Apuka mibe szólhat bele?

Köszi a gyors, sajnos annál lehangolóbb választ. Igazándiból elég fura az exem elköltözése. Kizárólag az állami támogatásokból és a gyerektartásból kíván albérletbe költözni. Nem tudom, h hogyan, miből fogja magukat eltartani. A szétköltözésünk óta exem a lányunkkal a szüleinél lakik. Velük is állandóan veszekszik, önálló életre vágyik. Nekem azt mondta, nem akar a közelemben élni. Pedig jól tudja, milyen gyötrelem nekem, h csak a láthatáskor vagyok a lányommal. A kislánnyal áll bosszút. Számít az, h azért költözik el,h minél távolabb legyen tőlem, akkor is,ha jövedelem nélkül akar élni? Elvileg nem akadályozza a láthatást.

sajnos nemigen.

(Próbálj meg hosszabb, de ritkább láthatásokról megállapodni.)

Az exnejem a jövő hónapban az ország másik végébe költözik másfél éves gyermekünkkel. Van valami bevált gyakorlat arra, hogy kieszközöljem a rendszeres láthatást? Közalkalmazotti fizrtésem nem elegendő arra, h több száz km-t utazzam, gyermektartást is fizetek.

Persze, csak ez az adott jogviszonyban nem biztos, hogy releváns.

("amennyiben valakinek gyermeke")

mivel emberekről van szó, gyanítható hogy a száz évest is anya szülte.... ;)

A jog annak nevezi még az 50 évest is, amennyben valakinek a gyermeke.

Bocsánat...
Bár én egy 17 éves és 190 cm-es, 100 kg-os nagykamaszt nem neveznék "gyermeknek" - példának okáért. Nálam a gyerek szó jobban azonosul. Persze ha arról van szó, "a" gyermekem, az egyértelmű.

Javaslom a gyerek kifejezés helyett a gyermek kifejezést alkalmazni. A gyerek egy tőlünk független kiskorú személy . A gyermek az a "mienk" kategória. Itt ugye gyermekekről szól a "történet"?

Akkor az utiköltség egyértelműen az ő gondja.

Sziasztok, és mi a helyzet abban az esetben, ha az apa költözik el a városból, és kéthetente kell járnia a gyerekhez?

Nem vagy köteles utiköltségre áldozni láthatásra menve/járva, csak abban az esetben ha hivatalos jóváhagyással költöztek el emez városból. De akkor is kötelezhetik arra, hogy ezen költségedet állja.

A gyámhivatal kötelezheti a gyereket visszahozni, ergo költözhetnek vissza. Ha ez kevés lenne, a bíróság rendelkezhet ekként.

"Szerencsés" esetben kötelezhetik az anyát, hogy a láthatás idejére minden egyes esetben hozza neked helybe a fiadat - aztán vasárnap este jöhet érte.

ez nem az, semmi köze hozzá.

büntetőjogban nincs analógia.

Családi állás megváltoztatása

193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Olvasom a fenti Btk. paragrafust

Ebben két konrétumot meghatároz a bekezdés:

1. különösen gyermeket kicserél
2. más családba csempész

Melyek azok az esetek, amelyek úgyszintén családi állás megváltoztatásának minősülnek a két konkrét eseten kívül?

Az, hogy az anya teljesen önhatalmúlag elviszi a gyermeket a 100 km-re lévő élettársához, életvitelszerűen az élettárssal lakik a gyermek, az apa határozott ellenzése ellenére, ez nem minősül családi állás megváltoztatásának?

Köszönöm

Sziasztok!

Mit tehet az apa, ha az anya mégis elvitte a 10 éves gyermeket az élettársához, 100 km-re?

Tartózkodási helyet nem létesítettek ott a fiamnak, de csakis ott tartózkodik életvitelszerűen.

Köszönöm

„Ha országon belül költözik el bárki is akkor viheti a gyereket, a GYH-t nem érdekli, csak a láthatás legyen biztosítva.”

Ha a másik szülő hozzájárul.

„No és mi van azzal aki esteleg külföldön megy férjhez vagy nősül meg válás után? Ilyenkor is végig kell menni a rangfokozatokon: volt társ, GYH stb, stb?”

Ha a gyereket vinni akarja, igen.

Kedves szakértők.

Várom válaszukat.

Köszönöm.

