Válás, vagyonmegosztás

(Mi az első?)

(Ez a második fajta ügycsoport, amelyet nem vállalok. Ti. amikor a vagyonmegosztásban ingatlanon végzett "értéknövelő beruházásra" kellene igényt alapozni.)

„Mit keressek a PTK / Csjt-ben?”
Ügyvédet. De ne ezekben, hanem a névjegyzékben.

Üdv,

feleségem minden mediációs próbálkozásom ellenére válni szeretne.

2012-ben házasodtunk, jelenleg is az ő általa örökölt és a tulajdonában (illetve apja haszonélvezetében) álló házban lakunk.

A házon 2012-ben és 2015-ben jelentős értékű felújítási munkákat végeztünk, melyek költségét kizárólag saját és családom anyagi segítségével fizettük ki.

Fontos információ lehet, hogy a házasságunk során soha nem voltunk közös kasszán, megállapodásunk alapján mindenki saját számlájáról fizette megállapodás alapján amit neki kellett, ezzel nem is volt probléma. Házassági vagyonjogi szerződést nem kötöttünk.

Mivel közös megegyezéssel szeretnék elvállni, elmondtam neki, hogy az általam a felújításra fordított összegnek a kifizetése a feltétele a válásnak és az elköltözésemnek. Mivel kb. 8m Ft-ról van szó (felújítások + autó, amit szintén csak a feleségem használ), erre az összegre egyébként is szükségem lenne a továbblépéshez, másik ingatlan vásárlásához.

A házban továbbá szinte minden közös használatú ingóságot is én vásároltam, melyekre nem is tartok igényt.

A házastársam sajnos nem fogadja el, hogy neki miért is kéne bármit fizetnie.

Mik a lehetőségeim? Mit keressek a PTK / Csjt-ben?

Köszönöm

Van joghatósága magyar bíróságnak a bontóperre.

Üdvözlöm! Válással kapcsolatos kérdésem lenne. Isztambulban kötöttem házasságot egy török állampolgárral. A házassági anyakönyvi kivonat Magyarországon honosítva lett. A kérdésem az lenne, hogy elindíthatom-e Magyarországon a válópert, intézhetek-e mindent itt, vagy Törökországban kell kezdeményezni a folyamatot? 5 éve Magyarországon élünk, magyar lakcímkártyával és bejelentett lakcímmel. Köszönöm

Üdvözlöm! Válással kapcsolatos kérdésem lenne. Isztambulban kötöttem házasságot egy török állampolgárral. A házassági anyakönyvi kivonat Magyarországon honosítva lett. A kérdésem az lenne, hogy elindíthatom-e Magyarországon a válópert, intézhetek-e mindent itt, vagy Törökországban kell kezdeményezni a folyamatot? 5 éve Magyarországon élünk, magyar lakcímkártyával és bejelentett lakcímmel. Köszönöm

Nem azon kéne lovagolni, hogy a másik félnek valóban van-e ügyvédje. A lényeg, hogy az öcsédnek (is) legyen. Itt sok pénz sorsáról, a gyermekek elhelyezéséről, a közös tulajdonról, sőt, közösen szerzett vagyonról, az öcséd lakhatásáról kell dönteni. Ezekhez ne elégedjen meg az öcséd a te tanácsaiddal.

Tisztelt Uram!Köszönöm a választ.Mi úgy gondoltuk ,hogy menjen a hölgy perre ha a békés megegyezést nem akarja.Úgy gondoltuk hogy itt két pert kell indítani,egy vagyon megosztás iránti kérelmet ,és egy gyerektartás ill.elhelyezés irántit.Úgy gondoltuk hogy a felszólító levél amit az öcsém egy ügyvédtől kapott "hamisítvány" hiszen se egy jogszabályi hivatkozás,se egy fejléces papír a fogalmazási hibákról nem beszélve.A kamaránál még nem néztük meg hogy egyáltalán valós személy vagy csak egy hamisított bélyegző van az A4-es lapon.Ebben a levélben havi 300e Ft gyerektartást is követel és felszólítja öcsémet az ingatlan elhagyására,mivel jelenlétével "idegesíti" az élettársat.Ez nem zaklatás?A hölgy nem bejegyzett élettárs,azaz "csak" együtt élnek.Ahogy írtam a rezsi számlák öcsém nevére érkeznek és ő fizeti.Milyen alapon szólítja fel a lakás elhagyására mikor a tulajdoni rész arányok szerint ő csak 2/5 részben tulajdonos?Én úgy gondoltam hogy egyelőre ne az öcsémnek legyen ismét anyagi áldozat azaz per indítás ,szakértői vélemény stb.De nem szeretnék rossz tanácsot adni.És mi az hogy távolságtartási végzést kér egy olyan emberrel szembe aki soha nem bántotta?Lehetséges ez?Vagy készüljünk fel hogy esetleg kárt okoz magában és az öcsémre fogja?

