Pszichológusi szakvélemény

Pegakornis!

A mi esetünkben az elrendeléstől számított három hónapon belül történt a vizsgálat, de nagyon-nagyon nehezen történt meg a kirendelés.

2006.09.08. Fiam bűncselekmény szenvedő alanya

A következő tárgyaláson azonnal kérem az igazságügyi pszichológus szakértői viszgálat kirendelését, mellékelve a bűncselekmény bizonyítékait, melyek olyan erősek, hogy a 2. tárgyaláson ítélet születik Még válaszra sem méltat a bíró.

Ismételten kérem írásban. Még válasz sem.

2007.09.07. Fiam ismételten bűncselekmény szenvedő alanya.

Ismételten, harmadszorra is kérem a bírót. Még csak válaszra sem méltat.

2007. decembere. Felteszem az iwiw-re egy videóban, hogy ilyen előzmények után sem hajlandó kirendelni szakértőt(ismeri a bíró az iwiw-emet).

2008. január. Végre kirendeli, amikor már megfelelően tönkretették, ellenem hangolták, elidegenítették a fiamat tőlem, akit ekkor már 18 hónapja elzártak tőlem.

Szóval a módszer, legalábbis nálunk. Hagyni kell, hogy kellőképpen elidegenítsék, tönkretegyék a gyermeket, majd amikor ez már megtörtént, akkor kell kirendelni pszichológus szakértőt. Természetesen az apát is akkor kell pszichológushoz küldeni, mielőtt már rendesen tönkrevágta a bíró emberileg, lelkileg, emberileg. Jó kis módszer ez, miután bíró eltöri a lábát valakinek és akkor állítja a síkfutás verseny rajtvonalához, hogy fusson versenyt egészséges versenyzőkkel (a mindvégig pártfogolt feleséggel)

Nincs mit, semmi gond! :-)

Tisztelt Grád András!

Az lenne a kérdésem, hogy milyen esetben utasíthatja el a bíróság a pszichológusi szakvéleményt? Illetve mik azok a bizonyítékok, amik felülírnak egy pszichológusi szakvéleményt?
Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Galadriel15!

A bíróság eleve soha nem "utasít el" egy pszichológiai szakvéleményt, legfeljebb figyelmen kívül hagyja a bizonyítékok mérlegelése során, de ez ritka eset. A bíróság előtt szabad bizonyítás van, de a(z aggálytalan) pszichológiai szakvéleményt más nemigen írja felül elvben sem, legfeljebb a per összes adata együttesen. Viszont ha a pszichológiai szakvélemény aggályos (ellentmondásokat tartalmaz, homályos stb.), a bíró kötelessége felhívni a szakértőt a szakvélemény kiegészítésére (pont ma volt egy ilyen esetem a déleőtti tárgyaláson), és ha ez sem elég, megidézi, illetve ellenőrző szakértőt rendel ki. A szakvéleménynek egyébként számos lényeges kritériuma van, amit a laikusok nem mindig ismernek, pl. bármilyen tesztet végez el, eleve meg kell adnia azokat a tesztmutatókat (matematikailag is) a szakvéleményben, amire a válaszait alapítja. Előfordul velem is időnként, hogy csapnivaló a szakvélemény, olyankor ezt az ember pontról pontra bebizonyítja. Üdv:

Kedves Grád Úr!
A Gyh. kirendelése folytán készített szakvéleményt tényleg nem veheti figyelembe a rendőrség, ha ugyanarról a gyerekről és ugyanarról a témáról szól? A rendőrség által kirendelt szakértői véleményt megnézhetem-e? A Gyh. általi totál az amit én is éreztem és mondtam is. A rendőrségit nem tudom, de már a kirendelés is fura volt (vizsgálja a gyerek érzelmi és értelmi képességeit!) mintha legalábbis egy esetleges értelmi fogyatékos lehetne veszélyeztetni (az én gyermekem szerencsére nem az!). A feljelentést én tettem a rendőrségen kiskorú veszélyeztetése miatt, azokat amit a feljelentésemben irtam apuka már a Gyh-i jegyzőkönyvekben elismert, tehát álláspontom szerint nem kellett volna nagy nyomozást tartani. Panaszt is tettem a rendőrségen a kirendelés értelmetlensége miatt (pl.ki fogja fizetni - már megint!) hiszen a Gyh.-által kirendeltben minden benne volt! Most pedig nem engedik megnézni, pedig irtam, hogy amig nem láttam nem járulok hozzá a felhasználásához. A készítésének körülményei ugyanis aggályosak (pl. magnóra vette fel és ezért végig kiabált a 8 éves gyerekkel, hogy hangosabban! - utána a gyerek azt mondta, hogy "megkínozta" a néni! - A rendőrség az írásban beadott panaszomra és az irásban kért iratbetekintési jogomra, valamint az irásban kért iratmásolatokra azt mondja telefonon!, hogy azért nem élhetek ezekkel, mert ki fognak rendelni egy ügygondnokot! De mikor? Addig még van iratbetekintési jogom! Ki korlátozhat és miért és mi módon ebben????
Várom nagyon válaszát!
Tisztelettel

