Válás, vagyonmegosztás

Egy váláskor, ha a házaspár valamelyik tagja elköltözik, köztük megszakad a vagyonközösség, onnantól nem felel a másik döntéseiért.

Üdvözletem Mindenkinek!

Érdekes problémába botlott családunk egyik barátja néhány napja.

Történt ugyanis, hogy az az ügyvéd akitől Anyám jogi tanácsot kért válással kapcsolatban azt mondta, hogy ha Anyám olyan szerződést ír alá amiben Apámat kizárólagos lakáshasználati joggal ruházza fel akkor követelhetünk Apámtól lakáshasználati díjat mert Ő használja a lakás azon részét is ami Anyám tulajdonát képzi (50% tulajdonjog miatt).

Egy baráti beszélgetés alatt szóba került a lakáshasználati jog és kiderült, hogy a barátunkkal is ilyen szerződést írattak alá amikor elvált (2007.02.06.), de arról nem szóltak neki, hogy ezért pénzt követelhet a másik (lakáshasználó) féltől.

Sajnos Anyám és Én nem tudunk sokat segíteni a barátunknak, mivelhogy Anyám még nem írt alá ilyen szerződést. Ezért szeretném azok segítségét kérni akik rendelkeznek jogi ismeretekkel illetve személyes tapasztalattal az ügyben.

Jogosul-e lakáshasználati díj követelésére a család barátja?
Ha pedig jogosult akkor visszamenőleg (2007.02.06-ig) követelheti-e az összeget a férjétől?

Ha anyukád írásban felajánlja a tulajdoni részének a használatát akkor a papádnak nem kell túlhasználati díjat fizetnie - lévén anyukád önként mond le a saját része használatáról, ellenben ha nem ajánlja fel és a papád mégis használj azt, akkor követelhető tőle díjfizetés.

Amúgy anyukád azt is megteheti, hogy a saját tulajdonú lakrészét lezárja - oszt megvan.

A felhozott másik esettel kapcsolatban annyit, hogy vizsgálni kellene a helyzetet az előbb leírtakra figyelemmel.

Nem az volt annak az ügyvédnek a diplomájára írva, hogy doctor med. univ.?

Köszönöm a válaszokat, de lenne egy kérésem:

Elmagyarázná valaki, hogy mit jelent konkrétan az Osztott Lakáshasználati Jog és a Kizárólagos Lakáshasználati Jog a házban maradó és az onnan elköltöző fél szemszögéből?

Na vajon? Akinek kizárólagos vagy megosztott lakáshasználatra van joga, az használhatja a lakást.

KÉt hónapja külön élünk. Elválunk. Vagyonmegosztásban vannak kérdéseim:

• ingatlanunkat 2003-ban (házasságunk 4. évében) közösen vásároltuk. Mivel jómagam és szüleim nagyobb arányban járultunk a ház megvásárlásához (az önerőt tekintve), ezért a tulajdoni lapon a tulajdonrészem 60 %, a férjemé 40 %.
• vagyonmegosztáskor a férjem szeretné, ha kifizetném őt, ő pedig gyerektartást fizetne. Kérdésem: ebben az esetben hívjak értékbecslőt és az ingatlan forgalmi értékének 40%-át, vagy 50 %-át kell kifizetnem neki?
• Ha azt szeretném, hogy nem fizetek neki a házból és ő se fizessen gyerektartást, ezt megtehetem-e? Ő elvben "kiírhatja" a házra, hogy eladó, de a 60-40 %tulajdon hányad miatt nekem az ő 40 %-ára elővásárlási jogom van, nem? Magyarul, nem tudja így eladni a házat.
• Ha a gyerektartás összegét szeretném kiszámolni, számolhatok a jelenlegi keresete 20 %-ával (egy gyerek van, öt éves)? Ezt elvben 22 éves koráig kellene fizetnie. Tehát 17 éven keresztül kellene tartásdíjat fizetnie. A jelenlegi inflációval számolva kiszámolhatom (jelen fizetése alapján) a 17 év alatt elvben fizetendő tartásdíj összegét? Ez az összeg képezhet a vagyonmegosztásnál az ingatlanunk forgalmi értékéhez egy viszonyítási alapot?
• Korrektül (mindhármunk - férjem, fiam, én- esetében) szeretnék eljárni, de teljesen tájékozatlan vagyok. :(

1. Szükség esetén bizonyítást igényel, hogy bár már 4 éve házasok voltatok, szüleid a házvásárláshoz a pénzt csak és kizárólag neked adták és nem közös támogatásuk volt?! Továbbá a saját önerőd eredete úgyszintén., ha "hozott" különvagyon akkor okés, de ha onnan volt több pénzed, hogy a házasság alatt netán nagyobb volt a fizetésed, akkor a felvetésed téves - házassági együttlakás ideje alatt vagyonközösség van.
2. Egy értékbecslés soha nem árt, mert a tulajdonosok hajlamosak túlbecsülni a házukat... Ettől függetlenül a tulajdoni arány %-os meghatározása szerintem még mindig a fenti pontnál...
3. Az egyik tulajdonos nem ülhet végtelen időkig a másik vagyoni értékén (= pénzén), ha nem tudtok egyezségre jutni, végső esetben a bíróság elrendelheti az ingatlan kényszerárverezését - abból még soha senki nem jött ki jól.

