bogyoka12
Azt mondod, hogy megállapodtatok. Ismerni kellene ezt a megállapodást és tudni kellene, miért nem teljesült.
Ha a megállapodást félretennénk, akkor egyébként az lenne a válasz, hogy indíthat pert a közös tulajdon megosztására, a perben a bíróság állapítja meg az ingatlan értékét és ha a ráeső részt nem tudod megfizetni, valóban végrehajtás útján árverezés lesz belőle.
Milyen alapon akarja az állatokat kifizettetni?
üdv:Olyan kérdésem lenne,hogy férjemel elváltunk 2 éve viszont a vagyoni megosztás még nincs rendezve mivel amikor megvolt a vállás akkor a férjem 10 millios ingatlan árban egyeztünk meg most pedig ö ugygondolja hogy az ingatlan már 14 milliot ér.és azzal fenyeget ha nem fizetem ki ennek a felét akkor el árverezteti a házat .Ezt megteheti? de viszont a ráesö otp hitelt én fizetem egyedül mert ö nemhajlandó rá.még egy kérdés volt férjem az akkori volt én fönökömnél tartott állatokat és most velem akkarja kifizetetni pedig akkor azt mondta hogy nekem semmi közöm ehez a dologhoz ez csak ketöjük dolga és most mégis én nyakamba akkarja varni.a fizetni valot.jogos ez?
Köszönöm elöre is!
Ha heesen végzed el az arányosítást, akkor nincs ilyen különbség. De hogy világos legyen: a közös vagyoni résznek a piaci mozgásokból eredő értéknövekménye közös vagyon, a különvagyoni részé különvagyon.
Az ingatlan közös tulajdon, csak nem egyenlő arányban. ObudaFan levezette, hogyan kell az arányt kiszámolni.
Továbbra sem értem, hogy tulajdonképpen mit akarsz kérdezni.
Hú ez gáz amit írtam! - a jelenlegi lakás jelenlegi forgalmi értéke és a kiszámolt, arányosított KÜLÖNVAGYON közötti különbség közös vagyonnak számít e és az a kifizetendő a másik félnek. Így gondoltam.
„a különbség- a lakás jelenlegi forgalmi értéke és a közös vagyon között -közös vagyonnak számít e”
Ugye, te is érzed, hogy ezzel a kérdéssel vannak bizonyos problémák?
Ja, bocsánat, az előbbiekhez: a jelenlegi lakás a különvagyonos fél nevén van ( tudom ez nem számít) ,most már csak ő lakik ott a két kiskorú gyermekkel,a másik fél kiköltözött önként.
Köszönöm válaszát ÓbudaFan!
Következő kérdésem, hogy ha a kiszámolás után a különvagyon aránya tisztázódik, a különbség- a lakás jelenlegi forgalmi értéke és a közös vagyon között -közös vagyonnak számít e és a fele kifizetendő a másik félnek?
mamicsek
Ez ennél bonyolultabb. Közösen felvett hitelek esetén úgy kell számolni, hogy A különvagyoni ingatlant eladta a fél x Ft-ért, majd y Ft hitel felvételével az x+y Ft-ért megvettétek B ingatlant. Ebben a ennek a félnek van x/(x+y) arányú különvagyona. Majd a harmadik ingatlanra ugyanígy kell arányosítani, azzal, hogy a harmadik ingatlanban a különvagyoni hányadot annak az összegnek az alapulvételével kell számítani, ami a B ingatlan eladási árából a fél különvagyonára esik arányosan.
Üdv. Egy kis segítséget kérnék az alábbiakhoz,kb.mire lehet számítani.
Különvagyonnal ( egy garzonlakás)az egyik fél részéről házasság, a házasság alatt két ingatlancsere, két rendezett hitel. A jelenlegi (1+2 fél szobás )ingatlanon hitel nem volt, tehermentes. Vagyonmegosztás során a korábbi lakáscserék ára, rendezett hitele a vagyonmegosztás tárgyát képezi e, vagy a jelenlegi lakás kerül arányosításra. Köszönöm.
Akkor nincs miből kiengedni a férjet. Ha megszűnik a tulajdonjoga, természetesen megszűnik dologi kötelezett lenni.
A volt házastársak a hitelszerződésben dologi mint a közös ingatlan tulajdonosai zálogkötelezett adóstársként, szerepelnek, személyes adóstársak a feleség szülei.
Mondjuk mint házastárs, a törvény alapján egyetemlegesen felel, ha a kölcsönt az együttélés alatt vették fel. De a szokásos banki gyakorlat alapján én azt gyanítom, hogy ő is adóstárs lehet formálisan is.