Ügyvéd kell ehhez. Méghozzá sürgősen.

Üdvözlöm!Szeretnék tanácsot kérni vagyonmegosztással kapcsolatba.Közeli férfi családtagom 20 éve él együtt nem bejelentett élettársával közös lakás címen.Az ingatlant együtt vásárolták férfi család tag tulajdoni része 3/5 és az ingatlan rezsi számlái is az ő nevére érkeznek ő fizeti.A nem bejelentett élettárs "válni" akar új társat talált.A kapcsolatból 3 gyerek született akiket családtagom nevére vett.A hölgy ügyvédi levelet küldetett öcsémnek,hogy haladéktalanul hagyja el a lakást,valamint fizesse továbbra is tartás címén az ingatlan költségeit.Kérdésem hogy ilyen esetben milyen "válás" célszerű,ill.valóban megteheti e a hölgy hogy egy távol tartó végzéssel kilakoltatja öcsémet?Az öcsém egy csendes ember soha nem bántotta a hölgyet se szóval se tettleg,még akkor sem amikor kiderült hogy egy masszőrrel új életet akar kezdeni.A hölgy "idegileg és lelkileg" megviselt attól hogy öcsém nem hajlandó ott hagyni a bizonytalanságra a három gyereket.A hölgy és ügyvédje azzal érvelt a felszólító levélben,hogy a Bíróság úgy is az anyának ítéli a gyerekeket,akkor pedig neki onnan menni kell a végzés miatt.Mit lépjen az öcsém?Hogy lehet itt "elválni" úgy hogy a gyerekeknek biztonságos helyük maradjon?Köszönöm!

@ERMon: Jól értem?

'A' ingatlan (ház) értéke 50 millió, tulajdoni hányadok: 70% ERMon (35m) - 30% férje (15m)

'B' ingatlan (lakás) értéke 50 millió, tulajdoni hányadok: 50% ERMon (25m) - 50% férje (25m)

'B' ingatlan még csak "foglalózva" van, de a teljes vételár nincs kifizetve?
Közösen vettetek fel hitelt erre, vagy ennek a megvásárlása milyen fázisban van?

„Én lemondok az újépítésű lakásról, az abba befizetett részemet, visszafizeti”
Tudnunk kellene mennyi a befizetett részed ahhoz, hogy matematikailag helyes választ adhassunk.

Az egyikben 30% az ő része, a másikban 50%, és a vagyonmegosztási szerződés alapján megváltom az ő 30%-át, felveszek hitelt, és kifizetem neki 15 millió forint értékben az őrészét, ingatlan értékbecslés alapján. Így a másik ingatlan pedig 100%-ban az övé lesz. Tehát vagyonmegosztási szerződés alapján forintra kifizetem az ő részét. Ebben az esetben miért jár neki lelépési pénz, ha két ingatlant osztunk el egymás között ?

ERMon,

Ha két ingatlan azonos értékű, de az egyikben 30%, a másikban (feltételezem a "lefoglaltuk"-ból) 50% a része, akkor ez így egyenlő elosztás szerinted?

„Az ügyvédem szerint nem, az ő ügyvédje szerint akár 5 milliót is lehet ezért tőlem kérni”

Nem hiszem, hogy itt bárki is jobb választ tudna adni, mit az ügyvéd, aki ismeri részletesen az ügyeteket.

