Válás, vagyonmegosztás

Tanúvallomás és/vagy bemószerolás.
De ha egymás ellen léptek egyikőtök sem jön ki jól a dologból mert annyira az összefonódottság. Próbáljatok kompromisszumos egyezségre jutni.

Aztán még annyit, hogy rendőrnek ügyész a haverja, annak meg ismerőse van az adóhivatalnál...

Az hogy kivonatja a forgalomból (...) ahhoz a kocsi papírjait be kellene tudni mutani. Azzalne jöjjön hogy "ellopták" a kocsit, mert bizonyára tudod bizonyítani, hogy a kocsi mindvégig nálad volt/van. Mindenestre nem árt ha mindenről csínálsz fénymásolatot, kezdve a vásárlás bankszámlájáról, aztán a havi csekkek befizetése stb.

Nyilván elsősorban tanúkkal, de hát te ismered az ügyet jobban, neked kell tudni, milyen bizonyítékok lehetnek erre.

Felvázoltam a lehetőséget az ügyvédemnek aki azt mondta, hogy nem lesz jó az akadályoztatásra való hitatkozás, mert közös megegyezéses válás esetén nem tekint el a bíróság az alperes megjelenésétől, csak az okfeltárásosnál. Tehát el fogják napolni a tárgyalást, ki tudja meddig... :-( Áprilisban adtam be, és szeptemberben lett volna az első tárgyalás. Sose lesz vége. :-(

Nincs "okfeltárásos" válás. A Válóperek között az lehet csak különbség, hogy van-e kiskorú gyermek, illetve a különélés 3 éven túli é vagy sem.

Khmm. Ha a válás úgymond közös megegyezéssel történik, akkor a bíróság elfogadja a házasság végleges és visszafordíthatatlan megromlása bizonyítékaként a felek egybehangzó válási szándékát. Egyébként pedig igenis behatóan vizsgálja, hogy a viszon megromlása valóban végleges-e, és bizony az okait is.

Én nem görcsölnék ennyire azon, hogy a szeptemberi első tárgyaláson mi fog történni: semmi rendkívüli. Te és az ügyvéded elmentek, kedves férjed nem jelenik meg, Téged a bíróság röviden meghallgat, aztán bármit is csinálsz, a Pp. 285. § (1) bekezdése alapján a tárgyalás elhalasztásra kerül, mivel van közös kiskorú gyermeketek.

Inkább arra a koncentrálnék, hogy a második tárgyaláson mindenképpen megjelenjen a férjed, vagy ha akkor is elháríthatatlan akadályba ütközik a megjelenése, ennek az igazolása megtörténjen. Továbbá, hogy a második tárgyalásra az egyezségi megállapodásban lévő valamennyi kérdésre kiterjessze az ügyvédem a kereseti kérelmet, a férjem meg írásban, érdemben nyilatkozzon, hogy a kereseti kérelem minden részével egyetért, a kereset teljesítését nem ellenzi.

Ha ez mind megvan, már nem nagyon érdekelne, hogy a bíróság meghallgat-e még két tanút vagy sem...

Mert ez így mind belefér két tárgyalásba. Márpedig a közös megegyezéssel váltok el, akkor is lesz legalább kettő.

....ha közös megegyezéssel....

Ha a Pp. meg a Csjt. nem is tartalmazza a szót magát, a gyakorlatban van "okfeltárásos" válás.

Más kérdés, hogy valóban megtévesztő a kifejezés, és talán rossz is, mert nem az okot kell feltárni (házastársi tartási igény esetét kivéve), hanem csak a házasság megromlásának tényét. De ettől még a szót használják.

Segítségüket szeretnék kérni.
Közös megegyezéses válásunk első tárgyalásán kérte a bíró, hogy lehetőleg a következő tárgyalásig a 2 éve különélő fél jelentkezzen ki a közös lakásunkból, amit a mai napig nem tett meg, mert szerinte, addig is így biztosított a tulajdonához való joga. Az élettársához kellene, tudna átjelentkezni, csak nem teszi. Most hallottam az egyik ismerőstől, hogy amikor Õk váltak, a közös állandójáról nem volt meg a kijelentkezése a különélőnek, így meghiúsult a válásuk, és kezdhették előröl az egészet. Én ezt szeretném elkerülni. Mivel a 2. tárgyalásunkig (7 percig tartott) a megfelelő közös megegyezés, tartásdíj kérdésében nem született meg a hiteles dokumentum a megegyezésről, nem tudtuk bemutatni, mellékelni, így ez miatt jelenleg is húzódik a végleges döntés lehetősége. Kérdésem, hogy valóban kötelező a kijelentkezése a másik, különélő félnek? Ha igen, mivel lehetne ezt eredményesen ösztönözni?
Előre is köszönöm válaszukat.

Nem a kijelentkezés a kötelező, hanem az utolsó közös lakás használatának tárgyában való megegyezés.

