Válás, vagyonmegosztás

A bankkölcsönre tekintettel lehet némi tulajdonrészed az ingatlanban, de nem sok.

hiryuko,

nagy valószínűséggel a teljes lakás a volt feleséged különvagyona, mivel egyrészt örökölte, másrészt ajándékba kapott pénzből vette, ráadásul a házasságkötés előtt. Így amit követelhetsz tőle az egyrészt a bankhitel törlesztéséhez való hozzájárulásod, másrészt a felújítás rád jutó része (végzett munka + kiadás). Nem tudom, h ez milyen arányban van a felajánlott összeggel, de a lényeg, hogy magára az ingatlanra v. annak egy részére valószínűleg nem tarthatsz igényt, csak az oda befektetett munkád és pénzed megtérítésére.

Első tárgyalás, mélyütések.
Anno egyedül húgomnak gyes munkábajáráshoz mindenképpen kellett egy autó, hogy alkalmazzák, hitelre vett, de a hitelszerződés az én nevemre szólt.
/Nagy egészségügyi átszervezések idején én voltam tehermentes, ill. a lizingcég számára elég ideje munkaviszonyban. Akkor, ha nem is könnyen, ebbe a feleségem is beleegyezett. A hitelrészleteket, fenntartási költségeket nem, én hanem a húgom fizette, én egy vasat sem tettem bele, az üzembentartó sem én vagyok. Most viszont kéri ebből is a részét. Szuper.

És az okiratokkal ellentétes tényeket neked kell bizonyítanod. Első körben a húgodat nem ártana tanúként idéztetned.

Tisztelt fórumozók! A problémám a következő.
1994-ben nősültem. A házzaságunk megkötése előtt a volt feleségem / azóta már elváltunk / nagymamája vásárolt egy ingatlant mely a feleségem tulajdonába került, haszonélvező az édesanyja lett. Az ingatlant közösen újítottuk fel, mely alatt még a házzaságkötésünk előtt a felújítási munkálatokba beleadtam 200.000 Ft készpénzt. Az ingatlant 3 év házzaság után értékesítettük és vásároltunk egy nagyobbat. A két ingatlan különbözeti értékét szintén a volt feleségem nagymamája fizette ki. Ezen ingatlan is a volt feleségem tulajdonába került, haszonélvező szintén az édesanyja lett. Az ingatlan szintén együtt újítottuk fel. A válást követően az ingósági vagyon megosztása megtörtént, de a volt feleségem és ügyvédje szerint az ingatlanból nekem részem nincs, abból nem hajlandóak kifizetni. A házzaságunk ideje alatt az összes pénzem és szabadidőm az ingatlanok felújítására ment. Önök szerint valamiféle rész jár-e az ingatlanból, a vagyonmegoztási per során mi az amit követelhtetek. Továbbá tudomásom szerint a vagyonmegosztási perhez a keresetet 5 éven belül kell beadnom. Ez mikortól számít? A válástól vagy a szétköltözéstől? Segítségüket előre is köszönöm!

lui1967,

az elmondottak alapján valóban nincs közöd a lakásokhoz, mivel azok a feleségednek adott ajándékok a saját rokonságától, így különvagyonnak minősülnek. Amihez alapvetően jogod van, az az ő ingatlanán végzett felújítási munkád ellenértékének, valamint a felújításra fordított összegnek a fele.

„égzett felújítási munkád ellenértékének, valamint a felújításra fordított összegnek a fele.”
Nem egészen. Csak az értéknövelő beruházások költségeinek a fele.

Köszönöm a gyors válaszokat! Még azt szeretném megtudni, hogy a vagyonmegosztási pert 5 éven belül kell elindítani. De mikortól számít az 5 év?