Kedves Elkseredett!

Nem ismerem az ügy részleteit, de némileg rontani látszik a kiskorú veszélyeztetése valóságosságának a hitelét, ha Ön és a gyermek szerint a kirendelt pszichológus szakértő "megkínozta". Természetesen ettől még elvben lehet, hogy tényleg fennáll a veszélyeztetés, ismétlem, nem ismerem az ügyet. A hatóság nem használ fel más hatóság által kért szakvéleményt, egyeberk közt azért, mert az eleve más célra készült, vagyis mások a kérdések is. A felhasználásához egyébként semmi szükség nem lenne az Ön engedélyére, egy szakvélemény nem "bizalmas", ellenkezőleg, minden érintett fél meg kell kapja. Az ügygondnok dologban is igaza van a rendőrségnek, ő fogja képviselni a kiskorút ebben az eljárásban. Egyebekben meg a helyében nagyon meggondoltam volna ezt a feljelentést, mert nagyon könnyen nagyon visszaüthet. Ha nem áll meg, márpedig ez elég könnyen előfordulhat, akkor sok rosszat tesz vele magának egy esetleges gyermekelhelyezés (megváltoztatási) perben, a hamis vád miatt várható Ön elleni büntetőeljárásról nem is beszélve, ami viszont elég nagy valószínűséggel meg fog állni Ön ellen, ha az Ön vádja nem áll meg. Üdv:

Tisztelt Grád Úr!
A válaszát nem egészen értem, ezért pontosítok.
Nem vádoltam senkit! Apukát jelentettem fel a rendőrségen kiskorú veszélyeztetése miatt. (több izbeni tettlegesség közvetlenül a gyermek ellen is, amit el is ismert Apuka). A hamis vád dolgot tehát nem értem.
A másik, hogy a gyermeket úgy faggatta, hogy a kisgyerek ezt igy érezte. A szakértő - álláspontom szerint - úgy kellene a gyerekből - hasonlóan a korábbi szakvéleményhez - megtudjon információt a gyerektől ami a korának megfelelő! Ha a gyerek úgy érzi, ahogy..., akkor az nem volt megfelelő! Mivel a vizsgálati idő alatt (2 óra) a gyerek halszavúsága és zavartsága miatt a direkt kérdésekre nem tudott, vagy nem akart válaszolni ezért mindig rákiabált, hogy HANGOSABBAN. A gyerek ettől megrettent. Pl. a csunya beszédnél nem tudta elismételni amit Apuka anno mondott, mert mi otthon nem beszélünk így. Vagy pl. panaszkodott a gyerek, hogy amikor láthatáson Apukánál volt, akkor a jelenlegi élettárssal egymással üvöltenek és ő ezért nem akar vele elmenni. Vagy pl. igaz, hogy a jelenlegi férjemet a gyermek előtt leköpte és megütötte, és igaz, hogy a azutóval üldözött Buda szerte, de miért féltél? Téged akkor nem bántott...
Azt gondolom, hogy az egy alap szabály, hogy a gyermek ne érezze, hogy az ő érzései helytelenk. Mert igy nem fog felszabadultan beszélni, félt végig a vizsgálatkor és ennek lett az eredménye halk beszéd, a nem akart róla beszélni. Mivel felnőtt vizsgálta a gyereket és nem fordítva, igy a felnőttől elvárás, hogy olyan vizsgálati eszközt válasszon, ami a legtisztább képet tudja adni. Ez nem az volt!!! Ezért tettem panaszt! Nem rágalmaztam senkit, csak panaszt tettem!
Arra fontos kérdésre, hogy a rendőrség miért nem enged az iratokbe betekinteni, és hogy ehhez van-e joga továbbra sem tiszáztuk. Abból kiindulni, hogy ha én ragaszkodom az egyébként engem megillető jogomhoz (lásd. iratbetekintési) az engem, vagy a gyermekemet, vagy az ügyünket hátrányosan érinthet kicsit több mint elgondolkoztató!!!!! Egyetért ügyvéd úr!!!
Ezen az alapon akkor Apukának igaza van! Azt csinál amit akar, azt nekünk el kell viselnünk, mi pedig még védekezni sem tudunk????
Várom válaszát továbbra is, hátha most már tiszább a kép...
Tisztelettel