Az eddig is világos volt, hogy dokumentálni kell a megegyezést (amit ügyvédnél intéztünk volna, de akkor még nem látta sürgető szükségét). Még most is az a kérdésem, hogy miért kérhette a bíró kijelentkezését a közös lakásból? Van erre szabály?

Amíg a bíróság nem hoz erről semmilyen határozatot, addig nem kötelező. A bíróság nem kér, hanem határoz.

Azt szeretném kérdezni, hogy válás esetén közös vagyonnak számít-e ha az egyik félnek a házasságkötéskor volt egy saját ingatlana? Vagy x év házasságban való együttélés után átvándorol-e a közösbe vagy mindig is a külön vagyonát fogja képezni az illető félnek? köszi a válaszokat.

Nem válik közös tulajdonná. Legalábbis ex lege nem.

Jó napot mindenkinek!

Válás előtt állok és tanácsokat szeretnék kérni.

Alapállás: Határozott egybehangzó döntés megszületett, hogy nem szeretnénk folytatni. Gyerek nincs, lakás hitellel van, egy auto, és az ingóságok.
Közös megegyezéssel indulunk neki a válásnak.

Kérdéseim:
1, közös megegyezés esetén ki az alperes ki a felpers ill van-e jelentősége ekkor?
2, lehet-e közös ügyvéddel intézni a dolgot vagy külön-külön kell ügyvédet fogadni?
3, ingóságok megosztásáben megegyeztünk arrol akkor elég egy nyilatkozat, hogy megtörtént az elosztás és nincs követelésünk a másik felé?
4, az auto is ingosag kategoriában ez előbb leírtaknak megfelelően megegyezés tárgya lehet?
5, Ha a lakást eladjuk, viszatörlesztjük a maradék hiteltartozást és a maradék összeget elosztjuk akkor ez is megoldható bíróságon kívül megegyezve vagy ez mindenképpen a bíróságon a tárgyalás része kell, hogy legyen? Ill érdemes-e előbb a lakáson túladni ezzel egyszerüsíthető-e a dolog vagy nem?
6, Milyen kölségei vannak egy válópernek?

1. Nincs, csak formalitás.
2. Az egyezséget szövegezheti, ellenjegyezheti közösen megbízott ügyvéd, de a perben csak az egyik felet képviselheti.
3. Bőven elég.
4. Igen, de ha változik a nyilvántartott tulajdonos, akkor az átíráshoz okirat kell.
5. Ha a bontóper idején az ingatlan még a tulajdonotokban van, akkor bele kell foglalni a sorsát az egyezségbe. De ez a megegyezés szólhat úgyis, hogy eladjátok és elosztjátok az árát.
6. Fix illetéke van.

5. ponthoz

Az ingatlannak - az utolsó közös lakásnak - csupán a használatát kell belefoglalni az egyezségbe, a tulajdonjoga rendezését nem kötelező. De lehet.

Tehát akkor nem gond, ha előbb eladjuk a lakást és utána adjuk be a válópert. Ha jól értelmezem ez így egyszerűbb.
Konkrétan mennyi az illetéke a válásnak?

Nem gond, ha előtte eladjátok a lakást, visszafizetitek a hitelt és utána váltok el....

Az illeték 12.000 Ft.

Célszerű vagy előbb rendezni a lakás sorsát, és utána válni, vagy - annak ellenére, hogy nem kötelező - a bírósági egyezségbe belefoglalni a lakás sorsának rendezését is, ideértve az esetleges hitel törlesztőrészletek visszafizetésének rendjét. Jobb, mint később pereskedni.

Ismét kérdésem van, bár most egy ismerősöm ügyében kérném a véleményeteket. A nő a szülei házában lakott egy külön részben, és mikor férjhez ment , az apa a veje nevére íratta az egész lakrészt. (Nem tudom, miért). Most nagyon rosszban van a nő a férjével, (az apa meghalt), és a nő nem tudja kiebrudalni a férjet a lakásból, amihez annyi köze van, hogy ott lakott vagy 20 évig.
A nő azt mondja, kérdezett ügyvédet, hogy mit lehetne tenni és azt válaszolták, semmit. Számomra ez hihetetlen.
Tényleg lehetséges az, hogy valaki -szerintem jó piásan - szinte kitagadja a gyerekét a lakásból és nem lehet ellene tenni semmit?
Válaszotokat előre is köszönöm.

Hát, nagyon vékony az esély a sikerre. Azt kell mérlegelni, hogy a viszonylag nagy érték (egy lakás) megéri-e néhány százezer forint kockáztatását kis nyerési esély mellett is.

Lujzi!

Az apa nem tagadta ki a gyermekét, egyszerűen valami jogcímen átruházta tulajdona egy részét valakinek, aki történetessen a lánya férje volt éppen. A sikeres megtámadásra szerintem nem hogy esélyed, jogcímed sincs!

Egyébként miért ebrudalná ki a férjét saját lakásából?