Válás, vagyonmegosztás

No, azért a jogcím megvan: ajándék visszakövetelése feltevés meghiusúlása miatt. Valaki - azt hiszem, ObudaFan - a napokban pakolt fel egy BH-t, amely részletesen kifejti, hogy milyen esetekben hivatkozhat erre az elhunyt ajándékozó örököse.

Tomas64!

Olyan jogcímen ruházta át - gondolom én, hogy jól be volt rúgva és eszébe se jutott, hogy a vej kapcsolata a lányával esetleg megromlik.
És az utolsó mondatod a legszomorúbb. Mert a nő szülei és nagyszülei is ebben a házban éltek (édesanyja még most is), és most a nőnek semmi köze sincs hozzá. Az a link alak meg befészkelte magát a készbe. Ezek szerint még ő teheti ki a nő szűrét! Nagyon szomorú!
Köszönöm a véleményeteket.

Szomorú valóban. De nem a jogi része; az nagyjából rendben van.

A tényállásból nem derül ki, hogy ajándékozás volt e a jogcím, vagy más. Ha ajándékozás, akkor valban lehet erőltetni a visszakövetelést, bár itt nem a klasszikus meghiúsulás esete áll fenn, hiszen tán még mindíg házasok az ellenérdekű felek.

Ha ajándékozás volt, akkor kötelesrészi igény biztosan jár. Ajándékot örökös meg akkor követelhet vissza, ha olyan feltevés hiúsult meg, amely az örökösre is kihatott.

Válásomat megelőzően mindenki segítségét köszönettel fogadom. Apaként kiskorú gyermekeim nálam maradnak, ezért korántsem mindegy a vagyonmegosztás kérdése. Olyan lakásban élek, amely a következőképpen került a tulajdonomba: Még 1988 évben szüleim megvásárolták lakásukat az én nevemre. Majd házasságkötésem után vásároltak egy lakást a saját nevükre, ezt mi laktuk, ők maradtak az én tulajdonomban. A két lakást később elcseréltük azért, mert nagyobb lakásra volt szükségünk és az általunk birokoltat kívántuk eladni, de immár szerencsésebb volt, hogy a birtokosok és a tulajdonosok személye egybe esen. Mostani tulajdonom vételárát azonban szüleim egészítették ki. Az arány cca. 25 % általuk adott kp, illetve 75 % az értékesített lakás vételára. Kérdésem, hogy a most tulajdonomban lévő lakásból számít-e valamilyen mérték közös szerzeménynek, ha igen mennyi. Van-e megoldás (pl. okiratba foglalása a szülői segítségnek) a közös tulajdon vélelmezése meggátolásának? Köszönöm.

Hogy tiszta legyen: előbb elcseréltétek a két ingatlant egymással, majd azt, ami így a tulajdonodba került, eladtad, és vettél egy harmadikat?

Igen, pontosan így történt.

Szerintem az elején Ricsiék laktak a szülők nevén lévő lakásban, és a szülők a Ricsi nevén lévőben.
Aztán úgy cseréltek, hogy mindenki a saját nevén lévőben lakott. Ezt adták el Ricsiék, és ezt egészítették ki a szülők 25%-kal a mostani lakás vételárára.

Köszönöm, Jupiter egyértelműbbé tette a tényállást. Sajnos én hajlandó vagyok a barokk körmondatokra.

Nincs semmi gond, ha a házastárs nem vitatja a különvagyon jelleget. Ha azonban ezt teszi, akkor neked kell bizonyítanod. A vélelmet "megelőzni" nem lehet, csak megdönteni.

Köszönöm, a 75 % miatt annyira nem aggódtam, az a szerződésekkel igazolható. Egy esetleges bizonyítási eljáráshoz érdemes-e szülői nyilatkozatokat beszerezni, azt magán- vagy közokiratba foglaltatni (egyéb tanunyilatkozatokkal megerősítve)? Ha elvállalná képviseletemet, kérem e-mailen szíveskedjék arról tájékoztatni.

Természetesen minél több bizonyítási eszköz van, annál jobb. A közokiratba foglalás azonban így utólag felesleges, és az utólagos ajándékozási szerződés sem meggyőzőbb, mint a tanúvallomások.

