyén tartózkodnak abban az időben?”
Ilyen kötelezettsége jogszabály alapján nincs, a felek a megállapodásban kiköthetnek ilyen feltételt.

„Nem engedélykérésről van szó, csak tájékoztatásról. Vagy ez csak az ő jóindulatán múlik?”
Ha nincs rögzítve a megállapodásban vagy a jóváhagyott egyezségben, úgy csak a jóindulatán múlik, hogy megadja ezt a tájékoztatást. Azt kell tudni, hogy a kapcsolattartás fő szabály szerint háborítatlannak kell lenni (kettesben tudjanak lenni).

„A peren kívüli rendezésnek is a bírósághoz beadott keresetlevél az első lépése vagy egy ügyvéd előtt létrehozott megállapodással kell megjelenni a bíróságnál?”
Ahogy feljebb írtam, nem feltétele, de erősen ajánlott az írásba foglalt megállapodás megkötése. Nem alaki kellék az ügyvédi ellenjegyzés, de egy hozzáértő ügyvéd által szerkesztett írat a későbbiek mind időt tud megtakarítani az eljárásban, mind kizárható a későbbi vita vagy félreértés a megállapodás kapcsán.

„ A peren kívüli rendezésnek is a bírósághoz beadott keresetlevél az első lépése ”
Nem keresetlevél, hanem ún. egyezségkísérletre idézés iránti kérelem.

Köszönöm a válaszokat! :)