Ha a vagyoni dolgokon megegyeztek és azt írásba is foglaljátok, akkor az "benne van" a 12 ezer forint válóper illetékben, ellenkező esetben egy esetleges külön jogvita költséges és időigényes.

4. A t.díj megváltásához: közel két évtizedre előre senki nem tudja becsülni a pénzromlást, így nem kis fejtörést okozhat annak kiszámítása, hogy X forint x év múlva mennyit is érhet?

Külön írom a következőt:
Ha "lemondasz" a t.díjról, vagyis megfelelő vagyoni ellentételezés történik a gyermeke részére (= a házrészét őneki ajándékozza), a gyermek nagykorúságáig azt a gyámhatóság vigyázza., a házzal szabadon nem rendelkezhetsz...

Valamint ha jelenleg hitel van a házon, a banktól is kell engedély, hogy "kiengedjék" a kölcsönből. Vagyis a kereseted elég-e a kettőtök megélhetésére, a rezsire, valamint a továbbaikban egymagad fizetni a havi törlesztőrészleteket.

Monalisa
laikus hozzászóló

Kedves monalisa köszönöm a választ!

Még egy kérdés. Tehát az, hogy a tul.lapon nekem 60 %-om van, neki 40 %, nem jelent semmit a vagyonmegosztás során?

Köszi, Tamara

Nem tudhatjuk: a papíron lévő százalékos megosztás lehet egy jóindulatú gesztus a férjed részéről - elvégre anno nem gondolhatott a válásra... -, de jelentheti a tényleges/valós vagyoni helyzetet is.

Általában minden fele-fele egy házasságban, amíg valaki ennek ellenkezőjét be nem bizonyítja, illetve amíg a felek közt vitásá nem válik.

Sziasztok!
Következő problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Barátom, akivel 2 éve tart kapcsolatunk, szeretné megszüntetni élettársi kapcsolatát gyermeke édesanyjával, aki a mai napig nem hajlandó "elengedni" őt. 11 éve élnek együtt, 9,5 éves kislányukkal nevelik. A ház amiben laknak, az anyuka tulajdona, kapcsolatuk alatt ajándékként kapta az ő édesanyjától, de haszonélvezeti jog terheli az ajándékozótól valamint annak testvérétől, hiszen ők is abban az ingatlanban élnek. Az ajándékozásra azért volt szükség, mert a ház felújításra és átalakításra került, és az építési engedélyt csak így kapták meg, valamint a telek akkor még önkormányzati tulajdon volt, és mindezek előtt azt is meg kellett vásárolni. A ház akkori értéke 6 millió ft, jelenleg 25 millió, 4 millió ft kölcsönnel megterhelve, ami szintén az építkezéshez kellett. Kérdésem a következő: mi illeti meg a barátomat ebből az ingatlanból? Figyelembe véve, hogy szinte teljesen egyedül építette újjá a házat -építőiparban dolgozik-, és hogyan tudja behajtani esetleges érvényes követelését? Valamint gyermekelhelyezés-láthatás ügyében milyen lehetőségei vannak? Beleszámítva, hogy a hűtlensége kiderülésekor az anyuka a gyermekük és saját életének kioltásával fenyegetőzött, kimentek egy elhagyatott helyre, hogy ott vonat elé megy autóval... Szerencsére nem váltotta be ígéretét, de ezek után sosem lehet biztos az ember... Ez az egyetlen oka, amiért még nem tudtunk összeköltözni, félő a kislány biztonsága! Egyébként a kislány nagyon "apás", nem véletlen, minden este ő foglalkozik vele, ő fekteti le. Még akkor is amikor az anyukának is lenne erre lehetősége, pl amikor délelőttös műszakban dolgozik. Még egy kérdés: a bíróság hány éves kortól kérdezi meg a gyermeket, és mennyire számítják bele az ő akaratát a döntésbe? Hány éves korától választhat a gyermek maga, hogy melyik szülőjénél szeretne élni? Segitségeteket előre is köszönöm!