Kedves Elkeseredett!

"Nem vádoltam senkit! Apukát jelentettem fel a rendőrségen kiskorú veszélyeztetése miatt."

Amikor valakit feljelentünk, aztán ennek alapján eljárás indul ellene, de kiderül, hogy nem követte el a vonatkozó bűncselekményt, nos ezt hívják hamis vádnak. Az indítása pontosan az, amit Ön tett.

"Több izbeni tettlegesség közvetlenül a gyermek ellen is, amit el is ismert Apuka"

Amennyiben ezzel nem okozott bizonyíthatóan testi sérülést a gyermeken, akkor a házi fenyítési jogkörét gyakorolta, ami eleve nem bűncselekmény, még ha magam általában nem is értek egyet vele.

"Mivel felnőtt vizsgálta a gyereket és nem fordítva, igy a felnőttől elvárás, hogy olyan vizsgálati eszközt válasszon, ami a legtisztább képet tudja adni. Ez nem az volt!!! Ezért tettem panaszt! Nem rágalmaztam senkit, csak panaszt tettem!"

Sikerült a szakértővel is konfliktusba kerülnie, ami pedig eléggé ritka, ezen már el kellene gondolkodnia.

"a rendőrség miért nem enged az iratokbe betekinteni, és hogy ehhez van-e joga továbbra sem tiszáztuk. (...) kicsit több mint elgondolkozta­tó!!!!! Egyetért ügyvéd úr!!! Ezen az alapon akkor Apukának igaza van! Azt csinál amit akar, azt nekünk el kell viselnünk, mi pedig még védekezni sem tudunk????"

Láthatólag sikerült a rendőrséggel is összevesszen, akik pedig pont az Ön feljelentése alapján nyomoznak. Pedig az iratokba szimplán azért nem tekinthetett be, mert a Be. alapján arra majd a nyomozás lezárásakor kerülhet sor, olyankor másolatot is kérhet, addig nem. Ez a szabály, még ha Ön nem ért is egyet vele.

Nem szívesen ragoznám tovább, mert már most tartani lehet tőle, hogy én leszek a következő, akit feljelent, hiszen láthatólag mindenkivel konfliktusba keveredik. Ezen azért kicsit elgondolkodnék a helyében, hogy hátha mégsem mindenki jogsértő, becstelen, nem érti a dolgát stb, akivel csak kapcsolatba kerül... Nem képzelhető el, hogy esetleg Ön tudatszűkült némileg ezzel az üggyel kapcsolatban? Üdv:

Kedves Grád Úr!
A kritikáját köszönöm. Természetesen lehet igaza! Sőt! Legyen nyugodt, nekem is nagyon sok álmatlan éjszakát okoz ez az egész.
CSAK!
Azt tapasztalom, hogy a kisgyerek teljesen védtelen.
A Gyh. kirendelése folytán akaratomon ellenére készíttettek egy szakvéleményt. Abban tisztán leírta a szakértő, hogy a gyermekben él a tettlegességek élménye, hogy a gyermek befolyásmentes. Láthatáskori saját élményei (amikor én ott sem voltam) eredménye a kialakult helyzet, amit Apuka nem tud elfogadni. Sajnos azt tapasztalom, hogy a hatóságok, hatóságként működnek! Én pedig -bocsássa meg mindenki - a hatóságok és a gyermekem között vergődök (a családom, akit szintén bántalmazott, a munkahelyem amit szintén a tettlegesség miatt majdnem elvesztettem stb.stb.). Ebben a helyzetben, amikor a gyereket mindenki egy tárgyként, ügyként kezeli elég nehéz megtalálni azt az utat, ami a legelfogadhatóbb, legszerencsésebb, társadalmilag elvárható, a gyerek jövője, biztonsága békéje irányába a legrövidebb és leghatásosabb!
Szívesen lennék az ügyfele! mert a válaszaiból nagyon sokat tanultam, de sajnos nem tudom megfizetni. Pedig egyedül - egészen más irányú végzettséggel - nagyon nehéz minden szegmensére az ügynek tisztán rálátni!!!
Azt gondolom, hogy nem vesztem össze senkivel! Azt, hogy panaszt tegyek pl. a szakértő ellen nem én találtam ki. Hogy igenis van iratbetekintési jogom, azt pl. az ügyészség mondta...!
Nem tartom tovább fel, de kérem, ha kérdésem lesz, engedje meg, hogy Önhöz forduljak.
Tisztelettel