Jó napot mindenkinek !

A Következő kérdéseket szeretném feltenni:

Egy adott ingatlanra hamarosan érkezik egy ingatlanszakértő a volt férj, azt állítja, hogy Ö végzett el egy csomó szakmunkát saját maga Pl.: Fűtésszerelés ezt nem tehette, mert az ilyen szereléseket csak szakember végezheti számit e majd ez a Bíróságon?

A máik kérdésem:

A következő kérdést szeretné feltenni a volt férj az ingatlan szakértőnek:

A saját munka értéke, az ingatlan vonatkozásában az elvégzett-létesitett-munkák értéke és értékemelő hatása, mértéke, a létesített garázs értéke?

Ez mit jelent?

Köszönöm előre is a választ

Üdvözlettel:

Blanka

Blanka,
kontár is végezhet sokféle szakipari munkát, jól, és szakmunkás is csapnivalót...

Azonban gázkészülékek bekötését és/vagy villanyt akkor is csak szakember végezhet, mert azért személyesen felel.

Szerintem a második kérdéssel kapcsolatban Te magad is tudod/érted a választ.

Egyébként majd az ingatlanos százalékosan és összegszerűen meghatározza - amit ha nem értesz vele egyet akkor a bíróságon vitathatod.

Köszönöm a gyors választ, ha esetleg leírná valaki hogy hogyan zajlik egy Ingatlanszakértői vizsgálat azt megköszönöm.

Mire kell oda figyelnem?

Általában az utcában ill. a környező utcákban épült hasonló épületekhez történő hasonlítás - mint kiindulási alap.

Hogy mire kell oda figyelned (?), hát százfélére is...

Legjobb lenne ha Te magad is felkérsz egy szakembert az ingatlanbecslésre - általában néhány tízezer forintból kivan.

Aztán a két szakvélemény összehasonlitása, mely adott eseben jól jöhet a bírósági tárgyaláson.

Vagyonmegosztás ügyben szeretnék kérdezni.
Férjemmel válófélben vagyunk. Ügyvéd előtt egyeszséget kötöttünk, amelyben mindenről megegyeztünk. Vagyonmegosztás során a bútorokat, műszaki cikkeket, autót, stb megosztottuk.
Most viszont egy másik ügyvédtől azt hallottam, hogy ezt el kell küldeni az illetékhivatalnak, ahol a tulajdonomba került tárgyak 50%-a után vagyon szerzési illetéket kell fizetni. Hozzáteszem ehhez, hogy bútoraink, műszaki dolgaink régiek, az autó teljes értékén hitel van. Igaz-e ez a dolog? Számíthatok-e valami költségre?

Nem igaz.

Köszönöm a megnyugtató választ.
Hasonló kérédem lenne még: amennyiben házasság fennállása alatt szeretne a pár házassági vagyon megosztást, de nem válnak el, csak külön kasszán szeretnének lenni, akkor az egyeszség során elosztott vagyonra vonatkozóan kell-e illetéket fizetni vagyonszerzési illeték címen? (Itt a párnak van vagyona, pl arany, de fele-fele részben osztank meg mindent)

Köszönettel: A.

Nem.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Egy barátom ügyében szeretnék segitséget kérni:
Barátom házasságát a biróság felbontotta. A vagyonmegosztás ügyében is döntés született. A felek a biróság előtt aláirtak egy szerződést melyben megállapodtak a közös vagyon megosztásának összegében, miszerint az ingatlant a férj megváltja egy megállapodott összegért. A volt feleség most nem hajlandó ezt az összeget elfogadni és a megállapodás szerinti költségeket sem fizeti.
A kérdése az lenne, hogy ez a szerződés melyet a biróság előtt aláirtak az ügyvédekkel együtt mennyire kötelezi őt az ebben szereplő összeg elfogadására? Mit tehet a volt férj, ha a volt feleség nem hajlandó ezt az összeget elfogadni?

Ezt elfelejtettem leirni, hogy a volt férj ez után az összeg után már kifizette az illetéket a földhivatalnak.

Úgy érted, az egyezségüket a bíróság végzéssel jóváhagyta?