Ha nem tudtok megegyezni majd dönt a bíróság. Ezt nem mondta az ügyvédetek?

drbjozsef: Két ingatlanról van szó, az egyik egy vidéki ház, a másik egy Budapest egyik legfelkapottabb kerület nagyon jó helyén lévő 3 szobás vadonatúj lakás. A két ingatlan értéke pont ugyanannyi lett az értékbecslő felmérése szerint.
Az ügyvédem szerint nem jár neki.

„Van ügyvédem.”

Akkor őt kérdezd.

ERMon,

„Dehát két ingatlant osztunk el, mindenkinek van hova mennie laknia.”

Te az ingatlant darabra méred?
Van két jó ingatlanom, cseréljük el a házadra. Hm?

Eredeti kérdező vagyok.
Van ügyvédem.
Akkor a kérdésem, hogy megilleti-e a lelépési pénz.
Van egy házunk, abból kifizetem a rá eső 30% részét, és foglaltunk 2 éve egy új építésű lakást, ő oda megy át. Én lemondok az újépítésű lakásról, az abba befizetett részemet, visszafizeti, én meg kifizetem a házból az ő részét. Nálam marad egyik gyerek, ő viszi magával a másik gyereket. Jár neki ez a lelépési pénz ? Az ügyvédem szerint nem, az ő ügyvédje szerint akár 5 milliót is lehet ezért tőlem kérni. Dehát két ingatlant osztunk el, mindenkinek van hova mennie laknia. Akkor miért nekem kell fizetnem ?

Az nem az. A "lakáshasználati jog értékének rá eső részét2 nem így számítják.
De ott kellene kezdeni, hogy egyáltalán megilleti-e. Majd csak aztán az összeg.

Nincs ügyvéded?

Érdeklődöm, hogy hogyan számolják a lakáshasználati jog ellenértékét ?

Ha vagyonmegosztás van közöttünk, egy 50 milliós ingatlannak a férjem 30%-ban tulajdona, és egy ilyen ház bérleti díja itt nálunk kb. 150.000 – 200.000 ft egy ilyen házra a havi bérleti díj (mert úgy olvastam, ebből számítják ki.)
Ha erre a vagyonmegosztás során még lakáshasználati jog ellenértékére is igényt tart, akkor kb. mekkora összeggel számoljak ?

Köszönöm.

Kittina72,

Az apjuk engedélye nélkül igen.

Még elővételi jog sincs, hiszen nem eladod, hanem ajándékozod. Nem kell a beleegyezése.

Ugyanakkor, ha "hitellel terhelt", akkor mérget vehetsz rá, hogy a bank nem fog belemenni, hiszen a hitel miatt elidegenítési tilalom is van az ingatlanon.

„Akinek megváltják az ingatlanát, annak nem kell fizetnie a jövőben, ez nem kérdés.”

Akkor mi a kérdés?
Az első hozzászólásban a jövőbeli kamatokat boncolgattad, most meg te írod, hogy nem kell fizetnie.

A jövőbeli kamatokat miért kellene bárki másnak fizetnie, mint annak, aki átvállalja a hitelt?

Továbbra sem értem.
Mert ilyet szerintem a bíróság nem ítél meg, ez csak egyezséggel lehetséges. Ha viszont a felek egyezséggel osztják el a vagyon, akkor mindkettő annyit és azt kap, amiben megegyeztek. Hogy - a kölcsönönösen elfogadható eredmény kinek hogy jött ki, nagyjából mindegy.

Mi a kérdés tehát?

htotyi,

úgy gondolod, hogy az a fél, aki lemond az ingatlanról (arról az ingatlanról amelynek megszerzéséhez vettek fel hitelt - nem tőkét, nem kamatokat, hanem hitelt), annak fizetnie kellene a kamatokat? Mire fel? A hitelcél az ingatlan, ha az az egyik félhez kerül, akkor hozzá kerül a hitel tartozás is, tőkéstöl, kamatostol, mindenestül.

Ha így egyszerűbb : a hitelcélt egy ember használja, akkor az fizeti a használatért a kamatokat is.