Kedves Asszonyom!

Bizonyára sok ártó hatás érte, megértem, én csak arra bíztatnám, hogy a saját érdekében legyen talán kicsit visszafogottabb ezekben a helyzetekben! Üdvözlettel:

Kedves Mindenki!
Ha a pszichológus

• nem arra válaszol amit kérdeztek tőle, akkor mi a teendő? Pl. figyelmen kívül kelle-e hagyni azt amit nem kérdeztek tőle?
• magnóra felvette a vizsgálatot. Kértem, hogy őrizze meg a hangfelvételt, egy esetleges -rendőrségi, bírósági, szakértői - vizsgálat céljából stb.

A szakvéleményében azt irta, hogy megsemmisíti ennek ellenére?
Mi lehet ennek az oka? Szabály ez? Én írásban kértem!
Mi van akkor, ha ebben a szakvéleményben olyat irt le, ami szerintem nem hangzott el!
Köszönném a válaszokat!
Üdvözlettel

• pl.hangfelvételeken rőgzitve/De ha ügyvéded van,akkor ő tudja mit kell tenni,hogy az alaptalan vizsgálati eredményeket kiüssétek....szoritok neked

Üdv mindenkinek!
Amit Apuka mondogatottt telefonba azokat felvettem. Ma már nem is fenyegetőzik, és amiket felvettem azokat - miután megtudta, hogy felvétel készült - el is ismerte.
Az a helyzet, hogy 5 órát voltunk most a szakértőnél,d e nem gondoltam, hogy a pszichológus 5 óráját is felvegyem.És miért is, hiszen ő felvette! De miért törölte le (pedig rögtön jeleztem neki, hogy ne semmisítse meg, és irásban is kértem jun. 23-án, a szakvéleményen pedig jul. 11. a dátum)! Már a "vizsgálatkor" éreztem, hogy ez a nő nem úgy áll a dologhoz ahogy kelleene, pl. állandóan ráüvöltött a gyerekre, hogy hangosabban! 8 éves kisfiamat úgy megviselte a vizsgálat, hogy utána a munkahelyemen, amig a lányom érte jött, le feküdt a szőnyegre és úgy elaludt alig bírtuk felébreszteni!
Tehát az a kérdés, hogy ha a szakértői magnóra felvette a vizsgálatot, megírja a szakvéleményt, és utána megsemmisíti a hanganyagot, akkor - ha vitatom az ott elhangzottak és igy az abból levont következtetéseket -, elfogadható-e a szakvélemény?
Úgy tudom a szakértőknek a szakvélemény alapját képező dolgokat pl. teszteket, rajzokat stb. meg kell őrizni, sőt a szakvéleményhez csatolni is kell! Jól tudom??????
Kérem a jogismerőket segitsenek nekem ebben!
Tiszteletem

• végső meoldásként --uj szakértőt rendelhet el a Biroság.Lehet,hogy ezt kellene meglovagolnod. Egyet tanácsolnék Neked.Menj elébe a dolgoknak,bizonyits amit csak tudsz,mert utóbb már egy itéletet megváltoztatni nehéz.Talán tényekkel be kellene bizonyitanod,hogy zavaros,homályos.....a szakértői vélemény..Én elmennék Grád tanár Urhoz a helyedben.Kamatozna a dolog....mégha most pénzedbe is kerül.........Üdv.