Sziasztok
Nekünk olyan problémánk van ,hogy a páromnak 30-70 arányban van tulajdona.A házban él a volt párja,1 közös,és 1 az anyuka gyermeke,vmint a ház haszonélvezettel terhelt.
Most lesz majd a per,mert az ex nem volt hajlandó kifizetni a piaci ár harmadát sem a 30%-ért.
Amit szeretnénk még elérni az a használati díj kiszabása.Ezekkel kapcsolatban tud valaki tanácsot adni,mire számíthatunk?
Üdvözlettel
Ana

Kedves Nelly79!

Az élettárs telekkönyvileg kizárólagos tulajdonát képező ingatlanon is lehet telekkönyvön kívül tulajdont szerezni, de ezt csak a bíróság tudja perben megítélni (kivéve persze, ha peren kívül megállapodnak, de ha jól látom, erre nemigen van esély). Itt ha nagy a hozzájárulása, lehet dologi jogi igénye (pl. az ingatlan 1/4 része), ha nem túls sok, akkor inkább kötelmi jogi az igény, a felújítások során elköltött pénzből a ráeső rész.

Ami a kapcsolattartást illeti, a gyermeket nincs szabály, hogy mikortól hallgatják meg, de 12 éves kortól már általában igen. 16 éves korától pedig gyámhatósági jóváhagyással maga választhatja meg a gyerek a lakhelyét. A fenyegetőzést pedig tudom, hogy nem kellemes, de általában nem kell túl komolyan venni. Az ingatlan a hitel, haszonélvezet stb. miatt jogi értelemben lehet macerás, e vonatkozásban lehet, hogy yérdemes lesz ügyvédhez fordulni. Üdv:

Kedves Ana001!

Az ingatlan 30%os tulajdonosát, ha az ingatlant egyáltalán nem használja, elvben többlethasználati díj illeti meg. Csakhogy ha jól értem, az ingatlan haszonélvezettel terhelt, ami ezt azért zárja ki, mert azt a haszolélvező életében kizárólag ő jogosult egyébként is használni. Az, hogy ennek gyakorlását átengedi valakinek (az ex-nek) ez már az ő magányügye.

Az ingatlanon a közös tulajdon megosztása viszont ettől függetlenül kérhető, de az ingatlan tényleges értékét a haszonélvezet megintcsak csökkenti. A tényleges megváltási ár elsősorban szakértői vélemény kérdése lesz egy esetleges perben, amiben megfontolandó lehet ügyvéd közreműködését igénybe venni. Üdvözlettel:

Tisztelt Grád ur.
Segitségét kérem még az elözö válaszához.Tehát használati dijat nemtudok ezekszerint kérni, mivel haszonélvezettel tehelt,de igy a 30%ot ugynevezett lezáratni sem tudom?pl egy nagyobb szobát.Hogy kizárjam annak a résznek a használatát.Válaszát várom.

Kedves Ana001!

Még egyszer: amin haszonélvezet van, azt kizárólag a haszonélvező használhatja. Ebből következőleg nemhogy lezárni nincs joga bármit, de a lábát betenni sem a lakásba a haszonélvező hozzájárulása nélkül. (Az, hogy ő a használat jogát átengedi-e valakinek vagy sem, az már az ő magányügye.) Üdvözlettel:

Grád András

Kedves Ana001!

Még egyszer: amin haszonélvezet van, azt kizárólag a haszonélvező használhatja. Ebből következőleg nemhogy lezárni nincs joga bármit, de a lábát betenni sem a lakásba a haszonélvező hozzájárulása nélkül. (Az, hogy ő a használat jogát átengedi-e valakinek vagy sem, az már az ő magányügye.) Üdvözlettel:

Grád András

Kedves Daja!

Ha a másik, újonnan szerzett is része a házastársi közös vagyonnak (ami csak a konkrét tényállása alapján állapítható meg), akkor arra is elremdelhető a perfeljegyzés. Bocsánat, de sokat dolgozom, nem mindig tudok feljönni a fórumra, biztonságosabb e-mailben kérdezni tőlem, mert azt viszont mindennap megnézem. Üdv:

Sziasztok!
Az előbb eltűnt a kérdésem. Kissé bonyolult ügyben szeretnék segítséget kérni. 2éve elváltam,és akkor nem kértem az ingatlanra vagyonmegosztást. (megijedtem a 6%-os illeték összegétől) Azt hittem együtt tudunk élni ex-szel,de kiderült, hogy ez lehetetlen. Most viszont szeretném kérni a Bíróságon a vagyonmegosztást az ingatlanra,amelyben élünk, de kiderült,hogy ex elajándékozta a fél tulajdoni hányadát (APEH tartozás miatt),és arra élete végéig haszonélvezeti jogot is tett.(ajándékozási illeték még nincs befizetve, ráadásul az ingatlanon végrehajtási jog van az én javamra bejegyezve gyerektartás nemfizetése miatt) Jogos volt-e az ajándékozás, semmissé lehet-e nyilváníttatni az ajándékozási szerződést? Akkor viszont az APEH ráteszi a kezét,elárverezteti a házat,és pereskedhetek az APEH-hel,hogy a pénzemhez jussak. Az új 1/2tulajjal lehetetlen beszélni, egy követ fújnak,miszerint nekem nem jár semmi az ingatlanból,oda mindent ex teremtett. Ez persze nem igaz,együtt építettük a házasságkötés után, nem volt senkinek sem különvagyona. Minden közös szerzemény, 18 évig voltunk házasok. Milyen esélyem van, hogy egyáltalán a pénzemhez jussak az ingatlanból, a 6%-os illeték csak engem terhel-e? Milyen jogcímen lehet kérni az illeték utólagos megfizetését részletekben? Van-e valami formanyomtatvány a vagyonmegosztáshoz? Nem szeretnék ügyvédet fogadni,csak ha nagyon muszáj,ezért is érdeklődöm itt.

„Nem szeretnék ügyvédet fogadni,”
Pedig nem ártana. Ez nem egy tyúkper.

Nem értem, miért kellene érvénytelenné nyilvánítani az ajándékozási szerződést? (Amire egyébként kevés az esély.) A vagyonmegosztást lehet kezdeményezni vele szemben is, és ha a végrehajtási jog be van jegyezve, akkor azt is érvényesíteni lehet az új tulajdonossal szemben is.

Még valamit: nincs pénzed az illetékre, nincs pénzed ügyvédre. Az ingatlan felének a megvásárlására viszont lenne? Mert azt ugye te sem gondolod, hogy a bíróság egyszerűen grátisz neked adja a ház másik felét?

Nem akarom megvásárolni az ingatlan másik felét, és grátisz sem kell,hogy nekem ítélje a bíróság. Ezzel azért tisztában vagyok.Különben meg ilyet nem is írtam,hogy megvenném. Vegye meg az új tulaj. Csakhogy neki így nagyon kényelmes.Ölébe pottyant egy fél ingatlan ajándékba.

Az új tulajdonostárs nem köteles megvásárolni a te 1/2-ed részedet. Ellenben ha te nem veszed meg az övét, akkor róka fogta csuka helyzet állt elő.

Valamint ha a férjed azért ajándékozta el nagy siettében a tulajdoni hányadát hogy az APEF előtt - az adótartozás miatt - vagyontalannak lássék, akkor fedezetelvonásként büncselekményt követett el.

Ha tudtok közös nevezőre jutni, bírósághoz kell fordulni a megosztás végett., végső soron elárverezik az ingatlant, de abból senki nem jön ki jól.

Próbáld megvenni a másik 1/2-ed részt, a t.díj elmaradás összege beszámításra kerülhet a vételárba. (A "kedves" haszonélvező akár ingyen is lemondhat ezen jogáról..., valamint a közös gyermekekre tekintettel.)

Én is azt javaslom fordulj ügyvédhez.

Javítva: "Ha nem tudtok...

Most egy kicsit mosolygok... Azt ugyanis tényleg nem írtad, hogy megvennéd a másik felét az ingatlannak, csak éppen ez következett mindabból, amit egyébként előadtál.

• Ha ugyanis nem akarod magadhoz váltani az ingatlant, akkor végképp hülyeség lenne vitatni az ajándékozás érvénytelenségét. Hiszen a megajándékozottat is kötelezheti a bíróság a részed magához váltására. (Más most szólok: ha a természetbeni megosztás lehetséges, és ő azt kéri, akkor a bíróság valószínűleg ezen a módon szünteti meg a közös tulajdont.)
• Vagyonszerzési illetéket az fizet, aki vagyont szerez. Aki elad, azt legfeljebb szja-kötelezettség terheli, ha a szerzést követő 5 éven belül ad el, a szerzéskorit meghaladó értéken. Az esetleges per illetékét előreláthatólag felesben kell fizetni.
• A pert az alperes lakóhelye szerint illetékes helyi, 5 millió forintot meghaladó pertárgy esetén megyei bíróságon kell benyújtani.
• A keresetet a panasznapon jegyzőkönyvbe is vetetheted, ha a szociális helyzeted indokolja, kérhetsz költségmentességet, annak keretében pártfogó ügyvédet.

Monalisa, szerintem ezt töröltesd...