Azt pedig a banktól kell megkérdezni, hogy milyen feltételekkel hajlandó kiengedni a kötelemből.
Ha nem adós, akkor milyen kötelemből kellene a banknak kiengednie?
A személyes adóstársak a feleség szülei, továbbra is ők maradnak. A kérdés lényege az lett volna, hogy a volt férjet hogyan engedi ki a bank a kötelemből. Bocsánatot kérek, ha túl körülményesen fogalmaztam.
Akkor mi a kérdés? El kell készíteni a házassági közös tulajdon megszüntetéséről szóló megállapodást. A hatályosuláshoz kell a bank hozzájárulása, amit talán megadnak. Az adóstársat viszont nemigen fogják kiengedni a kötelemből.
Pontosítok: A bíróság - hiszen a keresetlevél melléklete volt a tulajdoni lap, s azon a teher - tájékoztatta anno a feleket, hogy sem bírói döntéssel, sem egyezséggel nem szüntethető meg a tulajdonközösség az elidegenítési és terhelési tilalom miatt. Meg arról is, hogy közös megegyezéses bontásnak nem feltétele az ingatlan tulajdonközösségének megszüntetése, azt peren kívül is rendezhetik a felek. ez alapján jött létre az egyezség, melyben a feleség szándéknyilatkozatot tett a férj tul. részének megváltására két éven belül - ha a bank hozzájárul ehhez.
Most annyi történt, hogy a volt feleség kifizette a megváltási összeget még azelőtt, hogy kérték volna a banki hozzájárulást.
És a bank a másik adóst miért engedné ki csak úgy a kötelemből? Nem fogja. Mondjuk ebből nagy jogsérelme a kötelemben maradó félnek nem lesz, mert az ingatlan ottmarad fedezetként, ha mégis végrehajtanak tőle, hiszen a bank biztosítékai rá szállnak át. Viszont újabb hitelfelvételnél ez persze probléma lehet. (Egyezség előtt kellett volna gondolni rá.)
A tulajdonjog átruházásához megint csak banki hozzájárulás kell, az talán meglehet.
Egyébként a házasság másfél éve lett felbontva, az egyezségben úgy állapodtak meg, hogy két éven belül fizeti meg, most tudta kifizetni másik felet a volt feleség, aki a válás óta használja a lakást. A hitelt folyamatosan fizetik az adós szülők.
hmmm.. Ez így lett volna korrekt. De gondolom, az értelmezés sem földhivatalnak, sem a banknak nem lenne elegendő.
De az egyezséget ők hozták össze. Nekik illene az értelmezést is megtenniük, ha már szükséges.
Az egyik azt mondta, hogy készíttetni kell egy házassági közös tulajdont megszüntető szerződést. A másik nem mondott semmit, részéről az ügy már lezárult.
Célszerű lenne azokat az ügyvédeket kérdezni, akik képviseltek benneteket a perben.
Üdv!
Segítséget kérek az alábbi történethez.
Jogerős ítélettel lett felbontva a házasság, úgy, hogy a házastársak közös vagyonmegosztásra vonatkozó egyezségét végzéssel jóváhagyta a bíróság.
E szerint a közös ingatlan az egyik fél tulajdonába kerül, úgy, hogy - mivel az ingatlan teljes egészében az ő felmenői által felvett jelzáloghitelből lett vásárolva és a hitelt is az ő felmenői fizették/fizetik - a másik fél a felújításra fordított összeg felére jogosult. Ezt az összeget már meg is fizette neki a fél, de sem az egyezségben sem az ítéletben nincs szó arról, hogy jelzálogszerződés alapján a másik fél is adóstárs, mint zálogkötelezett, s elidegenítési és terhelési tilalom van a tulajdonrészén.
Hogyan tudja bejegyeztetni tulajdonjogát az egyezség alapján a fél a volt házastársától megváltott tulajdonrészre, hogyan engedi ki a bank a másik felet a szerződésből?
satya
Üdvözlöm a Fórumot!
Vagyonmegosztással kapcsolatos a kérdésem.
Különvagyonként egy garzonlakással indult egy kapcsolat,abból házasság, és három ingatlancsere után a jelenlegi lakás lett vásárolva, közben törlesztett hitellel. Tartozás nincs. A jelenlegi lakás értékébe a különvagyoni rész milyen arányban számítható be.Milyen arányban kell számolni az évek alatt történt ingatlancserékkel, figyelembe véve az eltelt 16 évet- az árarányokat tekintve. Köszönöm.