Erre tegnap este irtam egy kilométerhosszú választ, majd elszállt az egész mert elfelejtettem előtte ctrl+C-zni. Most megpróbálom újra. Tehát a 20. sz. módszertani útmutató és az etikai kódex (mindkettő letölthető a netről) szerint meg kell őriznie mind a tesztmutatókat, mind a jegyzőkönyveket és ki is kell adnia. Vannak olyan szakértők, akik magabiztosak és fel merik vállalni saját tudásukat, ők általában a tesztmutatókat közlik a szakvéleményükben, azonban a jegyzőkönyveket ők sem csatolják. Sem a tesztmutatók közlése, sem a jegyzőkönyvek csatolása nem kötelező, csak a megőrzésük és kötelesek kiadni egy másik szakértőnek, aki lehet a bíróság által kirendelt, de lehet akár magánszakértő is, mivel a módszertani útmutató nem rögzíti ennek az ellenkezőjét. A magánszakértőnek azonban nyilvánvalóan csak annak a tesztmutatóit kell kiadnia, aki a magánszakértőt felkérte és engedélyezte, hogy a jegyzőkönyveket megkapja a szakértő. Ha a bíróság rendel ki másik szakértőt, akkor annak köteles kiadni. A bíróság viszont nehezen rendel ki másikat, ehhez már fel kell valamit mutatni, ennek meg vannak a maga trükkjei, hogy hogyan, pl. magánszakértői véleményt készíttetni és azt összevetni a szakértőivel, vagy akár az eredeti szakértői véleményben hibákat keresni ami előfordul.

A szakértők másik része nem közli a tesztmutatókat, ami nem jelenti azt, hogy ezek rossz szakértők, csak vagy megszokásból, vagy egyéb megfontolásból nem közlik. A szakértői véleményeket a bíróságok súlyozottan veszik figyelembe, tehát nem árt odafigyelni és egyetlen szakvélemény sem szentírás, mint ahogyan bizonyos leletek alapján az orvosok juthatnak eltérő álláspontra, ez így van a szakértői véleményekkel is. Ezen felül előfordul, hogy egy-egy szakkérdést nem tudnak vizsgálni, például a PAS (szülői elidegenítést). Van amelyik nem is hallott róla ezért azt állítja, hogy nem létezik, mások pedig évek óta vizsgálják. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja, hogy nem létezik H1N1, aztán egy csomó ember belehal, Az ilyen szakértőtől az sem várható el, hogy felismeri a tünetet és képes megoldást javasolni a helyzetre.

Vannak szakértők, akik új információk hatására képesek a szakvéleményét is megváltoztatni, bizonyos szakértők viszont mereven ragaszkodnak a szakvéleményükhöz azon megfontolás alapján, hogy mindegy mi változott közben, mindegy, hogy milyen információról nem tudtak, nem változtatnak, nehogy azt gondolja bárki róluk, hogy bizonytalanok. Én speciel jobban kedvelem azokat a szakértőket, akik el tudják fogadni, hogy ők sem tévedhetetlenek és be tudják építeni a szakvéleményeikbe az új információkat is, képesek korrigálni a szakvéleményüket, ha kiderül, hogy egyik-vagy másik fél nem mondott igazat bizonyos dolgokban (amit nem a szakértő köteles vizsgálni, hanem az eljárás során kell bizonyítani, mivel a szakértő csak szakkérdéseket vizsgál, az meg pl. ténykérdés, hogy a gyermekről ki gondoskodott vagy ki nem, vagy ki a hibás valamiben). Ha kifogásod van a szakértő magatartása ellen, a szakértői kamarához fordulhatsz, egyébként szerintem egyetlen szakértő sem jogosult a gyermekkel ordibálni, bár nem először hallok ilyet. Vannak szakértők, akik nem tudnak a gyermekekkel bánni, de mint tudjuk dr. Haus is modortalan, mégis jó diagnoszta, csak szegény gyerek zsigerből fogja utálni az összes szakértőt, ha így bánnak vele.

Van olyan, hogy a szakértő nem hajlandó csak a bíróság kérdésére válaszolni, de van olyan, aki mindenre hajlandó (ez utóbbi a helyes szerintem, hiszen a szakértő köteles az összes olyan körülményt feltárni, ami a gyermek elhelyezése szempontjából jelentőséggel bír, tehát mindegy ki teszi fel a kérdést, az számít, hogy annak megválaszolása az elhelyezés, a szülők vagy a gyermek személyisége szempontjából jelentőséggel bír-e. Mégis vannak olyan szakértők, akik például nem vizsgálják a szeparációs szorongást, ha a bíróság nem tesz fel rá kérdést stb.