Ez ennél picit bonyolultabb. Ha tulajdoni igény van, akkor az nem évül el. Ha kötelmi igény van, akkor az a felmerülésétől számított 5 éven belül valóban elévül, de a kötelezett írsbeli felszólítása pl. ezt megszakítja. Ha pedig a jogosult akadályoztatva volt az igény érvényesítésében, a pert az akadály megszűnésétől számított egy éven belül meg lehet indítani. Jelen esetben ha a beruházástól eltelt az 5 év, akkor a biztonság kedvéért szerintem célszerű legalább a jogerős ítélettől 1 éven belül megindítani a pert a kötelmi igény iránt.

Sziasztok!

Nekem is egy lui-hoz hasonló kérdésem lenne.
A tények: válófélben vagyok, van egy közös cégünk, én vagyok az ügyvezető a volt feleségem tulajdonos társ (50%). A cég saját 1/1-es ingatlanomba volt/van bejelentve, ezért papíron járt nekem bérleti díj, azonban a szerződésben azt írtuk a bérleti díjat nem pénzben fizeti hanem építkezéshez szükséges anyagokban. Akkoriban építkeztem, új tető félig felújítva+egy kétbeállásos félkész garázs, de ennyi. Feleségem a cégünk megalakulása óta folyamatosan gyed/gyesen volt. Közben neki is volt 2 lakása Szegeden, amin az édesapja volt a haszonélvező. Ez bérbe volt adva, majd felújították. Nem régiben eladták mindkettőt és vettek egy nagyobbat, most ott élnek, apuka szintén haszonélvező. A feleségem követel az én házamból, nem tudom jogos-e? 2001-ben házasodtunk össze. Papíron a cégnek nem volt bevétele, én főállásban egész jó jövedelemmel dolgoztam végig.

1.) Az hogy a közös cég építőanyagokkal hozzájárult az építkezéshez így kiváltva a bérleti díjat keletkeztethetett-e közös tulajdont (amúgy házasságkötéskor írtunk vagyonjogi szerződést miszerint ez az ingatlan az én kizárólagosom, a másik kettő az övé)?

2.)Ha ő követelődzik, én is felléphetek vele szemben hogy akkor az ő lakásai is közös vagyonból lettek felújítva? Ő mondjuk kapott havi 15e bérleti díjat, nem tudom mit csinált vele, de nyilván azt mondja, hogy az bement a közösbe.

3.) Az apja adott a házasságunk alatt másfél millió Ft-ot. Most visszakéri, amit én vissza is adnék, de ha nem tudunk megegyezni a fizetési ütemben (havi 100 e Ft-os részleteket szeretne), és perre megyünk, akkor mi a szokásos módszer? Megállapíthat ekkora összegő törlesztő részletet a bíróság? Mondhatja azt, hogy ott a házam vegyek fel hitelt és fizessem ki egy összegben, vagy megállapít havi szinten pár tízezres nagyságrendű törlesztőt?

Köszi

„1.) Az hogy a közös cég építőanyagokkal hozzájárult az építkezéshez így kiváltva a bérleti díjat keletkeztethetett-e közös tulajdont (amúgy házasságkötéskor írtunk vagyonjogi szerződést miszerint ez az ingatlan az én kizárólagosom, a másik kettő az övé)?”

Tulajdoni hányadot biztosan nem. De van-e valami a házassági vagyonjogi szerződésben a különvagyoni ingatlanok hasznáról? Mert ha nincs, akkor annak a haszna közös vagyon, márpedig a bérleti díj, illetve az e helyett adott természetbeni juttatás az a különvagyon haszna.

„2.)Ha ő követelődzik, én is felléphetek vele szemben hogy akkor az ő lakásai is közös vagyonból lettek felújítva? Ő mondjuk kapott havi 15e bérleti díjat, nem tudom mit csinált vele, de nyilván azt mondja, hogy az bement a közösbe.”

Igen.

„3.) Az apja adott a házasságunk alatt másfél millió Ft-ot. Most visszakéri, amit én vissza is adnék, de ha nem tudunk megegyezni a fizetési ütemben (havi 100 e Ft-os részleteket szeretne), és perre megyünk, akkor mi a szokásos módszer? Megállapíthat ekkora összegő törlesztő részletet a bíróság? Mondhatja azt, hogy ott a házam vegyek fel hitelt és fizessem ki egy összegben, vagy megállapít havi szinten pár tízezres nagyságrendű törlesztőt?”

