Szép napot Mindenkinek!
A kérdésem a következő, váláskor a gyerekek közös felügyeletében történő megegyezés alapján egy hetet az egyik egy hetet a másik szülőnél töltenek a gyerekek. Ebben az esetben jár-e gyerektartás az anyának, hiszen kb egy hónapra vetítve ugyanaz a költsége mindkét szülőnek. A keresetek tekintetében az anya ugyanannyit keres mint az apa.
Akkor a férjétől nem követelheti.
Az nem elképzelhetetlen, hogy a megajándékozottól igen, ha az ajándék visszakövetelésének a feltételei fennállnak.
Ptk. 6:237. § [Ajándék visszakövetelése]
(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
Most már szeretné visszakérni, de akkor beleegyezett, tanúként szerepel a szerződésen. Ezt hogy lehet eldönteni tárgyilagosan?
Azigaz.
Mondjuk az kérdés, hogy amellett, hogy tudott róla, ellenezte-e, vagy sem.
Nem; nem.
Tisztelt fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy házasság alatt ha az egyik fél pénzt ajándékoz a közös vagyonból, amiről a másik fél is tudott, vagyonmegosztáskor a másik fél kérheti ennek az összegnek a felét, avagy az ajándékozottat az ajándék visszaadására?
Illetve ha jól tudom, végkielégítésként kapott összeg saját vagyonnak számít? Házasság alatti munkaviszony, a kifizetés is még az együttélés alatt történt.
Köszönöm a válaszokat!
Köszönöm szépen, világos és érthető!
Az ügyvédi költséget illető kérdésre gondolom, hogy ügyvéd nem válaszolhat etikai okokból - van itt valaki, aki megbízóként tudna beszélni a tapasztalatáról?
Vagyonközösség megszüntetése iránti perekben általában a felek között a bíróság egyenlő arányban megosztja az illetéket. A másik fél helyett kifizetett törlesztés követelése egy kivétel lehet, ott pernyertesség arányában.
Értem...
És ilyenkor ki szokta fizetni az illetéket? Számít, hogy jogos-e a követelésem?
Köszönöm!
Az igényelt ingatlanrész értéke mindenképpen illetékalap lesz. Ha még a másik féltől követelsz általad fizetett kölcsön felének a megtérítését is, a követelt összeg is.
Sziasztok!
Bontóper már lezárult, a közös vagyon megosztását szeretném kérni a bíróságtól.
A helyzet annyiban trükkös, hogy egy lakáscélú hitel miatt a közös vagyon inkább közös tartozás: az összegyenleg negatív.
Ilyenkor vajon hogyan számítja az illetéket a bíróság?
Tudom, hogy nehéz kérdés, de nagyságrendileg milyen ügyvédi költségre lehet számítani?
Köszönöm!
És nem a kihirdetéssel kezdődik a határidő, hanem a kézbesítéssel.
Akkor nem élhet fellebbezéssel, ha lemondott kifejezetten a fellebbezésről, az elsőfokú ítéletet tudomásul vette.
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a válaszát. Egy dolgot szeretnék még kérdezni Öntől. Ha a bíróságon nem fellebbeztem a keresetem elutasítása miatt, megtehetem-e utólag, ha még nem telt el 15 nap a határozat meghozatala óta.
Papi07
A rezsiköltség áll a fogyasztástól nem függő részekből (alapdíjak, átalánydíjak), ezek felét kérheti. És áll fogyasztástól nem függő tételekből, ezeket nem kérheti.
Sapienti sat.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a kimerítő válaszát!
Munkájához sok sikert kívánok!
„Egyik kérdésem az lenne, jogosak-e ezek a követelések.”
Azt mi honnan tudnánk?
Tisztelt fórumozók!
Három éve költöztem el a feleségemtől, de a vagyon elosztására csak most kerül sor, mert eddig nem akarta, hogy eladjuk a közös tulajdonunkban lévő házat. Az ügyvédjétől kaptam egy levelet, amiben többek között olyan követelések vannak, fizessek visszamenőleg a locsolásért, a járda takarításáért, a hóeltakarításért, a kerti munkákért /havi 15000 ft-ot/, de ami a legfurcsább, fizessek 6 millió forintot az általam alapított cég után is, holott a cégnek egyetlen vagyona egy öreg teherautó, amin az elköltözésemkor 1 millió forint hitel volt, de már akkor sem ért fele annyit sem. Egyik kérdésem az lenne, jogosak-e ezek a követelések.
Előzőleg beadtam egy keresetet többlethasználati díj megfizetéséért, amit a bíróság elutasított, mert úgy ítélték meg, hogy a ház megosztható, és ki is jelölték a helységeket, amiket használhatok. Természetesen nem fogok élni ezzel a lehetőséggel, mert a feleségemmel látni sem bírjuk egymást. A másik kérdésem az lenne, kérheti-e a rezsiköltség felét, ha ténylegesen nem használom a ház nekem kijelölt részeit.
A válaszokat előre is köszönöm.
Hazastarsak kozott az ingatlan ertekenek jelentos reszet kitevo munkalatok akkor is keletkeztethetnek tulajdonjogot, ha egyebkent raepitesnek nem minosulnek. Ez egyebkent fuggetlen attol,hogy a kolcsont ki fizeti vissza, ennek csak az elszamolasnal van jelentosege.
A "kenyszeretekesitest" perben lehet elerni, ha nincs egyezseg.
"Tulajdonjogot a felújítás nem keletkeztet. Csak a ráépítés (bővítést is beleértve)."
ingatlan-nyilvántartások kívüli tulajdonjogot sem??
Igen, komfortfokozat növekedés történt, gyakorlatilag szerkezetig le lett bontva a szint. nyílászárók cseréje, új padló mindenhol, fürdőszoba - konrétan mintha egy szerkezetkész házat készre csinálnának :-) Cserépkályhák is elbontásra kerültek.
Már kérdeztem itt korábban erről, a baj az, hiába kérném az általam, kizárólag az én jövedelmemből történő törlesztőrészletek megfizetését, ha a tulajdonosnak (az ex élettársnak) abszolút semmi jövedelme nincs, amiből nem tud fizetni. Hogy lehetne ilyen esetben egyetlen kényszerértékesítést kérni? Lehet egyáltalán?
Tulajdonjogot a felújítás nem keletkeztet. Csak a ráépítés (bővítést is beleértve).
„tulajdonjogot?”
Ha a beruházás komfortfokozatot növelő, vagy bővítő jellegű volt, akkor perben követelheted a tulajdonjogod megállapítását. Ezután kérheted a közös tulajdon megszüntetését.
Lehet egyszerűbb lenne a teljes hiteltörlesztést kérned tőle, nem kerül hosszadalmas eljárásba és még több költségbe.