Tisztelt Ügyvédnő! Engem az érdekelne,hogy mit lehet tenni akkor,ha a szakértő a vizsgálatot el sem végezte???? Mert mi tarthatott 5 óra hosszat???Valoban megkinlódott az a kisgyermek,s lehet,hogy eredmény csak papiron lesz, tegyük fel,hogy valojában nem is tudta levizsgálni a gyermeket......A gyermekkel lehetne bizonyitani bizonyos tényeket,amik ott elhangzottak? Merthogy nincs a levelezőtársamnak semmi kézzel foghato bizonyitéka. És ezt a kérdést még nem tudjuk megfejteni. Én segitenék neki,mindössze gondolkodni tudok vele,nem vagyok szakember. Köszönöm válaszát.Tisztelettel alkusz

Helló Mindenki!
Most sajna úgy jártam, mint "derill"!
Újból írom tehát rövidítve:
A szakértői véleményre, ha most nem reagálok akkor később megtehetem-e?
Most azt gondoltam, hogy nem ragálok, mert azt az egy mondatot amiért kirendelték tartalmazza: "Véleményem szerint a "kiskorú veszélyeztetése" megtörtént, mivel..." A többit pedig szerintem senki nem olvassa el rajtam kívül, és jobban is járnak. Már csak azért is, mert rajtam kívül úgysem tudja senki kigubancolni a tévedéseit. Ha most nem ragálok, akkor ha valaki a szakértői véleményben leírtakra hivatkozva akar valamit ellenem bizonyítani, vagy eljárni, vagy kellemetlenkedni stb. akkor ráérek-e majd akkor, arra reagálni, azt tisztába tenni. Nem érhet-e akkor majd az a vád, hogy most nem reagáltam, akkor biztos egyetértettem vele és már nem fogják elfogadni amit mondok? Ez a kérdésem.
Bár akkor már a szakértő sem fog még ennyire sem emlékezni - ha a hangfelvételt tényleg megsemmisítette -, akkor pedig egyenesen lehetetlen lesz az egész!!!
"Derill"-től kérdezem, hogy priviben, ha leírom a részleteket - ami nem két oldal lenne - akkor segít-e nekem, ahogy látom másoknak megtette, de az én esetem úgy látom elég egyéni és elég káoszos. Persze a hatóságok is bonyolítják ilyen szakértői kirendelésekkel is... Hát sajna ez van.
Üdv: elkeseredett

Kedves Mindenki ki itt fórumozik!

Válófélben vagyok, túl a sokadik tárgyaláson... Egy évvel ezelőtt volt egy pszichológusi vizsgálat gyermekeink tekintetében, de mint tudjuk, a bíróság malmai nagyon lassan őrölnek, és a bíró az időmúlásra hivatkozva elfogadta az exem azon kérését, hogy kérjünk egy kiegészítést. A gyermekeimet már a tavalyi vizsgálat is megviselte (pedig valóban nagyon aranyos szakértőt fogtunk ki, csak hát a gyermeki lélek, valahogy éreztek valamit), egyenként több mint egy órát voltak bent külön-külön. Kérdésem az lenne, hogy tudja-e valaki, hogy ez a kiegészítő vizsgálat is ilyen sokáig tart-e és elvégeztetik-e újra mind a 6-7 tesztet? Vagy ez már rövidebb? Van valakinek tapasztalata, hogy ha egy gyerek nehezen viseli,k hogy lehet felkészíteni rá?

Köszi: Ancsa

„tudja-e valaki, hogy ez a kiegészítő vizsgálat is ilyen sokáig tart-e és elvégeztetik-e újra mind a 6–7 tesztet?”
Ez kirendelt pszichológuson múlik, sajnos nem lehet előre megjósolni.

„egy gyerek nehezen viseli,k hogy lehet felkészíteni rá?”
Finoman, de határozottan. Őszintén, hangsúlyozva, hogy ez szükséges, fontos, nem elkerülhető, és akármi is lesz, anya továbbra is szeretni fogja.