Összegezve:

Ha országon belül költözik el bárki is akkor viheti a gyereket, a GYH-t nem érdekli, csak a láthatás legyen biztosítva.

Ha határon kívülre költözne valaki gyerekével akkor már : másik szülő, GYH és ki tudja kinek még van beleszólása.

Pedig határon belül is van sok száz eset amikor igencsak GYH -nak közbe kellene lépnie és valami miatt mégsem teszi, pedig gyermekek sokasága lóg az utcán, lop, csal és nem jár rendszeresen iskolába. Ez nem baj?

No és mi van azzal aki esteleg külföldön megy férjhez vagy nősül meg válás után? Ilyenkor is végig kell menni a rangfokozatokon: volt társ, GYH stb, stb?

Nagyon felelőtlen lehet az a szülő aki úgy vinné a nagy semmibe a gyereket, hogy semmi sincs neki ott biztosítva.

Ezért gondoltam, hogy én előremennék és, ha minden biztosítva van akkor jöhet a gyerek. Ezt vizsgálja az ottani GYH?

Tényleg én lennék az első aki ilyen cipőbe jár?

Nem megy ki külföldre, hanem megkeresi a külföldi társhatóságot. De nem utána, hanem előtte.
Ha nem egyeztek meg, a gyh. nem vizsgál semmit, mert bírói hatáskör.

Tehát:

Ha megegyezünk és én kimegyek, lesz munkám, lakásom, iskola is gyereknek, akkor a GYH kijön külföldre és megvizsgálja, hogy valóban úgy is van?

Ha nem egyezünk meg akkor tulajdonképpen mit is vizsgál a GYH , ha ki se mentem?

Ha ittmarad apjával gyerek akkor a GYH kimegy megnézni apjánál minden biztosított vagy azt símán elhiszi?

A gyámhatóság éppen azt fogja vizsgálni, hogy van-e esély arra, hogy a gyereket ott el tudod majd tartani, és tud majd iskolába járni. Mert azért sokan gondolják úgy, hogy majd anyagilag milyen jól rendbejönnek, azért, mert kimennek dolgozni. Aztán nem jönnek rendbe anyagilag, mert az élet meg nem ilyen egyszerű. Ezt bárki saját magával megteheti, a gyerekével meg nem. Tehát ha megegyezés van a szülők között, a gyámhatóság számára elő kell adni, hogy vajon hogyan s milyen munkát tudsz majd ott szerezni, és vajon a gyerek iskolába járása biztosított-e.

„Ha menni szeretnék és gyereket is vinni magammal akkor apját fosztom meg rendszeres láthatástól. ”

ez viszont nem megy. csak akkor mehetsz a gyerekkel, ha
vagy

1. Megegyeztek (a kapcsolattartásban is!) (és a GYH jóváhagyja - ez mondjuk, ha a körülmények rendezettek ez csak formalitás)
2. Nincs megegyezés: a bíróság vagy megengedi a külföldre távozást, vagy nem. (ha a kapcsolattartás nincs biztosítva - valószínűleg nem teszi)

A jog csak a gyermeked érdekeit nézi. Az alapálláspont az, hogy vélhetően a gyermeknek a szüleivel való kapcsolattartáshoz több érdeke fűződik, mint ahhoz, hogy valamelyik szülője jobban keressen.

Ez összetett dolog nagyon.
Nem rólam szól nehogy azt higyje senki sem.
Nem férjhez szeretnék menni, hanem csak anyagilag helyrejönni.Én sem vagyok már olyan fiatal, de úgy gondolom majdnem 40 évesen ez az utolsó esélyem erre.
Nagyon sokat gondolokodtam már ezen, hogy hogyan is lehetene ezt megoldani, hogy senki ne sérüljön, de ez szinte lehetetlen.
Ha menni szeretnék és gyereket is vinni magammal akkor apját fosztom meg rendszeres láthatástól. Ha mennék és ygrek apjával maradna, nem lennék nyugodt, mert ismerem a körülményeket amibe lenne.

„Most 14 éves, elvégzi majd a középiskolát és, ha továbbtanul akkor ugyanúgy el fog költözni.
Akkor mennyivel lesz másabb?”

Ha nagykorú lesz, akkor ő dönt, hogy hol él és kivel milyen kapcsolatot tart. Sőt, 16 éves korában már kérheti ő a gyámhatóságot, hogy dönthessen erről.
„
Ezek szerint semmi esély?”

Ezt senki nem mondta.