A bíróság nem azt mondja, hogy miből fizesd ki, csak azt, hogy fizesd ki, és ha nem teszed meg, akkor a jogosult végrehajthat. Egyébként kb. 6-8 havi részlet lenne reális egy per végén. A per persze eltart vagy másfél évig, de kamattal, perköltséggel a követelése is több lesz.

2009. március elején a bíróság válóperemben részítéletet hírdetett, melyben kimondta a válást. A járulékos kérdésekben (tartásdíj és vagyonmegosztás) még nem hozott döntést. Én , az alperes, ezekről csak 2009. június végén értesültem, mivel ágyhoz kötött beteg vagyok,kijelölt pártfogó ügyvédem sem értesített időben.

A részítélettel kaptam egy levelet,melyben elhalasztották a tárgyalást 6 hónapra,mivel sem én,sem a felperes nem jelentünk meg a tárgyaláson.

Kérdésem az lenne,hogy a részítélet mikor válik jogerőssé ez esetben?

Ha senki sem fellebbezett, akkor a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerős. A fellebbezési határidő a kézbesítéstől számított 15 nap. Kézbesíteni apedig a jogi képviselődnek kellett, ha volt.

Köszönöm szépen a válaszát.

Nincs mit.

Tisztelt Fórum!
Első tárgyalásunk előtt férjem eladott egy jármúvet amit ő vett házasságunk alatt.Most azzal érvel hogy egyéni vállalkozásából vette ki a pénzt rá. Ennyi pénz sosem volt a vállalkozásában.
Ha házzasságunk alatt lett vállalkozó akkor ennek a vállalkozásnak az eszközei gépei, a saját vagyona? A jármű nem volt a vállalkozás része, és ilyen indokkal bármire mondhatja hogy a vállalkozásból kivett összegből vette.

Ha a házassági életközösség alatt indított vállakozást, akkor az is közös vagyon. Annál is inkább, mert az egyéni vállalkozó vállakozási vagyona és magánvagyona nem válik szét.

Úgy értem, ha nem a különvagyonából indította a vállalkozást. De a haszna még akkor is közös vagyon lenne.

Házasságunkba férjem egy autót hozott én meg pénzt.Ezek a közös házba mentek bele.Más vagyonunk nem volt csak amit együtt szereztünk. Köszi a választ.

Ebben az esetben teljesen mindegy lesz, hogy az egyéni vállalkozás keretében tett szert erre a pénzre.

Üdv!

Egy ismerősöm problémájára keresem itt a megoldást. Házasságban él papíron, de a férje évekkel ezelőtt letöltendő börtönbüntetést kapott, ami elől elbújkált, ez azóta el is évült, jelenleg új néven és nyilvánvalóan hamis személyazonossággaléli életét. A kérdés az, van e valamilyen lehetőség egy ilyen "fantomtól" elválni törvényes úton.
Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

Persze, bár némileg költségesebb lesz, mint egyébként lenne, mert hirdetményi idézést és ügygondnokot kell fizetni.

Tisztelt Ügyvéd Urak, Kedves Fórumozók!

Kérdésem a következő lenne!

A Viszont keresetnek van formai követelménye?
Mit tartalmazzon? Értem ez alatt, hogy egy regényt vagy inkább összeszedettem és érthetően egy pár mondatot a lényeges dolgokról?

Egy jól megfogalmazott kereset sokat nyom a latban?

Előre is köszönöm a segítségüket.

Üdv,
Fokker

„egy regényt vagy inkább összeszedettem és érthetően egy pár mondatot a lényeges dolgokról?”
Utóbbit.

„Egy jól megfogalmazott kereset sokat nyom a latban?”
Akár... mindenképpen jobban szolgál, mint egy rosszul megfogalmazott.

Kisokos nagyon szépen köszönöm!