Kösz kisokos! Ez is valami, mert én azért jófejnek láttam a pszichot hátha nem tévedtem és kicsit lazábban áll a kiegészítéshez! Persze én is ilyesmi módszerekkel probálkozom, a kicsi nem annyira stresszeli magát, mint a nagyobbik lányom (ő 9 éves). Ő emlékszik egy csomó kérdésre, és amióta tudja, hogy újra megyünk folyamatosan az iránt érdeklődik "mi a jó válasz?" Most mit mondjak neki? Egyrészt azt mondtam, hogy nem hiszem, hogy ugyanazok a feladatok lesznek, hiszen akkor nem lenne értelme, másrészt meg azt, hogy én sem tudom mi a helyes a válasz - erre rendszerint sírni kezd, hogy "de tudod, neked tudnod kell....". Na, most mit tegyek? Kiváltképp ha még is ugyanazok a tesztek lesznek a lányom tuti úgy fogja érezni, hogy direkt hazudtam neki... Jó tudom, ez nem a jogi forumra tartozik, csak hangosan gondolkoztam! :-)

Köszi még1x!

Kéréssel fordulok a T.fórumozókhoz.Barátomék egy per során magánszakértői véleményt akarnak készittetni.Ugy tudják,hogy a Biróságnak ezt is el kell fogadni az uj szabályok értelmében.Nem tudja valaki hogy milyen rendelkezés ez,hol találjuk?Köszönjük a segitséget.

Kedves Alkusz!

Az Ön által leírtaknak lényegében az ellenkezője az igaz. A bíróságok a peres felek felkérése alapján készült szakvéleményeket a peres felek személyes előadásának tekintik - gyakran joggal. Ez a "szakvélemény" ugyanis értelemszerűen a másik fél megvizsgálása nélkül készül, vagyis eleve hasznavehetetlen. Az esetek zömében fölösleges pénzkidobás, mivel a bíróság mindenképpen kirendel egy szakértőt, ha szakvéleményre van szüksége, aki mindegyik érintettet megvizsgálja. Magánszakvéleményt a bíróság a legritkább esetben fogad el, akkor is olyan kérdésekben, mint pl. egy műszaki szakértői vélemény, ahol a vizsgálat tárgya megegyezik a bíróság által kirendelt szakértőével. (Mindkét szakértő ugyanazt az ingatlant vizsgálta, és nem az egyik csak az egyik felét.) Üdv:

• ugyanennél a szakértőnél--akkor igy a biroság elfogadja.

alkusz,

Grád András arra szerette volna felhívni a figyelmét, hogy az egyik fél saját szakértőjével a másik félnek nem kötelessége együttműködni, ezért általában nem is teszik. Így a készülő pszichológia szakvélemény szükségképpen egyoldalú lesz. Ezért a bíróság nem tekinti többnek, mint az egyik fél személyes előadását. Ennek súlya relatíve kicsi szemben a bíróság által felkért szakértő véleményével, amely eléggé hangsúlyos. Képzelje el, hogy a független szakértői vélemény mondjuk 95%-os súllyal esik a latba, míg az ön által felkért max 5%-kal.

Ennek ellenére, leginkább kiélezett helyzetben ez is számíthat, ahogy minden más is, ami a per során elhangzik, és lehet a szakvélemény az az apróság, amely az ön javára billenti a mérleget. Az adott bíró által alkalmazott súlyozást sem lehet előre tudni. Ezért kárára biztosan nem válik, de túlzott reményt sem érdemes hozzá fűznie.

A bíróság maga dönti el, hogy mit fogad el bizonyítéknak és azt milyen súllyal mérlegeli a döntés során.

Kedves Alkusz!

Látom, sehogyan sem akarja elhinni: A magánszakértő véleményét a bíróság ELEVE a fél személyes előadásának tekinti. Az esetek nagyjából 98%-ában üres pénzkidobás (a maradék 2% az az eset, amikor a bíróság által kirendelt szakértő tökéletesen inkompetens volt), de erre rövidesen a saját kárukon úgyis rájönnek majd. A másik félnek ugyanis nem kell "ellenszakvéleményt" készíttetnie, azon egyszerű okból, hogy a bíróság maga fog kirendelni szakértőt hivatalból, mintha az Önök által csináltatott szakvélemény még csak nem is létezne. Az ítéletben lényegében szóba sem fog kerülni a bizonyítékok mérlegelése során. A legtöbb, ami el fog hangzani róla, hogy a bíróság nem vette figyelembe. Igazából egyedül azt nem értem, hogy ha úgyis jobban tudja, mint mi jogászok, és inkább olyan ki tudja kitől hallott csacsiságokban hisz, mint pl: "úgy tudják,hogy a Bíróságnak ezt is el kell fogadni az új szabályok értelmében", akkor minek kérdez. Üdv: